Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-25 / 4. szám
1976 sportolói A világ legnagyobb hírügynökségei és sportújságai szinte egyhangúlag a női tornászversenyek háromszoros olimpiai bajnokát, Nadja Comanecit és a 400, illetve 800 méteres síkfutás kubai aranyérmesét, Alberto Juantoré- nát választották meg a világ legjobb sportolóivá. A TASZSZ szovjet hirttgynökség a szokásos év végi ankétja keretében több neves sportolót, elsósorban olimpiai bajnoka kát szólaltatott meg. A vilóghirességek négy kérdésre válaszoltak. Elsőként a román Nadja Comaneci, g női tornaversenyek háromszoros és a kubai Alberto Jnantoréna, a 400 és a BOO méteres síkfutás aranyérmesének felelete; • Milyen jSvőt jósol sportágának? C.: A torna a szüntelanül fejlődő sportágak egyike, s ráadásul azok közé tartozik, amelyek népszerűsége az évek során tovább növekedik, látványos és izgalmas, ezért a közönség sohasem unja meg. J.: Sokan azt mondogatják, hogy az atlétika legtöbb számában, így az engem érintő középtávfutásban is egyre közeledik az emberi teljesítőképesség felső hatóra. Én nem értek ezzel egyet, s biztos vagyok abban, hogy 800 méteren már jövőre 1:43 perc alá kerül a világcsúcs. • Milyen tartalékokkal rendelkezik sportága, melyek azok a tényezők, amelyek a továbbképzés zálogai? C.: A versenyzők jobb pszichikai felkészítésével kevesebb lesz a nontás, s az Is biztos, hogy a jövőben az esztétikai színvonal Is emelkedik. J.: Az edzés Intenzitását még mindig lehet növelni, a középéé hosszútávfutásban, a taktikai, az ugró- és dobőszámokban pedig a technikai tudás javítása segítheti elő az újabb világcsúcsok megszületését. • 1977-es tervei? C.: Feltétlenül indulni szeretnék a prágai Eurőpa-bajnok Ságon, s ott a legkisebb csaló dóst is elkerülni. J.: Célom, hogy a szőflal U- nlverzládén bizonyítsak, nem sokkal később pedig a düsseldorfi Világ Kupán a legjobbak között szerepeljek. • Hogyan tekint a moszkvai oiimpia elé? C.: Meggyőződésem, hogy a tornaversenyek szakértő közönség előtt mindén eddigi ollm piánál magasabb szinten folynak majd, ha Indulhatok, nehéz dolgom lesz, de márts nagy izgalommal és akarással gondolok az 1980-as erőpróbára. I.: Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a moszkvai o- limpián Is bekerüljek a kubai csapatba. Azt, hogy a szovjet főváros kapta a XXII. nyári o- limpiai játékok rendezésének Jogát, a szocialista sport győzelmének, a Szovjetunió elismerésének tulajdonítom. V eretlenül zárta a múlt é^ vet a magyar labdarúgó- -válogatott. öt győzelem, öt döntetlen az 1976-os év mérlege, ami 75 százalékos teljesítményt jelent. Az eredmény 25 százalékkal jobb az 1974. é- vinél. A hízelgő mérleg mégsem ok az elégedettségre. A magyar futballisták eléggé elavult, vérszegény játékkal őrizték meg a tiszta számlát, nem is beszélve a klubcsapatokról, amelyek — az MTK VM kivételével — ország és világ előtt „leégtek“. A Jelek szerint a magyar labdarúgás továbbra is hullámvölgyben marad, erre vallanak a leghivatottabb egyén, Barótl Lajos szövetségi kapitány szavai is: — Minden erőfeszítés ellenére csapataink még nem tudnak kifejteni megfelelő ellenállást a nemzetközi porondon, főleg a külföldön tartott mérkőzéseken — mondja a magyar válogatott „kormányosa“. Véleményére még visszatérünk, de először nézzük a statisztikát! Első mérkőzését Argentína ellen játszotta a csapat, és a Népstadionban 2;0-ra győzte le az 1978-as világbajnokságot rendező ország képviselőit. Jugoszlávia volt a soron következő ellenfél, ez az erőpróba gól nélküli döntetlennel zárult. Svájc és Franciaország ellen egyaránt l:0-ra győzött a magyar csapat. Aztán jöttek Blo- hinék, vagyis a Kljev Dinamóra épülő szovjet válogatott, s az 1:1 szép fegyverténynek tekinthető idegenben. Következett az Ausztria elleni 500., jubileumi találkozó, melyen 2:0 arányú győzelem' született. Az őszi sorozat első állomása Svédország volt. Itt l:l-re végzett a magyar válogatott, csakúgy, mint az olimpiai bajnok NDK otthonában és Athénban a görögök elleni VB-sele]tezön. A bécsi búcsún végül 4:2-re győzött a csapat. A tíz mérkőzésen 32 labdarúgó jutott szóhoz (1974-ben 36, 1975-ben 37), közülük tízen- ketten első ízben futhattak ki a pályára a válogatott mezében. Az újoncok: Welmper, Csongrádi, Gujdár, Paróczai, Ebedll, Májer, Kovács I., Kerekes, Kerekl, Izsó, Pásztor és végül Töröcslk, aki mellesleg a magyar labdarúgásnak sorrendben a 603. válogatottja. Két éve Fazekas, tavaly pedig Bálint, ám