Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-06-28 / 26. szám
IMS Viliam Horöák Patrik KosnáC Ján Kúdef Magdaléna Penzová Marek Mésároé Stanislav Uhnák TImaCe (Tolmács). Hallatára é- veken át egy gyárra, a Klrovl E- nergetikai Gépgyárra gondolunk. Milyen hét a gyár, s mit csinálnak ott a fiatalok? A gyár 1951-ben Szlovákia iparo sításának a kezdetén alakult meg. Abban az időben itt, a Garam partján nagy sóhajt váltott ki az emberekből a gyár alapításának a gondolata: Lesz végre munkalehetőség, mondták. Azóta több világrészbe szállítottak és szállítanak hőerőműveket, újabban pedig a- tomerőművekhez szükséges alkatrészeket, kazánokat csinálnak. Az emberek viselkedését, szokásait a- zonban — és lám, még a viseletűket sem — nem lehet egyszeriben átalakítani. Annak ellenére viszont, hogy a gyér környékének az emberei ezer szállal kötődnek a múlthoz, a gyár maga a mát és a jövőt képviseli. Huszonöt év u- tán az ország, és a világ egyik nagy és elismert energetikai gépgyára lett. AZ IFJÚSÁGI SZERVEZET A gyártelepen eltévednék, ezért valahonnan a másik végéről elém jön Stanislav Uhnák, a SZISZ jü- zemi bizottságának elnöke és Viliam Kostlend mérnök, az ifjíisá- gi szervezet vezetőségi tagja. A 440 számú műhelyből jöttek, ahol épp most tartják a gyár fiatal esztergályosainak a versenyét A gyár ifjúsági szervezetének hétszázötven tagja van, akik tizenöt alapszervezetben dolgoznak. Közülük egy Zellezovcén (Zselízen) az épülő gyárban, és egy pedig Magyarországon a Tlsza-hőerőmű szerelésén. Magyarország különben előkelő helyet foglal el a kubai, brazíliai, törökországi, argentínai, egyiptomi és a szovjet megrendelők között. A gyár történetében először fordult ugyanis elő. hogy egyszerre tíz azonos méretű és teljesítményű kazánt gyárthattak, és ezt a tíz kazánt Magyarország kapta. A VERSENY Stanislav Uhnák és Villám Kost- lend mérnök a 440 es műhely vezetőjének az Irodájába kalauzolnak. A verseny már befejeződött, Igor Nléöák és Patrik KosnáC mérnökök, valamint kísérőim értékelik a verseny kimenetelét. — Kicsit meglepte a versenyzőket az új rend — mondják — az idén ugyanis másképpen csináltuk, mint az elmúlt években. Előbb megtartottuk az elméleti vizsgát, majd pedig kl-kl visszament az esztergapadhoz, s folytatta a mun. kát. Ml azután a rendes, normára készülő darabok közül találomra kiválasztottunk néhány darabot és ezeket értékeltük. — Milyen eredménnyel? — Mit mondjunk? Nem is o- lyan rosszal Mert itt van ez a fiatal lány, Magdaléna Penzová. Két éve végzett a gyár iparitanuló- -intézetében, s alig néhány ponttal maradt csak el Marek Mésáros mögött, akt hét éve van itt, s hét éve dolgozik ugyanazon a gépen Az értékelés befejeződik, s utána behívják a három versenyzőt, Marek MésároSt, Magdaléna Pen- zovát és Ján Kudefát. Marék Mésároá hét éve végzett a gyár iparltanuló-intézetében, s ma az üzem egyik legjobb és legmegbízhatóbb munkása. Tagja a műhely Villám Hornák vezette szó clalista munkabrigádjának. A töb blek is elismerik ügyességét, kitar tását, ezért is bíztatták, hogy je lentkezzék a versenybe. Jő munkás, mondják Miért? — kérdem tőle. Nem is válaszol, ha nem csak lesüti a szemét. Végül Fim— KeNGRESSZUSI JPímriA 5. GYÁR A FAllIBAN a bizottság tagjai mondják el helyette, hogy ez hozzáállás kérdése; aki már egyszer ilyen, hogy komolyan veszi a munkáját, mert Ilyenné nevelték a szülei, a környezete, az ilyen, és soha nem is lesz más. , Magdaléna Penzová lány létére négy ponttal maradt csak el a kiváló Marek MésároS mögött. — Hogyan lesz egy lányból vasmunkás? — kérdem tőle. — Ügy, hogy kitanulja a szakmát, akárcsak a fiúk — válaszolja. — Van különbség a fiú és a leány esztergályosok között? — Tudásban nincs — mondják ők — esetleg, hogy könnyebb és kisebb darabok