Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-06-21 / 25. szám

ilMi 5 A vallási fanatizmus is hozzá|árult az ország elmaradottságához. Képünkön Buddha gigantikus szobra Coiombában, de minden városban van legalább egy nagy Biiddha-szobor. A MOSOLY ORSZÁGA •SUSIL VEERARATHNA RIPORTJA SRI LANKÁBÓL Lehár operettjének címe nem véletle­nül került e riport elé. Ragyogó, su­gárzó ország — így lehetne szlngaléz nyelvről magyarba fordítani Sri Lanka nevét. Azét az országét, amelyet mind­össze húsz mérföld keskeny tenger vá­laszt el India nyugati partvidékétől. Akik néhány évvel ezelőtt tanulmá­nyozták a földrajzkönyveket, azok a zonban Ceylon néven tsmerlk ezt az In diai-óceánban elterülő szigetet. Az utób­bi nevet az angol hódítók adták a le tgázott koronagyarmatnak A történe­lembe visszavonuló nevét mindössze néhány évvel ezelőtt vette fel újra az ország. S az elnevezés onnan ered, hogy a sziget — a monszun időszakától eltekintve — mindig napfényben für- dik. Ugyancsak a tájrts" és ■ 'tenTtésisetére' vonatkoztatható az őrszág' fővárosának, Colombónak a neve is. A kolamba szó a mangófa levelét és gyümölcsét Jelen­ti. Máskülönben e vörös neve tavaly au­gusztusban gyakran előfordult a nem­zetközt politikai szótárban, mivel itt tartották meg az el nem kötelezett or­szágok V. csúcsértekezletét. A tizenhárom és tél millió lakosú or­szág területének kiterjedése fele hazán­kénak. Sri Lanka nemcsak természeti szépségekben bővelkedik, múltja, törté­nelme is gazdag. Számtalanszor volt ha­talmi küzdelem színhelye. Időszámítá­sunk előtt a VI. században az Indoné ziából bevándorolt buddhista sztngalé- zek népesítették be,.de őket a XIII. szá­zadban az Indiából származó hindu ta­milok a sziget délnyugati részébe szo­rították. Ma is ez a két fő nemzeti cso­port lakja az országot. A szingalézek 70, a tamilok 20 százalékát alkotják né­pességének. A sok háborúskodás eiienére is virág­zó királyságok, fejlett kultúrák sora a- lakult ki a szigeten, amely valaha fej­lett rizstermelésével, az egész oiszá- got behálózó csatornarendszerével, víz­tárolóival a lávof-Keiet éléskamrája volt. A rizs, a sokféle fűszer és a szigeten bányászott drágakő messzi földek ke­reskedőit vonzotta. így jutottak el ide az arab kereske­dők, akik megszerezték a drágakö-ke- reskedelera uionopóhuinát. Ma is utó­daik tartják kezükben az ágazat jelen­tős részét. A XVI. század kezdetűtől a- zonban már csak az európai hóditúk érkeztek a szigetre. A gyarmatosítók közül a portugálok jelentek meg elő­ször — 1505-ben —. lieiyükbd IBSS-tian a hollandok lépték, maid J795-ben az angolok, akik 1802-ben a szigetet brit koronagyarmattá nyilvánították. Közel másfél századig tartott a brit fennhatóság. Ceylon csak 1948-ban vált öná'’ó állammá. A brit uralom alatt - min*, ahogy az rendszerint lenni .szo­kott — teljesen eltorzult az ország gazdasági szerkezete. A tea- és gumi- ültetvények kiszorították a rizs- és é lelmiszertermelést. A víztárolók és csa­tornák maláriát terjesztő posvánnyá változtak. A korábbi éléskamra kiürült. E korszak gyászos következménye, hogy a gazdagon termő televényföldek mel­lett az ország behozatalának 45 száza­léka még ma is élelmiszer, elsősorban rizs, cukor és liszt, a kivitelnek 90 szá­zaléka pedig tea, gumi és kókusz. Az angolok a koronagyarmat függet­lenné válásakor annak a földbirtokos, burzsoá rétegnek adták át a hatalmat, amely mindvégig készséggel együttmű­ködött velük. Jellemző, hogy az utolsó brit katona csak 1960-ban távozott az országból, és 1972-ig az az alkotmány volt életben, amelyet 1932-ben a gyar­matosító hatalom, nevezetesen lord So- ulbury kényszerltett rá az országra. Ilyen körülmények között az ország­ban nem történhetett semmilyen lénye­ges társadalmi változás mindaddig, a- míg a baloldali — többek között a kom­munista — pártok támogatásával kor­mányra került 1956-ban a nemzeti bur­zsoázia pártja, a Szabadság Párt. A re­akció azonban azután sem nyugodott, és 1965-ben a reakciós Egyesült Nemze­ti Párt • került uralomra.. A» átmeneti visszaesés után 1970 "öta Sirlmavo Bandaranalke asszony vezeté­sével azonban ismét az iménti pán vet­te kézbe az ország irányítását. Az új kormánynak sikerült elfogadtatni az új alkotmányt, amely 1972. május 22-én lé­pett életbe, s ezen a napon kiáltották ki a Srí Lanka Köztársaságot. Az azóta eltelt években végrehajtott reformok sorát a nagy ültetvények álla­mosítása. Illetve szövetkezetesítése, a nemzeti ipar kialakításának első lépé­sei, bizonyos iparágak állami kezelése, az éllelmiszer-termelés segítségére és a művelődés fellendítésére tett lépések jelzik. (Befejezése következik) *SusíI Veerarathna hazánkban vegyész- mérnöki diplomát szerzett, és a napok­ban tér haza, hogy segítsen ország« gazdasági fellendftésélien. A. ' ^ ' % Ai: ' MIROl m m BEIGR&DBAN Tcrténelmi müemléksk, ezcisvcs pago­dák lépten-nyumon a szerző felvételei A helsinki európai értekezlet záróok­mányában ott volt a dátum: 1977. június tS-én Belgrádban kell találkozniok a 33 európai és kát észak-amerikai kiilUgymi- nisztériumai ország képviselőinek, hogy át­tekintsék, mi történt 1975. augusztus 1., az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet befejezése óta. Az utóbbi időben az érezhetően megé­lénkült ideológiai és politikai küzdelem ép­pen a százoldalas Zöld Könyv, a helsinki konferencia okmánya körül folyt. Az im- . perialista hatalmak mostanában úgy értel­mezik a Helsinkiben (illetve Centben, az értekezlet középső szakasza során) létre­jött megállapodást, hogy minden aláiró „jogot szerzett" a másik ország ügyeiről alkotott vélemények kinyilvánítására... A szocialista országok éppen Helsinki szel­lemére és a dokumentum szövegére hivat­kozva utasítanak vissza minden beavatko­zási kísérletet belfigyeikbe. Nem szabad elfeledni, hogy az európai biztonság és együttműködés gondolata szo­cialista kezdeményezések nyomán öltött testet a helsinki dokumentumban. Vállal­hatjuk tehát és mindenkor kifejezésre kell juttatnunk, hogy készek vagyunk a záró­okmányban foglaltak végrehajtására, de ugyanezt követelhetjük meg minden ' alái- rótőll A ZÖLD KÖNYV Azt a bizonyos Zöld Könyvet úgy kell kézbe venni, hogy egységes egész. Ez áll az ajánlásainak a gyakorlatba való átülte­tésére is. Érdemes emlékeztetni arra. hogy a megfogalmazásnak két évig tartó vitájá­ban mindvégig a „konszenzust" keresték, vagyis a teljes egyetértést: csupán olyan előírások kerülhettek be a dokumentum­ba, amelyekkel kivétel nélkül mindenki egyetért. Ama bizonyos ,,konszenzus" megtalálása valóban fáradtságos feladatnak bizonyult. Géniben például 700 szakértő körülbelül 2000 hivatalos és 13 000 nem hivatalos ta­lálkozón (munkaebéden és egyéb megbe­szélésen) kereste a nézeteltérések áthida­lásának lehetőségét. A végén olyan kom­promisszumos megegyezés született, amely mindenki számára elfogadható lett. Ennek alapján vehetjük elő a sokat em­legetett „kosarakat". A világsajtó hamar átvette az előkészítő tárgyalások során el­hangzott találó megjegyzést a vita tárgy­köreinek megjelölésére. A különböző ja­vaslatok összegyűjtésével megbízott svájci diplomata mondta először: „Fogtam négy kosarat azokba raktam: 1. a politika, 2. a gazdasági, 3 a kiiltúrális és humanitá­rius jellegű indítványokat, valamint 4. a konferencia folytatására vonatkozó elkép­zeléséket. „így alakult ki a végén a zá­róokmány négy fejezete is, így beszélünk mindmáig „négy kosárról". Viszont ma Nyugaton úgyszólván kizáró­lag a „harmadik kosarat" emlegetik, azon a címen, hogy „az emberek, eszmék és ér­tesülések szabad áramlásának" biztosítását keli mindenekelőtt megteremteni A „KOSARAK“ SORRENDJE De hadd figyelmeztessünk arra, hogy a „kosarak", vagyis a fejezetek sorrendjében bizonyos fontossági sorrendet is tel lehet fedezni. Az „elsó kosár" tartalma, az ál­lamok egymás közti kapcsolatának tiz nor­mája minden mást megelőz. Ez az előfelté­tele a gazdasági együttműködésnek csak­úgy, mint a kulturális téren való együtt­működésnek. Hiszen ha az államok két­ségbe vonnák egymás határait, ha nem hajlandók lemondani az erőszak alkalma­zásáról, ha nem vállalnának kötelezettsé­get arra, hogy nem avatkoznak be más ffl- lamok belügyeibe, stb., akkor aligha lehet­ne elképzelni a gazdasági kapcsolatok fej­lődését, vagy mondjuk a kulturális érté­kek cseréjét. A politikai enyhülést ki kell egészíteni a katonai enyhülésnek. Helsinkiben 35 or­szág állam- és kormányfői ezt írták alá a záróokmány ünnepélyes elfogadásakor. S mégis azt látjuk, hogy Nyugaton — főként az Egyesült Államokban — tovább folyik a fegyverkezési hajsza. SZOVJET JAVASLATÖK A Szovjetunió és e szocialista közösség türelmesen és fáradhatatlanul bizonyltja, liogy a katonai enyhülésre nemcsak szük­ség van, hanem meg is valósítható. A Szov­jetunió a maga állami költségvétésében az 1971-ben volt 11 százalékról 1977-ig 7,2 szá­zalékra szorította le a honvédelmi kiadá­sok részarányát. 1976 őszén, az ENSZ-köigyüIés 31. ülés­szakán a Szovjetunió számos javaslatot terjesztett elő a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésre. Szüntessék meg a nukleáris fegyvereket, kössenek szerződést a nukle­áris fegyverkísérletek teljes és általános eltiltásáról, hozzanak létre atomfegyver­mentes övezeteket. A Szovjetunió kezde­ményezte még valamennyi vegyi hadvise­lési eszköz betiltását, olyan nemzetközi szerződések megkötését, amelyek betilta­nák az új típusú és új rendszerű tömeg- pusztftö fegyverek (például a lézerfegyve­rek) kifejlesztését és gyártását. És mert a világ számára a hagyományos fegyverek terén folyó versengés is veszélyes, a Szov­jetűniö sikraszáll amellett, hogy csökkent­sék a hagyományos fegyverzetet és a fegyveres erők létszámát is például Euró­pában. Leonyid Brezsnyev ez év januárjá­ban a hős városban Tulában elmondott bo- szédében joggal hivatkozott arra, hogy „e- gyetlen ország sem tárt még az emberiség elé ilyen széleskörű, konkrét és realista, az újabb háború veszélyének csökkentésére majd teljes kiküszöbölésére irányuló prog­ramot, mint a Szovjetunió". Mindezek után térjünk vissza a hel­sinki záróokmányhoz, annak is az úgyneve­zett „harmadik kosarához". Szó sincs ar­ról, mintha a szocialista országok helyte­lenítenék a „harmadik kosár“ tartalmát, mintha húzódoznának az abban foglalt a- jánlások végrehajtásától. A valödil kultn- rális értékek cseréjét mi sürgetjük első­sorban, a népeket egymáshoz közelebb ho­zó tájékoztatásnak ugyancsak hivei va­gyunk. Azt azonban visszautasítjuk, hogy a helsinki kompromisszumot bárki is csak a „harmadik kosárra" szűkítse le. Nem hagy­juk, hogy a humanitárius és kulturális megállapodást megfosszák eredeti szelle­métől, a népek barátságát szolgáló céljától. S tiltakozunk az ellen, hogy egyes impe­rialista hatalmak új meg új beavatkozási kísérletekre használják jel a szocialista országok belügyeibe. Megszámlálták: 1977 elején volt már olyan hét, amikor a szocialista országok i- rányában műsort sugárzó nyugati rádió- állomások 120 anyagot közvetítettek, ösz- szesen 320 alkalommal, „az emberi jogok védelmében". Lehetetlen észre nem venni, hogy a szocialista országok ellen megindult kam­pány gondosan ki volt tervelve, megfelelően egyeztetve is, a célja pedig egységesen a szocialista államok bomlasztása. Felmerül ezek után a kérdés, miért alakult ki i- lyen szervezett kampány éppen most? EMBERI JOGOK — ODAÁT Ha feltételezzük — s joggal tehetjük! hogy „az emberi jogok" körül tapasztalha­tó handabanda legalább annyira szó] a nyugati országok hazai követelményének, mint a fellázítandó szocialista világnak, akkor mindenekelőtt ezt állapíhatjuk meg: a kampány egyik feladata elvonni a töme­gek figyelmét a tőkés rendszer súlyos vál­ságáról. „Az emberi jogoknak a szocialis­ta országokban való megsértéséről" szóló állitásokkal próbálják leplezni a demokrá­cia hiányát a tőkésországokban. Az em­beri jogok közt mindenekelőtt az élethez való jog emelendő ki: nos, vajon, megvan- e ez az Egyesült Államok által támogatott chilei fasiszta rendszerben, az amerikaiak segítségét élvező dél-afrikai fajüldöző i-endszerben? Az emberi jogok közt etf van a munkához való jog: lios, vajon meg­adják-e ezt a jogot az USA és Nyiigat-Eu- rópa munkanélkülijeinek, a munkát kereső és nem találó fiataloknak ás nőknek? Sokáig sorolhatnók a tőkésvilágbaii az emberi jogok megsértésének példáit. Ha a nyugati propaganda ezen az alapon ép­pen a szocialista világot veszi célba, ak­kor alapos a gyanú, hogy ezzel csak a szocializmustól való félelmét árulja el. E- gylk-mósik nyugati országban a baloldal e- lórstörése egészen időszerűvé és indokolt­tá teszi ezt az aggodalmat. Francia- és Olaszországban szinte karnyújtásnyira van­nak a kommunisták a hatalomtól, attól, hogy bekerüljenek a kormányba. PORTUGÁL ÉS OLASZ PÉLDA Támadásukkal elébe akarnának vágni az őket érő jogos bírálatnak. Mert a mások belügyeibe való beavatkozás miatt a nyu­gati hatalmak bírálhatók és elmarasztalha- tők. S most nem csupán az „emberi jogok megsértése" címszó alatt a szocialista or­szágok belügyeibe történő beavatkozásuk állapítható meg, hanem emlékeztetni lehet arra, hogy 1975-ben és 1976-ban Portugália belügyeibe nyúltak bele, amikor a haladé lisszaboni kormánytól megtagadtak minden pénzügyi támogatást és igy ők buktatták meg igazán a Goncalves-kormányt. Es 0- laszország esete? 1976-ban, a helyi hatósá­gi választások eredménye megmutatta, hogy Itáliában a kereszténydemokrácia e- gyedül már képtelen kormányozni, s hogy a társadalmi-gazdasági talpraállás a kom­munisták nélkül nem képzelhető el. Akkor azonban Ford, Kissinger és Schmidt, a bonni kancellár, egyszerre szólalt meg: hallani sem akartak arról, hogy az olasz kommunisták bekerüljenek a hatalom sán­cai közé. Amikor Puerto Rico fővárosában, San Jüanban találkoztak a legnagyobb és leggazdagabb hatalmk vezetői, tanácskozá­suk egyik pontja az Olaszországi belUgyek- be való beavatkozás mikéntje volt;.. Ha éppen valaki Belgrádban most „panaszna­pot" akar, nekünk is lehet mondanivalónk. (Még egy időszerű magyarázata, még egy alkalomhoz kötött rendeltetése van a nyugati propagandagépezet mozgásba len- dUIésének: közeleg a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordulója. Odaát meg akarják akadályozni, hogy ez az ünne­pi alkalom újabb tömegeket vezessen el a felismeréshez: az Októberi Forradalom nyi­totta meg minden nép előtt a társadalmi haladás, az igazi szabadság és a dolgozó emberek demokráciája felé vezető utat.) Az IFJÚ KOMMUNISTA nyomán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents