Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-31 / 22. szám

A z Htöbbi Időben a burzsoá tömegtájéhoz- tatási eszközök egyre nagyobb méretű konimuiiistaenenes kampányt folytatnak, kitartóan szajkózva mindenféle állításokat az emberi jogok állítólagos megsértéséről, egye­bek között arról Is. bogy a szocialista közös­ség országaiban nem biztosítják az állampol­gároknak a vallás szabad gyakorláséra való jogát. Ezek a mindenféle tollnokok és úgynevezett ,,kelet-európai szakértők“ Csehszlovákiáról sem feledkeznek meg, azt állítva, hogy nálunk ve­szélyben forog a vallásszabadság. Étibe a rágalmazó kampányba nemcsak a nyugati országok klerikális lápjai kapcsolód­nak be, hanem az utóbbi időben gyakran az olyan „kiváló“ rádióállomások is, mint a Sza­bad Európa, vagy a nyugatnémet Deutsche Welle. Ugyancsak a csehszlovákiai keresztény­üldözésekről számol be a Vatikáni Rádió és a genfi Evangélikus Sajtóügynökség is. Valamennyi kitalálásra és hazugságra a bé­csi központtal működő Kathpress katolikus saj­tóügynökség teszi rá a koronát. Nem marad­nak el azonban a cionista befolyású tájékoz­tatási eszközök sem, amelyek szívesen és gyak­ran beszélnek a zsidó felekezetű állampolgárok polgárjogainak megsértéséről és arról, hogy a- kadályozzák ökot vallásuk szabad gyakorlásá­ban. Az antlkommunlsta és Csehszlovákia-ellonos központok a szudétanémet revanslsztákkal Is összefogtak hazánk ellen. A szudétanémet Cor- nelle Gertstenmayer asszony a Katolikus Sajtó­ügynökség Münchenben megjelent bulletinjében kijelentette; ,,A Nyugat feladata, hogy megvéd­je érdekelt, éspedig leginkább azzal, hogy meg­védi azokat, akik Csehszlovákiában életüket teszik fel egy olyan ügyre, amely azonos a ml jogfelfogásunkkal és azzal, hogy ml a sza­badságot értelmezzük.“ A legjobb válasz ezekre a kitalálásokra és torzításokra, ha a valóságban mutatunk rá. mi a helyzet Csehszlovákiában a vallásszabad­ság biztosításának kérdésében, az állam és az egyházak viszonyában, valamint a hívők és az ateisták viszonyában. ' Szocialista társadalmunk e téren a lenini el­vekhez tartja magát, amelyeket jogilag tár­sadalmunk alaptörvénye, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság 1960. július 11-én jóváha­gyott alkotmánya rögzít. Az alkotmány 32. cik­kelye kimondja: 1. A vallásszabadság biztosított. Bárki bár­milyen hitet vallhat, vagy lehet felekezet nél­küli, gyakorolhatja vallását, amennyiben ez nincs ellentétben a törvénnyel. 2. A vallás vagy a vallásos meggyőződés nem lehet ok arra, hogy bárki megtagadja törvény- előírta állampolgári kötelességét. Ez azt jelenti, hogy a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság alkotmánya társadalmunk minden tagjának, minden állampolgárnak nem­csak azt biztosítja, hogy bármiféle hitet vall­hat és gyakorolhatja vallását, amennyiben ez nincs ellentétben a törvénnyel, de azt a jogot Is,, hogy vallásellenes propagandát folytasson. Csehszlovákiában senki sem köteles hívő vagy ateista lenni, vallási szertartásokat végezni vagy nem végezni. Mindez minden egyes állam­polgár lelkiismereti ügye, amit államunk tel­jes mértékben tiszteletben tart. A vallásszabadság védelme érdekében 1949. október 14-én adták ki a 217. és 216/1949. sz. törvényt. Ennek lényege; „törődni kell azzal, hogy az egyházi és a vallásos élet az alkot­mánnyal és a népi demokratikus rendszer el­veivel ö.sszhangban fejlődjék, s így mindenki számára biztosítani kell a szabad hitvallás jo­gát, amely a vallási ’ürelem és valamennyi hltfelekezet egyenjogúságának elvein alapszik." (217/1949. sz. törvény 