Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-02-08 / 6. szám

L

apozgatom a Priemstav megalakulá sának huszadik, ma]d a huszonötödik évfordulója alakalmáböi kiadott pa zár klvltelö ünnepi kiadványokat, s nem győzök ámuLnl, mert nemcsak Bratislava, hanem Nltra, Stúrovo (Párkány), Nővé Zámky (Érsekújvár) és más városok legszebb, legimpozánsabb épületeit mind ők építették. Egész gyárakat, különös, egyedi küldetésú szállókat, sport- és vásárcsarnokokat, raktárakat, színházakat stb. Sőt, az utóbbi kiadványban agy érdekes és szép makettre, a győri színház ú| épületének a makettjére bukkantam, s a kísérő szöveg arról tájékoztat, hogy a vállalat átlépte az országhatárt, a bratlslaval sportcsarnokhoz hasonló megoldással Wellsben, Bécsben és Győrött Is épített Ilyen korszerű épületeket. Aztán egyszeresek kiesik a könyvből a „Gyere te Is, építs velünk“ című kis propa- gáclós füzet, amely a magyar Iskolák tanulóit hívja a vállalat/modern érsekújvári szaktanlntézetébe. Hát jó, ha hívnak — gondolom — én Is ellátogatok az Iskolába. Vajon milyen szakembereket képeznek, hiszen azok az épületek, amelyeket a publikációban láttam, még egymagukban is felkelők az ember figyelmét.

Az iskola Igazgatója Santúr Dezső szívesen fogad, s bár rengeteg az elfoglaltsága, sokat szeretne elmondani az Intézetről, Is- kolárőL £n méltányolom Is az akaratát, kétszer Is ellátogatok az Iskolába. Tízéves munka van mögöttük, mert tíz éve annak, hogy megalakult az Iskola, s azóta sok mindent n>eg kellett oldaniuk.

Ahogy beszélgetünk, felötlik bennem, hogy jártam én már ebben az Intézetben. Csakhogy akkor még egészen máshol volt. Mégpedig az Elektrosvlt épülő Irodaházának az egyik szárnyában. Azóta nemcsak azt, de az iskolájukat Is felépítették, smost újabb halomnyl tervrajz fekszik az asztalán, hogy azok alapján felépíthessék az iskolához társuló sportlétesíményeket A beszélgetésünkből sok minden érdekeket Idézhetnék: engem leginkább a mai kőművesszakma újszerűségéről mondott szavai ragadtak meg. Mert — azt mondja — hol van már a régi kőműves, aki télre befagyott? A mai már nem kőműves, hanem kőműves-szerelő, kőműves-csempéző, lakás- slem-szerelő stb... S a holnapi talán már nem Is kőműves, hanem vegyész lesz, hiszen új padlóburkolók, vakolatok jönnek 'divatba.

És kik azok, akik tanítják a leendő szakembereket? — kérdem az Iskola Igazgatójától. S ő már sorolja is. Végűi kiválasztok néhány névelőt, tanítót, hogy rajtuk keresztül megismerhessem az Intézet életét.

így például Németh Zsuzsannát, akire a könyvtárban találunk rá. Tesz-vesz a könyvek között. Kopognak, Jön néhány fiú, könyveket szeretnének, mások szeretnék átlapozni a folyóiratokat. Aztán jönnek, hogy billiárdoznl szeretnének, rajzolni.

Tóth Veronika tanárnő, az építőipar gépparkjának az ismereteit tanítja és az Ifjúsági szervezet munkáját Irányítja. S mivelhogy nem Is olyan régen még maga Is Iskolába járt, a Nyltral Építőipari Szakközép- Iskolába, tudja, mi az, amire a fiataloknak szükségük van. Az Iskolától egy modern kertes ház tervrajzával búcsúzott. Nem, nem gondolta még akkor és még ma sem, hogy jó lenne megépíteni saját használatára ezt a házat, de a tervrajzokat úgy oldotta meg, ahogy a nagykönyvben van. És akár magam is rögtön beköltöznék egy Ilyen szép csendes házba, ahol mindennek megvan a maga küldetése.

Persze nincs könnyű dolguk a leendő kőművesekkel, ácsokkal, festőkkel, mázolók- kal, asztalosokkal. Néhányon ugyanis szívesen dolgoznak, csak éppen Iskolába nem szeretnek járni.

