Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-03 / 18. szám
Alcclöegysfig: CseieKvesi egyseg, egyat- tes fellépés. A különböző munkásszer- vezetek, pártok, szakszervezetek, Ifjúsági és nömozgalmak összehangolt cselekvése. Az akcióegységet rövidebb vagy hosszabb időre hozzák létre egy vagy több kérdésben közös érdekek alapján, közös ellenség ellen, fontos feladatok és célok (pl. antifasiszta, antiimperia- llsta politika) megvalósítása érdekében. Lehet nemzeti vagy nemzetközi jellegű. A kommunista világmozgalom legfontosabb feladatának tekinti a legszélesebb antiimperialista egységfront létrehozását. Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés: A szocialista országok egymás közötti kapcsolatait rögzítő szerződés, amely a közös világnézeten alapul. A szerződő felek nemcsak támadás esetén -nyújtanak egymásnak segítséget, hanem kötelezettséget vállalnak arra, hogy béke idején is szorosan együttműködnek az országaikat é- rintö minden fontos nemzetközi kérdésben. Ugyanakkor a barátság, az együttműködés, a kölcsönös előnyök szellemében fejlesztik gazdasági és kulturális kapcsolataikat. Bnrzsoá hazafiság: A történelmi fejlődés bizonyos fokán a burzsoáziának az egységes, központosított állam létrehozására való törekvését jelentette a feudális szétdaraboltsággal szemben, s ilyen értelemben a haladást szolgálta. Később, ahogy a burzsoázia megerősítette uralmát, és egyre reakciósabbá vált, a nemzeti egység megőrzésének jelszava alatt nacionalista és soviniszta eszméket hirdetett, amelyekkel igyekezett port hinteni a munkásosztály és a nép szemébe. Hazafiság: A haza, a szülőföld, a nép és a népi hagyományok igaz, áldozatokat is vállaló szeretető. A munkásosztály következetesen képviseli a hazafl- ságot, az igazi nemzeti érdekeket. A szocialista hazafiság elválaszthatatlan a proletár internacionalizmustól, tántoríthatatlan hűséget jelent a szocialista hazához, a néphez, a szocializmus ügyéhez, a szocialista országok közösségéhez. Idegen tőle a nacionalizmus, a sovinizmus, a kozmopolitizmus, a faji megkülönböztetés. Internacionalizmns, proletár interna- eionalizmns: Annyi mint proletár nemzetköziség; a munkásosztálynak és pártjának egyik legfontosabb ideológiai-politikai alapelve, a világ munkásságának és dolgozóinak nemzetközi szolidaritása, amely kifejezi a különböző ors2:ágok dolgozói nemzeti és nemzetközi érdekeinek egyseget, a munkások nemzetközi Osz- szefogását és együttműködését mindenfajta elnyomással és kizsákmányolással szemben, a társadalmi haladásért, a szocializmusért és a kommunizmusért vívott küzdelemben. A munkásosztálynak a kl- zsákmányolók és elnyomók ellen vívott forradalmi és felszabadító harca nemzeti talajon bontakozik ki, de szoros kapcsolatban van a többi ország dolgozóinak harcával, és nem nélkülözheti a világ munkásainak támogatását sem, mert az ellenfél közös, és ugyanakkor alapvető közös érdek a kizsákmányolás és az elnyomás rendszereinek világméretekben való megdöntése és az új társadalom felépítése. A proletár internacionalizmus valamennyi népet egyenjogúnak tekint, elismeri a nemzeti önrendelkezés jogát és összeegyeztethetetlen bárminemű nemzeti elnyomással így szemben áll a nacionalizmussal, a sovinizmussal, a kozmopolitizmussal, a fajelmélettel és a kolonializmus ideológiájával. Kozmopolitizmus. Reakciós burzsoá i- deológia, amely tagadja az önálló nemzeti létet, lemond a nemzeti hagyományok és kultúra ápolásáról, a haza érdekeinek védelméről és a nemzeti szuverenitásról, közömbös a nemzettel és a hazával szemben. Azt hirdeti, hogy az ember világpolgár, hazája az egész világ. Lényegét tekintve a burzsoá nacionalizmus másik oldala, amely a monopoltőke terjeszkedését tükrözi. A mai burzsoázia igen fontos Ideológiai fegyvere. Nacionalizmus: Burzsoá ideológia és politika a nemzett kérdésben. A nacionalizmus a történelmi viszonyoktól függően különböző szerepet játszik a társadalmi fejlődés egyes szakaszaiban. A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában, amikor