Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-31 / 22. szám

A

z Htöbbi Időben a burzsoá tömegtájéhoz- tatási eszközök egyre nagyobb méretű konimuiiistaenenes kampányt folytatnak, kitartóan szajkózva mindenféle állításokat az emberi jogok állítólagos megsértéséről, egyebek között arról Is. bogy a szocialista közösség országaiban nem biztosítják az állampolgároknak a vallás szabad gyakorláséra való jogát.

Ezek a mindenféle tollnokok és úgynevezett ,,kelet-európai szakértők“ Csehszlovákiáról sem feledkeznek meg, azt állítva, hogy nálunk veszélyben forog a vallásszabadság.

Étibe a rágalmazó kampányba nemcsak a nyugati országok klerikális lápjai kapcsolódnak be, hanem az utóbbi időben gyakran az olyan „kiváló“ rádióállomások is, mint a Szabad Európa, vagy a nyugatnémet Deutsche Welle. Ugyancsak a csehszlovákiai keresztényüldözésekről számol be a Vatikáni Rádió és a genfi Evangélikus Sajtóügynökség is.

Valamennyi kitalálásra és hazugságra a bécsi központtal működő Kathpress katolikus sajtóügynökség teszi rá a koronát. Nem maradnak el azonban a cionista befolyású tájékoztatási eszközök sem, amelyek szívesen és gyakran beszélnek a zsidó felekezetű állampolgárok polgárjogainak megsértéséről és arról, hogy a- kadályozzák ökot vallásuk szabad gyakorlásában.

Az antlkommunlsta és Csehszlovákia-ellonos központok a szudétanémet revanslsztákkal Is összefogtak hazánk ellen. A szudétanémet Cor- nelle Gertstenmayer asszony a Katolikus Sajtóügynökség Münchenben megjelent bulletinjében kijelentette; ,,A Nyugat feladata, hogy megvédje érdekelt, éspedig leginkább azzal, hogy megvédi azokat, akik Csehszlovákiában életüket teszik fel egy olyan ügyre, amely azonos a ml jogfelfogásunkkal és azzal, hogy ml a szabadságot értelmezzük.“

A legjobb válasz ezekre a kitalálásokra és torzításokra, ha a valóságban mutatunk rá. mi a helyzet Csehszlovákiában a vallásszabadság biztosításának kérdésében, az állam és az egyházak viszonyában, valamint a hívők és az ateisták viszonyában. '

Szocialista társadalmunk e téren a lenini elvekhez tartja magát, amelyeket jogilag társadalmunk alaptörvénye, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1960. július 11-én jóváhagyott alkotmánya rögzít. Az alkotmány 32. cikkelye kimondja:

1. A vallásszabadság biztosított. Bárki bármilyen hitet vallhat, vagy lehet felekezet nélküli, gyakorolhatja vallását, amennyiben ez nincs ellentétben a törvénnyel.

2. A vallás vagy a vallásos meggyőződés nem lehet ok arra, hogy bárki megtagadja törvény- előírta állampolgári kötelességét.

Ez azt jelenti, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmánya társadalmunk minden tagjának, minden állampolgárnak nemcsak azt biztosítja, hogy bármiféle hitet vallhat és gyakorolhatja vallását, amennyiben ez nincs ellentétben a törvénnyel, de azt a jogot Is,, hogy vallásellenes propagandát folytasson. Csehszlovákiában senki sem köteles hívő vagy ateista lenni, vallási szertartásokat végezni vagy nem végezni. Mindez minden egyes állampolgár lelkiismereti ügye, amit államunk teljes mértékben tiszteletben tart.

A vallásszabadság védelme érdekében 1949. október 14-én adták ki a 217. és 216/1949. sz. törvényt. Ennek lényege; „törődni kell azzal, hogy az egyházi és a vallásos élet az alkotmánnyal és a népi demokratikus rendszer elveivel ö.sszhangban fejlődjék, s így mindenki számára biztosítani kell a szabad hitvallás jogát, amely a vallási ’ürelem és valamennyi hltfelekezet egyenjogúságának elvein alapszik." (217/1949. sz. törvény 2. §).

Az állam és az egyház viszonyát szabályozó csehszlovák törvények biztosítékot nyújtanak arra, hogy teljes mértékben érvényesül a vallásszabadság elve.

Azt. hogy ez Így van, arról a Cseh Szocla lista Köztársaság kulturális minisztériumának ezt írja nyilatkozatában a Zsidó Hitközösségek Tanácsa: „Éppen a ml. számszerűleg kicsi hit- felekezetűnk igen jól össze tudja hasonlítani a mostani időszakot a múlttal, amikor a zsidö nemzetiségű állampolgárokat valóban megfosztották összes emberi és személyes jogaiktól, a mai helyzettel, amelyben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szabad és egyenjogú polgárai vagyunk. Ml, csehszlovákiai zsidók az állam valamennyi polgárával együtt élvezzük az alkotmányban és a törvényben számunkra biztosított emberi és polgári szabadságjogokat. Ide értv^ a .szabad vallásgyakorlat jogát Is, a- melyet nekünk az állam anyagilag Is teljes mértékben biztosít.“

Társadalmunk az alkotmánytörvényekben és az úgynevezett egyházi törvényekben nemcsak a vallási meggyőződésre való jogot biztosítja, hanem kötelezettségeket Is vállalt magára, a- melyekkel biztosítja hívő polgártásaluk vallási szükségleteit. Az állam fizeti a lelkészeket, és jelentős összegekkel járul hozzá a templomok és más egyházi épületek javításának, fenntartásának költségeihez.

A csehszlovák állam a templomok és az egyházi jellegű műemlékek karbantartására csak a múlt évben 184 millió koronát fordított. Prágában például sok templomot tataroznak. A Prágai Fővárosi Nemzeti Bizottság 1971-ben e- zekhez a költségekhez 22 millió koronával járult hozzá. Helyreállították a Malá stranán a Szent Mlklós-templomot, melynek a javítása 11 millió koronába került.

Tény, hogy nemcsak a történelmi műemlékek Javítása folyik, hanem a falusi templomoké Is, amit a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának nyújtott Interjújában jan Mára, a Cseh Katolikus Charitas igazgatója Is nagyra értékelt.

,.Elismeréssel kell szólni arról, hogy a csehszlovák állam olyan nagy összegeket fordít az egyházi épületek javítására. Hiszen csak a VI- nohradyn lévő újgőtlkus Szent Ludmllla-temp- lom javítására — ennek én vagyok a plébánosa — 1972 óta 9 millió koronát fordítottak.“ Hasonló nagyságrendű összegeket utaltak ki templomok Javítására Bratislavában, Velehrad- ban, KoSlcén (Kassán) és másutt.

A csehszlovák hatóságok nem vizsgálják, hogy az állampolgár felekezet nélküli, vagy .valamely egyházhoz vagy hítfelekezefhez tartozik. Az 1954. július 27-én kelt kormányhatározat eltörölte az állampolgárok esetében a vallásfelekezet nyilvántartását. Az állampolgároktól egyetlen esetben sem kívánják meg, hogy az állam! hivatalok vagy vállalatok képviselői előtt nyilatkozzanak, milyen hitet vallanak, és egyetlen hivatalos, állami. kérdőíven vagy okmányon sem szerepel olyan rovat, a- tiol fel kellene tüntetni a vallást. Valamely egyház vagy hltfelekezet tagja az, aki belsőleg annak érzi magát. Szabad, tisztán személyes viszony ez — nincs jogilag szabályozva. Ez azt jelenti, hogy azért, mert valakit megkereszteltek, templomban esküdött, stb. vagy valamely egyház vagy hltfelekezet nyilvántartja, ezt az állampolgárt jogilag senki sem kötelezheti, kényszerítheti, hogy vallási szertartásokon részt vegyen, s ugyanígy senki sem aka- dálvozhatja benne, ezzel kapcsolatban senki sem róhat rá kötelességeket, nem élvezhet e- lönyöket, de hátrányokat sem szenvedhet. Törvényhozásunk azonos mértékben biztosítja a hívők és nem hívők érdekelt.

Az állam tömöríti az összes állampolgárokat, tekintet nélkül vallásos meggyőződésükre; a vallás magánügy, és jogrendünkkel összhangban mindenki teljesen szabadon vallhat bármilyen hitet, de ugyanígy joga van egyetlen valláshoz sem tartozni, vagyis ateistának lenni.

Nem érdektelen megjegyezni, hogy ez az elv nem érvényesül teljesen jó néhány burzsoá államban: Ismeretes például, hogy az U.SA e- gyes államaiban a törvények nem engedik meg az ateistáknak, hogy tisztségeket töltsenek be állami Intézményekben, és a bíróságok nem veszik tekintetbe az ateisták tanúvallomását. Olaszországban és Ausztriában, de Svédországban és Norvégiában sem részesülnek e- gyenjogú elbánásban az ateisták a hívőkkel. A vallásszabadságról nálunk a következők Is tanúskodnak:

Az iskolákban lehetővé tesszük a gyerekek hitoktatását, amennyiben ezzel mindkét szülő egyetért. Ezzel szemben teljesen elképzelhetetlen, hogy az Egyesült Államok, Spanyolország, a Német Szövetségi Köztársaság stb. Is kóláiban tanítani lehessen a tudományos világnézetet, vagy bármilyen módon hirdetni lehessen a tudományos materialista világnézet eszméit.

Arról, hogy nálunk megtartjuk az állam és az egyházak viszonyát szabályozó törvényeket, a tény is tanúskodik, hogy Csehszlovákiában 18 egyház. Illetve hltfelekezet tevékenysége engedélyezett. Ilyenek például a ró mai katolikus egyház, a csehszlovák huszita egyház, a zsidó vallásfelekezet, cseh testvérek, sziléziai ágostai evangélikus egyház stb.

Mindezeknek az egyházaknak, illetve vallásfelekezeteknek megvan nálunk a központja Prágában és Bratislavában, és élükön a belső szervezési elveknek és szokásoknak megfelelően kinevezett vagy választott hierarchia áll. Pl. azokban az egyházakban, amelyek püspöki rendszer szerint vezetettek, jelenleg 27 személy tölt be püspöki tisztséget

Azoknak a papoknak, lelkészeknek, prédikátoroknak, blbliamagyarázóknak, akik egyedüli hivatásként, fő foglalkozásban naponta a hívők szükségleteit szolgálják, 4860. A 218/1949. sz. törvény értelmében az állam fizetést folyósít. Azoknak a lelkészeknek, akik jogosultak személyi kiadások térítésére, úgyszintén joguk van utazási, költözködést és egyéb költségeik megtérítésére, mégpedig az általános érvényű jogszabályoknak megfelelően. A lelkészeknek ugyanazok az állampolgári jogaik és kötelességeik vannak, mint bármilyen más csehszlovák állampolgárnak. Tény, amit az egyházak vezetői Is értékelnek, hogy enélkül az állam nyújtotta anyagi biztosíték nélkül a legtöbb egyház. Illetve hltfelekezet nem állhatna fenn, tevékenységük gyakorlatilag lehetetlen volna, mivel gazdaságilag nem önellátók.

Az egyházak a papnövendékeket hat hittuA Csehszlovákiáról szőlő rágalmakban gyak ran esik szó arról, hogy csaknem lehetetlen és az állampolgár számára veszélyes templomba járni. Istentiszteleten részt venni. Beszéljenek a tények: Prágában például 195 templom, Imaház és imaterem van, Ezek mindennap nyitva vannak, nyilvánosan látogathatók, vasárnapokon és ünnepnapokon Istentiszteleteket tartanak bennük. Számos prágai templomban rendszeresen háromszor, négyszer tartanak istentiszteletet.

A hívők vallási szükségleteinek kielégítését Csehszlovákiában 8228 templom szolgálja. Pl. a cseh testvérek evangélikus egyházának tagjai 393 helyiségben, a szlovákiai ágostai evangélikus egyház tagjai 471 templomban. Illetve Imateremben gyülekezhetnek stb.

