Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-06-14 / 24. szám
77 24 A SZOCIALISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. EVFOtYAM — 1977 JÜNIÜS 14. ARA — 1 KCs VITA A ummmm az aikotmányttrvtzttroi Rözzétették a szovjet alkotmány; tervezetet. Az új alkotmány tervezetét teljes szövegében közölték a napilapok. A moszkvai rádióban )urij Levitan főbemondó olvasta fel az alkotmánytervezet szövegét egy két órás különprogram keretében. A sző vetséges köztársaságok lakossága anyanyelvén is kézhez kapta az alap- törvény-tervezetet. Nagy érdeklődéssel tanulmányozzák az okmányt a szovjet főváros polili kai megfigyelői is Általános figyelmet keltett az al kotmány tervezetének új, 4. fejezete, amely a Szovjetunió külpolitikájának alapelveit rögzíti. Az alkotmány 30. cikkelye a Szovjetunió és a szocialista országuk vi szonyára vonatkozik. Kimondja, hogy a Szovjetunió a szocialista világrend szer és a szocialista közösség alko tórészének tekinti magát, s mint ilyen, fejleszti és erősíti barátságát, együttműködését a szocialista orszá gokkal és az elvtársi kölcsönös segélynyújtást. Aktívan részt vesz a Gazdasági integrációban, a nemzetkii ?i szocialista munkamegosztásban A szovjet alkotmány 7 fejezete ál lampolgári kötelességgé teszi a béke eszméinek támogatását. Az alkotmánytervezel egyik legier jedelmesebb fejezete a szovjet állampolgárok jogait, szabadságjogait és kötelességeit foglalja össze. Nem hagy kétséget afelől, hogy az állampolgári jogok és szabadságjogok tekintetében a szocialista állam a lehető legtöbbet kívánja nyújtani polgárainak. A szocialista depiukrácia többek között a munkához, a pihenéshez, a tanuláshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a nyugdíjhoz való jog tekin telében messze felette áll minden más rendszernek. Az új szovjet alkotmány a szólás- ós a sajtószabadságon kívül biztosítja a gyülekezési, a felvonulási és a tüntetési szabadságol, s az állam pnl gárait érintő legfosto sbb kérdéseket illetően lehetővé teszi a népszavazást. A gcsernyőre az első vonat — a 304-es számú — 1947. április tizenötödikén érkezett a Szovjetunióból. Öt vagonban gyapjút hozott. Tizenöt munkása volt abban az időben az állomásnak, ők rakták át az árut a széles nyomtávú 90 tonnás vagonokból a mi S4 tonnás kocsijainkba. JÁRJUNK EL KÖZÉJÜK A SZISZ Pionirszervezete Szlovákiai Köz ponti Tanácsának elnöke, ANNA BÉRESO VA az SZSZK piuiiirdolgozOinak konferenciájával kapcsolatban megtartott sajtóérte kezletén a következőképp vázolta a pioni rok és a SZISZ tagok együttmükódését; „A gyerekek első mozgalmi lépéseikéi a ptonirszervezelbeii teszik meg. Igyekszünk úgy irányítani tevékenységüket, hogy a pio nirévek alatt életkori sajátosságaiknak megfelelően kialakuljon bennük az igény e mozgalmi élet folytatására Ebben dönií’ fontosságú szerepe van a pionfrok és a SZISZ tagok együtliiuikódésének. A pionír csapatok és rajok nagyon várják idösebl- testvéreiket, barátjaikat Ük a közvetlen példaképek a munkában és játékban egy aránl Ahhoz, hogy minél több SZlSZ-tag uionirvezetn legyen az alapszervezetekben jobban meg kei) l)or..sölni munkájukat. Tu datnsitani kellene a pionirvezetői inegbízá tás komoly lellegét Tcijesilettük ugyan a szisz-tagok együtimíiködésének. A pionír- tokát, de mé» mindig kevés az nktalönk. Kü Ionosén a inunkásfiatainkat szocialista 'luuika'ji'igádnk tagjait kérjük, hogy vezessék a gyerekek szakköreit Vagy ha erre nincs is idejük, akkor legaláhn járjanak el közéjük, keltsék fel a gyeroKok érdeklő dósét hivalásiik iránt Megéri foglalkozni H gyerekekkel. .“ Fulytatása a 2. oldalon Lányok, asszonyok a „kaszárnyában“ Ilyen hát egy hatszáz sze mélyt foglalkoztató üzem? Egyáltalán jó helyen járok? — kérdem a Banská Stlavnlca-í (Selmecbányái) Piéta Sahyi lipolvsügl) üzemegysége előtt A portán nagy, nyugalom Odébb vidám hangulatú séta nyok dísznövények, s mögöt lük !iz egykor! kaszárnya ba rakképiiletei. Tizenkét éve, hogy a katonák helyét asszo nyok, lányok foglalták el .Ak kor létesült ez a fióküzem. Fi nom-kötöttárut varrtak és varr nak ma is. Létszámuk ma öt százk lie nevén, és évi százmii liö korona a tervük, ami járási viszonylatban ts már azok közé az üzemek közé sotolja amelyeknek a teljesítménye meghatározó. Jaroslav Skodát, a személyzeti osztály vezetőjét akkor helyezték Ipolyságra, amikor az üzem megalakult. — Hányszor akart megszökni? — kérdem tőle, — Egyszer sei — mondja öntudatosan. — És meddig bírja még? — évödöm vele. — Hát, azt még senki se tudja. Különben is, mindenki, ' ;i tarsolyában hordja a marsall- botot, és soha sem lehet tudni kiből mi lesz. . Vagyis, ha kedvez a szerencse, ő Is szl- ,vesen visszaköltözik a vállalat székhelyére Annál is inkább, mert ott vannak a szülők, a testvérek ég a rokonok Persze, nem úgy, hogy csapot-papot Itthagy (Folytatása a 3. oldalon)
