Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-25 / 4. szám
A család legfontosabb tagja a 17 éves Kati. A Nővé Zámky-i (Érsekújváry) Egészségügyi Szakközép- iskola másodikos diákja, kitüntetett tanuló. A fontossági sorrendben anyu és apu követi őt, mindketten az Elektrosvit alkalmazottai. Kati szeretett volna testvért is, de megértette, hogy egy új életért anyukája talán a sajátjával fizethetett volna ... DlöSINÉ: Egyszer azt álmodtam, hogy Kati négyest kapott. Reggel nézem az ellenőrző könyvecskéjét és valóban ott volt egy négyes, amelyről még nem tudtam. DIOSI LASZLÖ: Az OJ Ifjúság huszonöt «vvel ezelőtt í / . . Is a fiatalok lapja volt. Ma cseppet sem öregedett... 1. Mi a vélemőnyUk a mai fiatalokról? őszintén, néha túlzásba viszik a szemtelenkedést, bátrak, de kevésbé küzdfiképesek, mint ml az ő korukban. Szeretik a kényelmet, de nem kényeskedők. Ha rajtuk múlna, talán nem lenne problémánk a környezet szennyeződésével. Á műveltség, amelyet ma a középiskolában kapnak, szinte rendkívüli. Ha Katival vitatkozunk, szégyen Ide, szégyen oda, bizony elég gyakran alul maradunk. 2. Milyen Kati? Hasonlít a szüleihez? Hasonlít. Gyengéd, érzékeny, é- letrevaló — gyakran még evés közben is táncra perdül. Ezt különben az apjától örökölte. Milyen még? Becsületes, sohasem hazudik. Egyszer megszegte a szavát. A megígért nyolc óra helyett kilenckor Jött haza a diszkóról. Talán nem tette volna, ha nincs az a dacos „csakazértls“ természete. Nem velünk dacolj hanem a fiúval, akivel Járt. 3. Van titka a szttiei előtt? Ha van, akkor az nagyon friss keletű. Egy-két napnál tovább képtelen megőrizni a titkát. Bizalmasabb hozzám, (az apához), mert a feleségem mindent érzékenyebben fogad. A Jó híreket azonnal elújságoljuk, a rosszakat csak akkor, amikor azt a családi haditanács megfelelőnek tartja. 4. Milyen szerepet játszottak Kati pályaválasztásónál? A tanácsadó szerepét, dé azóta számtalanszor meggyőződtünk arról, hogy helyesen tanácsoltunk. Annyit tud beszélni az Iskolájáról, a kórházról, hogy a számunkra valamikor Idegenül csengő orvosi terminológia bekerült a család alapszó kincstárába. 5. Ismerik ieányuk iskoláját? Talán még Katinál Is Jobban, ugyanis én (feleség) az Iskola szülői munkaközösségének vezetőségi tagja vagyok. Kati különösen azokat a napokat szereti, a- mlkor a kórházba mennek gyakorlatra. Nagy élmény volt száséghen mára az első boncolás. Nem kötelezték őket, hogy menjenek, de Kati azt mondta, hogy a patológiatanár Iránti szeretetből vállalták a „megpróbáltatást“. Már Injekciót Is szúrtak. Különben Kati elég sokat tanul, naponta 5—6 órát Is. Tudja, hogy legjobban azzal bosszant, ha hármast hoz haza. Én csak két Jegyet Ismerek el, az egyest és az ötöst. Vagy tud a diák, vagy nem. Hát nincs Igazam? De Kati akkor Inkább meg sem szólal. I- lyenkor a „mérkőzés“ állása a tanár Javára billen. 6. Erdeklődőtt-e Kati a szülei bizonyítványa iránt? Természetesen. A mai gyerekek számára ez egyetlen természetes ösztönző erő szüleik Jó bizonyítványa. Ml nem adunk Katinak „prémiumot“ még az egyesért sem. Nem kényeztetjük. A könyv szeretete nála természetes. 