megmunkálásával bízzuk meg, és ... — És? — És, hogy őket körülrajongják, mindig rajtuk a fiúk szeme, figyelik, mikor segíthetnek nekik — mondja Jás Kúdefa, akit éppen Magdaléna Penzová szorított a harmadik helyre. Ján Kúdela különben tavalyelőtt is versenyzett. Akkor jobban sikerült neki, ezért is várta mindenki nagy érdeklődéssel a szereplését. A BRIGÁD VEZETŐJE A műhely Ifjúsági szocialista brigádjának tíz tagja van, és a SZISZ I. kongresszusának nevét viseli. A brigád vezetője, mint fentebb mondtam. Villám Horflák maga is esztergályos. Olajba taposott vas- . reszeléken, hosszú kígyózó vasforgácson lábalunk át, hogy beszélgethessünk vele. Leállítja a gépet, persze így is elég nehezen értjük egymás szavát. — Mi egy Ilyen brigádnak a feladata? — kérdem bemutatkozás után. — Elsősorban, hogy segítsen a terv teljesítésében, aztán pedig a sürgős munkáknál jut nagy szerephez. — Sürgős munkáknál? nézek rá, s várom a magyarázatot. 0 el is mondja, mikor van náluk szükség a sürgős munkákra. Akkor, ha valahol a világon leáll egy egy általuk gyártott kazán. A gyár ugyan is vállalja nemcsak a jótállás idején, hanem később ts a pótalkatrészek gyártását. Tekintve, hogy a huszonöt év alatt már nagyon sok kazánt gyártottak, gyakran megtörténik, hogy a megrendelők a gyártól várják a segítséget. Néha alig pár napon, olykor néhány ó- rán belül szállítaniuk kell az új alkatrészt. És mit csinálnak ilyenkor? — vágok a szavába. — Ott vagyunk a gyártási tanácskozáson, előre tudjuk, mi a feladat, s már előre megbeszéljük, hogy ki mit fog csinálni Ha kell, szombatokon is bejövünk. — Mit mondanak az elfoglalt szabad szombatra az emberek? — Nem könnyű feláldozni, kivált ilyen melegekben, de ha látják, hogy nincs más megoldás, akkor nem zsörtölődnek. Meg különben is, a szabad szombatokra ötvenszázalékos pótlék jár. A gyár megfizeti, és így érzik, hogy nemcsak számítanak rájuk, hanem meg is becsülik a munkájukat. A HETEDIK A SZISZ üzemi szervezetének tizenöt elapszervezete közül a hetediknek az elnökével, Michal Sku> Iával beszélgetek. A levegő fülledt, majdhogynem kibírhatatlan, de aztán egyszercsak elered az eső, hús levegő csap be az ablakon. Az elnök megkönnyebbült sóhajjal mondja: , — Na végrel Ha tudnátok, hogy milyen jót tesz ez a szőlőmnek. A hetedik alapszervezetnek nyolcvanhat tagja van. Közismertek az újítói. Itt van például Varga lánoB, aki tavaly az év legjobb újítója volt, s nemrég tért vissza Kubából, ahol az üzemben gyártott kazán felszerelésén dolgozott. MÉRNÖKÖK A gyárban nagyon sok a műszaki szakember és a mérnök. Szimpatikusak és jó volt látni, tapasztalni, hogy értenek a munkájukhoz, ezért hirtelenjében nem is tudom, hogy melyikről írjak, melyiket mutassam be legalább futólag az olvasóknak. Patrik KosnáC, akárcsak az apja, ő is Tolmácson kötött ki, és jelenleg a tervező osztályon dolgozik. A kazánok tervezésének az összehangolása, felügyelete tartozik a keze alá. Pavol Weisenbacher mérnök önálló tervező és a hőhatások számításait végzi. ___ — Nehéz kiszámítani a jelenségeket? — Nemcsak nehéz, olykor szinte lehetetlen. Mert valójában a tűz mindig másképp viselkedik, és sokszor, bár pontos számításokat végzünk, csak föltételezni tudjuk, hogy mi is történik majd az újfajta kazán belsejében. — Mit tud tenni az elmélet a- lapján egy mérnök? — össze kell egyeztetni az elméleti és a gyakorlati tudást, s mindezt állandóan ellenőrizni kell, nehogy bajba sodorja az embereket. — Es nem sodorja bajba? — Nem. Huszonöt év alatt ősz- szegyűlt már a gyárban annyi tapasztalat, hogy ezt elkerüljük. Pedig huszonöt évvel ezelőtt egy kis eldugott falu határában rakták le a hőerőmfigyár alapkövét. Németh István KOMBÁJNOK - CSATASORBAN Már csatasorban állnak a kombájnok. A leginkább meghibásodottakba is bekerültek az új alkatrészek. A javítók kezében a napokban gyorsított ütemben mozgott a kalapács, a szerelökulcs, hogy a következő hetekben a rajtrakész gépek nyergében ülve begyűjtsék a szárazság következtében mostohának ígérkező, mégis nagyon fontos termést. Mi a javítás utolsó napjaiban jártunk a Vei. Kapu§any-1 (nagykaposi) Béke EFSZ javítóműhelyében. Baranyai István a műhely vezetője olajos keze helyett csuklóját nyújtja: — Nézze meg ott hátul a gépeinket. Mintha most hozták volna ki ö- ket a gyárból, pedig egy félévi munka eredménye ez az aratásra kész 15 kombájn. És még ez a kettő is, melyek itt állnak a műhely előtt, két napon belül készek De tudja, az az Igazság, ha már lenne megfelelő alkatrészünk, ez a kettő Is a többi mellett sorakozna. Az egyikbe egy variá tor tárcsa, a másikba egy féltengely kellene. ígérik is Koéicén. Beszéd közben szó esik a műhelyről. Mutatja is Baranyai István azt az öreg, rozoga épületet, amely előtt állunk A régi műhely mögött azonban készül már az új is, remélik őszre meglesz. Jövőre már ott végzik a hibás kombájnok javítását. — Mik voltak a leggyakoribb hibák? — kérdezem a műhelyvezetőt. — Különösen a kukorica begyűjtése közben — mivel nedves volt — fordult elő sok meghibásodás. A német kombájnokon a szalmarázó szén vedett a legtöbbet. Ifj. Balogh László néhány méterrel arrébb egy szovjet kombájnon kalapál. — Amit tudtunk kijavítottunk, s a magunk készítette alkatrészeket tettük a régiek helyébe. Sürget az idő. nagyon, de elszomorít => szegényppk ígérkező termés. .Az egvík kombájnon ott leszek én is .. Laci elmondja még, hogy kombájnjukat brigádmunkában javították ki. az ő hattagú szocialista munkabrigádjuk munkája. Még a nagy munkák megkezdése előtt felajánlották, veszi át a szót Varga Árpád, hogy a javításnál 27 ezer korona anyagme.gtaka- rltást érnek el, és a munka után rendbehozzák a nnunkahelvük környékét. Szóba kerül természetesen a szórakozás, a kikapcsolódás is. Balogh Laci azt mondja: — Eddig hajrában dolgoztunk, nem maradt időnk a munka utáni közös programra, de még az aratás megkezdése előtt mind a hatan, családostul szeretnénk kimenni az erdőbe, szalonnát sütni, felüdülni, szórakozni. Nem is fecséreljük tovább a szót, hiszen még a két kombájn szétszerelve az udvaron áll. Kezet rázunk és jó munkát kívánva elindulok a sző vetkezet irodaépülete felé, az agronó- mus után. Híres Sándor agronómust irodájában, papírhalmazba temetkezve találom. Lassan indul a beszéd, mert mialatt én kérdezek, ő még a papírokkal van elfoglalva. Egyébként is Ilyenkor a gazdaságok emberei nem szeretik a sok locsogást. Itt a nyakukon az aratás, és sok még a dolguk Híres Sándor Is egy köteg fényképet rak elém, s miközben azokat nézegetem az agrónómus jegyzeteibe pillantva elmondja, ami érdekel. — Két hónappal ezelőtt még ilyen volt a határ; víz és víz mindenütt a földeken Magam fényképeztem le a gabonát kipusztító vizet, mert Ilyen már rég nem volt Azóta meg? Nem és nem akar esni az eső. Kiszárad minden Az 1550 hektár búza és a 225 hektár árpa nem kecsegtet ló hozammal Annak ellenére, hogy az 6- szl vetésünk szépen áttelelt, a tava lyl negyven mázsás hektárhozamot az Idén mégsem érjük el. Harmincnyolcat terveztünk, de még az sem lesz meg; N^emrég vizsgáltuk át biológiailag a földeket, és sajnos még a lisztharmat és szártőrnthadás is előfordul. Máskülönben, ami emberi erőből tellett minden szükséges intézkedést megtettünk, hogy n'ilius 5—10 körül megkezdhessük az aratást. Segítségünkre jönnek majd az ország északi járásainak komhájnosal, akiknek azután ml fogunk segíteni Znlczér János foto: a szerző Baranyai István: „Egy félévi munka eredménye ez az aratásra kész 15 kombájn“. Ifj. Balogh László: „Amit tudtunk, k javítcittunk.“
