Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-03 / 18. szám
M 9 CSIKMAK IHRE: On, mint a CSKP KB tagja, hogyan értékeli az itjúaég aktivitását a XV. pártkongresszns után? LORINCZ GYULA: Nem kaptam megbízást arra, hogy mint a CSKP KB tagja értékeljem az ifjúság aktivitását, de mint Lő rincz Gynia annyit mondhatok nagyon pozitívan értékelem Több beszélgetésen vettem részt, ahol idősebbek és fiatalok voltak, s azt tapasztaltam, hogy a fiatalok felbátorodva. végre aktívabban vesznek részt a vitában, mint az idősebbek Ez jó jel, mert azt mutatja, hogy a mai politikai kurzus megnyerte a fiatalok bizalmát. Sőt többet, azt is, hogy az ifjúság részt kér a politikai irányvonal továbbviteléből. CSIKMAK IMRE; Az Oj Ifjúság olvasói között sok a CSE- MADOK-tag. Hogyan látja a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a CSEMADOK egyöttműködé- sét? LORINCZ GYULA: Itt viszont a CSEMADOK nevében kell válaszolnom. A CSEMADOK megalakulása éta arra biztatta a magyar fiatalokat, hogy elsősorban az Ifjúsági Szövetségben dolgozzanak, ott a helyük, de nem zártuk be és nem is zár- ^ hatjuk be a CSEMADOK kapuit a csehszlovákiai magyar ifjúság előtt. A fiatalok élnek is ezzel a lehetőséggel, és szívesen jönnek a CSEMADOK-ba, mi pedig örömmel fogadjuk őket. A CSEMADOK, mint kulturális szervezet nem nélkülözheti a fiatalokat. Tánccsoportjaink tagjainak zöme a fiatalokból verbuválódik, s az utóbbi években nagyon elterjedt és népszerű irodalmi színpadokat is főleg a fiatalok mfvelik. Klubjaink a fiatalok második otthona. Az ének-, a színjátszó mozgalom s újabban a képzőművészetet kedvelők körében sok aktív fiatal van A CSEMADOK más működési területein is sok fiatalt találunk, a népszerű, tudományos ismereteket terjesztő előadásokon, az íré-olvasé-találkozúkon a legnagyobb érdeklődés éppen a fiatalok részéről nyilvánul meg. Kit neveljünk szocialista hazafiságra, proletár nemzetköziségre, ha nem a fiatalokat? Érdekes megjegyezni, hogy nem tapasztaltunk generációs súrlódásokat a CSEMADOK szervezetekben. Gyakorlatilag tehát jó az együttműködésünk a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel. CSIKMAK IMRE: Hogyan emlékezik vissza ifjú korának jelentős állomásaira? LORINCZ GYULA; Sok jelentős állomást kellene megjelölnöm, hiszen kora ifjúságomra esik az első világháború piros- -fehér-zöld neveléssel és azzal a nótával: „Mert a magyar nem enged, míg a vére nem ered a csatában .“ Aztán az összeomlás, az őszirózsás forradalom, majd a Tanácsköztársaság, utána az ellenforradalom, a fehér terror és Csehszlovákia, mint új haza. Talán az Oj Ifjúság olvasóit érdekelhetné, hogy a burzsoá Csehszlovák Köztársaságban volt egy népfrontos, baloldali ifjúsági szervezetünk, a Magyar Fiatalok Szövetsége. Ferencz László volt az elnöke, de mert ő főszerkesztőhelyettes lett az Ostravában szerkesztett és Lörincz Gyula: Önarckép Ä CSEMADOK ÉS AZ IFJÚSÁG Kettesben LÖRINCZ GYULÁVAL, a CSKP zetgyűlési képviselővel, a CSEMADOK Lörincz Gyula: Kosúlí sor tűz uimú ciklusból KB tagjával, a nemországos elnökével nyomtatott Magyar Napnál, én lettem a szövetség ügyvezető elnöke. — Ez jelentékeny állomása volt ifjúkoromnak. A Magyar Fiatalok Szövetségének sok helyi szervezete volt az akkori törvények kijátszásával, úgy hogy mindnek ícüiön alapszabályzati működési engedélye volt, de titokban központi iiÁ- nyltással működtek. Ilyen volt a SZIKRA, ADY-kör, ALKOTAS, STODIÚ, Világosság, Petőfi-kör, Műhely stb. stb. A szervezetnek csak három gyengén fizetett, de annál lelkesebben dolgozó alkalmazottja volt: Betlen Oszkár, akit szükség szerint néha Rácz Bélának hívtak, ő volt a szlovákiai ifjúsági titkár, majd Keleti Ferenc és Schönherz Zoltán instruktorok. Ezzel a három ifjúval meg tudtuk mozgatni egész Szlovákia magyar ifjúságát. A Magyar Fiatalok Szövetsóge a kommunista párt irányításával dolgozott, a párt kinyújtott karja volt, és nagy befolyása volt a munkás- és parasztifjú- ságra, valamint a diákságra. Természetesen ugyanúgy létezett a Cseh Fiatalok Szövetsége, a Szlovák Fiatalok Szövetsége és a Német Fiatalok Szövetsége is. Munkánkat a legnagyobb egyetértésben, sokszor közösen végeztük. Számunkra ez a pártba való felvételünket megelőző állomás volt. CSIKMAK IMRE: Lörincz elvtársat nemcsak, mint közéleti embert ismerjük, hanem mint képzőművészt is. Mi az, ami a művészet vonalán jelenleg foglalkoztatja? LÖRINCZ GYULA: A Képzőművészeti Szövetségen belül erősen foglalkoztat az a feladat, hogy megteremtsük annak a feltételeit, hogy a művész művész lehessen. Ez nem jelenti, hogy az élettől eluökftottan, elefántcsonttoronyban dolgozunk, hanem elkötelezetten, i- gényesen, magas szinten. A műtermen belül én magam is arra törekszem, hogy a megkezdett úton egyre magasabb színvonalon ábrázoljam a sík tájat, az embert, hogy végre teljes kiállítással tudjak a közönség elé állni, hogy művészetemben minéi gazdagabb változatban jelenjenek meg a szocialista művészet jellemző elemei. CSIKMAK IMRE; Szeretném, ha olvasóink előtt röviden vázolná a CSEMADOK-ra váró feladatokat. LÖRINCZ GYULA; Pár nap múlva tartjuk meg a CSEMADOK XII. országos közgyűlését, ezen értékeljük az elvégzett munkát, az eredményeinket és fogyatékosságainkat. Csehszlovákia Kommunista Pártja, valamint Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusai határozataiból kiindulva az ebből reánk háruló feladatokról közgyűlésünkön határozatot dolgozunk ki és fogadunk el az öt évre szóló munkánkhoz. Szeretném leszögezni, hogy nem szándékunk változtatni a CSEMADOK feladatainak alapvető koncepcióján, hiszen az fedi pártunk és kormányunk kultúrpolitikai irányelveit és a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális szükségletét. Nem megállást jelent ez, nagyon is tudatában vagyunk annal^ hogy az elvárás sokkal igényesebb, mint volt az indulásunk idején vagy csak pár évvel ezelőtt is. A szocialista embertípus formálásához nem elég a parancs, a jelszó, a frázis, hanem komoly érvekre, adatokra, meggyőzésre van szükség. Kulturális, népművelő munkánkban elkerülhetetlen a minőség, a színvonal emelése. A haladó hagyományok megőrzése, irodalmunk, művészetünk megismertetése, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemének el- ményltése továbbra is ugyanúgy feladatunk, mint volt, de szükséges, hogy magasabb szinten, több szakember bevonásával és nagyobb lelkesedéssel csináljuk, a mintegy 70 ezer tagot számláló nagy CSEMADOK- családban. Köszönöm szépen a beszélgetést. Befejezésül engedje meg, hogy mind az Oj Ifjúság olvasói, mind a magam nevében gratuláljak a Klement, Gottwald állami díjhoz, melyet április 30-án vett át Lörincz elvtárs a prágai várban. ILLYÉS GYULA BUDA, 1945. MÁJUS Jól esik itt a rom között ülnöm mégis, az otthonomban. Nap süt, odaát tál csönög, mert csak a ház fele van romban. De én ezt választom, a félig nyílt falu-tetejű szobát. A kerti hármas sir se rémit, én ástam nektek, katonák. Osszedobált székek és képek földre hányt könyvek, bútorok letörlöm a törmeléket egy hű asztalról, Így Írok. Ládán ülve itt írok és itt olvasok, innen hallgatom a madarak csevetelésit s kislányomét az udvaron. Elképzelem (s ez a valóság) egy ország rom-csúcsán ülök. De enged már a szomorúság — Bár a jajok, bajok, dühök fölcsapnak rám, fröcskölve-zúgva s szeretnék énekelni újra, mint a madarak s gyerekek! ST. AUGUSTIN DOINAS EPITÁFIUM (Részlet) Igen: feledjenek, ki nyugszom itten. SlrföMratomat por lepje be Mától senki se gőgöljön vele — hiúságoknak hiúsága minden. Feledjetek el. Virgonc, fürge bullám lie csapkodozza durva partotok, komor hangot tőlem ne halljatok. Madár, sarkantyú — szöszke szél se hull rám. Csordultig üres hiányomat, ezt is viseljétek. Távollótem örök. Ki élni óhajt még a föld fölött, betegltse a legfeketébb pestis. Más neveket adjatok dolgaitoknak. Az alkonyokat láng lobogja át, s az éj kapuján ugassák kutyák kísórtet-leplem, a dér-tarkltottat. S ahány állat lesz, hogy megismerődik a korbács, vas, tűz, rút pofa nyomán, emelkedjék a völgybe valahány elenni az emlék füvét a földig. A többit meg, a sok növényi testet kocsosltsátok torzzá, miként soha; gyertyákat gyújtson a cseresznyefa, s ha gesztenyék csigavonalban esnek, a virággyökerű fűz forgolódva kússzék a porban indaként, kusza viharban légyen a bükk virtusa fehér magokat köpni teleholdra. Amaz idő vissza soha ne térjen, mikor még lángokkal esküdött. 1945; 1957 Szilágyi Domonkos fordítása LACO NOVOMKSKÍ 30 PERCNYIRE a VÄROSTÖL (Részlet) jó napoti íme, mint ha üstökös ível felkiáltójelként a titkos égre, az állomás felöl szűkülő út visz el, és egy nagy köpont: a város vége, Jó napoti újra csak felétek Indulok dicsérni elmenést, dicsérni visszatérést, és való életet és ólmokat, s örülni hogy az út végül hazáig ér, és örülni, hogyha kéz kezet fog, simogat. jó napot néked ég, azúrkék óceán, a monacói látvány tiszta mása. Kárpátok, nektek ts, vonuló karaván, kis elsős Irka-firka mázolása. Néked is, régi vár, mely úgy bukkansz elő mint szúvas fog, mit szétmarl az idő; és a vonatnak is, mely füttyent s tovavágtat, várják új s új helyek, városok, távlatok; s a távoli mezők s erdők zűrzavarának mindennek mindenütt mindenkor jó napoti