Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-06-14 / 24. szám

6 ^IPBI A LABüARÜGAS VíLÁGiBÓL A labdarúgás meghódította az egész vi­lágot, és ma már minden valamire való országnak van bajnoksága. A pápai állam, a Vatikán sem akart lemaradni, s a foci betört a műemlék-állam szent falai közé is. A szervező bizottság által alapított Hermes Kupát óriási küzdelem után az Osservatore Romano (a Vatikán hivatalos lepja) csa­pata nyerte 10 ponttal. Második lett a Va­tikán kormánycsapata 8 ponttal, és a har­madik, tehát utolsó minthogy e nemes ve­télkedésben mindössze három csapat küz­dött — 8 ponttal a múzeumok együttese. A világ leghíresebb labdarúgója, a brazil Felé, más néven Edson Arantes do Nasci- mento látogatást tett a washingtoni Fehér Házban, Jamer Carter elnöknél. Meghívót vitt magával, amely október 1-re szól. Ha minden Igaz, akkor ezen a napon a „feke­te gyönyszem“ most már valóban „leteszi a lantot“ és visszavonul. Carter mosolyog­va fogadta a meghívást és megjegyezte, hogy éppen október 1-én lesz az 53. szü­letésnapja. Felé búcsúzóul néhány ajándéktárggyal, köztük egy futball-labdával és egy 10-es számú mezzel ajándékozta meg az Egyesült Államok elnökét. Ügyes üzletember mindenből aranyat csi­nál. Így például egy „labdarúgó-császár“ lebontásra kerülő luxusvillájának romjaiból Is. Franz Beckenbauer, a Világ Kupa és a háromszoros BEK-gyöztes Bayern München, valamint a világbajnok nyugatnémet válo­gatott kapitánya 1 millió 60Ü ezer márkáért eladta München legelőkelőbb negyedében levő luxusvilláját. Az új tulajdonos, egy építkezési vállalkozó remek üzletet szima­tolva és bízva a fociszurkolók elvakultságá- ban, darabonként 2 márkáért árulja a „csá­szár“ villájának tégláit. A focirajongás fokozza a munkairamot, erre utal egy perui rézbánya vezetőségének a kezdeményezése, amely a világbajnoki mérkőzésekre szóló belépőjegyekkel akarja megjavítani a munkaerkölcsot. .Azokban a dolgozóknak, akik ebben az évben rendkí­vüli szorgalommal végzik a munkájukat, ingyenes utazást biztosít az 1978-as argen­tínai VB-re. 00 A brazil labdarúgás egyik legismertebb csillaga, a nagyszerű középcsatár, az imá­dott Tostao pályafutása rövid volt. Minden­ki Felé utódának tartotta, de nem érhetett el a csúcsra: a Vasco de Gama — Corint­hians mérkőzésen szemsérülést szenvedett. Megoperálták, visszatért, azt.ln Ismét meg­sérült. Olt kellett hagynia a labdarúgópá­lyát, ha nem akarta teljesen elveszíteni a szeme világát. Igazi tragédia volt ez a brazil labdarúgás rajongóinak, de neki is. A góllövésen kívül semmi máshoz nem értett. De nem adta tel a harcot, beiratkozott az orvosi egyetemre és tanul. Ha minden jól megy, két éven belli orvosi oklevelet szerez. Az osztrák vaskezű edzőt. Max Merkelt az NSZK labdarúgökörelben és másutt is kíméletlen edzői módszereiről ismerik. Újab­ban másról is; a nyugatnémet sportsajté pénzcsináló gépnek nevezte el. Néhány nap­pal ezelőtt egyes lapokban meg is jelent, mennyit keresett Merkel, amíg a Schalke 04 labdarúgóit edzette. Csúcsot állított be, írják róla. Havonta 45 ezer márkát kapott. Csak nyolc hóna­pig vezette a csapatot — sikertelenül, és ezért telmodtak neki. A szerződés értelmé­ben azonban még négy hónapig járt neki csodálkozni azon, hogy abban az