2. §). Az állam és az egyház viszonyát szabályo­zó csehszlovák törvények biztosítékot nyújta­nak arra, hogy teljes mértékben érvényesül a vallásszabadság elve. Azt. hogy ez Így van, arról a Cseh Szocla lista Köztársaság kulturális minisztériumának ezt írja nyilatkozatában a Zsidó Hitközösségek Tanácsa: „Éppen a ml. számszerűleg kicsi hit- felekezetűnk igen jól össze tudja hasonlítani a mostani időszakot a múlttal, amikor a zsidö nemzetiségű állampolgárokat valóban megfosz­tották összes emberi és személyes jogaiktól, a mai helyzettel, amelyben a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság szabad és egyenjogú pol­gárai vagyunk. Ml, csehszlovákiai zsidók az állam valamennyi polgárával együtt élvezzük az alkotmányban és a törvényben számunkra biztosított emberi és polgári szabadságjogokat. Ide értv^ a .szabad vallásgyakorlat jogát Is, a- melyet nekünk az állam anyagilag Is teljes mértékben biztosít.“ Társadalmunk az alkotmánytörvényekben és az úgynevezett egyházi törvényekben nemcsak a vallási meggyőződésre való jogot biztosítja, hanem kötelezettségeket Is vállalt magára, a- melyekkel biztosítja hívő polgártásaluk vallási szükségleteit. Az állam fizeti a lelkészeket, és jelentős összegekkel járul hozzá a templo­mok és más egyházi épületek javításának, fenntartásának költségeihez. A csehszlovák állam a templomok és az egy­házi jellegű műemlékek karbantartására csak a múlt évben 184 millió koronát fordított. Prá­gában például sok templomot tataroznak. A Prágai Fővárosi Nemzeti Bizottság 1971-ben e- zekhez a költségekhez 22 millió koronával já­rult hozzá. Helyreállították a Malá stranán a Szent Mlklós-templomot, melynek a javítása 11 millió koronába került. Tény, hogy nemcsak a történelmi műemlékek Javítása folyik, hanem a falusi templomoké Is, amit a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának nyújtott Interjújában jan Mára, a Cseh Kato­likus Charitas igazgatója Is nagyra értékelt. ,.Elismeréssel kell szólni arról, hogy a cseh­szlovák állam olyan nagy összegeket fordít az egyházi épületek javítására. Hiszen csak a VI- nohradyn lévő újgőtlkus Szent Ludmllla-temp- lom javítására — ennek én vagyok a plébáno­sa — 1972 óta 9 millió koronát fordítottak.“ Hasonló nagyságrendű összegeket utaltak ki templomok Javítására Bratislavában, Velehrad- ban, KoSlcén (Kassán) és másutt. A csehszlovák hatóságok nem vizsgálják, hogy az állampolgár felekezet nélküli, vagy .valamely egyházhoz vagy hítfelekezefhez tar­tozik. Az 1954. július 27-én kelt kormányhatá­rozat eltörölte az állampolgárok esetében a vallásfelekezet nyilvántartását. Az állampolgá­roktól egyetlen esetben sem kívánják meg, hogy az állam! hivatalok vagy vállalatok kép­viselői előtt nyilatkozzanak, milyen hitet val­lanak, és egyetlen hivatalos, állami. kérdőíven vagy okmányon sem szerepel olyan rovat, a- tiol fel kellene tüntetni a vallást. Valamely egyház vagy hltfelekezet tagja az, aki belső­leg annak érzi magát. Szabad, tisztán szemé­lyes viszony ez — nincs jogilag szabályozva. Ez azt jelenti, hogy azért, mert valakit meg­kereszteltek, templomban esküdött, stb. vagy valamely egyház vagy hltfelekezet nyilvántartja, ezt az állampolgárt jogilag senki sem kötelez­heti, kényszerítheti, hogy vallási szertartáso­kon részt vegyen, s ugyanígy senki sem aka- dálvozhatja benne, ezzel kapcsolatban senki sem róhat rá kötelességeket, nem élvezhet e- lönyöket, de hátrányokat sem szenvedhet. Tör­vényhozásunk azonos mértékben biztosítja a hívők és nem hívők érdekelt. Az állam tömöríti az összes állampolgárokat, tekintet nélkül vallásos meggyőződésükre; a vallás magánügy, és jogrendünkkel összhang­ban mindenki teljesen szabadon vallhat bár­milyen hitet, de ugyanígy joga van egyetlen valláshoz sem tartozni, vagyis ateistának len­ni. Nem érdektelen megjegyezni, hogy ez az elv nem érvényesül teljesen jó néhány burzsoá ál­lamban: Ismeretes például, hogy az U.SA e- gyes államaiban a törvények nem engedik meg az ateistáknak, hogy tisztségeket töltse­nek be állami Intézményekben, és a bíróságok nem veszik tekintetbe az ateisták tanúvallo­mását. Olaszországban és Ausztriában, de Svéd­országban és Norvégiában sem részesülnek e- gyenjogú elbánásban az ateisták a hívőkkel. A vallásszabadságról nálunk a következők Is ta­núskodnak: Az iskolákban lehetővé tesszük a gyerekek hitoktatását, amennyiben ezzel mindkét szülő egyetért. Ezzel szemben teljesen elképzelhe­tetlen, hogy az Egyesült Államok, Spanyolor­szág, a Német Szövetségi Köztársaság stb. Is kóláiban tanítani lehessen a tudományos világ­nézetet, vagy bármilyen módon hirdetni lehes­sen a tudományos materialista világnézet esz­méit. Arról, hogy nálunk megtartjuk az állam és az egyházak viszonyát szabályozó törvénye­ket, a tény is tanúskodik, hogy Csehszlová­kiában 18 egyház. Illetve hltfelekezet tevé­kenysége engedélyezett. Ilyenek például a ró mai katolikus egyház, a csehszlovák huszita egyház, a zsidó vallásfelekezet, cseh testvérek, sziléziai ágostai evangélikus egyház stb. Mindezeknek az egyházaknak, illetve vallás­felekezeteknek megvan nálunk a központja Prágában és Bratislavában, és élükön a belső szervezési elveknek és szokásoknak megfelelő­en kinevezett vagy választott hierarchia áll. Pl. azokban az egyházakban, amelyek püspöki rendszer szerint vezetettek, jelenleg 27 sze­mély tölt be püspöki tisztséget Azoknak a papoknak, lelkészeknek, prédiká­toroknak, blbliamagyarázóknak, akik egyedüli hivatásként, fő foglalkozásban naponta a hí­vők szükségleteit szolgálják, 4860. A 218/1949. sz. törvény értelmében az állam fizetést folyó­sít. Azoknak a lelkészeknek, akik jogosultak személyi kiadások térítésére, úgyszintén jo­guk van utazási, költözködést és egyéb költ­ségeik megtérítésére, mégpedig az általános ér­vényű jogszabályoknak megfelelően. A lelké­szeknek ugyanazok az állampolgári jogaik és kötelességeik vannak, mint bármilyen más csehszlovák állampolgárnak. Tény, amit az egy­házak vezetői Is értékelnek, hogy enélkül az állam nyújtotta anyagi biztosíték nélkül a leg­több egyház. Illetve hltfelekezet nem állhat­na fenn, tevékenységük gyakorlatilag lehetet­len volna, mivel gazdaságilag nem önellátók. Az egyházak a papnövendékeket hat hittu­A Csehszlovákiáról szőlő rágalmakban gyak ran esik szó arról, hogy csaknem lehetetlen és az állampolgár számára veszélyes templom­ba járni. Istentiszteleten részt venni. Beszélje­nek a tények: Prágában például 195 templom, Imaház és imaterem van, Ezek mindennap nyit­va vannak, nyilvánosan látogathatók, vasárna­pokon és ünnepnapokon Istentiszteleteket tar­tanak bennük. Számos prágai templomban rendszeresen háromszor, négyszer tartanak is­tentiszteletet. A hívők vallási szükségleteinek kielégítését Csehszlovákiában 8228 templom szolgálja. Pl. a cseh testvérek evangélikus egyházának tagjai 393 helyiségben, a szlovákiai ágostai evangé­likus egyház tagjai 471 templomban. Illetve Imateremben gyülekezhetnek stb. A lelkészek a hívők kívánságára egyházi szertartásokat végeznek, keresztelnek, bérmál­A SZOCIALISTA ALLAM ésavahas ...,V í - "V ......... Pe/r Kellőik 12 öves tanuló ru/zű dományl karon nevelik, ahol ötéves a tanul­mányi idő. Az e karokra felvett növendékek számát az egyházak szükségleteik szerint sza­bályozzák, és a liallgutökról szociális, egész­ségügyi és anyagi szeinpomból az állam gon­doskodik. (elonlng 470 hallgatója van az em­lített karoknak. II. Az egyházak és vallásfelekezetek a cseh vagy szlovák egyházi kiadó gondozásában val­lásos könyveket, egyházi kalendáriumokat, bib­liákat, teológiai tanulmányokat. Imakönyvnket és újságokat adnak ki. Pl. a cseh nyelvű Ka- tollcko noviny T20 OŰO példányban, a szlovák nyelvű 1301)00 példányban jelenik meg, a két­hetenként megjelenő evangélikus lap, a Fosol spod Tallér példányszáma 2? 000 és a Ceskjí zápas című lap a csehszlovák huszita egyház hívői számára hetente több mint 11 000 pél­dányban jelenik meg. Csehszlovákiában össze­sen 27 különböző egyházi hetilapot, havi folyó­iratot stb. adnak ki. nak, esketnek és temetnek. Ezeknek a szertar­tásoknak a száma különböző, és általában meg­felel az egyes vidékek lakossága hitszükség­leteinek. Senki azért, mert gyermekét meg­kereszteltette, vagy templomban esküdött, nem szenvedhet zaklatást, vagy üldöztetést. De teljesen Igazságos és megfelel a vallás- szabadság elveinek, ha a szülők nem keresz- feltetlk meg templomban gyermeküket. Ugyan­így sok ember már nem tartja fontosnak, hogy a templomban kapjon áldást a házasságára, az emberi boldogsághoz teljesen elegendőnek vé­li, ha az anyakönyvvezető előtt, a nemzeti bi­zottságon esküszik. A polgári ügyeket Intéző testülotek, amelyek a nemzeti bizottságok ke­retében fontos nevelői tevékenységet végeznek, biztosítják a gyermek névadó ünnepségét, mél­tó módon megszervezik a polgári esketéseket, s ugyanígy a polgári temetéseket Is. Megfelel az Igazságnak, ha azt mondjuk, hogy ezeknek a szertartásoknak, amelyeket a polgári ügyeket Intéző testületek rendeznek kulturális színvo­nala magas, és tartalmuk Is teljesen megfe lel az emberről való szocialista gondoskodás elveinek. A csehszlovák állam e tevékenység ellátására anyagi eszközüket biztosít, s úgy vélem, hogy ez teljesen demokratikus és megfelel a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság alkotmányának, amely azonos jogokat biztosít a hívőknek és nem hívőknek. Számos példát hozhatnánk még fel annak bizonyítására, hogy Csehszlovákiában a hatóságok teljes mértékben tiszteletben tart ják a vallásszabadságot. Azonban nem az e- lőbblckben Ismertetett adatok a döntők, ha­nem a hívő állampolgárok viszonya szoctallsta társadalmunkhoz. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök erről a viszonyról ezt mon dotta a CSKP XV. kongresszusán: „Ami a val­láshoz való viszonyunkat Illeti, álláspontunk Ismeretes. A szocialista állam tiszteletben tart­ja a hívők vallásos érzelmeit, és értékeli, hogy túlnyomó többségük őszintén kiveszi r^ szét az országépítő erőfeszítésekből.“ Társadalmi rendszerünk — ámbár szocialista —, nem követeli meg a hívőktől, hogy kom­munisták legyenek. Állampolgárai ők szocialis­ta hazánknak, és nem állnak kívül társadal­munkon; a hívők túlnyomó többsége teljes mér­tékben, öntudatosan részt vesz az országépl- tésben, munkájával és aktív állampolgári elkö­telezettségével segíti hazájának felvirágzását és támogatja a kormány békés bel- és külpo­litikáját. A klerikális központok kívánságára, hogy a katolikus lelkészek és hívők foglaljanak el el­lenzéki álláspontot a csehszlovákiai szocialis­ta rendszerrel szemben, dr, Alois Korák bra- tislavai tcológiatánár, a katolikus papok béke­mozgalma elnökségének tagja egyértelműen a következőket mondotta; „Tacem in terrls moz­galmunk éppen biztosíték akar lenni arra, hogy a katolikus papok nem fogják felhasz­nálni a vallást ellenzék kialakítására, mert ez ellenfétben állna — a vatikáni zsinat után — a papok szellemével. Ilyen elvliü és politikailag helyes álláspon­tok tükröződtek azokban a nyilatkozatokban is, amelyeket az egyházak Csehszlovákia fel­szabadulásának 30. évfordulója alkalmából tet­tek, vagy a képviselő-testületi választások Ide­jén elmondott beszédeikben, amikor kiálltak a CSKP és a Nemzeti Front országépítö prog­ramjának támogatása mellett. Ugyancsak világos választ adtak az egyházi vezetők azoknak az embereknek, akik önhibá­jukból Idegenek lettek a saját országukban — vagyis azoknak, akik összeállították az úgyne­vezett charta 77-et. Számos levélben és nyi­latkozatban ítélték el köztársaságunk megrá- galmazását mind a katolikus- püspökök és a- postoli helytartók, mind pedig a nem katoli­kus egyházak (protestáns) keresztény béke­konferencia regionális szervezetének képviselői és a katolikus papok Pacem In terrls béke­mozgalma. összesen 27 püspök, továbbá egy metropoli- ta, egy pátriárka, apostoli helytartók, kano­nokok és más egyházi személyiségek elhatárol­ták magukat a hazánkat illető rágalmaktól. Hangsúlyozták, hogy „az igazság elferdítése, ami hazánkban az emberi jogot és a vallássza­badságot illeti, szándékosan árt Csehszlovákia és a többi szocialista ország jó hírének. , Határozottan elhatárolták magukat egyesek­nek azoktól a kísérleteitől, hogy a vallást el­lenséges, szoclallstaellenes célokra használják . lel. „Mint ahogy a jó gyermek sohasem rá­galmazza meg a szUlőanyját, a hűséges állam­polgár sohasem mond valótlant szülőhazájá­ról“ — mondják a Szlovák Szocialista Köztár­saság kulturális miniszteréhez intézett, 1977. január 17-én kelt levelükben a szlovákiai pro­testáns egyházak képviselői. A valóságnak megfelelően meg kell mondani: a Nyugatnak arra Irányuló kísérletei, hogy a vallást érzelmekkel visszaéljenek nálunk, na­gyok, de meg kell állapítani, hogy lényegtele­nek ezeknek az erőfeszítéseknek az eredmé­nyei. Az egyházi emigráns csoportok kísérletei hajótörést szenvednek. Bizonyítéka ennek az a tény is, hogy az egyházi körökhöz tartozó em­berek közül mily kevesen azonosították magu­kat az úgynevezett charta 77-teI. Az antikom- munlsta kenyéradők kezük öt ujján megszá­molhatják, hány ilyen lelkész akadt. Ráadásul, olyan emberek ezek, akik már több mint tíz éve Igyekeznek a hívő állampolgárokból an- tiszoclallsta politikai ellenzéket kialakítani. A pontosság kedvéért meg kell mondani, hogy néhány évvel ezelőtt ezektől az egyházi provo­kátoroktól megvonták az állami hozzájárulást lelkészl tevékenységük gyakorlásához, mégpe­dig nem vallási meggyőződésük miatt. Nem csodálkozhatunk rajta, hogy most a nyugati propaganda a „vallás mártírjainak dicsfényét" fonja e személyek feje köré. Mi egészen másként nézünk rájuk, olyan emberek ezek, akik „júdáspénzért“ szolgálják kenyér- adóikat. Nyíltan meg kell mondani, hogy a klerlkallzmusnak nincsen és nem lesz helye nálunk, a szocialista társadalomban. A. szocialista demokráciához természetesen hozzátartoznak az alapvető polgári jogok, s köztük nemcsak a vallásszabadság, hanem az alkotmányban biztosított azon jog is, hogy min­denki szabadon terjesztheti a tudományos vi­lágnézetet. A 16-os számú alkotmánytörvény kimondja, hogy; ,,Csehszlovákiában a kultűrpollttíca meg­valósítása, a művelődés, az oktatás és a neve­lés fejlesztése a tudományos világnézet, a mar- xlzmus-lcnlnizmus szellemében és a nép életé­vel és munkájával szoros összefüggésben tör­ténik.“ Az eredmények, amelyeket a szocialista épí­tés során eddig elértünk, hatással voltak és vannak a lakosság világnézetére. A szocializ­mus győzelme lényegében eltüntette a vallás szociális gyökereit. Sokan, akik a vallásos vi­lágnézetet vallották, átálltuk a tudományos vi­lágnézet platformjára. Ez a folyamat jelentő­sen befolyásolta a középkorú és a fiatal ge­nerációt, mindenekelőtt az Ipari körzetekben és a városokban. E pozitív fejlődés ellenéie a vallás szocia­lista társadalmunkban az egyetlen kompakt, tömegesen terjesztett nem marxista ideológia, amely még mindig tud hatni az emberekre. Noha sikerült pozitív eredményeket elérni, még ma Is számos olyan tényező létezik, amelyek gátolják, hogy a hívők szakítsanak a vallásos nézeteikkel. E kérdésekről Igen világosan beszéltek a CSKP Központi Bizottságának 1972 októberi ülé­sén, amikor kimondták, hogy „a szocialista embernek, társadalmunk aktív és öntudatos al­kotójának meg kell szabadulnia az előítéletek­től és a babonáktól. Ezek közé tartozik a val­lás, amely évszázadok óta összekapcsolódik a szociális elnyomással. A vak hiten és félel­men alapszik, leköti az ember erőit, korlátozza sokoldalú fejlődésének lehetőségeit, és erköl­csi elveivel szellemileg elbutítja, amelyeknek semmi közük az Igazi emberi boldogsághoz. Az emberek mentesítése a vallási előítéletektől nem oldódik meg egyetlen nemzedék életében, hosszan tartó bonyolult folyamat ez. Ebből e- rednek a magas fokú Igények az ateista pro­pagandával és a neveléssel szemben, amelyek­nek értelme, hogy felszabadítsák a hívőket a szellemi elnyomás alól, és elmélyítsék ben­nük saját erejük, képességeik és értelmük tu­datát . . .“ Célunk annak elérése, hogy nálunk az ál­lampolgárok Ismerjék a természet és az em­beri társadalom fejlődésének törvényeit, és e tudományos megismerés alapján úrrá tudjanak lenni a természet fölött, tudják irányítani a társadalmi fejlődést. Meggyőződésünk; a nevelés célja a marxlsta- -lenlnlsta világnézet elsajátítása, mert ez a vi­lágnézet a tudományos megismerés alapján le­hetővé teszi, hogy mindenki aktívan, tudatosan formálja saját jövőjét, és ne várja tétlenül, megadással, ami jön. Ezért egész nyíltan és őszintén megmondjuk, hogy a szocializmus to­vábbi fejlődése érdekében nem mondhatunk le a vallási csökevények leküzdésére irányuló tu­datos tevékenység kifejtéséről. Tény, hogy az imperializmus és a reakció erői mégkísérllk felhasználni a vallási Ideo­lógiát a kapitalizmus alapjainak megmentésé­re. Ak antlkommunlzmusnak a szocialista or­szágok ellen irányuló felforgató tevékenységé­ben jelentős helyet foglal el a valláshoz való visszatérés. Ezzel kapcsolatban a tudományos ateizmus előtt az a fontos feladat áll, hogy bírálja azo­kat a koncepciókat, amelyekben valótlanságot állítanak a vallás és az egyházak helyzetéről a szocialista államokban, és a vallás propagá­lásának ürügyén a reakciós polgári ideológiát terjesztik. A szocialista társadalom építésének folyama tában mindig küzdeni fogunk az ember tuda­táért, hogy az valóban aktív alkotója legyen jövőjének. Ezen a téren áthidalhatatlan az el­lentét — és az is marad — a kommunisták, valamint az egyházak és a vallás ideológiája között. Csehszlovákia a béke országa és az Is ma­rad, ahol valamennyi dolgozó — tekintet nél­kül nemzetiségére, fajára, világnézetére és val lására aktívan részt vesz a fejlett szocla lista társadalom építésében. KAREL HROZA

Next

/
Thumbnails
Contents