A lelkészek a hívők kívánságára egyházi szertartásokat végeznek, keresztelnek, bérmálA SZOCIALISTA ALLAM

ésavahas

...,V í - "V

.........

Pe/r Kellőik 12 öves tanuló ru/zű

dományl karon nevelik, ahol ötéves a tanulmányi idő. Az e karokra felvett növendékek számát az egyházak szükségleteik szerint szabályozzák, és a liallgutökról szociális, egészségügyi és anyagi szeinpomból az állam gondoskodik. (elonlng 470 hallgatója van az említett karoknak.

II.

Az egyházak és vallásfelekezetek a cseh vagy szlovák egyházi kiadó gondozásában vallásos könyveket, egyházi kalendáriumokat, bibliákat, teológiai tanulmányokat. Imakönyvnket és újságokat adnak ki. Pl. a cseh nyelvű Ka- tollcko noviny T20 OŰO példányban, a szlovák nyelvű 1301)00 példányban jelenik meg, a kéthetenként megjelenő evangélikus lap, a Fosol spod Tallér példányszáma 2? 000 és a Ceskjí zápas című lap a csehszlovák huszita egyház hívői számára hetente több mint 11 000 példányban jelenik meg. Csehszlovákiában összesen 27 különböző egyházi hetilapot, havi folyóiratot stb. adnak ki.

nak, esketnek és temetnek. Ezeknek a szertartásoknak a száma különböző, és általában megfelel az egyes vidékek lakossága hitszükségleteinek. Senki azért, mert gyermekét megkereszteltette, vagy templomban esküdött, nem szenvedhet zaklatást, vagy üldöztetést.

De teljesen Igazságos és megfelel a vallás- szabadság elveinek, ha a szülők nem keresz- feltetlk meg templomban gyermeküket. Ugyanígy sok ember már nem tartja fontosnak, hogy a templomban kapjon áldást a házasságára, az emberi boldogsághoz teljesen elegendőnek véli, ha az anyakönyvvezető előtt, a nemzeti bizottságon esküszik. A polgári ügyeket Intéző testülotek, amelyek a nemzeti bizottságok keretében fontos nevelői tevékenységet végeznek, biztosítják a gyermek névadó ünnepségét, méltó módon megszervezik a polgári esketéseket, s ugyanígy a polgári temetéseket Is. Megfelel az Igazságnak, ha azt mondjuk, hogy ezeknek a szertartásoknak, amelyeket a polgári ügyeket Intéző testületek rendeznek kulturális színvonala magas, és tartalmuk Is teljesen megfe lel az emberről való szocialista gondoskodás elveinek.

A csehszlovák állam e tevékenység ellátására anyagi eszközüket biztosít, s úgy vélem, hogy ez teljesen demokratikus és megfelel a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmányának, amely azonos jogokat biztosít a hívőknek és nem hívőknek. Számos példát hozhatnánk még fel annak bizonyítására, hogy Csehszlovákiában a hatóságok teljes mértékben tiszteletben tart ják a vallásszabadságot. Azonban nem az e- lőbblckben Ismertetett adatok a döntők, hanem a hívő állampolgárok viszonya szoctallsta társadalmunkhoz.

Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök erről a viszonyról ezt mon dotta a CSKP XV. kongresszusán: „Ami a valláshoz való viszonyunkat Illeti, álláspontunk Ismeretes. A szocialista állam tiszteletben tartja a hívők vallásos érzelmeit, és értékeli, hogy túlnyomó többségük őszintén kiveszi r^ szét az országépítő erőfeszítésekből.“

Társadalmi rendszerünk — ámbár szocialista —, nem követeli meg a hívőktől, hogy kommunisták legyenek. Állampolgárai ők szocialista hazánknak, és nem állnak kívül társadalmunkon; a hívők túlnyomó többsége teljes mértékben, öntudatosan részt vesz az országépl- tésben, munkájával és aktív állampolgári elkötelezettségével segíti hazájának felvirágzását és támogatja a kormány békés bel- és külpolitikáját.

A klerikális központok kívánságára, hogy a katolikus lelkészek és hívők foglaljanak el ellenzéki álláspontot a csehszlovákiai szocialista rendszerrel szemben, dr, Alois Korák bra- tislavai tcológiatánár, a katolikus papok békemozgalma elnökségének tagja egyértelműen a következőket mondotta; „Tacem in terrls mozgalmunk éppen biztosíték akar lenni arra, hogy a katolikus papok nem fogják felhasználni a vallást ellenzék kialakítására, mert ez ellenfétben állna — a vatikáni zsinat után — a papok szellemével.

Ilyen elvliü és politikailag helyes álláspontok tükröződtek azokban a nyilatkozatokban is, amelyeket az egyházak Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából tettek, vagy a képviselő-testületi választások Idején elmondott beszédeikben, amikor kiálltak a CSKP és a Nemzeti Front országépítö programjának támogatása mellett.

Ugyancsak világos választ adtak az egyházi vezetők azoknak az embereknek, akik önhibájukból Idegenek lettek a saját országukban — vagyis azoknak, akik összeállították az úgynevezett charta 77-et. Számos levélben és nyilatkozatban ítélték el köztársaságunk megrá- galmazását mind a katolikus- püspökök és a- postoli helytartók, mind pedig a nem katolikus egyházak (protestáns) keresztény békekonferencia regionális szervezetének képviselői és a katolikus papok Pacem In terrls békemozgalma.

összesen 27 püspök, továbbá egy metropoli- ta, egy pátriárka, apostoli helytartók, kanonokok és más egyházi személyiségek elhatárolták magukat a hazánkat illető rágalmaktól. Hangsúlyozták, hogy „az igazság elferdítése, ami hazánkban az emberi jogot és a vallásszabadságot illeti, szándékosan árt Csehszlovákia és a többi szocialista ország jó hírének. ,

Határozottan elhatárolták magukat egyeseknek azoktól a kísérleteitől, hogy a vallást ellenséges, szoclallstaellenes célokra használják . lel. „Mint ahogy a jó gyermek sohasem rágalmazza meg a szUlőanyját, a hűséges állampolgár sohasem mond valótlant szülőhazájáról“ — mondják a Szlovák Szocialista Köztársaság kulturális miniszteréhez intézett, 1977. január 17-én kelt levelükben a szlovákiai protestáns egyházak képviselői.

A valóságnak megfelelően meg kell mondani: a Nyugatnak arra Irányuló kísérletei, hogy a vallást érzelmekkel visszaéljenek nálunk, nagyok, de meg kell állapítani, hogy lényegtelenek ezeknek az erőfeszítéseknek az eredményei. Az egyházi emigráns csoportok kísérletei hajótörést szenvednek. Bizonyítéka ennek az a tény is, hogy az egyházi körökhöz tartozó emberek közül mily kevesen azonosították magukat az úgynevezett charta 77-teI. Az antikom- munlsta kenyéradők kezük öt ujján megszámolhatják, hány ilyen lelkész akadt. Ráadásul, olyan emberek ezek, akik már több mint tíz éve Igyekeznek a hívő állampolgárokból an- tiszoclallsta politikai ellenzéket kialakítani. A pontosság kedvéért meg kell mondani, hogy néhány évvel ezelőtt ezektől az egyházi provokátoroktól megvonták az állami hozzájárulást lelkészl tevékenységük gyakorlásához, mégpedig nem vallási meggyőződésük miatt.

Nem csodálkozhatunk rajta, hogy most a

nyugati propaganda a „vallás mártírjainak dicsfényét" fonja e személyek feje köré. Mi egészen másként nézünk rájuk, olyan emberek ezek, akik „júdáspénzért“ szolgálják kenyér- adóikat. Nyíltan meg kell mondani, hogy a klerlkallzmusnak nincsen és nem lesz helye nálunk, a szocialista társadalomban.

A. szocialista demokráciához természetesen hozzátartoznak az alapvető polgári jogok, s köztük nemcsak a vallásszabadság, hanem az alkotmányban biztosított azon jog is, hogy mindenki szabadon terjesztheti a tudományos világnézetet.

