Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-06-21 / 25. szám

3

Ha a gépjavító elügyetlenkedi az első lépést, az első fogást, vagy a már a gépet tervező mérnök tévesen végzi az első számításokat... Ilyen esetben sok későbbi baj forrása lehet a kezdeti baklövés. Valamennyi tevékenységnek, Így a mezőgazdasági munkálcnak Is alfája és omegéja lehet a nekirugaszkodás.

Aratás előtt állunk, és a gabona idejében, a legkisebb szemveszteséggel történő begyűjtése elsősorban az emberek és a gépek felkészültségétől fOgg. Ml a Vei. KrtíSl (nagykürtösi) járásba látó- gátiunk el, hogy megnézzük, hogyan várják az aratást a járás fiatal gépjavítói és kombájnosal.

aratás előtt

NEKIK UGASZK ODAS

BUOAC (OZEF. a Vefkf Kr U$-i InagykUrtiisi I |árás leg |i>bh kambájnnsa

A

javltömübelyek. szerelőcsarnokok, raktArak, irodaházak s az épületek közötti szabad térségeken ja vitásra váró OT 7S-ös lánctal pasok, E-512-es gabonakombáj nők, vas- és acélkötegek, trak torok, különféle mezügazdasá gi gépek — a Vefky Krtis-i (nagykürtös! I Gép- és Irak torállomóson ilyen látvány to gadfa azt. aki átlépi a válla lat kapuját.

A részlegeken feltűnően sok fiatal dolgozik. Például a la katosmühely kollektíváját huszonévesek alkotják. Itt találkoztam Budáé (ánnal, a tizen- négytagú szocialista munka brigád vezetőjével

— Mikor alakul! me^ a szocialista brigád? kerdezem tóle.

— 1973 márciusában fcapcso- lódtuDk be a szocialista mun- BUDAC )AN; „a járás 37 kaversenybe — hangzik a traktorállomásának versenyé- pontos válasz; — és rövid idő ben az elsők lettünk.“ alatt máris figyelemreméltó eredményeket értünk el Ta valy az első belyen végeztünk vállalatunk szocialista munka versenyében, sőt a traktoréi lomás 37 ifjúsági közösségei nek versenyében is az első helyre kerullUnk

— Miként jellemeznéd a brigád tagjait? — érdeklődöm tovább, s közben koránk se reglenek a brigád tagjai is

— Tudnak és akarnak is dolgozni — jegyzem a batá rozntt válasz!

~ Es ti hogyan jellemezné lek a brigádvBzetöt? — forda tok a többiekhez

— Közel öt éve dolgozom e gyűlt vele — mondja az e- gyik fekete hajú tiú-, de csak a legjobbakat mondhatom ráta. Brigádunk egyik erősségé, Ggy érzem, nem csalódtunk benne.

— Van egy gyenge pontja — kapcsolódik beszélgetésünkbe Lados László műhelyvezető —, lassan már a harmadik Xet fogja taposni, és esze ágában sincs megnősülni

A többiek bizonyítanak tippeket adnak, de akad egy bang, bizonyára hasonló néze- lű. aki igazai ad neki.

Amikor már lecsen desUI a társaság, isméi a műhelyvezető veszi át a szót;

— Azonkívül, hogy jó szak ember, aktívan kiveszi a ré szét az ifjűságí szervezet mim kajából is. Nem véletlenül je lölték a párt soraiba

.Az E-S12-es gabonakonibá| ltok javítói az elmúlt év vé gén úgy határoztak, hogy szocialista munkabrigádban fog nak dolgozni. Budác (özei bri- gádvezetővel, Budáé ]án öcs csévél — csak hosszas vára kozás után tndok szól" válla ni

— Mire ez a nagy hajrá?

— Még egy pár nap, és nyakunkon az aratás. Minden percre szükségünk van — mondja Budáé )ozef, aki fél

szemmel a félbeszakított munkáját vizsgálja.

— Nem akarok tovább za várni, de arra még megkérnélek, hogy mondj valami! ma gadról és a brigádról is.

— Magamról csak annyit, hogy tíz éve dolgozom a gép állomáson, mint mezőgazdasági gépjaviló. A kollektíva tag jai lelkesen dolgoznak. A NOSZF 60. évfordulója tiszte « leiére értékes felajánlást teszünk; szeretnénk elvégezni terven felül egy gabonakom bájn főjavítását, aminek az értéke 128 ezer korona. Ennek a kötelezettségvállalásunknak már részben eleget is tettünk

Budáé Jozefről azt is e| kell mondani, amit ő szerényen elhallgatott hogy a járás leg-, jobb fiatal tcómbájnosa. A ta^ valyi avatási versenyben 304 hektáros teljesítményével érdemelte ki ezt a megtisztelő címet.

Kép és szöveg: BODZSÄR GYULA

Magas, szimpatikus, szőke férfi Takics Gyula. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozőja, művezető. Ötödik éve 223 társával együtt Bratislavában dolgozik. Nem mindegyikük ilyen „veterán“, a tfibbség két éve végzi Itt munkáját: szak-, betanított és segédraunkúzként a győri házgyár paneljeiből épiteuek-szerelnek.

KSIcsőnSa előnyök származnak e baráti kooperáciőből mindkét fél számára. Hiszen a Győr megyei AÉV évente 4700 lakásnak magtelelö panelt gyért, a e négy-őt tonnányi lapok elhelyezése mintegy 140 kilométeres körzetben gazdaságos. (Alapjaiban a szállítás nehézségei miatt). Ezért a győriek saját körzetük kapacitását kielégilve hazánkkal próbálkoznak kooperálni. Pootosabban: a közeli Bratialavá- ra gondoltak, hiszen Szlovákia fővárosa még száz kilométerre sincs Győrtől.

Munka és barátság

Már Btüdik éve építenek Bratislavában magyar munkások magyar panelokbőt. Az első épület, amelyet 1972—73-ban készítettek, a modern, Ízlésesen barendezett Bratislava-szál- 16. Utána két 530 férőhelyes mnakiiiiállót építettek, majd egy 1300 személyéé dlákszállőt, jelenleg pedig 112 mnnkáz- lakázt építenek. (A győriek tavasszal Brnóban is hozzákezdtek egy szálloda építéséhez. |

— Olyan közel vagyunk, hogy hétvégén hazajárunk — mondja Takács Gynia. — Otthon mi megkapjuk a tizetésUn- ket. Itt pedig átlagosan 9d korona napidíjat kapónk a mun- kaküri beosztástői függően. Ennek körülbelül a fele, elmegy az étkezésre, és valamit Iahet félretenni is. Szabad szom balunk nincs, de havonta négy napra hazamehetünk.

— A családfa mit szél mindehhaz, hogy tőlük távol dől gozlk?

— Hát, az első évben megvallom, szokatlan és nehéz voll a távoliét. Csehszlovákia volt életemben az első kültőldl or szág, ahol jártam, de a többiek is így vannak. Meg aztán, nekem három gyermekem van. Szóval nam volt könnyű.

FAI György, huszonnégy éves karbantartó-villanyszerelonek agy lánnyal együtt férkőzött a szivébe e város. 1974 tava- szén it Ismerte mag jövendőbelijét egy helybeli varrólány személyében, aki azóta már boldog felesége. Kétéves kis- fiuk nemsokára győri lakos lesz,

A 350 férőhelyes munkásszéllést, ahol laknak is, ugyan csak ők épftatték. Található benne, klubhelyiség, pingpong terem, könyvtár, játékterem, tévé és büfé. Kéthetente film. vetítést tartanak. Sportpályájuk is van, ahol a fiatalabbak lelkesen rúgják a labdát, olykor gólokat is a helyi csapat ellen. ..He még sokáig maradónk, uszodát Is építőnk ma gnnknak“. — nevetnek Vem unatkoznak lehál munkaidő után sem.

Eöry Éva

HARMADÉVESEK

Nagyszerű, ötletesen megrendezett ünnepi esten vettem részt a közelmúltban. Hol? A Komensky Egyetem Bölcsészeti Karának magyar tanszékén. Mint később megtudtam, az előadással egybekötött irodalmi est rendezii a kufuiadik évfolyam hallgatói voltak, akik nek dr. Jaroslava Paáiaková tanárnő segfteti a szervezésben.

Az ünnepi estet ugyan a felszabadulás 32 évfordulója alkalmából rendezték, de nemcsak a felszabadulásról esett szó. A szereplőknek — egy röpke óra alatt — az egész második világháború lefolyását, a világháború legfon tosabb eseményeit is sikerült felidézniük Költők versei, világhírű írók müveiből kira gadott részletek hangzottak el, s a szerep lök — Cséfalvay Gabriella, Varga Ilona, Me laj Erzsébet, Szőke Edit. Veres Katalin, Csáji Etelka, Borbély Edit és EgyUd Edit — egytöl-egyig kitűnően mondták a szöveget.

A felszabadulásról tartalmas, színvonalasé lőadást tartott a marxista-leninista kabinet vezetője, dr. Jozef önrlS docens, a tudómé nyok kandidátusa, aki ezúttal is a tőle meg szokott odafigyeltető hévvel beszélt.

