Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-02-15 / 7. szám

3 m TÓI, hogy mennyit „lógnak“ a MM ilákok, s mennyi triót töltenek " ■ tanítási trió alatt az Iskolán kívül -még az UNESCO statisztikát ban sem találtam kimutatást. De hogy vannak tskolakerülOk, arról még a legbecsületesebb iskolapad koptató is tudna egyet s mást mondani. 1. — Éviké, egy feketét kérek! — ÉTI egy tortaszeletet és egy pep- sttl — Dobd fel azt a Bergendy-számot — hangzik el a kisvárosi kávéház füstös hátsó helyiségében. Egy kócos fiú feláll, a foltozott farmernadrág zsebéből előkerül egy korona, az afkak megmozdulnak — besegítenek a Bergendy zenéhez. Az emberen az első benyomás azt a lát­szatot kelti, hogy egy ifjúsági klub­ban jár. A füstön átszivárgó kis fény­sugárnál négy-öt kis asztalnál far­merruhás fiatalokat fedeznek fel hármas-négyes csoportokba tömörül­ve, füstöt eregetve: munkát ádva a zúgó ventillátoroknak. — Szabad ez a hely — kérdésemre a kócos fiú a szemközti székre mu­tatva felel: — Dobd le magad! Kávészürcsölgetés közben ismerke­dünk. — Ide járunk a gimibe — kapok választ a kérdésemre. — Ma nincs tanítás, hogy itt ül­tők? — kérdem őket. — Dolgozatírás van matekból, s nem volna kívánatos, még egy ötös az amúgy is ott ékeskedő másik ket­tő mellé. Ilyenkor a legjobb megol­dás: lelépni. — S hogyan igazoljátok az elmu­lasztott órákat? — Az a legkisebb gond, jól bevált trükkjeink vannak. Az én módszerem például, hogy felrázom a lázmérőt — gyarapítja a szót Zs. Laci. — Egyszer azért majdnem „ráfáztam" — vallja be huncut mosollyal. — Kihasznál­tam a doktornő elfoglaltságát, s fel­dörzsöltem. a lázmérőt. Sajnos, csak akkor vettem észre a magas hőfokot, amikor már a doktornő kérte a láz­mérőt. Negyvenkét fokot mutatott. Nem volt más választásom: leejtettem a földre. Természetesen ezek után egy hónapos rendszeres Iskolalátoga­tás következett. — S legalább bepótolod az anya­got. amiből most dolgozatot írtok? — Tudod, mikor lógok a suliból, mindig megfogadom, hogy átveszem az anyagoi, s jelentkezem belőle, hogy kijavíthassam az ötösöket. Az­tán jönnek a haverok, beülünk a ká­véházba, és az egészből nem lesz semmi. A reggelek a legrosszabbak. Ilyenkor még bennem élnek a tegna­pi emlékek, de néha elvétve eljutok az iskolába is. Mert illik azért meg­látogatni az osztálytársakat... Néha már furcsa ts, hogy a pincérnő he­lyett jön a matika tanár, előkerül az osztályzóív, újra rágom a körmömet. s fogadkozom, hogy a következő órára alaposan felkészülök. Ezek az úgy­nevezett „forró pillanatok". Már tű kön ülve várom a mentő csönge­tést, amely az óra végét jelzi. — Hogyan kezdted az iskolakerü­lést? — Én faluról származom, és itt a városban albérletben lakom. A szoba­társam, D. fános egy évfolyammal fel­jebb járt, s ő vezetett be a „lógás" fortélyaiba. Vele együtt kezdtem ide járni. Először féltem, de amikor lát­tam, hogy minden könnyen megy, folytattam, és közben azzal nyugtat­gattam magam, hogy: beteg vagyok, nem szólhatnak semmit. — Mi lett az albérlőtársaddal? — ö még harmadikban otthagyta az iskolát. Három hónap elteltével sétálás köz­ben találkoztam Zs. Lacival. Meghív egy kávéra. Otlcélunk előző beszél­getésünk színhelye. A régi asztalnál foglalunk helyet — s mintha csak az imént mentünk volna el, folytatjuk a három hónappal ezelőtt abba ha­gyott beszélgetést. — Leérettségiztem! — újságolja ö- römmel. Sajnos nem a legjobb ered­ménnyel, de nem a jegyek a fonto­sak. .. — vet véget az elmélkedés­nek, s a maga módján még elégedett is önmagával. Beszélgetésünket egy magas, fekete hajú fiú szakítja meg s helyet foglal az asztalunknál. — D. János vagyok — nyújtja fe­lém jobbját. — A régi albérlőt ár sam, Jani — mutatja be a jövevényt. 2. Mintha közös megegyezés vezérel­Iskolakerülők né mindhármunk gondolatmenetét az előbbi témát folytatjuk. — Akkor csináltam az életemben a legnagyobb butaságot, mikor ott­hagytam a gimnáziumot — sóhajt D. fános. Akkor még másként néztem a dolgokat. Mindegy volt, hová me­gyek, mit fogok csinálni, csak az volt a lényeg, hogy el az iskolából, mert sehogy sem „smakkolt" a tanu­lás. Azt hittem, ez a jó megoldás. Az első tanoncévemben döbbentem rá, hogy cseberből vederbe estem. Mert itt is tanulni kellett, akárcsak a gim­náziumban. Végül elhatároztam: nincs lógás, nincs kávéház, be kell fejez­nem az iskolát. Csak annyira vagyok képes, hogy az egyik évfolyamból a másikba csússzak át kegyelem je­gyekkel? Meg aztán a szüleim. Meny­nyire bíztak bennem! Mennyit fára­doztak azért, hogy tanulhassak. Em­lékszem, velem örültek a sikeres fel­vételt vizsgának. Hétvégeken haza­utazva, anyám mindig azt mondta; „Neked a könyv legyen az első" — míg 6 egyedül végezte a munkát, a- mlbe az én erőm ts bele kívánkozott volna. Szépen visszafizettem a fáradozá­saikat! Négyesekkel s végül ötösök­kel. Elhatároztam, hogy a szaktanin­tézet befejeztével újra beiratkozom a középiskolába. Munka mellett fogok tanulni. 3. Csengetéskor érek be a gimnázium­ba. Zs. László volt osztályfőnökét, B. Endrét keresem — fordulok egy fiú­hoz, aki készséggel bekopog előttem a tanárt ajtaján. — Sajnos, szinte minden évfolyam­ban akadnak Zs. Lacihoz hasonló is- kolakerülök — válaszolt. — Laci nem volt buta gyerek. A gyenge tanulmá­nyi előmenetelét a gyakori hiányzá­soknak tulajdonítanám. Először való­ban azt hittem, hogy betegeskedik, odahaza kúrálja magát. Később azon­ban megtudtam, hogy Laci makk- egészséges és csak szimulál. Erre be­hívattam a szüleit, akiket szintén meglepte Laci magatartása. Kértem őket. magyarázzák meg neki, hogy járton rendszeresen iskolába. Példaként említettem azokat a volt diákjaimat, akik hozzá hasonlóan, könnyelműen cselekedtek és később, mint családapák ültek be az esti osz- táluokba. Végül o közös erőfeszítés a szülőkkel meghozta az eredményt: Laci — ha gyengén is — de leérett­ségizett. — Éviké, egy feketét kérek! -— szólítom meg a pincérnőt a megszo­kott asztaltól. Kávéra várva gondolataimba mélye- dek. egy diáklány foglal helyei az asztalomnál. — Te Is lógsz? — fordul érdeklőd­ve hozzám, hoay megtörje a csendet. Válasz helyett fellapoztam az előt­tem heverő könyvet. ZOLCZER fános SZISZ ÉLET A TREBISOVI JÄRÄSBAN A SZISZ közelgő II. kongresz- szusának előkészítése a SZISZ egész tevékenységének további sokoldalú aktivizálása szem­pontjából Igényes feladat. Ért hetö hát, hogy a treblSovl (tő keteiebesl] Járás pártblzottsá ga Is mindent megtesz a CSKP XV. kongresszusa határozatai ban foglalt Ifjúságpolitikai fel adatok maradéktalan végrehaj­tásáért. A CSKP XV kongresz- szusa óta rövid idő telt el, de máris megállapítható, hogy a trebläoyi Járásban erősödött a pártszervek és szervezetek fe­lelősségérzete a SZISZ munká­jáért. A Járási pártbizottság na­pirenden tartja az Ifjúságpoli­tikával és a SZISZ munkájával összefüggő kérdéseket. A Járá­si pártbizottság plénuma leg­utóbb például a CSKP KB 1973 júliusi ülésének határozata és a CSKP XV. kongresszusa hatá­rozatának megvalósítását, vala­mint a SZISZ-tagkönyvcsere ta pasztalatalt vitatta meg. Azok a megbes2iéIésBk, viták, alap­szervezeti gyűlések. Összejőve telek, amelyek ebben az Idő szakban a tagkönyvcsere alkal mából sorra kerültek, végered­ményben azt 9 célt szolgálták, hogy a SZISZ II. kongresszusa előtti Időszak tennivalóit ala­posan megismerje minden fia tál. A SZISZ Járási bizottságának sikerült az Ifjak túlnyomó több ségét a vállalt kötelezettségék teljesítésére mozgósítani. A ter­melési eredménvek, a tanúimé nyl előmenete!, a társadalmi munka, a