A 16-os számú alkotmánytörvény kimondja, hogy; ,,Csehszlovákiában a kultűrpollttíca megvalósítása, a művelődés, az oktatás és a nevelés fejlesztése a tudományos világnézet, a mar- xlzmus-lcnlnizmus szellemében és a nép életével és munkájával szoros összefüggésben történik.“

Az eredmények, amelyeket a szocialista építés során eddig elértünk, hatással voltak és vannak a lakosság világnézetére. A szocializmus győzelme lényegében eltüntette a vallás szociális gyökereit. Sokan, akik a vallásos világnézetet vallották, átálltuk a tudományos világnézet platformjára. Ez a folyamat jelentősen befolyásolta a középkorú és a fiatal generációt, mindenekelőtt az Ipari körzetekben és a városokban.

E pozitív fejlődés ellenéie a vallás szocialista társadalmunkban az egyetlen kompakt, tömegesen terjesztett nem marxista ideológia, amely még mindig tud hatni az emberekre. Noha sikerült pozitív eredményeket elérni, még ma Is számos olyan tényező létezik, amelyek gátolják, hogy a hívők szakítsanak a vallásos nézeteikkel.

E kérdésekről Igen világosan beszéltek a CSKP Központi Bizottságának 1972 októberi ülésén, amikor kimondták, hogy „a szocialista embernek, társadalmunk aktív és öntudatos alkotójának meg kell szabadulnia az előítéletektől és a babonáktól. Ezek közé tartozik a vallás, amely évszázadok óta összekapcsolódik a szociális elnyomással. A vak hiten és félelmen alapszik, leköti az ember erőit, korlátozza sokoldalú fejlődésének lehetőségeit, és erkölcsi elveivel szellemileg elbutítja, amelyeknek semmi közük az Igazi emberi boldogsághoz. Az emberek mentesítése a vallási előítéletektől nem oldódik meg egyetlen nemzedék életében, hosszan tartó bonyolult folyamat ez. Ebből e- rednek a magas fokú Igények az ateista propagandával és a neveléssel szemben, amelyeknek értelme, hogy felszabadítsák a hívőket a szellemi elnyomás alól, és elmélyítsék bennük saját erejük, képességeik és értelmük tudatát . . .“

Célunk annak elérése, hogy nálunk az állampolgárok Ismerjék a természet és az emberi társadalom fejlődésének törvényeit, és e tudományos megismerés alapján úrrá tudjanak lenni a természet fölött, tudják irányítani a társadalmi fejlődést.

Meggyőződésünk; a nevelés célja a marxlsta- -lenlnlsta világnézet elsajátítása, mert ez a világnézet a tudományos megismerés alapján lehetővé teszi, hogy mindenki aktívan, tudatosan formálja saját jövőjét, és ne várja tétlenül, megadással, ami jön. Ezért egész nyíltan és őszintén megmondjuk, hogy a szocializmus további fejlődése érdekében nem mondhatunk le a vallási csökevények leküzdésére irányuló tudatos tevékenység kifejtéséről.

Tény, hogy az imperializmus és a reakció erői mégkísérllk felhasználni a vallási Ideológiát a kapitalizmus alapjainak megmentésére. Ak antlkommunlzmusnak a szocialista országok ellen irányuló felforgató tevékenységében jelentős helyet foglal el a valláshoz való visszatérés.

Ezzel kapcsolatban a tudományos ateizmus előtt az a fontos feladat áll, hogy bírálja azokat a koncepciókat, amelyekben valótlanságot állítanak a vallás és az egyházak helyzetéről a szocialista államokban, és a vallás propagálásának ürügyén a reakciós polgári ideológiát terjesztik.

A szocialista társadalom építésének folyama tában mindig küzdeni fogunk az ember tudatáért, hogy az valóban aktív alkotója legyen jövőjének. Ezen a téren áthidalhatatlan az ellentét — és az is marad — a kommunisták, valamint az egyházak és a vallás ideológiája között.

Csehszlovákia a béke országa és az Is marad, ahol valamennyi dolgozó — tekintet nélkül nemzetiségére, fajára, világnézetére és val lására aktívan részt vesz a fejlett szocla lista társadalom építésében.

KAREL HROZA