7. Kati „egyke“ s bizonyára érzi, hogy aggódnak érte. Hogyan fogadja ezt? Hangulat kérdése. Gyakran megjegyzi, ne legyünk úgy oda érte, hiszen már ő Is felnőtt, és minden lépéséért felelősséget vállal. Igen, ez így van, lassan nekünk Is hozzá kell szokni a gondolathoz, hogy Kati már- valóban nem gyerek, és nem kell azonnal rosszra gondolni, ha tíz percet késik. De tudja hogy van az: Egy szülőnek nehéz nem félteni a gyerekét. Ismerjük Katit, tudjuk, hogy Jó úton halad, mégis aggódunk érte. 8. Mi az elképzelésük lányuk jövőjéről? Szeretnénk, ha tovább tanulna, de akkor sem esünk kétségbe, ha úgy dönt, hogy gyermeknővér marad. Hogy milyen anya, feleség lesz belőle? Jó anya bizonyára, mert Imádja a gyerekeket; de hogy feleségnek Is Jó legyen, még számtalanszor kell rántást és palacsintát sütnie anyukája konyhájában... 9. Mit jelent számukra az Cj Ifjúság? Csaknem húsz éve vagyunk az olvasói, és ez mindennél többet mond. Szeretjük, és ragaszkodunk hozzá. 1. Mi a véleményed szüleid generációjáról? Ml, fiatalok sohasem foguk átélni azt, amit ők. Sokat gondolkodom azon, hogy helyénvaló-e ez, mert egy kicsit azért Irigylem tőlük az élményeket. Viszont nem szeretem, ha túl sokat emlegetik a régi világot. A szüléimben, tanáraimban nagyszerű példaképekre találtam, és kaphat-e ennél többet egy mai fiatal? 2. Milyenek a szüleid, mit ö- rököltél tőlük? Anyuka munkája felelős, ő az Igazgató titkárnőjé. Ezenkívül több társadalmi funkciója Is van. Ha hazajön, gyakran fáradt, 1- lyenkor szinte belebetegszem, míg végre szólok neki egy ötösről. Túl érzékeny. Jobban bántja őt a rossz osztályzatom, mint engem. Apu? ö remek ember. Vele úgy beszélek, mint férfi a férfival. Szabad idejében festeget, és nem Is akárhogyan. Nekem nagyon tetszik. Hát nem csodálatraméltó apa? Szeret táncolni, persze én is. Anyutól a gyakorlatiasságát örököltem, mindkettőjüktől a tárgyilagosságot, a szilárd egyenes Jellemet s elkötelezettséget az Iránt a társadalom 1- ránt, amelyben élek. 3. Titkolsz-e valamit a szüleid előtt? Melyik fiatal lánynak nincsenek titkai? Nekem is vannak. A kisebbekről szólok apunak, és ráhagyom, hogy továbbltja-e a- nyunak vagy sem. A nagyobb titkaimat — főleg ha fiú van a dologban — csak egy bizonyos idő elteltével szoktam a család tudtára hozni. 4. Milyen szerepet játszottak szüleid a pályaválasztásodnál? Nem volt nagy esemény, hiszen már évekkel azelőtt nyilvánvaló volt, hogy az egészségügyben kötök ki. Azt már nem tudom, hogy véletlenül vagy tudatosan érdeklődtem-e a legepi- berlbb hivatás iránt, de bárhogy DiOSI KATI: Melyik lánynak nincsenek titkai? A nagyobb titkaimat, főleg ha fiú van a dologban, csak egy bizonyos Idő elteltével szoktam a család tudtára hozni. i ^ volt Is, Jó pályát választottam. Egy egészségügyi nővér kezére száz év múlva Is szükség lesz. 5. Mit tudsz szüleid munkájáról? Anyukáról mindenki azt mondja, hogy szimpatikus, megértő és segítőkész. Én is ezt mondom Apu a propagáclós osztályon dolgozik; az ő alapelve: gyorsan kifogástalanul és valamivel min dig többet adni. Jobban dolgozni, mint ahogyan azt elvárják Ebben szeretnék hozzá hasonlítani. 6. Ismerad uflleid lakolai bizonyítványát? Igen. Anyunak igazán van mivel dicsekednie, de a körülményekhez mérten apu Is Jó diák volt. ö különben most Is tanul: a marxista esti egyetem elsőéves hallgatója. 7. Hogyan fogadod szUIaid gondoskodását? Nevelnek még mindig. Néha Jó érzés tudni, hogy minden tettemért valakinek — tehát nekik — felelősséggel tartozom. De néha valóban untatnak, és úgy érzem, hogy nem bíznak bennem, összekapunk például azon, hogy nyolckor vagy kilenckor JÖJjek-e haza a diszkóról... 8. Milyennek képzeled el a jö- vődet? Ameddig csak lehet, szeretnék szüleim mellett maradni. Az é- rettségUg még két évem van, u- tána vágyó tovább tanulok, vagy dolgozni megyek. Ezt még nem döntöttem el. 9. Mit jelent számodra az 0| Ifjúság? Az én lapomi ZÄCSEK ERZSÉBET I Olyan emberrel beszálgét- jtem, akiről tudtam, hogy az ÍDj Ifjúságon kívül egyetlen más újságot sara takargat hosszabb ideig a fiókjában. — Miért szereted? Ezt a kérdést tettem fel MONDOK Árpádnak, a SZISZ Dnnajská Streda-i járási Bl- ottsága elnökének. — Azért, mert arról ír, ami engem pontosan érde- jkel, és úgy, ahogy én szó- ; ttok kortársaimhoz, ahogy ' ''hozzám szólnak azok, akiket | jtisztelek; azért, mert olyan, j amilyen. Konkrétan: van I [benne sok cikk az Ifjúsági ! •szervetekről, módszertani a- jnyagok és sok érdekesség a [SZISZ életéből. Riportok — jórdekesek és kevésbé érde- i;kesek, de ami nem érdekel engem, az bizonyára a ve- '.lem egykorú szomszédom- snak vagy a feleségemnek I- ' íródott... ■ "SP ’ ^ Egy újságot meghatározott [számú szerkesztőgárda ké- liszít, de száz szerkesztő sem elégítheti ki teljes mérték- jbmi egy olvasótábor igénye- llt. Alakíthatja a vélemé- jnyüket, nevelheti, taníthatja- okét, tanácsot adhat nekik lés nem utolsósorban tájékoztathatja őket a legérdekesebb eseményekről. Ha ez a meghatározás nagy vonalakban kifejezi egy hetilap küldetését, akkor azt hiszem, hogy az Oj Ifjúság következetesen teljesíti azokat a feladatokat, amelyek a CSKP XV. és a SZISZ I. kongresz- szusa határozataiból reá hárulnak. Én 1964 óta olvasom az Oj Ifjúságot. Úgy kerültem vele kapcsolatba, mint általában a legtöbb fiatal: megvásároltam egy újságosbódéban. Akkor lesz valakiből jaz 0) Ifjúság rendszeres ol- jvasója, ha az a szám, amellyel csupán érdeklődőként Eog a kezébe, megnyeri a tetszését. És mivel sohasem tudjuk, mikor veszik a legtöbben első ízben kezükbe az Oj Ifjúságot, fontos, hogy minden száma nagyszerű legyen. Az Oj Ifjúsághoz fűződő [kapcsolatomban Jelentős jszerepet Játszott a múlt év: a XV. pártkongresszus előestéjén részt vettem az Oj Ifjúság kerékpártúráján. Tavaly alakult meg az 0) Ifjúság első klubja is, és ml- pek Is tagadnám — nagyon ;Jó érzés, hogy éppen Itt ná- 'lunk, Dunajská Stredán. Befejezésül van egy szerény kívánságom: Legyen az ,0j Ifjúság továbbra Is a ml- ,énk, fiataloké. De azért legyen olyan, hogy a szüleim és a pár év múlva felnövő fiam Is találjon benne olvasnivalót. Írjon a SZISZ- ■-alapszervezetek életéről, még a legkisebbekről Is, bí- irálja a semmittevést, és dicsérje a kezdeményezést. További huszonöt éredmé- nyes évet, Oj Ifjúság! (er) I