Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-02-15 / 7. szám

Asztalomon vaskos kéziratcsomö, szemben velem egy Idegesen fészkelődö fiatalember. A kézirat az ország egyik legjelentősebb járását, a dunaszerdahelyi járást ismerteti, a fiatalember pedig a szerző, a Dunaszerdahelyi Magyar Gimnázium földrajz szakos tanára. És hogy miért ideges Trgo Imre (a képen) tanár? Azért mert minden szerző ideges, ha első műve első olvasójának a véleményét várja.

Természetesen, ha az ember belelapoz egy ilyen készülő Könyv kéziratába, az a kérdés is felötlik benne, vajon mi indíthat Egy fiatal tanárt arra, hogy egy sok időt és sok munkát igénylő könyv megírásába kezdjen?

— Tizenöt esztendeje lakom már Dunaszerdahelyen, az első perctől kezdve szivemhez nőtt a csallóközi ember és a csallóközi róna — mondja a könyv szerzője. — Ez a ragaszkodás és érdeklődés vezetett arra a gondolatra, hogy doktori disszertációmhoz Csallóközről (Csallóköz időjárásának hatása a hektárhozamok alakulására) keressek témát. Amikor hozzáfogtam a megfelelő adatok összegyűjtéséhez, meglepve láttam, hogy Csallóköz szivéről, a dunaszerdahelyi járásról elfeledkeztek a szakírók. Kapva kaptam hát az alkalmon, hogy pótoljam a mulasztást, s a diplomamunka mellett megírtam a „Dunaszerdahelyi járás mai szemmel“ cimű könyvemet.

A járás régen igényel már egy ilyen tématikájú kiadványt. Úgy is mondhatnám, hogy „A dunaszerdahelyi járás mai szemmel“ cimű könyv hiánypótló munka Részint azért, mert a Csallóköznek azt a részét dolgozza fel, amely mezőgazdasági szempontból egyik legjelentősebb járása az országnak, részint pedig azért, mert a műben megtalálható adatokat a legkülönbözőbb munkaterületeken értékesíthetik a szakemberek.

A fiatal tanár tudományos alapossággal dolgozta fel az egyes kérdéseket. Nem elégedett meg a történések elmondásával, ismeretet! a földrajzi sajátosságokat is és nem feledkezik meg a járás mezőgazdaságának részletes elemzéséről sem. Beszél többek között a járás geológiai és geomorfológiai helyzetéről, a szélviszonyokról, a hőmérsékletről, a csapadékról, a talaj jellemzőiről, a fenológiai viszonyokról, a növény és állatvilágról, többek között a járás ritka növényeiről és állatairól, a vízrajzról, a településekről, a népességről, az iparról, a mezőgazdaságról, a közlekedés fejlődéséről és a művelődésről. Megtaláljuk a könyvben az egyes települések történetét, a falvak névváltozatait, a mai mezőgazdasági nagyüzemek történetét, valamint alapítóinak és a mai vezetőinek névsorát. És ami nem lényegtelen, sok fénykép illusztrálja a járás múltját és jelenét, a régi népviseletet és használati ezközöket, a korszerű mai építményeket és a boldog máról tanúskodó egyéb létesítményeket. Nem hiányoznak természetesen az összehasonlító táblázatok és különböző grafikonok sem, úgy, hogy Trgo Imre készülő könyvét valóban érdeklődéssel forgathatják majd, mind a járás szakemberei, mind pedig a mezőgazdasági termelés és a falvak szociográfiája iránt érdeklődők.

— A járási szervek anyagilag és erkölcsileg is támogatják a könyv kiadását — mondja a szerző. Kiadót kellene találni, amely vállalná a könyv kiadását.

Valóban kár lenne, ha ez a hasznos munka kéziratban maradna. Ezt bizonyítja a mellékelten közölt szemelvény.

(neumann)

A járás jelenlegi területét az ország új közigazgatási felosz-' tásakor (36/1960) 1960-ban

szabták meg. A felosztás előtt 22 községből állott, de 1960-ban a járás keleti részéhez csatolták 15 községet a volt öalovoi járásból, a volt áamo- rlni járásbóf pedig 23 községet. így aztán a öálovói és a samorínl járás megszűnt, tekintve, hogy további részük a komárnói, illetve a Bratisla- va-vidéki járáshoz került. Az új járás területe 1078,5 négyzetkilométerre nőtt, a helyiségei 60 községre és 119 településre szaporodtak.