a burzsoázia érdekelt volt a nemzetek kialakulásában és nemzeti államok létrehozásában, a nacionalizmus történelmileg haladó szerepet játszott. Az imperializmus korszakában a nacionalizmus is elveszítette haladó szerepét, s a nemzeti elnyomás, kizsákmányolás, gyűlölködés, a nagyhatalmi terjeszkedés, a gyarmatosítás, az imperialista ellenségeskedés és megkülönböztetés ideológiája és politikája lett. Napjainkban" a nacionalizmus az imperializmus ellen harcoló nemzeti burzsoázia ideológiájaként és politikájaként a gyarmati és volt gyarmati országokban, vagyis a nemzeti felszabadító mozgalomban haladó szerepet játszhat. A burzsoázia a szocialista országok elleni harcukban, az egység megbontása érdekében fontos szerepet szánnak a nacionalizmusnak. A kommunista és munkáspártok fontos feladata a nacionalizmus elleni harc. Nemzetközi munkamegosztás. A társadalmi munkamegosztás magasabb foka, a termelésnek országok közötti, nemzetközi méretekben történő megosztása. A nemzetközi munkamegosztás színvonala a termelőerők fejlettségi fokától függ. Napjainkban, különösen a kisebb országok esetében, a termelőerők fejlődése csak a nemzetközi munkamegosztás keretében biztosítható. A szocialista világrendszer keretében a nemzetközi munkamegosztás elsősorban a KGST keretén beHU valósul meg. Célja az egyes országok és az egész szocialista világrendszer fejlődésének meggyorsítása, az egyes országok közötti fejlettségbeli különbségei kiegyenlítése. A békés egymás mellett élés lenini politikája feltételezi a kapitalista és szocialista országok közti munkamegosztást is. Szocialista internacionalizmus: A proletár internacionalizmus eszméje kiteljesedik és sokoldalúbbá válik, amikor a munkásosztály hatalomra jut. Alapját képezi a szocialista országok államközi kapcsolatainak, valamint a szocialista országok népei által a kapitalista országok dolgozói és ffmemzetl felszabadulásukért harcoló népek iránt tanúsított viszonynak. A szocialista internacionalizmus alapján minőségileg új viszony alakult ki a szocialista országok között; ennek lényege a kölcsönös segítségnyújtás és barátság, az együttműködés, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása, a szocialista világrendszer egységének és közös harcának e- rősítése. A hatalmon levő munkásosztály szolidaritást vállal a kapitalista országok dolgozóival és a szabadságukért küzdő népekkel, s minden lehetséges támogatást megad nekik. Befejezés az 1. oldalról szer, különösen a Szovjetunió hatalmas külpolitikai súlya, óriási gazdasági és katonai ereje. Korunkban a termelőerők fejlődése is egyre inkább nemzetközi jelleget ölt. Állandóan növekszik az országok közötti ipari együttműködés és kooperáció. Nap mint nap bővül a nemzetközi kereskedelemben. Hazánk különösen érdekelt abban, hogy szélesedjenek kereskedelmi kapcsolataink, hiszen Csehszlovákia kis ország, és mint ilyen nemigen lehet önellátó; ugyanakkor a külkereskedelem jelentős mértékben hozzájárul nemzeti jövedelmünk gyarapításához is. Korunkban azonban nem csupán a termelőerők Internaclonalizálódtak, egyúttal azok a veszélyek is, amelyek a föld minden pontján egyformán fenyegetik az emberi életet és biztonságot. E veszélyek közül a legborzalmasabb az atomháború. Az imperialista körök eszeveszett fegyverkezési hajszába kergették a világot. Az atom- és hidrogén-fegyvertárakban hatalmas pusztító energiák halmozódtak fel, és ha egy esetleges háború mozgásba hozná ezeket az energiákat, az emberiség jelentős része megsemmisülne. S ugyancsak az egész emberiséget fenyegető veszélyek a természeti katasztrófák, a nap mint nap fokozódó környezeti szennyeződések, mérgezések; valamint az egyelőre még növekvő élelmiszerhiány — azaz éhínség, amely pillanatnyilag elsősorban az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek egy részét sújtja. Adva vannak azonban korunkban e veszélyek elhárításának lehetőségei is. S e lehetőségek realizálásának legfőbb eszköze a világ összes haladó erőinek internacionalista összefogása és hathatós akcióegysége. Szocialista közösségi életszB'mlélet — iinternacionalista magatartás A felsorolt politikai, gazdasági és e- gyéb tényezők arról tanúskodnak, hogy .-w : ^ korunk emberét egyre inkább jellemző internacionalista életszemlélet napjaink társadalmi realitásáiból fakad. Aki ma szembefordul az intérnaclonalizmus eszméjével, az szükségszerűen reakcióssá válik, politikailag és erkölcsileg egyaránt zsákutcába kerül. Az internacionalista magatartás csakis a szocialista közösségi életszemléletből dagadhat. Éppen ezért az internacionalista nevelés csakis az általános közösségi nevelés része lehet. Az internacionalista magatartás és az internacionalista életszemlélet tehát elválaszthatatlan a szocialista erkölcs és a szocialista világnézet általános közegétől. Az internacionalista magatartásban a tudati e- lem — a szocialista meggyőződés — játssza a meghatározó szerepet. A SZISZ nevelő munkájának sajátos eszközeivel segítheti és segíti is ifjúságunkban a tudati elem megszilárdulását. G. T. SEGÉDANYAG Politikai oktatásunk segédanyagának mai témája a marxizmus-Ieninizmus egyik legfontosabb alapelve, a proletár és szocialista internacionalizmus. A nemzetközi szolidaritás mindenkor a kommunista és munkásmozgalom egyik vezérelve volt, de napjainkban még magasabb rendű értelmezést kapott. A szocialista nemzetközösség napjainkban megnyilvánuló baráti összefogására a történelemben még nem volt példa — s ez határozza meg korunk történelmét. 1904-ben ülésezett Amszterdamban a II. Internacionálé kongresszusa. Ebben az időben már folyt az orosz-japán háború, azonban a kongresszus szónoki e- melvényén barátként üdvözölték egymást Plehanov és Katajama, az orosz és a japán munkásmozgalom kiemelkedő vezetői. Kézszorításukkal azt kívánták kifejezni a világ színe előtt, hogy az orosz és a japán munkások nem vállalnak semmilyen közösséget az uralkodó osztályok háborúival. Lenin pedig ez idő tájt írott cikkeiben szenvedélyes határozottsággal azt hangsúlyozta, hogy az orosz forradalmárok, a bolsevikok ebben a háborúban a cári Oroszország vereségét kívánják, mivel ez a vereség meggyengítheti a cári rendszert, és meggyőzheti a tömegeket a társadalmi rend forradalmi átalakításának szükségességéről. A bolsevikoknak ez a következetes forradalmi és internacionalista magatartása nagy személyes erkölcsi és politikai bátorságot követelt. Hiszen a tömegek — és ez a munkásmozgalom egy részét is jelentette — magukévá tették az uralkodó osztályok álhazafias jelszavait: a cári önkényuralom pedig egész erőszakgépezetét mozgósította a bolsevikok ellen. Megölték, börtönbe vetették vagy száműzték a bolsevik párt sok kiváló harcosát. Osztályharc — nemzetközi méretekben Az internacionalista felelősség tudata abból a felismerésből fakadt, hogy a társadalmi harcok hadállásai az országok határain túlra is áthúzódnak, hogy az osztályharc nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi méretekben is folyik, hogy az osztályharc nemzetközi tényezői korunkban egyre döntőbb szerepet játszanak Korunk alapvető társadalmi harca a kapitalizmus és a szocializmus közötti harc. Ennek a harcnak a frontjai nem egyszerűen a két világrendszer határai mentén húzódnak. A világ minden országában a fontosabb társadalmi átalakulások, gazdasági eredmények, politikai változások, elméleti viták stb. ennek a harcnak egy-egy csatáját jelzik. A tőkés országokban a kommunista pártok a monopolkapitalista rendszer ellen, a szocialista átalakulásért harcolnak; a szocialista országokban viszont elszigetelten léteznek, időről időre megélénkülnek a különböző antiszociallsta elemek. A szocializmus és a kapitalizmus, vagy szélesebb értelemben a haladás és a reakció harca tehát világméretekben folyik, s ez nem objektív alapja annak, hogy a világ különböző tájain a különböző nemzetek fiai a társadalmi haladásért vívott harcban szolidaritást vállalnak egymással, ösztönzik és segítik egymást. Az internacionalista felelősség tudata szorosan összefonódik a hazafias felelősség tudatával. Ennek az összefonódásnak az alapja az, hogy az emberiség egyetemes fejlődésének érdekei lényegében egybeesnek minden nép, nemzet társadalmi haladásának érdekeivel. A tőkésországok dolgozó tömegeinek, a szocializmust építő népeknek, a nemzeti felszabadító mozgalmak résztvevőinek az érdekei közösek: megtörni a nemzetközi imperializmus hatalmát, felszámolni a gazdasági, a politikai és a nemzeti elnyomás minden fajtáját, megteremteni a szocialista átalakulás, az általános társadalmi haladás kedvező feltételeit. Ebből az érdekközösségből fakad a különböző társadalmi csoportok és egyének, mozgalmak és pártok internacionalista magatartása, illetve politikája. A következetes internacionalista politikát folytató pártok egyike Csehszlovákia Kommunista Pártja is. A kommunista és munkáspártok 1969-es tanácskozásának csaknem valamennyi résztvevője méltatta a CSKP internacionalizmusát. Ifjúsági szövetségünk internacionalizmusa Ezeket az Irányelveket követte és követi tevékenységében a Szocialista Ifjúsági Szövetség is. A SZISZ a maga eszközeivel segíti az ifjúság internacionalista nevelését, céltudatosan fejleszti az ifjúsági baráti kapcsolatait, és együttműködését más országok, elsősorban a szocialista országok ifjúságával. A SZISZ a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség e- gyik tagszerveként tevékenyen részt vesz a világ haladó ifjúságának az imperializmus ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a szociális reformokért vívott harcában. A kommunista Ifjúsági mozgalom internacionalizmusa az egyes fiatalok munkájában, magatartásában és megnyilatkozásaiban ölt testet. Megnyilvánult például azoknak a fiataloknak a munkájában, a- klk szervezték és sikerre vitték a „Vádoljuk az imperializmust“ mozgalom akcióit, abban, hogy a fiatalok ezrei a harcoló vietnami ifjúsággal való szolidaritás jegyében többletmunkát vállaltak, pénzt és ajándékokat gyűjtöttek; vagy azoknak a fiataloknak öntudatos megnyilatkozásaiban, akik különböző nemzetközi találkozókon képviselik hazánkat. „Támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival“ — hirdetik a párt kongresszusi irányelvei. Ezeket az irányelveket változtatják mindennapi gyakorlattá többek között azok az egyetemi oktatók és hallgatók, akik időt és fáradságot nem kímélve, sokoldalúan segítik a hazánkban tanuló ázsiai, afrikai és latin-amerikai diákokat a tanulásban. Közvetlenül támogatják a volt gyarmati országok gazdasági és kulturális felemelkedését azok a fiatal csehszlovák szakemberek, akik részt vesznek ezekben az országokban a fejlesztési programok kidolgozásában és megvalósításában, gyárak, gépsorok és műszaki berendezések üzemeltetésében. Ha felsorolnánk a csehszlovák fiatalok internacionalista magatartásának különböző megnyilvánulásait, igen sokszínű képet kapnánk. Meg kell jegyezni azonban, hogy az ifjúság legnagyobb internacionalista tette a szocialista társadalom érdekében végzett munka. „Valódi nemzetköziség csak e- gyetlenegy van — írta Lenin —, az önfeláldozó munka, a forradalmi mozgalom és a forradalmi harc fejlődése érdekében saját országunkban, és ugyanennek a harcnak, ugyanennek az irányvonalnak a támogatása kivétel nélkül minden országban.“ Lenin egyébként az internacionalista magatartást mindenkor a kommunista etika alapvető követelményének tartotta. Ez a követelmény korunkban még Inkább parancsoló szükség- szerűséggé változott. Fokozódik a népek és nemzetek egymásrautaltsága Korunk egyik jellegzetessége éppen az, hogy igen nagy mértékben fokozódott a népek és nemzetek egymásrautaltsága. A. társadalmi fejlődés menete ma sokkal inkább, mint korábban bármikor a nemzetközi tényezők, mindenekelőtt a nemzetközi erőviszonyok függvénye. Kétségtelen például, hogy Kubában a szocialista fejlődés legfőbb biztosítéka — a kubai nép hősiessége és forradalmi lelkesedése mellett — a szocialista világrendFolytatjuk