klliötiiiöző kulturális rendezvények megfelelő kere­tet szolgáltatnak a fiatalokban rejlő erő, tehetség, hozzáértés értékesítésére. A jó határoza­tok kialakításához jelentős se­gítséget nyújt a Járási pártbi­zottság mellett működő tfjúsá gi munkabizottság Is, amely a SZISZ Járási bizottságára hosz- szabb távra szóló feladatokat, megbízatásokat ró. Ilyen volt többek között: a szocialista munkaverseny kiszélesítése, a szocialista munkabrigádok szer­vezése, a taglétszám növelése, amely mozgalom az ifjúság — tevékeny tényező a műszaki- -tudományos forradalom ötéves tervének teljesítésében — jel­szó alatt folyik, az egész járás Ifjúságát átfogja és a munkasi- karek gyarapításához vezet. Az, hogy ezzel párhuzamosan más, sajátos kezdeményezések Is szü­lettek, bizonyítja a járás fiatal­jainak odaadását, elkötelezett­ségét. Olyan mozgalmakra gon­dolok, mint a szakma mestere, a jelen tanulója — a jövő szak­embere stb. Ezek közül néhány máris bebizonyította életképes­ségét, elősegítette a munkához való viszony javulását, s a munkára nevelés hatékony esz­közének bizonyult. Különösen a párttag-nevelés területén értek el a Járásban Jelentős eredményeket. És eb­ben a gondolatmenetben te­gyünk említést a társadalmi munkáról, amely minden évben dicséretre méltó eredménnyel jár községekben, városokban egyaránt. Ennek alátámasztásá­ra említsük meg, hogy az el múlt vakáció alatt a Járásban 8762 fiatal segített a mezőgaz­dasági munkáknál. Ledolgoztak 18 366 brigádórát. Az őszi me­zőgazdasági munkáknál hatezer tanuló másfél millió korona ér­tékű társadalmi munkát vég­zett. Főleg a szüret Idején és a cukorrépa betakarításában segédkeztek. A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére vállalt 2,2 millió korona értékű társa­dalmi munkát 381000 korona értékben túlteljesítették. A Járási pártbizottság vezető funkcionáriusai részt vesznek a SZISZ fontosabb rendezvé­nyein: így a Járási szintű ver­senyeken, vetélkedőkön, kultu­rális rendezvényeken, taggyűlé­seken, Jelenleg pedig a SZISZ évzáró taggyűlésein. Ilyenkor rendszeresen tájékoztatják a fiatalokat a párt fontosabb ha­tározatairól, valamint a SZISZ- -szervezetek előtt álló felada­tokról. A SZISZ pártirányftását a pártszervezetek helyesen ér­telmezik és a gyakorlatban jól végzik. A SZISZ-vezetőket rend­szeresen beszámoltatják a mun­kájukról. Előfordul viszont, hogy a SZISZ-vezetök nem szí­vesen fogadják a beszámolta­tást, csak akkor Igénylik a pártszervezetek segítségét, ami­kor olyan problémájuk van, hogy egyedül nem tudják meg­oldani. Pozitívan értékelhetjük azt, hogy a pártszervezetek a SZlSZ-elnökelt meghívják a pártoktatásra, sőt az egyes tag­gyűlésekre Is, ahol megismerik a párthatározatokat. Ilyenkor Javaslatokat tesznek a SZISZ- szervezetek munkájának Javitá Sára, és a fontosabb kérdések­re Irányítják a fiatalok figyel mét. A trebiäovi járásban 7052 taggal 253 SZISZ-alapszervezet működik. Jelenleg tíz új alap­szervezet van alakulóban. Ezen kívül több mint 600 plonlrcsa pat működik, amelyek 14 000 pionírt Irányítanak. A SZISZ- szervezetből 491 fiatal a külön­böző szintű képviseleti testüle­tekben tevékenykedik. A Járás­ban több mint 500 párttagnak van a SZISZ-szervezetekben megbízatása. A SZISZ-ben dol­gozó párttagok munkájának Is eredménye, hogy mind több fia­tal kéri felvételét a pártba. A járás területén a párttagok há­romnegyed része fiatal. Jelen­leg 261 párttagjelölt van, vala­mennyien SZISZ-tagok. A munkahelyi sikerek vég­eredményben a politikai-eszmei nevelés hű tükrözöl. Pártunk, államurík politikájának megis­merése, az ország fejlődési 1- rányvonalalnak alapos ismere­te ma már nélkülözhetetlen ösz- szetevői a SZlSZ-tag jellemé­nek. És csakis az végezhet tu datos épltőmunkát, aki tisztá­ban van a közös feladatok ér­telmével, jelentőségével. És az, hogy a trebiäovl járásban ered­ményesen végzik ezt a felvilá­gosító munkát, számtalan pél dával Igazolható. A SZISZ párt- irányításának eredményeként a járásban sokat erősödött a SZISZ szocialista jellege. Ez megmutatkozik abban Is, hogy meggyorsult az Ifjúsági politi­ka végrehajtása, A járásban ma 72 kollektíva versenyez a szo­cialista munkabrigád megtiszte­lő címért, 10 kollektíva pedig már el Is nyerte. A négy kom­plex ésszerűsítő brigád tavaly 92 újítást adott be 2,9 millió korona értékben, ebből 32 ja­vaslatot már meg Is valósítot­tak. A Járásban egy városi és 57 falusi Ifjúsági klub műkö­dik. A szabad Időt hasznosab­ban töltik el, sokat javult az Ifjúsági klubok munkája. A trebiSovI Járásban a párt- szervezetek káderfejlesztési és káderutánpőtlásl tervében az 1- dén Is helyet kapnak a SZISZ kádereinek fejlődését elősegítő elképzelések. Ez a járásban a SZISZ-vezetés további erősíté­sét és a párttagság tervszerű utánpótlását szolgálja. A tudó mányos nevelés, a szocialista etika és erkölcsi normálnak va­lóra váltása, mind-mind olyan tennivalók, amelyek az eddigi­nél Jóval nagyobb erőfeszítést követelnek meg a SZISZ-szer- vezetektöl. A Szocialista Ifjúsági Szövet­ségben nemrég lezajlott tag­könyvcsere során, a tagokkal folytatott beszélgetések hozzá­járultak a fiatalok új kezdemé­nyezésének kibontakoztatásá­hoz. A SZISZ II. kongresszusa tiszteletére több mint egymil­lió korona értékű vállalást tet­tek. A SZISZ évzáró taggyűlé­sei ezt a kezdeményezést még továbbfejlesztik, s így jelentős szakaszát képezi majd az Ifjú­sági szervezetünk II. kongresz szusára folyó felkészülésnek (és) Mutasd meg , hogy mit írsz, és megmondom, ki vagy Szerkesztőségünkbe na­ponta jókora halom levél ér­kezik. A levelek túlnyomó része rendszerint örömet szerez nekünk. Levelezőink tájékoztatnak bennünket a SZISZ-szervezetekben, az ország legtávolabbi zugai­ban zajló eseményekről, 1- dőnként bizalmas kérdések­ben kérnek tanácsot. A beérkezett levelek szá­ma egy kicsit annak Is fok­mérője, hogy az olvasók mennyire szeretik a lapot. Hát ezért örülök, személy szerint Is minden levélnek, tartalmazzon akármilyen Jelentéktelen problémát is. Az örömbe azonban Időn­ként üröm Is vegyül. Első­sorban akkor, amikor a le­vél tele van helyesírás! hi­bákkal. Ennél Is Jobban bosszant az, ha a levélíró meg sem tudja címezni a le­velet. Gyakran kapunk pon­tatlanul címzett levelet, a- melyek közül Is a legkirí­vóbb például a következő­képpen volt, címezve: Oj If­júság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­gának lapja. Kiadja a Sme- na Kiadóvállalat, Szerkesz­tőség és adminisztráció 897 14 Bratislava, Praíská 11. Telefón: 468-19 stb. Tovább nem Is folytatom, bár ha a cikket sordijért ír­nám, akkor a szóban forgó címzés teljes leírásáért te­kintélyes tlszteletdljat kap­nék. Elég az hozzá, hogy e- gylk-máslk levélírónk egy­szerűen lemásolja az egész Impresszumot. Fogalma sincs arról, hogyan kell megcímezni az egyszerű le­velet. Márpedig a levél he­lyes címzése hozzátartozik az átlagos műveltséghez. Szerintem nem ártana, ha az iskolában legalább egy órát szentelnének ennek a kérdésnek. Előttem egy 1930. évi pre- äovl kiadású Magyar nyelv­tani gyakorlókönyv az ele­mi népiskolák VI. Vll. és Vili. osztálya számára. A könyv a Közéleti fogalmaz­ványok fejezetben olyan hasznos dolgokra tanít meg, mint a levélírás, a levél címzése, köszönő levél, elis­mervény, kérvény megírása vagy pénzes utalvány kitöl­tése. Gondolni se merek arra, mit kezdene egy kérvény­nyel líagy pénzes utalvány­nyal az a levélíró, aki a szerkesztőségünknek cím­zett levélre klshlján lemá­solta a lap egész utolsó ol­dalát. PALAGYI LAfOS

Next

/
Thumbnails
Contents