Miért tartom érdemesnek, hogy erről a rendezvényről az Üj Ifjúság hasábjain Is megemlékezzünk? Számos SZISZ-szervezetben tapasztaltam, hogy a jelentős évfordulók (s más hasonló jellegű események) megünneplésére a szervezet tágjai semmi mást nem tesznek, csupán biztosítanak egy előadót, aki aztán előad, a hallgatóság pedig vagy odafigyel, vagy nem, de mindenképpen passzív szemlélője az „eseményeknek“. A magyar tanszék harmadéves hallgatóinak kezdeményezését azért tartom figyelemre méltónak, mert ők nem passzív szemlélői, hanem aktív résztvevői voltak „rendezvényünknek“, az ünnepi megemlékezésnek. Fiatalabb kollégáik, az első- és másodéves hallgatók minden bizonnyal csak tanulhatnak tőlünk; mindenekelőtt aktivitást, ötletességet, szervezőképességet, fiatalos lendületet.

Merem remélni, hogy a tanszéken nem ez ,/olt az utolsó hasonló Jellegű akció, s hogy hamarosan üjabb ötletes, újszerű rendezvényről számolhatok be.

Varga Erzsébet (Prandl Sándor felvétele)

Összkomfortos lelkiismeret — kis

szépséghibával

Szocialista' társadalmunk alaptörvénye és alapvető célkitűzése az általános emberi lóiét megteremtése minden velejárójával. Ez a megfogalmazás szép, helyes, nincs benne semmi kifogásolni való. Más lapra tartozik, hogy egyesek túlságosan a maguk módján értelmezik a szocializmus alaptörvényét. A megálmodott jólétet minél hamarább és mindenáron, de lehetőleg könnyen szeretnék elérni.

Ha valaki tíz-tizenöt évi munka és némi ,/naszeko- lás“ árún jelépít egy összkomfortos családi házat, berendezi drága bútorral, korszerű háztartást gépekkel, és mindennel, ami manapság a kényelemhez szükséges, vesz egy személy- gépkocsit és. lyétvégi házat, akkor — általános mércéink szerint — elégedett lehet. Nyilván elégedett is olyannyira, hogy mással sem törődik, mint azzal, hogyan gyarapítsa vagyonát.

Nem érdekli az égvilágon semmi, megvan a fó keresete, esetleg a mellékes fö- vedelme, nem kapcsolódik be semmilyen közösségi munkába, nem képezi magát, nem tanul, nem is a- kar. Azt mondja, hogy a sokévi gyakorlat során megtanulta mindazt, amire szüksége van, tud 0 is annyit, mint az, aki folyvást iskolába jár, a közösség dolgait pedig intézzék azok. akiknek jólesik.

Ha jobban megkaparnánk M- . leikiismeretét, nyilván kiderülné, hogy nem mindig büszke erre az önelégült é- letszemléletre, mert üzért érzi, hogy a rohamosan változó világban nem tarthat lépést a fejlődéssel az, akt nem tanul és elzárkózik a közösségi élettől. De szégyent, lelkiismeretfurdalást sem érez amiatt, hogy pasz- szfvan szemlélt a fejleményeket, nem vesz részt a problémák megoldásában. Ez a kényelmesebb megoldás. Nyugodtan alszik, mert egyszerűen azzal mentegetőzik, hogy ö erre nem ér rá, s nincs is hozzá kedve. Ezzel az ügy részéröl el van intézve.

De megbocsátható ez?

Hányán mondhatnák u- gyanezt, akik — ha nem is kedvtelésből és unalomból —, de kötelességérzetböl, a többi munkatárs és a társadalom iránti megbecsülésből vállalják a tanulást, a közösségi munkát. Munkaidő után nem ,pnaszekől- nak“, hanem ottmaradnak az iskolában vagy gyűlésen, noha esetleg őket is várja otthon az épülő családi ház, a napköziben a gyerek oagy éppenséggel a szere- leire vágyó feleség.

Nem vagyunk egyformák. Minden ember más és más, sokféle tényező befolyásolja az értékrendszer kialakulását. Egy azonban bizonyos: aligha juthatnánk e- lőbbre, ha a fényűzően berendezett összkomfortos lakás négy falától senki sem akarná észrevenni a világot. Aligha jutottunk volna idáig is, hogy az ősszkomfor- tós, hibátlanul berendezett lakás, a gépkocsi, a hétvégi ház és a külföldi nua- raids már ngm elérhetetlen álom, ha népünk legjobbjai annak idején szintén csak a saját jólétüket tartották volna szem előtt. Szerencsére mindig akadtak emberek, akik vállaltak is valamit a közösségért, akik lelkiismeretének nem volt szépséghibája

PALAGYI LAJOS