Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-22 / 8. szám
9 LEVELEKBŐL A szomszédos Német Demokratikus Köztársaságban a Neues Leben ifjásági folyöirat minden évben értékeli az- énekeseket és együtteseket. Andreas Holm és Reinhard Lakomy (a felvételen) a iegjobb énekesek, a nálnnk is jéi ismert Fuhdys-együttes pedig a csoportok között bizonyuit a legjobbnak. Reinhard Lakomy már tűbh éve az élvonalban áll. Gyakran szerepel külföldön, többször képviseli az NOK-t a nemzetközi fesztiválokon. Énekeit már a Bratislavai Lirán is. Nemcsak mint énekes, mint zeneszerző is Ismert. Dalainak zenéjét maga komponálja és kiséri zongorán. Az elmúlt évben jelent meg első nagylemeze, eddig sikeres szerzeményeinek válogatása. B. G. A szerző felvétele TALÁIKOZÖK A GIMNÁZIUMBAN A NOSZF 60. évfordulója alkalmából beszélgetéssorozatot Indított a Nővé Zámky-l Magyar Gimnázium tanári kara. Elsőként Gyüre Lajos költő és történelem szakos tanár látogatott el az iskolánkba, s az öt osztály mintegy 170 tanulója előtt Ismertette a NOSZF-t megelőző eseményeket és azokat a költőket, akik költeményeikben ezzel a történelmi eseménnyel foglalkoztak. A gimnázium aktív SZISZ-oso- portja közé tartozik a III. D osztály, mely nemrégiben beszélgetést rendezett Mária Grie- őová elvtársnővel, a kerületi nemzeti bizottság képvisélöjével, aki mint képviselő elemezte a legfontosabb politikai esenaénye- ket, majd a tanulóknak a képviselői munkát illető kérdéseire válaszolt. Beszélgetést szerveztek továbbá Czabán Istvánnal, az andódl SZISZ-szervezet elnökével is, aki a SZISZ munkájáról és mint ifjú képviselő a reá váró feladatokról számolt be. Ezen az utóbbi összejövetelen hangzott el a III. D alapszervezete és az andódl alap- szervezet együttműködésével kapcsolatos javaslat. Az első 1- lyen jellegű együttes munka 1977. január 21-én volt, amikor is a III. D és az andódl SZISZ- -tagok esztrádmüsort rendeztek a falu kultúrházában. A szép számú közönség sokat tapsolt mind a gimnazistáknak, mind pedig az andódl fiataloknak. Kermét Erika SIKERES EGYÜTTES A farsang a bálok ideje. Szinte nem is létezik olyan város vagy falu, ahol a fiatalok ne rendeznének táncmulatságot. Gbelcén (Köbölküton) a Februári Győzelem szövetkezet mellett működő SZISZ-szervezet gondoskodott a fiatalok szórakoztatásáról. Farsangi mulatságot rendezett, ahol a strekovl (kürti) Uragán-együttes szolgáltatta a zenét. A zenekar a járás legjobb és legkedveltebb zenekarai közé tartozik. Az Uragán öt tagját. Clkel Ladlslavot, Kovács Jánost, Izsák Tibort, Kárpáti Józsefet és Pohánka Milánt kértem, mondjanak valamit e- gyüttesükröl az 0] Ifjúság számára. . Mikor és miért alakult meg az Uragán? —^Strekov nagy falu, a fiatalok szórakozni akartak, szükség volt hát egy jó zenekarra, amely modern számokat tud előadni. Beat-zenekarunk 1974-ben jött létre, s azóta az Uragán néven szerepel. — Milyen rendezvényeken szerepeltek? — Kürtön és a környező falvakban lépünk fel, bálokon, ifjúsági találkozókon, s büszkén elmondhatjuk, hogy sikerrel. Ezt a fiatalok tapsa is bizonyltja. Lehet, hogy ez azért van, mert szívesen teljesítjük a szórakozni vágyók kívánságait, a fiatalok kedvenc dalaikat hallhatják. — Mikor és mennyit gyakoroltok? — Legtöbbször csak a hétvégeken tudunk gyakorolni, mert közülünk néhányan még középiskolások. — Milyen sikereket értetek el eddig? — Minden évben megrendezik Jászfálun az a- matőr együttesek vetélkedőjét. Nekünk ezen a versenyen sikerült elnyernünk a közönség díját. Kovács Ildikó M ár többször írtam a Dunamemti Múzeum képzömüévszetl tárlatairól, s legtöbbször elismeréssel szóltam és szólhattam a múzeum munkájáról. Most viszont — Nagy József gtaflkusművész kiállítása kapcsán — nem tehetem ezt meig. Hogy miért? Néhány héttel ezSlött megilátogattam ugyanis a művészt a műtermében, s mivelhogy az anyagot ismerem, a Dunamentl Múzeumban megrendezett tárlata kapcsán meglehetősen nagy hlányérzíetem támadt. A nagyjából jubileumi kiállításoiak is vehető tárlat — Nagy József grafiikusművész ötven éves — nem adott hozzá a bennem kialakult összképhez, hanem elvett belőle. EGY KIÁUITÁS MARGÓJÁRA Újra és újra végigjárom a tárlatot, rendezgetem magamban az anyagot, s valami olyasmi kezd bennem megfogalmazódni, amit eilső pillanatra nem is merek kimondani; hézagos, kusza az anyag. Nemcsak hiányzik néhány komoly, eddig eredményeit summázó alkotása (mindenekelőtt a fali- szőnyegtervei] hanem, az egyes sorozatok és korszakváltások sem következnek egymás után logikusan, s ugyanakkor nem is különülnek el egymástól kellőiképpen. Egyszerűen lap lap mellett, ciklus ciklus után anélkül, hogy bármit is összegezhetnénk. És ez bizony nagy kár. Nagy József grafikus ugyanis azok közé a művészek közé tartozik — márcsak a grafikai műfaj miatt is — akinek az alkotásaiból csak gondos válogatás és átgondolt elképzelés alapján lehet szép és hatásos kiállítást rendezni. Márpedig a Dunamenti Múzeum ezt az utóbbi kiállítása előtt sajnos nem tudatosította kellőképpen, s így az eredmény sem kielégítő. Hogy miért teszem mindezt szóvá? Elsősorban is azért, mert úgy érzem, hogy a múzeum nemcsak önmagának és a közönségének ártott, hanem fóleg a művésznek. Bízzunk abban, hogy ez a hiba nem ismétlődik meg, s az elkövetkező Időkben újra a régi értelemben szólhatunk a múzeum munkájáról. Németh István KÖNYVESPOLC Mű ás árták címmel jelent meg a csehszlovákiai magyar kritika 25 évánsk írásaiból készített antológia. A Szeberényl Zoltán összeállításéban és előszavával megjelent gyűjtemény a felszabadulás óta eltelt negyedszázad csehszlovákiai magyar Irodalomkritikáiból nyújt keresztmetszetet. Egy vagy több íráson keresztül mutatja be mindazokat, akik ebben az Időben folyamatosan foglalkoztak kritikai tevékenységgel. Legnagyobb terjedelemben a néhány éve elhunyt Fábry Zoltán Irodalmi tanulmányai szerepelnek, s egyben ezek adják meg a kötet alaphangját. A válogatásban szerepel továbbá Tur- czel Lajos, Rákos Péter, Duba Gyula, Tözsér Árpád, Koncsol László írása, de helyet kaptak benne a legifjabb krltlkusnem- zedék képviselői Is (Zalabal Zsigmond, Mészáros László). , „Nem vállalkoztunk kritikánk negyedszázados történetének részletes bemutatására, csupán legkiválóbb művelői munkásságának jelentősebb mozzanatait kíséreljük meg felidézni, első sorban azt tudakolva, milyen mértékben vették ki részüket szocialista Irodalmunk fejlesztéséből, olvasóközönségünk neveléséből — Írja Szeberényl Zoltán. A rendkívüli haszonnal forgatható — Alabén Ferenc bibliográfiai összeállításával kiegészített — antológia öt ciklusra oszlik. Az első ciklus címe Irodalomtörténeti hosszmetszet, a másodiké Kritikai elvek és törekvések. A harmadik ciklus a Urával foglalkozik, a negyedik az epikával és a drámával, az ötödik a publicisztikával és az irodalomtudománnyal. Joggal állíthatjuk, hogy nélkülözhetetlen segédkönyve irodalmunk tanulmányozásának. Oj, Immár hetedik magyar kiadásban látott napvilágot Görög Imre és G. Beke Margit fordításában, a világirodalom egyik legnagyobb írójának Dosztojevszkijnek legmegrázóbb regénye, a Bűn és bünhődés. Dosztojevszkij számára — írja Rosa Luxemburg, a forradalmár aészoily — ,.kizökkent az Idő“, amikor látta, hogy egyik ember megölheti a másikat. Nem lelheti békéjét, mert Ismeri azt a felelősséget, amely valamennyiünket terhel ezért a szörnyűségért. Aki csak egyszer Is átélte az ö Raszkolnylkov- ját.. . áz többé sohasem rejtőzhet el a maga csigaházában, a flllszterség és önhltt egoizmus tojáshéjában“. A Bűn és bünhődés a mély és tiszta szellemű, de ellentmondásokkal küzdő és meghasonlott lelkű géniusz legzártabb, legművészibb gonddal megírt alkotása. Talán ezzel magyarázhatö, hogy világszerte a Bűn és bünhődés Dsztojevszklj életmüvé- ' nek a legismertebb, reprezentatív darabja. A páratlan lélekábrázolás, az emberi Jellemek szuggesztfv erejü rajza, a magával ragadó stílus, a mesteri krmpozlcló, a kapitalista nagyváros sikátorainak, piszkos bérkaszárnyáinak, fojtott levegőjű odúinak szoron- gatóan hiteles képe az frásmű- vészet halhatatlan alkotásai közé emeli a müvet. A „detektlvregényböl“ fgy lesz klasszikus remek, minden idők egyik legmegrázóbb lélekrajzre- génye. A Bűn és bünhődés, a XIX. századi orosz realista próza legnagyobb teljesítménye páratlan sikert aratott színpadon, filmen, rádióban és televízióban. Legutóbb opera készült belőle Magyarországon, Petrovlcs Emil műhelyében. Az új kiadás alkal- máből újabb olvasók ezrei ismerhetik meg e halhatatlan regényt. Az oroszlános tábornok címmel Bohu5 Chftoupek riportjainak gyűjteménye látott napvilágot Rácz Olivér fordításában. A szerző történelmi helyekről ás legendás városokról készített pillanatfelvételeket: riportjaiban sorra elvonulnak előttünk Mur- manszk és Vlagyivosztok, Izmall és Sztálingrád, Kallnovo és Ja- man-Tas panorámái. Ahány írás, annyi változatos gazdag szerkezeti felépítés, amelyet mindig a duzzadó mondanivaló sugall, s egy olyan újságíró tolla örökítette meg, aki nyitott szemmel és nyitott szívvel szemlélte a dolgokat, s amit látott és megismert, azt művészi kézzel tudta megformálni. Chiíoupek karcolatal és riportjai elkötelezett tanúságtételek a szovjetek országáról. Lebilincselő olvasmányok a forradalrj* hőseinek, a Nagy Honvédő Háború harcosainak, valamint a világűr meghőditőlnak és az ö- rökös jég világán győzedelmes- kedők jellemvonásairól. Jellegzetes és egyéni hangú adalékok a szovjet Jelen korszerű fejezeteihez, amelyeket annak Idején John Reed és Július Fuőlk kezdtek írni. Méltó megcslllan- tésok annak az országnak kimeríthetetlen kútforrásalból, a- melynek ereje, honvédelmi fel- készültsége és fejlődésének Iránya arra készteti az Imperialista világot, hogy lemondjon kockázatos terveiről. Chftoupek karcolatal és riportjai — Írja MUoä Marko — feltéve, hogy olyan olvasóra találnak, aki szívből egyetért a szerző krédöjával, vagy legalábbis mentes az előítéletektől — felvillanyozzák, töprengésre, ösz- szehasonUtásokra ösztönöznek, s ennek eredményeképpen néhány felismerés, tépelődés, kép immár tartósan megmarad tudatunk rögzítő rétegében. Vjacseszlav Tyihonov és szerepei Vannak múvészsorsok, melyek első fellobbanásuktöl vakító fénnyel ragyognak. Ez a tény is nyilván hozzájárult a „iilm- csillag“ fogalom kialakulásához. Vjacseszlav Tyihonov, a népszerű szovjet filmszínész — életrajzi adatai alapján — a sikeres sztárok közé tartozik. 1946-ban vették fal az Országos Filmművészeti Főiskola színész-tanszakára. Másodéves volt, amikor Szergej Geraszi- mov „Az ifjfi gárda“ cimtt filmjében eljátszotta az első filmszerepét. Az első tiz évben tucatnyi filmben kapott nagyobb szerepet vagy főszerepet. Főként pilótákat és tengerészeket alakított: a romantikáért lelkesedő kamaszok és romantikus hősökről élmodoző bakfisok rajongtak érte. Mindez azonban csupán az életrajz váza. Tyihonov élete valójában sokkal nehezebb és prózaibb volt. A Moszkva környéki munkásvárosban, Pavlovo-Poszadban élő kamaszfiú nagyon szeretett moziba járni, betéve tudta az akk'ori háborús filmek szövegét, minden hires filmszínészt Ismert, ám álmodni sem mert arról, hogy évek múlva sokukkal együtt fog filmezni. Esztergályos lett, leérettségizett. Ezután hirtelen fordulat követkozett: Tyihonov felvételizni ment az Országos Filmművészeti Főiskolára. A szakvizsga rosszul sikerült, úgy tűnt, megbukott. De a sors Bibikov professzor személyében közbeavatkozott: amikor a főiskola tanára meglátta a folyosón csüggedten álldogáló fiút, a gyenge vizsgajegy ellenére felvette az osztályába. Ennyit a „ragyogó“ kezdetről. Az első szerepek? A romantikus hősök sokaknak tetszettek, de az önmagéval szémben igényes színészt nem elégítették ki. Mégis, volt egy alakítás, mely előre vetítette a művész kiemelkedő, sokoldalú tehetségét. l!)S7-ben főiskolai kollégájának Sztanyiszlav Rosztockíj- nak „A harmadik“ cimű filmjében Matvej, a nehézsorsú, ösz- szetett jellemű parasztfiú szerepét jótszotta. Bizonyára e filmben született meg az a Tyihonov, akit ma világszerte sok- millió ranzilétogató ismer. A művész olyan híres rendezők filmjeiben játszott, mint Geraszimov, Lukov, Bondarcsuk, Svejcer, Szamszonov ás Lioz- nova, legjobban mégis Rosztockijjal tud dolgozni. Közös munkájuk, barátságuk nyomán született meg Tyihonov egyik leg- romekebb alakítása a Két csengetés között történelemtanára, Melnyikov. Igaz addig Is volt már két kiemelkedő teljesítménye: a Visnyevszkij-drámábél készült Optimista tragédia A- lekszeje, a forradalmár tengerészezred matróza és Lev Tolsztoj „Háború'' és béke“ című regénye szovjet filmváltozatának Andrej Uolkonszkij hercege. Ezek a hősök, bár különböző történelmi korok szülöttei, jellemük és temperamentumuk is eltér, mégis közel állnak a színészhez, mivel gyötrődve keresik az élet értelmét. Mindketten a maguk ötjén jutnak el az igazsághoz. Tyihonov a két út bemutatásához megtalálta a megfelelő eszközöket: a kezdetben nyers, bizalmatlan Alek- szej végül határozott egyéniséggé vélik, kész életét áldozni a forradalom eszméjéért, a szemlélődésre hajlamos Andrej herceget magukkal ragadják a történelem viharos eseményei. Ezután következett Melnyikov tanár, aki már másféle ember, kartársunk. Megtaláljuk benne Alekszej temperamentumát és Bolkonszkij okos elmélyedését egyaránt. Tyihonov szerint Melnyikovban sűrűsödnek az emberi lélek tulajdonságai. Első filmjeiben a művész csupán jellegzetes egyéniségeket formált meg, ezekben a szerepekben már jellemeket alakított. lYyihonov vitathatatlanul legnépszerűbb szerepe egyébként ‘ Stirlitz, a julian Szemjonov Stirlltz-dosszié című regénye a- lapjúii készült. A tavasz tizenhét pillanata tévéfilm-sorozat főhőse. A Tatjana Lioznova rendezte epizódokban a művész Makszim Iszajev hírszerző szerepét játszotta, akit a szovjet kormány felelősségteljes megbízatással küld a hitleri Németországba. Ez az alkotás nemigen él a hirszerző-filmek megszokott eszközeivel. Alig folyik benne vér, a tizenkét folytatásban csak néha fordul elő lövöldözés, a néző mégis lélegzetvisszafojtva figyeli az eseményeket. A tavasz tizenhét pillanata sikeréhez nagymértékben hozzájárult a főszereplő, aki jelentős személyiséggel ismertet meg bennünket. Meg tudta mutatni hőse belső világát, s ez a legizgalmasabb látnivalónak bizonyult. .A közönség érdeklődéssel várja Vjacseszlav Tyihonovnak, a Szovjetunió kiváló művészének újabb filmjeit. SZ. SZTASZOV