A lakosság száma az 1973 december elsejei adatok szerint 96 681 fő, és a népsűrűség négyzetkilométerenként 89,6. A nyugat-szlovákiai kerület 12 járása körül nagyság szerint a 10. helyet foglalja el. Megelőzi a senl- cai, a levicei, a nitral, a Bratislava-“ -vidéki, a trnaval, a topolőanyi, a Nővé Zámky-i és a trenölni járás, csupán a galántai járás és Bratisla- va-város kisebb. A lakosság számát tekintve (96 681) azonban még ma is a nyugat-szlovákiai kerület legkisebb járása. Ugyancsak a 10. helyen áll, ha a népsűrűséget nézzük, a községek számát tekintve pedig a nyugat-szlovákiai kerületben a 9. helyet foglalja el.

A járás határai északon és délen természetesek. Északon nagyobbrészt a Kis-Duna, délen pedig a Duna határolja. Észak,on mintegy 55 kilométeres szakaszon határos a galántai járással, délen pedig mintegy 50 ki-. lométeres szakaszon a Duna országhatár is. f

A földrajzi fekvését nézve, a du-> naszerdahelyl járás nemcsak a nyu- gat^zlovákial kerület, hanem Szlovákia legdélibb fekvésű járása is. A Kisalföldnek a észak-nyugati részét foglalja el.

A dunaszerdahelyi járás Csallóköz központi részén fekszik, s annak 1813 négyzetkilométernyi területéből 1078 négyzetkilométer a járás területe. A csallóközi sziget hatvan százalékát teszi hát ki.

A járás területének csapásiránya EK—DNY-i. A terület lejtméretezését figyelembe véve a járás területe a Dunától a Kis-Duna felé állandó’lejtésben van. A járás legmagasabb pontja 134 méter, amely egyben Csallóköz legmagasabb pontja, és So- morja közelében található.

XXX

A dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági szempontból Csehszlovákia egyik legjelentősebb területe, s kivételes helyet foglal el népgazdaságunkban.

Az 5. ötéves terv időszakában a lakosság száma a járás területén 2,7 százalékkal, a foglalkoztatottság a szocilis szektoron belül megközelítőleg 9 százalékkal emelkedett. A lakosság 22 százaléka az iparban, 12,3-a az építőiparban dolgozik. A járás ipari termelése az 5. ötéves terv Időszakában közel 40 százalékkal növekedett. ,

A járás iparosítása az 1960-as évben kezdődött meg. Felépítették Ca- lovon (Nagymegyeren) a RAVAKO üzemet és a Nyugat-Szlovákiai Tejüzemet, Dunaszerdahelyen pedig a Tesla- és a Prefa üzemeket. A későbbi években egy nagy és korszerű cukorgyárral is gazdagodott a járási székhely. Természetesen a a gépipar és a fémfeldolgozó ipar is fejlődésnek indult, úgy hogy ma már egyre kevesebben vállalnak munkát a járás területén kívül.

Részlet TRGO IMRE készülő könyvéből

A talaj- és az éghajlati viszonyok igen kedvezőek a mezőgazdasági termelésre. Országos viszonylatban ebben a járásban érik el a legmagasabb hektárhozamokat gabonanemű- ekből, cukorrépából és az év^ő takarmányokból. A járás 1975-évl termelési adatait Szlovákia 1934—38. éveinek termelési adataival összehasonlítva, látjuk, hogy a búza és az árpa hektárhozama majdnem négyszeresére, az évelő takarmányoké háromszorosára, a cukorrépa hektárhozama pedig a kétszeresére nőtt. Kerületi viszonylatban a gabonane- műekből a negyedik, a cukorrépából az első, az évelő takarmányokból pedig a második helyet érték el. Fejlődött a járás állattenyésztése is. Az

1970—75-ös évekhez viszonyítva az állatállomíny felvásárlása 262 százalékkal, a tejé 142 százalékkal, a tojásé pedig 33 százalékkal emelkedett egy hektárra számítva.

A járás gazdasági fejlődését azonban egyéb mutatókon keresztül is le-> mérhetjük. így például a kiskereskedelmi forgalom az ötödik ötéves terv időszaka alatt két és félszeresére nőtt. A lakosság bankbetétje kb. 60 százalékkal, a kifizetett nyugdíjak összege kb. 25 százalékkal múlta felül az előző időszakét.

Mindezekből az adatokból köny= nyen lemérhetjük, mily nagy fejlődésnek Indult a dunaszerdahelyi járás. Felmerül azonban a kérdés, hogy minek köszönhető ez a nagyarányú fejlődés? A válasz kézenfekvő, kitűnő mezőgazdaságának. Ennek fejlettségét azonban bizonyos mértékben a bonyolult hidrológiai viszonyok is meghatározzák. Az 1965-ös árvízkatasztrófa után bonyolult árvízvédelmi rendszert építettek. Megoldották továbbá a mezőgazdasági szempontból oly fontos öntözési rendszert is. A terület jelentőségét nagyban növeli az a tény, hogy Közép-Európa legjelentősebb ivóvíz-tartalékával rendelkezik. így a különböző horizontokban fellépő talajvíz bősége és minősége biztosíthatja Bratislava és a szomszédos Ausztria egy részének ivóvíz-ellátását. Ugyancsak hasznosak az utóbbi években feltárt hévízforrások. Gazdaságos kihasználásuk megoldhatja a melegházi zöldségtermesztést. A hévizek azonban más területen is hasznosíthatók. Felhasználhatók a turizmus fejlesztésére, a gyógyászati központok kiépítésére és a foglalkoztatottság növelésére. Nyugodtan elmondhatjuk tehát, hogy e- zek a tényezők még jobban megváltoztatják a járás arculatát. Nem is beszélve azokról a lehetőségekről, melyeket például a Gabőíkovo (Bős) mellett épülő csehszlovák-magyar vízerőmű jelent majd a járás mezőgazdaságának és Ipari létesítményeinek. Ezek a lehetőségek megváltoztatják majd a falvak arculatát is. É- pítészeti és kulturális vonalon is közelebb hozza a településeket a városhoz, végérvényesen kialakítva a dunaszerdahelyi járásban is a fejlett települési formákat, az új szocialista falut.

Meg kell említenünk azonban, hogy a járás fejlődését a természeti és gazdasági adottságokon kívül e- gyéb tényezők is befolyásolják. Ilyen például a jó szervező munka és azok a célkitűzések, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa jelölt ki. A dunaszerdahelyi járási pártbizottság segítőkészsége a mezőgazdasági és i- pari termelés koordinációjában olyan tényezőknek számít, amely ezeket a kimagaslóan jó eredményeket továbbra is tartani és emelni tudja.

Bl ZULl KiíAN 35 ÉV UTÄi\

A csehszlovák egység emlékműve Buzulukban ClK felv.

Buzulukra, az I. csehszlovák egység megalakulásának színhelyére a Barátságvonat minden utasa kiváncsi volt. Különösen izgatott volt azonban a vonat azon 34 utasa, akik 35 évvel ezelőtt ott voltak az egység megszületésénél.

Már hajnaltól lestük a tájat, vonatunk pontosan, a menetrendnek megfelelően nyolc órakor futott be a buzuiukl vasútállomásra. Mi, akik Ismertük az egykori Buzulukot zavarban voltunk. Hiszen ezen a helyen, ahol most modern épület ékeskedik, azelőtt viharvert fabarakk állt.

Kiszállunk a vonatból. E- lég egy pillantás köröskö- rül, hogy megállapítsam: Buzulukban nagy változás ment végbe 1972 óta Is, a- mlkor utoljára Jártam a városban, A párt és az állami szervek körzeti képviselői, és a buzuluki polgárok lelkes tömege fogad bennünket, s a katonazenekar pattogó indulót játszik.

Az ünnepi ceremónia után végighajtunk a régi városnegyeden. S bár közben 35 év telt el, az utcák harmincnégyünk számára, akik annak idején beléptünk a Svoboda alezredes irányításával szerveződő egységbe, meglehetősen Ismerősek. Emlegetjük, hogyan segítettünk a buzuluklaknak eltakarítani a havat, amelyből egyetlen éjszaka méternyi vastag réteg hullott. Most már mindenütt aszfaltozot- tak és tiszták az utcák és a járdák.

Az autóbuszoszlop a városi pártbizottság és a városi szovjet pompás ötemeletes épülete előtt áll meg. A himnuszok után Csarlkov, a városi szovjet elnöke ismerteti a figyelemreméltó

Buzuluk fejlődését. A kilencedik ötéves tervben az 1- pari termelés 68, a kőolaj termelése pedig 90 százalékkal fokozódott. Buzuluk az orenburgl kőolajtermelő körzet központja lett. A városban új kórház épült klinikával, két iskola 2000 tanulónak, városi könyvtár, népmüvelődési otthon, és számos más középület és lakóház.

Amiről már a háború a- latt tudomást szereztünk, Buzuluk 1736-tól katonai e- rődltmény volt. 1781-ben körzeti központtá nyílvánították. A buzuluki körzet már az első orosz forradalom idején az akkori szamarai kormányzóságban a legforradalmibb részek közé tartozott, Kujbisev és Frunze, a polgárháború nagy hadvezérei itt szervezték a vörös hadsereg egységeit, amelyek szétverték Kölesek fehérgárdlsta tábornok hadseregét. Itt székelt Csa- pájev legendáshírű 25. hadosztálya is.

A II. világháború alatt ebben a városban gyülekeztek azok a csehszlovák önkéntesek, akik a Szovjetunió és Csehszlovákia között kötött megegyezés alapján elhatározták, hogy belépnek a csehszlovák hadseregbe. Fejemben egymást kergették az emlékek, amikor a mikrofonhoz léptem, hogy harcostársaim nevében köszöntsem a buzulukiakat és ismét megköszönjem a 35 évvel ezelőtt nyújtott szívélyes vendéglátást. Néhány szó után annyira elérzéke- nyültem, hogy alig tudtam tovább beszélni. Láttam, hogy társaim is könnyeiket törölgetlk.

Megható volt a helyi moziban tett látogatásunk. Ebben a moziban hallgattuk végig a háború idején Kle- ment Gottwald elvtárs beszédét, aki a CSKP moszkvai vezetőségének nevében hitet öntött belénk. Még most is a fülemben csengenek Gottwald elvtárs szavai; .Nénürk másik alapél

ve a lojalitás és a hűség a szövetségesekhez, elsősorban is a legnagyobb és leghűségesebb szövetségeshez, az orosz nemzethez, a Szovjetunióhoz — mondotta többek között 1942. május 27- én ugyanebben a teremben Gottwald elvtárs. — Minden reálisan gondolkodó cseh ember ma már a napnál Is világosabban látja, hogy a Szovjetuniónak Hitler világuraim! terveit halomra döntő ereje és hatalma nélkül szertefoszlanának és semmivé válnának népünk reményei a felszabadulásra. Minden cseh megérti, hogy nemzetünk és államunk jövője csak akkor biztosított, ha a nemzet a Sznvietiinló

A csehszlovák egysé; felserakuzott katonái Ludvík Svo boda alezredes előtt. CTK felv.

hatalmas erejére és az orosz nép testvéri segítségére támaszkodik. És minden igaz cseh tisztelettel adózik ama nagy áldozatok láttán, amelyeket a Szovjetunió népei hoznak és a jövőben hozni fognak, hogy legyűrjék a hltlerizmust, és ezzel felszabadítsák a ml nemzetünket is...

Felejthetetlen marad számunkra Akszonov elvtárs felszólalása, aki 35 évvel ezelőtt a városi szovjet tagjaként egységünk ellátásának biztosításával volt megbízva. Nagy tisztelettel emlékezett vissza Ludvík Svoboda alezredesre, az egység politikai tisztjére, dr. Ja- roslav Procházkára, aki az egység kultúrfellépéselvel sok kellemes élményt szerzett Buzuluk lakosságának. „Nehéz Idü'ket éltünk át — mondotta Akszonov elvtárs —, de igyekeztünk minden szükségest előteremteni egységük életéhez és harci fel- készültségéhez. Boldogok voltunk, hogy a Csehszlovákia népéhez fűződő barátságunk még magasabb formát ölt és elmélyül a közöt> ellenség, a fasizmus elleni harcban.“

Meghatódva távoztam a ouzuluki moziból, hiszen Itt 'áttam életemben az első Mimet. Mindössze • 'nhét é- ves voltam, amikor a Szov-