Időben 7500 márkáért vette át a H. ligás FC Augs­burg edzéseit. Számára ez csupá.'i zsebpénzt a 35 ezer márka alapfizetés. Tehát nem kell Jelentett. (tij I tt bizony egyetlen aranyérmet sem lesz könnyű szerezni, jelentette a törökor­szági Bursáből, az idei Európa-bajnok- ság színhelyéről Samil Hiszamutgytkov, a szovjet válogatott edzője a SzovJetszklJ Szport szerkesztőségének. Annak a szovjet csapatnak a mestere, mely a montreali o- limpián, csupán a kötöttfogásban, a tíz a- ranyérem közül hetet megszerzett. Igaz, a szovjet birkózó-válogatottat az 1- dén erősen megfiatalították (több súlycso­portban a moszkvai olimpiára kiszemelt te­hetségek kuptak lehetőséget], ám Hlszamut- gyínov kissé gondterhelt hangulatának nem ez volt az egyedüli oda. Mint írta, tartott az igen erős felállításban érkezett bolgár, magyar és román csapattól. Aggodalma nem bizonyult teljesen alaptalannak: a szovjet csapat a kötöttfogásban megnyerte ugyan a csapatversenyt, de fölénye korántsem volt olyan elsöprő, mint a korábbi években. Há­rom arany Romániába, kettő Magyarország­ra, egy-egy pedig Csehszlovákiába, Finnor­szágba és Bulgáriába vándorolt. Végül is a több pontot érő helyezés döntött arról, hogy a csapatversenyt a Szovjetunió nyer­te meg, tizennégy ponttal Románia előtt. Meglepetés az, hogy az „örök második“ bolgárok ezúttal egy hellyel lejjebb csúsz­tak, s nem kisebb meglepetés a magyar kö­töttfogású-birkózók várakozáson felüli sike­res szereplése. A magyar csapat tíz tagja közül ugyanis nyolc végzett súlycsoportjá­nak első hat helyezettje között. Ilyen még valóban nem volt... RAUZ, UEGEDÜS Rácz Lajos győzelme az 52 kilós súlycso­portban teljesen váratlan volt. Bár egy ki­tűnő szakember megjósolta ezt a sikert. Gurlcs György, a magyar válogatott ed­zője mesélte Rácz győzelme után: — Néhány hete, az ostravai nemzetközi verseny után odajött hozzám Berceanu, a románok 48-kilós olimpiai bajnoka. Azt mondta, hogy Rácz kitűnő tormában van, s szerinte ő fogja megnyerni az EB-t... Er­re én azt válaszoltam, hogy „nézd öreg, ha igazad lesz, akkora üveg konyakot kapsz tőlem, mint te magad vagy ...“ A Szondi SE huszonöt éves birkózója, aki már vagy öt éve valamennyi világverse­nyen éremközeiben mozgott, most végre telállhatott a dobogó legmagasabb fokára. A másik „aranyos“ fiú — ki más lenne — Hegedűs Csaba. Az eddig megszokottnál egy súlycsoporttal feljebb bizonyult a föld­rész legjobbjának. Különös, ritka sportpályafutás az .övé. Nem hiszem, hogy Papp Lacin és Baiczón kívül — a futballistákat Is beleértve — van még hozzá hasonló népszerű sportoló Ma­gyarországon. S ezt nemcsak sportbéli, in­kább emberi nagyságának köszönheti. Hi­szen úgyszólván a sír széléről visszatérve — nemcsak hittel élni, hanem lankadatlan e- rövel s a legmagasabb fokon továbbküzde- ni, erre valóban nem sok ember képes. Nagyon sokat írtak róla; lehet hogy sport- pályafutása egyszer — a Balczóéhoz hason­lóan — filmvászonra kerül, bennem mégis csak egyetlen mondata él, melyet 1974 ta­vaszán egy évvel a súlyos balesete utáni beszélgetésünk folyamán Jegyeztem fel: „Az ember, ha nagyon akar, mindent elérhet.