Beszélteim például az Iskola egyik Ilyen diákjával. Munkából még soha nem hiányzott, de bizony sokszor elfelejt eljönni az Iskolába. Igaz, nemcsak ő hibáztatható. Németh Zsuzsanna nevelOnő a megmondhatója, hiszen járt náluk. Kint laknak a határban a földek közt öreg nagyanyjával, juhokat nevelnek, gazdálkodnak. A fiú azt mondja:

— Dolgozni szeretek, szívesen Is megyek munkába, csak az iskolába ne kellene járni. ..

Milan AndraHík

Gyepes Péter

Még szebbet, még korszerűbbet

Az osztályban

— És ha elfelejt eljönni az Iskolába, mit mond odahaza?

— Mindig van mit mondani... Meg különben Is: az anyám valahol Csehországban él, nem kéri számon...

Persze, 6 a „rossz“ diák, az akivel egymagában Is annyit kell foglalkozni, mint a tizennégy osztállyal egyetemben. Még szerencse, hogy a további tizennégy osztály tanulóival valóban nincs nagyobb gond. Sőt, egyik másik, bár kimondottan rossz tanulóként jött az iskolába. Itt egyszeriben megváltozott, jó magavlpeletű, tanul, sportol, szórakozik. így volt Milan Andraäälk, vagy éppen Gyepes Péter Alsóbodokról, CUllng József Zséréről. Az utóbbi odahaza a rossz tanulók közé tartozott, sokat csavargott, ö- rökké csak a labdát kergette. Nem Is csoda, apja Csehországban dolgozott, s amikor hazajött nem verhette kékre-zöldre a flát, csak azért, mert sok volt rá a panasz. Mondom, Itt nemcsak ö, hanem a többiek is megváltoztak. Hogy miért? Talán, mert csak megbecsülték őket, vagy mert kikerültek a szülőt házból. Aztán azért Is, mert rájöttek a szakma ízére, meg arra, hogy nemcsak dolgozni lehet, hanem keresni Is. U- gyanis már most hívják őket munkába felrakni a falat, vakolni a házat, lerakni a fürdőszoba csempéit.

Még sok tanulóval, tanárral, nevelővel beszéltem. Többek között Horváth Miklós vezető nevelővel, Hupka Istvánnal, az Iskola Igazgatóhelyettesével. Valóban nem könnyű a dolguk, dohát nem panaszképpen mondták el mindezt. Sőt, mindenkit szívesen várnak, mert a még szebbet és még korsze- ■ rűbbet csak azokkal lehet majd építeni, a- klk ma, holnap és holnapután sajátítják el a szakmájukat. NÉMETH ISTVÁN

Ml A differencial KÜLDETÉSE? a] a forgatonyomaték átvitele a hátsó tengelyre, bj a csúsztatás csökkentése a laza talajon, ej a mégha]tókerekek fordulatszámainak kiegyen* lltése térésnél, vagy terepegyenlőtlenségnél. (Részlet a gépjavítók versenyének 1, számú feladatából}

/erlték — télen. A versenyzők munka közben

Két versenyző: Horváth László Hrobonovóról (Alistálról) és Sttke László a Kótnikyi (Hegyétei) Etsz-ből. A „szakértő“: Mária Lipov- ská, a SZISZ Nyngat-szlovákiai Kerületi Bizottságának elnöke.

A szerző felvételei

A kérdésekre minden gépkocsivezetőnek egyértelmű választ kellene adnia. De nemcsak erre, hanem az ennél sokkal nehezebbekre is. A versenyek, vetélkedők arra jók, hogy résztvevőik megbizonyosodjanak szakmai rátermettségükről, tanuljanak egymástól, kicseréljék tapasztalataikat. A fiatalok körében különösen népszerűek a SZISZ szakmai vetélkedői. A Dunajská Streda-1 (du- naszerdahelyl) járásban az Idén a Samoríni taomorjai) Mezőgazdasági Szaktanlntézetbein bonyolították le a SZISZ Dunaszerdahelyl Járási Bizottsága, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási Bizottsága, a járási Merégazdaságl Igazgatóság, valamint a Samorfnl (somorjal) Mezőgazdasági Szaktanlntézet rendezésében a mezőgazdasági gépjavítók versenyét.

— Bemehetsz hozzájuk, de nem hiszem, hogy szóba állnak veled. Erre nincs Idejük — flgyelmeztett Varga Zoltán, a SZISZ járási bizottságának titkára, amikor arra kértem, hogy engedjen a versenyzők közé.

Így Is volt. A fiúk rossz néven vették a kotnyeleskedésem, és a szó szoros órtelmébem kinéztek a műhelyből, pedig Ismerősöket Is fölfedeztem köztük. Néhányukkal nyáron az E— 512-es kombájnok volánja mögött beszélgettem a várható terméshozamokról. Akkor 30 fokos volt a hőség, most jóval kevesebb; a versenyzők arca mégis verítékben úszik. Talán nem Is a levegő hőmérsékletén múlik, hogy verltékes-e a munkásember homlokai vagy sem...

2.

A verseny rendező bizottságának I- gazgatója Petrilla Ctibor mérnök, a mezőgazdasági szaktanlntézet igazgatója:

A fiatalok szakmai vetélkedőjében nagyszerű lehetőséget látok. Erőpróba a javából, tapasztalatcsere, annak felmérése, hogy szaktudásuk együtt halad-e a „fejlődéssel“. Nekem különösen a verseny légköre tetszett. 0- lyan vérbeli verseny jellege volt, és ami fiatalossá tette az az volt. hogy a Húk segítettek egymásnak. Nem gondoloko Itt meg nem engedett segítségre, de megflgyeltean például, hogy amikor az egyik fiúnak a második versenyfeladat teljesítése közveríték TÉLEN

1.

Hozók Imre, a Hubicei (gombai) Állami Gazdaság gépjavítója a harmadik helyen végzett.

ben eltörött a fűrészlapja, a másik készségesen kölcsönadta a sajátját. Különösen örültem annak, hogy a versenyzők között viszontláttam Iskolánk néhány végzettjét Is.

3.

A laUri elnöké Ténezos László, a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság mérnöke: «

A feladatok összeállításánál sokat vitatkoztunk az elméleti és gyakorlati rész arányáról. Ml a fontosabb:- az, hogy egy gépjavító gyorsan megállapítsa a hibát, vagy az, hogy a hibás alkatrészt el Is tudja készíteni. Mindkettő egyformán. A verseny célja a fiúk rátermettségének, találékonyságának, szaktudásának megállapítása volt. Vizsgáztak fémmegmunkálásból és Igényes elméleti anyagból. így például tervrajz alapján egy tárcsa- lehúzót kellett készíteniük 180 perc alatt. Vagy: öt perc alatt menetfésű és tolómérce segítségével kellett megállapítaniuk egy bizonyos menetfajtát.

4.

Varga Zoltán, a SZISZ Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyl) járási bizottságának titkára:

Először szerveztünk járásunkban 1- lyen nagyméretű szakmai vetélkedőt. Sikerült és jövőre már a tapasztalatokra építhetünk. A versenyzők között voltak 19 évesek de 30 évesek is. Az Idősebbek nagyobb tapasztalattal, a fiatalabbak frissebb elméleti tudással rendelkeztek De este hétkor valamennyien végtelenül elégedettek voltak, 'és járásunk mezőgazdasági ü- zemeii büszkék lehetnek rájuk, jó érzés Ilyen szakemberekkel a tavaszi és a nyári munkák elébe nézni.

5.

Hogyan végződött a verseny?

Este hétkor eredményhirdetéssel és díjkiosztással. Az első helyen 95 hibaponttal Ambrus György, az OkoC- -Sokolec-1 (Ekecs-Szakállas) Efsz, a másodikon 99 hibaponttal Kálmán Ignác a Trhové Myto-1 (vásárüti) Efsz, a harmadikon lOÖ hibaponttal Hozák Imre, a Hublcel (go-mbal) Állami Gazdaság gépjavítója végzett.

Befejezés helyett egy vélemény:

jól megszervezett érdekes rendezvényen vettem részt. A fiatalok szakmai továbbképzése a SZISZ legfontosabb feladatai közé tartozik. Én ezt a gyakorlatban úgy képzelem el, mint azt Itt, Samorlnban láttam. A véleménynyilvánító Marika Lipovská, a SZISZ Nyngat-Szlovákiai Kerületi Bi- lottságának elnöke.

ZACSEK ERZSÉBET