Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-06-28 / 26. szám
IM ^ tudomány A r. a gondolat hogy anti világok léteznek a Világ- egyetemben, igen vonzó a tudósok számára, a tantasz- likusregénylróknak pedig ki váló kiindulópont a szárnyaló eszmefuttatásokhoz. Az utóbbi évek néhány rend kívül érdekes kísérleti eredmé nye új ösztönzést nyújtott eme elgondolások továbbfejlesztésé hez A részecske és ellenpárja: az antirészecske — olyan té ma amely sem fizikust, sem 3 filozófust sem a költőt, sem az újságírót nem hagyta közömbösen. Azonban, bár a Világegyetem mindegyik alapvető „építőkő vecskéjének“ — a protonnak, 8 neutronnak és az elektronnak — külön-külön meglehet a antlatommá keoes ..összeragasztani" Az elméleti fizik-jsok ezt egy percig sem vonták kétségbe Számításaik azt mutatják, hogy az an ti részecskék melleti lé- lezni kell antímagoknak Is. El lehet képzelni egy olyan vüá got ahol minden elem anti elem lenne. A végvÖletek gaz dagságfi ebben a világban sem mivel sem lenne kisebb, mint a mi világunkban. kOO MILLIÁRD RÉSZECSKÉBEN Az amerikai brookhaveni 3f1 milliárd elektronvolt.energiával dolgozó .gyorsítón a kísérlete zöknek sikerült megvalósítani az elméleti fizikusok álmát. A pozitron pár anibllációjakor, leliál egymás kölcsönös megsemmisítésekor, szétsiigárzása Kor keletkezik Egv másik sugárzási pedig ligv értékelnek ■1 spennlisták. mini s protonok és antipiMloiiuk anihilá lójának végtermékét OmiiRs modellje ezHKre, az myag és nz aiitianyag annihi- áclójáíiak bizonyítékaként űr mlmezeti adatokra támaszko .tik A szerző azt állítja: az anyag d világnak rsak abban a részé hen ,,egyeduralkodó“, amel-/ inegfigyeláseinek számára hoz záférhetó, mivel a világnak ez 'i része az égyolemes anyagnak -.siipán egyik tarlományában lííkszik .Az egészben vett Vi- ngegvf'Teniben azonban az anyag és az antianyag .egyen Közismert a tungnzi meteo lit törléiiete I9il8 ban a Poii- kamennaja Tunguzka térségé ben 5 — 10 kilométer magasságban lelrobbani i-.gy meteo rlt. A robbanás ereje óriási volt Több verziója iétozik a robbanás magyarázatának, Töb bek köZ'irt olyan romantikus is, hogy egv, valamilyen föl- dónkivüli elvllizáetóhól érkező íirhajó robbant fel De van egv lermészetesebb, valószínűbb és mégis érdekes feltevés is Neme egy a Föl dünk légterébe b.ehatolt anti anyag darabka volt e tunguzi meteorit. Az atom vagy hídrogénbom búhoz hasonló robbanáshoz olyan faltételek szükségesek amelyet csak értelmes lények képesek me.gteiemfeni. Az aniVAN-E ANTIVILÄG? maga antirészecsköje, mindeddig nem sikerült az antiré- szecskékből felépülő antianya got megfigyelni, vagy érzékelhető mennyiségben előállítani Mindössze annyit sikerült elérni, hogy Igen rövid Ideig tartó „bemutatkozásra" Kényszerűét- ték az antiatoinui. azaz a még ismeretlen antianyagnak anti protonokból, antíneutronokból és pozitronokból felépült atomját. De az, nogy antlato- mokból antlmolekulát „épít sünk“ vagy legalább egy mill- grammnyi antianyagot össze- gvfljtsünk — még a távoli jövő kísérleti feladata közé tartozik. Novoszibtrszki tudósok gyár róttak először egy „darab“ antianyagot — egy pozltron-kö- teget, amely csak néhány órát létezett .kézzelfogható reali tás volt ez nemcsak a fizikusok részére, hanem minden embernek Is —, mondta Geor- gtj Budker a í.’ovosziblrszki Magfizikai Intézet igazgatója. Az antirészecske persze még nem antianyag A közönséges anyag atomokból, az atomok atommagból és elektronokból tevődnek össze. Az antianyag minden részecskéjét, az anti protont, az anttneutront és a pozitront eddig csak kfsérleti úton sikerült előállítani. De mindmáig válasz nélkül ma radt a kérdés, vajon van-e erő, amely ezeket a részecskéket berendezések regisztrálták a deutérium antlmagjalnak keletkezését. Az antiproton és an tíneutron autim.aga egyesült, A deutérium a hidrogén egyik izotópja Az elemek pe rlodlkus táblázatában a követ kezö elem a hélium. Vajon en nek az antimagját sikerül-e létrehoznii Ehhez azonban 70 milliárd elektronvolt erejű erősítőre van szükség. A Moszkva melletti Szerpu chovban, a Szovjet Tudományos Akadémia intézetében van ilyen berendezés. A szovjet tudósok tehát munkához láttak, A 200 milliárd magrészecskét vizsgáltak meg és közöttük öt antlhélium magot fedeztek fal. Bár az öt a 200 milliárdhoz hasonlítva Igazán kicsi szám, a kísérlet bebizonyította, hogy nemcsak elméletben, a gyakor latban Is létezik antlhélium. HOL VAN ANTIVIL.ÁG? Roland Omnes nemrégen előterjesztett egy érdekes, új kozmológiai elméletet. Elképzelése a kozmikus gammasugárzás eredetének az eddigiektől eltérő értelmezésén alapul. A három úrobbl Hold Ojhajö- ra felszerelt műszerek ugyanis olyan természetű sugárzást jeleztek, amilyen — a tapasztalatok- szerint — az elektronsúlyban“ van: az anyag tartományai — összetömegiikst tekintve — egyenlők az anti- anyag tartományaival. MIBÜL VOLT A TUNGUZI METEORIT Konsztantinov akadémikus a hatvanas évek közepén olyan nézetet fejtett ki, hogy ha létezik anűvilág, akkor ennek nagyobb anyagrészei időként el kell hogy érjék a Földünket: A csillagászok tudják, hogy nem minden kométa mozog ellptikus pályán, és így a naprendszerünk „lakója“. Vannak közöttük olyanok, amelyek galaktikánk távoli részeiről jut nak el hozzánk. Ezek vagy elégnek a földi légkörben, vagy elvesznek a végtelen világűrben. Vajon ezek között nlncs-e olyan, amely antlanyag- úól tevődne össze? liilizáclós robbanáshoz elég egy darab antianyag. Az anihi- Uzáció alatt olyan, föltételezett folyamatot értünk amikor az anyag és antianyag puszta érintkezésével robbanásszerűen megsemmisül (anlhilizálödik), vagyis energiává változik át. Az Ilyen robbanásnál szükségszerűen emelkedni kell a rádioaktív szén mennyiségének. Erről a fák adhatnának tanú- bizonyságot amelyek felszívják a rádioaktív szenet. Sajnos a tunguzi robbanást túlélő fák vizsgálata eddig csak egy százalékos rádioaktív szénnövekedést mutatott ki. Ez viszont nagyon kevés. A vizsgálatok tehát eddig nem támasztották alá azt a feltevést, hogy a tunguzi meteorit antlanyagból lett volna, de véglegesen meg sem cáfolták. A kérdés továbbra is nyitva maradt. Az OV és MF nyomán Gyermekjátékká egyszerűsíti a modern kémia a kertészkedést. A talaj nélküli növénytermesztés előnyeiben immár a nem szakemberek is részesülhetnek, időt és munkát megtakarítva. A vízkultúrás növények különleges edényekben állnak, és minden hat hónapban ki kell cserélni az összes fontos tápanyagot tartalmazó ioncserélő mügyantás tápanyagtelepüket. A közbenső időben csak arra kell ügyelni, hogy a külső edényben elegendő víz legyen. A vizállásjelző könnyíti meg a vizszint ellenőrzését. Az elpárolgó vizet két-három hetenként kell pótolni — így nyáron nyugodtan elutazhat szabadságra a virágtulajdonos anélkül, hogy külön gondoskodnia kellene növényeiről. lom a torvek szerint meghaladná a nyolcvanezer embert, érzékelhető: valóságos irodaváros ez az egyetlen é- pület. Pontosabban az lenne. A gazdasági válság azonban itt is érezteti a hatását, és 1973 óta az Irodáknak jó része üresen várja jövendő bérlőjét. Ez kétségtelenül veszteséget jelent. S vannak e- gyéb gondok Is. Az épület acélváza, a kilengés miatt állandóan csikorog, s ez a zaj különféle Idegbetegségek okozója lett. Nincs megoldva az sem, hogy a munkaidő végén vagy rendkívüli alkalmakkor a feltételezett ötvenezer hivatalnok és az ügyfelek viszonylag rövid i- dö alatt hagyhassák el az épületet. New York legmagasabb é- pülete a Világkereskedelmi Központ 411 méter magasba emelkedik. Rövid Ideig ez volt a Föld legmagasabb létesítménye, ám rekordját kereken harminc méterrel „döntötte meg“ egy chicagói magasépület. A Világkereskedelmi Köz pont nem váltotta be tulajdonosainak a reményét. Nemcsak azért, mert elveszítette világelsőségét, hanem sokkal inkább a vele kapcsolatos pénzügyi prob lémák miatt. A felhőkarcolóban, vagy ahogy angol ne ve (World Trade Center) u- tán röviden nevezik, a WTC- ben nyolcszázezer négyzet- méternyi Irodahelyiség van, s 116 szintjén — ebből hat a föld alatt található — mintegy ötvenezer alkalmazott foglalkoztatható. Ha ehhez még hozzászámítjuk azt Is, hogy a napi ügyfélforgaTECMNIKA