“ Persze, nem .szándékunk egyfajta ideális hőst, bálványt faragni Hegedűsből. Ö is csak ember, szokott veszíteni is (lásd Mont- realt); eddigi életének tanulsága azonban egyértelmű: sosem szabad feladni a küz­delmet. Csaba az EB-n bizonyított. Vitézslav Mácha BIRKÖZÖ EDRÖPA.BAÄSÄG BÜKSA KÖTÖITFOGÄSÜ SIKEREK Hegedűs Csaba MÄCHA A magyarokén4i lényegesebben szerés nyebb létszámú csehszlovák kötöttfogású e- gyüttes sikerét az öreg harcos, az elnyűhe- tetlen Vítézslav ■ Mácha biztosította. A 74 kg-ban szerzett aranyérme a legértékeseb­bek közé tartozik, hiszen éppen ez a „kö­zépső“ súlycsoport valamennyi versenyen a „legtömöttebb“. Figyelemre méltó,, még a húszéves ostra­vai Vladimír Koko'gkov negyedik helye. Ö< hasonlóan, mint két társa, a 62 kg-os Smé- kal és a nehézsúlyú Romanovsky — ezúttal nem értek el helyezést — az 1980-as moszk­vai olimpia reménységének számít. Máoha már a bajnokság előtt megkezdte hősi harcát a saját testsúlyával. — Hét kiló feleslegtől kellett szabadul­nom, mesélte hazatérése után. Ez pszlchi- kailag is erős igénybevételt Jelent, de az évek folyamán szerzett rutin sokat segít. A legnehezebb a finn Humpala elleni első meccs volt. Izomgörcsök kínozták és ugyan­csak örültem, amikor lefújták. A vége felé aztán egyre jobban belejöttem. Igen, az ostravalak népszerű Slávekje annyira belejött, hogy egyetlen vereség nél­kül nyerte. Érdekes csupán az, hogy olim­piai- és világbajnokunknak ez az első EB- -aranya. A kontinensbajnokságok ugyanis mindeddig kevésbé voltak sikeresek számá­ra. S még egy érdekesség, melyet az ifjú bir­kózók, de talán más sportágbeliek is Jól hasznosíthatnak: Mácha — mivel a verse­nyek folyamán vigyáznia kellett a testsúlyá­ra, energiára viszont szüksége volt, vala­mennyi világversenyre speciális konyhafel­szerelést hord magával. A szállodai szobá­ban főzi magának kedvenc marhahúslevesét, mely szerinte a legtöbb erőt adja. Ilyen egyszerű lenne a siker titka? VIRARCSARNOK Ezt az elnevezést kapta a bursal Atatürk Stadion sportcsarnoka az EB második részé­ben. a szabadfogásúak küzdelme során. Ez a íogásnem ugyanis a vendéglátó törökök (akiknek egyébként nemzeti sportjuk a bir­kózás) erőssége. Ráadásul mind a hét tö­rök szabadfogású birkózó bursal, a helyi Tefas autőgyar versenyzője volt. Sok érdek­lődő kintrekedt, s ha hazai versenyző lé­pett a szőnyegre, a telt csarnokban elsza­badult a pokol. Az óriási bíztatásban, fütty­koncertben, hangzavarban a bírók sípját egyáltalán nem lehetett hallani, s így a mérközésvezetök eredeti módszerhez voltak kénytelenek folyamodni. Kézmozdulatokkal, vagy éppen érintéssel, paskolással adták tudtára a versenyzőknek, mi a teendőjük. Szabadfogásban egyébként mind a cseh­szlovák, mind a magyar csapat lényegesen mérsékeltebben szerepelt, mint a klasszi­kus fügásnemben. Csupán Petr Drezda bronzérmét a nehézsúlyban, illetve két sze­rény magyar helyezést (Bállá negyedik a nehézsúlyban. Kovács István hatodik a 82 kg-ban) említbetjük meg. A szabadfogás különben meghozta a várt szovjet sikert — többek közölt hat aranyérem formájá­ban. Mindent egybevetve, Bursa tulajdonkép­pen felkészülést jelentett Európa legjobb birkózni számára, akikre ez évben még ko­moly erőpróba vár: a szabadfogásban szep­temberben a svájci Laussane, a kötöttfo­gásben pedig októberben a svéd Göteborg rendezi meg a VB-t. MAJOR LAJOS Jozef Venglo.4, a csehszlovák