tavaly egyetlen játékos sem mondhatta el magáról, hogy az év minden mérkőzésén pályára lépett. Bálint, Magyar, Nyilasi — három ferencvárosi — és a csaknem végig csapatkapitány Fazekas egyformán egy találkozóról hiányzott. Nagy László, Kovács József, Rothermel, Paróczai, Kovács István, Izsó, Pástzor és Töröcslk egy-egy alkalommal szerepelt. A legtöbő labdarúgóval az Újpesti Dózsa (7) képvlseltelte magát, holtversenyben a Videoton és az FTC (6-6) következett, majd a Vasas (5), a Bp. Honvéd (4), a Békéscsaba (3) és a Haladás (1). Barótl Lajos 22 fővárosi és 10 vidéki játékossal kereste csapatát. A gőllövésben Nyilasi, Kerekl és Fazekas Járt az élen, mindhárman három góllal járultak hozzá a sikerekhez. (Két éve Fazekas volt a „gólkirály“ a válogatottban 4, tavaly Nyilasi 6 góllal). Rajtuk kívül Fekete (2), Váradl, Magyar és Ebedll talált az ellenfél hálójába, így jött össze 14 gól, a- mely 1,4 gólos átlag. Az idén szerepelt Játékosok közül Fazekas túljutott az 50. válogatottságán, mögötte Bálint (43), Török (20), majd holtversenyben Nagy III., Kovács József és Pintér következik (16—16). Végül a magyar csapat „örökös“ bizonyítványának állása az 1976-os találkozók után:, 504 mérkőzés, 273 győzelem, 107 döntttlen, 124 vereség, 1296:974 gólarány. Veretlen évet zárt a ma^ar labdarúgó válogatóit, de... Baróti Lajos: „A középpálya a magyaroknál amolyan haszontalan sziget.. Kerek! Zoli, 1976 legjobb labdarúgója A válogatott tehát nem túl meggyőző játékkal is kedvező évet zárt. Annál rosszabbul szerepeltek a klubcsapatok. Az öt csapatból mindössze az esélytelenül Induló MTK VM jutott a legjobb nyolcig. A kieséseknél elgondolkodtató, hogy a csapatok egytől egyig csúfos vereséggel búcsúztak a kupamérkőzésektől. Az Újpest és a Videoton 5:0-ra kapott ki Bllbaó- ban. Illetve Magdeburgban, a Ferencváros 4:0-ra Drezdában, a Honvéd 3:0-ra Donyeckban. összesítve ez 17 gól, a magyar csatárok erejéből azonban e- gyetlen gólra sem futotta idegen pályán. Márpedig aki ma idegenben védekezésre összpontosít, annak nincs mit keresnie a nemzetközi élmezőnyben. — Erről miként vélekedik B'aróti Lajos magyar szövetségi kapitány? — Véleményem szerint g hiba a játékosok és az edző elgondolásában van, a védekezés és a támadás arányának megválasztásában. A magyar bajnokságban a játékosok többsége, főleg a középpályások nem tudnak kellően védekezni, u- gyanakkor az is hiányosságuk, hogy a támadó játékuk sem e- léggé hatékony. A középpálya a magyar csapatoknál amolyan haszontalan sziget, ahová mindenki szívesen menekül, ezen a területen eljátszogat, ugyanakkor különösebb hasznot nem hoz sem a védő, sem a támadó munkában. Pedig az MLSZ az annyiszor emlegetett követelményrendszerben megfelelően előírta a labda megszerzésére, megtartására, a védelem és támadójáték harmonizálására való gyakorlatanyagot, ezeket azonban az edzők kissé érthetetlenül alig-allg gyakoroltatják, s nem alkalmazzák. Érdekes viszont, hogy a válogatottban van e téren némi fejlődés. A védekezés szervezettebb és hatásosabb, a támadásszövés folyamatosabb, mint a klubcsaptokban. Az utóbbi év megfelelőnek mondható eredményeit elsősorban azzal értük el, hogy a középpályásokon kívül ma már a csatárok Is tevékenyen részt vállalnak az el-^ lenfél rohamainak megállításában, a kapura törő játékos leszerelésében, majd a megszerzett és megtartott labdával ellentámadások indításában. Úgy érzem, ez hiányzik csapatainknál, élcsapatainknál is. Különben mivel magyarázható, hogy a válogatott idegenben az NDK válogatottjával l:l-re végzett, ugyanakkor a klubokba „szétszedett“ játékosok a Videotonban és a Ferencvárosban úgyszólván ellenállás nélkül megadták magukat a Dinamo Drezda és a Magdeburg ellen? — A magyar válogatott az 1- dén nagy faladat előtt áll. A VB-selejtezőn ktészer lép pályára, a szovjet válogatott ellen, és sor kerül a Görögország elleni visszavágóra. A klubcsapatok Ismét rajtolnak az új kupaévfolyamban, amelyben módjuk lesz kiköszörülni a magyar labdarúgás hírnevén e- sett csorbát. Mi a teendő, hogyan vélekedik erről Barótl mester? — Legfontosabb a nagyobb követelmény Ahhoz, hogy a következő kupaidényben jobban szerepeljünk, mindenkinek tisztán kell látnia, hogy amit ma csinálunk, még mindig kevés. Az őszi bajnokság befejezése után olyan szinten kell az alapozómunkát végezni, hogy .az elég legyen a magyar bajnokságra, de ezen túlmenően újabb és újabb nyári munkával a következő kupasorozatra is. Palágyi Lajos