labdarúgó-válogatott edzője, a kar ta­nára gratulál a győztesnek SPORTOLN AK A MŰSZAKI AK A Bratislava! Szlovák Műszaki Főisko­lán nagy figyelmet szentelnek a sport nak és testnevelésnek. Szinte min den héten rendeznek egy-egy Jelen tasebb versenyt a MIadá Garda inter nátus sporttelepén. A vegyészeti kar atlétikai bajnok ságán nagy feltűnést keltett Bosáko- vá, aki a 400 méteres síkfutáson ki vUl minden számban, tehát a lOU méteres futásban, sűlylökésben, tá­volugrásban és magasugrásban is győzni tudott. Nevével még bizonyá­ra találkozunk. A fiúk versenyeiből csupán S^kora 11,8 másodperces e- redménye érdemel említést a 100 mé­teren. A kar labdarúgótornáján 32 csa­pat, összesen 480 hallgató indult. A győzelmet a II. évfolyam 1. és 2. SZISZ-alapszervezete szerezte meg, a- mely a döntőben 3:1 arányban le­győzte a 3. évfolyam csapatát. A dí­jakat dr. Jozef Venglos, a csehszlo vak labdarúgó-válogatott edzője és a kar testnevelési tanszékének vezető­je nyűjtotta át. A neves edzőnek és pedagógusnak nagy érdeme van ab­ban, hogy a vegyészeti karon ilyen élénk sportélet folyik. Tíz fakultás csapata rajtolt a ve gyészeti kar által megrendezett láb tenisz-tornán. A győzelmet a gépé­szeti kar hallgatói szerezték meg a vegyészek és építészek előtt. Az építészeti kar SZISZ-szervezete május 13-án és 14-én ismét megren­dezte a hagyományos „Építészek 100 kilométere“ elnevezésű gyalogtúrát. A résztvevők május 13-án, este hét­kor rajtoltak a szovjet hősök slavíni emlékművétől és a Kis-Kárpátokat bejárva másnap este tértek vissza. A gyalogtúrán többszázan vettek részt. OLÁH GYULA KIllANIM: ,A jövőben ine|bűntetjük azokat, akik bojkottálják az olimpiai játékokat,' A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsá­gának az eleíántcsontparti Abidjanban megtartott ülé­se után Lord KUlanin, az NOB elnöke sajtóértekezletet tartott, amelyen sok érdekes problémát vetett fel. Min­denekelőtt kiemelte, hogy két szempontból különösen emlékezetes marad az összejövetel. Egyrészt, mert azt első ízben rendezték meg afrikai kontinensen, másrészt mert előkészítése, szervezése és lebonyolítása nagysze­rű volt. — Az olimpiai mozgalom lényege — hangsúlyozta KUlanin — akkor sem változik, ha két ország egymás­sal szemben áll. Polgárai akkor is sportszerű, baráti légkörben találkozhatnak a pályákon. Volt olyan javaslat, hogy zárják ki azokat az orszá­gokat az olimpiai játékokról, amelyek kapcsolatot tar­tanak fenn Dél-Afrikával, KUlanin ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy tanulmányozni fogja a kérdést. — Azokkal az országokkal szemben, amelyek 1976- ban bojkottálták a montreali játékokat, semmiféle fe­gyelmi büntetést nem alkalmasunk — mondta. — De a jövőben megbüntetjük azokat az olimpiai bizottságokat, amelyek bármilyen politikai színezetű hivatkozással így viselkednek. Az egyetlen indok, amelyet elfogadunk: szerencsétlenség vagy természeti csapás. Az olimpiai mozgalomról szólva kijelentette: — Nem is probléma, hogy míg egyes országokban az olimpiai bizottságok teljes mértékben ellenőrzésük a- latt tartják a sportéletet, másutt csak bizonyos terüle­tet ellenőriznek, ismét másutt pedig gyakorlatilag sem­mi befolyásuk sincs a sportra. (ti)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents