Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-19 / 16. szám

2 107 éve született a világproletariátus vezere MAKSZIM GORKIJ LENINRÖE Lanin volt az, aki ügy megzavarta az em^ kereket megszokott életűkben, mint aho­gyan azt előtte senki sem tudta megtenni. A vilfig bnrzsoáziőjának ellene irányuló gyfilölete leplezetlenül és visszataszítóan nyilvónvaló, ennek pestisfoltjai élénken vi­lágítanak. Ez a gyűlölet, mely önmagában ie visizataszitó, értésünkre adja, milyen nagy és félelmetes a világ burzsoáziájának szemében Lenin, minden ország proletárjai­nak bnzdítója és vezére. Ma már testi va­lóságban nem létezik, de hangja egyre har­sányabban, diadalmasabban cseng a világ dolgozóinak fölében, s nincs a Földnek már olyan zuga, ahol ez a hang nem ébresztet­te volna fel a munkásnépben a forradalom­nak, az áj életnek, az egyenlő emberekből álló világ építésének vágyát. Lenin tanít­ványai, erejének örökösei egyre biztosab­ban, szilárdabban, eredményesebben végzik nagy munkájukat. Magával ragadott engem a benne világo­sán megnyilvánuló életakarat, s az élet för- telmének aktív gyűlölete, gyönyörködtem abban a fiatalos merészségben, amellyel mindent eltöltött,' amihez csak nyúlt. Le­nyűgözött emberfeletti munkakészsége. Mozdulatai kOnnyedék, fürgék voltak, s ke­vés, de izmos beszéde, melyet ugyancsak kevés szó és sok gondolat jellemzett. Mon­gol típusú arcában is az élet hazugsága és keserűsége ellen fáradhatatlanul kUzdő em­ber éles szeme villogott, hunyorgott, ka­csintott, gúnyosan mosolygott, haragtól lán­golt. Szemének csillogása még tüzetesebbé és világosabbá tette a beszédét. Olykor úgy érezte az ember, hogy szel­lemének fékezhetetlen energiája szór szik­rát a szeméből, és szavai ezzel az energiá­val telítve a levegőben ragyognak. Beszéde mindig a legyőzhetetlen igazság fizikai ér­zését keltette. Szokatlan és furcsa látvány volt a Gorki parkjában sétáló Lenin — hiszen alakjában olyannyira összeforrott annak az embernek a fogalma, aki a hosszú asztal végében ül, s éles kormányos szemével mosolyogva, vil­logva, okosan, ügyesen vezeti elvtársainak vitáit, vagy az emelvényen állva, fejét hát­ravetve szórja szabatos, világos szavait az elnémult tömeg felé, az igazságot éhező emberek mohó szemébe. E szavak mögül csodálatos egyszerűség­ben bukkant elő az igazság művészien ki­esztergált alakja. Természetesen hozzátartozott a vakmerő­ség. ám ez nem a játékosok haszonleső vakmerősége volt, ez Leninnek azt a kivé­teles lelki frissességét mutatta, amely csak abban az emberben van meg, akt rendíthe­tetlenül hisz tulajdon elhivatottságában. Abban az emberben, aki sokoldalúan és mélységesen átérzi kapcsolatát a külvilág­gal, s hiánytalanul megértette a világ káo­szában neki jutó szerepet: a káosz ellensé­gének a szerepét. Ugyanolyan élvezettel tu­dott sakkozni, mint amilyennel a Viseletek történetét nézegette, óraszámra vitatkozott partnerével, horgászott, Capri köves s a dé­li naptól átizzadt ösvényein sétált, a re­kettye aranysárga virágaiban és a halászok szurtos gyerekeiben gyönyörködött. Este pe­dig Oroszországról, a faluról szóló elbe­széléseket hallgatva, irigyen sóhajtotta: — Milyen kevésbé ismerem Oroszorszá­got, Szimbirszk, Kazany, Pétervár, a depor­tálás, s ez majdnem minden! Szerette a tréfát, és egész testével tudott nevetni, tényleg nevetésben tört ki olykor a könnyekig, jellegzetes rövid indnlatszavá- nak — „hm-hm“ — végtelen skálájú ár­nyalatot tudott adni, a maró gúnytól az óva­tos kételkedésig, s e hm-hm-ben gyakran csendült meg az az okos humor, mely az élet ördögi ostobaságait kitűnően ismerő, éles látású ember tulajdonsága. A Szokrátész-koponyájú és mindentlátó szem, tömzsi izmos Lenin, nemegyszer fur­csa és kissé komikus pózba vágta magát; fejét hátraszegte és vállára hajtotta, kezé­nek ujjait valahova a hóna alá, a mellény­be dugta. Volt ebben a testtartásban vala­mi bámulatosan kedves és mulatságos, vala­mi győzelmesen kakaskodó. S az ilyen pil­lanatban egész valója sugárzott, eme gyar­ló világ nagy gyermeke volt, remek em­ber, akinek fel kellett áldoznia önmagát az ellenségességnek és gyűlöletnek, hogy valóra váljék a szeretet műve. A CSKP IX. kongresszusának ha­tározataiból az Ifjúságra háruló feladatokat a CSISZ KB 1949. évi júniusi plenáris ülése dolgozta fel, és a CSISZ 1950. június 7. és 10. között megtartott I. kongresszusa hagyjé jóvá. A CSISZ I. kongresz- szusán Klement Gottwald kitűzte az Ifjúság fő feladatait a szocia­lizmus építésében. A kongresszu­son 1822 döntési joggal és 211 ta­nácsadói joggal bíró küldött vett részt. A kongresszuson Klement Gott- wald elvtárs mondott nagy jelen­tőségű beszédet, melyben felvázol­ta a Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség feladatait. Többek között a következőket mondta: „Az Ifjúsá­got a szocializmus tevékeny épí­tésére vezetni azt jelenti, hogy az Ifjú emberek ezreit, tízezreit, száz­ezreit megnyerjük az ötéves terv teljesítése érdekében folyó élmun­kásmozgalom és szocialista ver­seny gondolatának. Az élmunkás, az újító, a sztahanovista legyen az Ifjúság új hőse, új Ideálja.^ A Klement Gottwald által meg­fogalmazott második feladat a fa­lura vonatkozott. „Az Ifjúsági szö­vetség ez Ideig Igen csekély mér­tékben vette ki részét a falu át­építéséből. A töldmüvesltjúság van legkévésbé megfertőzve a vidéki konzervativizmussal. Ezért a vidé­ki szövetségi tagoknak kellene az új úttörő gondolat fáklyavlvólvé válni, hogy rávilágítsanak a me­zőgazdaság szövetkezeti formájá­nak útjára. Az ifjúsági szövetség harmadik feladata az Ifjúságnak az ország irányításában való részvételére vo­natkozott: „A nemzeti bizottságok­ban és szerveikben, az üzemi ta­nácsokban, a hadseregben és az államvédelmi testületekben, a bí­róságokon, a kulturális intézetek­ben és mindenütt nagy szükség van a fiatalokra. Véssétek az em­lékezetetekbe, hogy egyszer nek­tek kell majd vezetnetek az ál- lamotl Nos, tanuljatok meg gaz­dálkodni, tanuljatok meg kormá­nyozni!“ A párt az Iskolákon és a pionír­szervezet kiépítésében Is feladato­kat tűzött a CSISZ elé. Gottwald elvtárs ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket mondta: „Tudatosítsá­tok, hogy e szép és eleven pioní­rokból nevelitek fel az utódaito­kat. Amilyen ma a plonlrszerve- zet, olyan lesz holnap az Ifjúsági szövetség.“ Beszéde befejező részében Kle­ment Gottwald elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy a feladatok teljesítése az Ifjúság nevelésének leghatéko­Ifjúság lozgalmunk története VI. nyabb eszköze: megszilárdítja a CSISZ-t, és az egész Ifjúság vezé­révé avatja. A választást bizottság javaslatára a CSISZ Központi Bi­zottságába beválasztottak 106 fiút és leányt, valamint 32 póttagot. Megválasztották továbbá a köz­ponti ellenőrző bizottság 10 tag­ját. A szövetség szervezeti szabály­zata, amely az egyesítő konferen­cián elfogadott alapszabályzatok­ból Indult ki, megerősítette a CSISZ és a CSKP szoros kapcsola­tát: „Neveljük az Ifjúságot szere­Haladó^ hdqyo- monyaink. tetre Csehszlovákia Kommunista Pártja Iránt, amely Csehszlovákia népének szeretett pártja, és ha­zánkban a szocializmus sikeres felépítésének a záloga“. Az alapszabályzatokat az egye­sítő konferencián elfogadott alap- szabályzatokkal szemben némileg módosították, különösen hangsú­lyozván a CSISZ-tagság jelentősé­gét. A változások főleg a főisko­lákon, a hadseregben és a nem­zetbiztonsági testületekben alakí­tandó szervezeteket és a pionír- szervezetet érintették. A kongresszus előtti aktivitás elsősorban az Ifjúság szocialista munkaversenyének további fellen­dülését eredményezte. A CSISZ KB elnöksége mindjárt a kongresszus után kitűzte a szövetség legköze­lebbi feladatait; Mindenekelőtt se­gítséget kellett nyújtani a termés betakarításában,' az üzemekben pe­dig az élmunkás módszerek meg­honosításában. A kongresszuson megválasztott Központi Bizottság 1950. szeptem­ber 8—9-én összeült első munka­ülésére. Értékelte az Ifjúsági szö­vetség tevékenységét a kongresz- szus óta, és határozatot hozott ar­ról, hogy a CSISZ I. kongresszusá­ról tömeges oktatást kell szervez­ni. Ezek után november 1-én meg­nyitották a CSISZ tanuló évét. Az ifjúsági alkotóversennyel kapcso­latban úgy döntöttek, hogy a jö­vőben csak a járási fordulókat tartják meg. Ma nyugodtan meg­állapíthatjuk, hogy ez vezetett az Ifjúsági alkotóversenyek teljes megszüntetéséhez. Ez arra vall, hogy nem értékelték kellőképpen az Ifjúsági szövetség kulturális együtteseinek és csoportjainak vonzó, szervező erejét. A Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség abban az időben a falu szo­cialista átalakításának élvonalá­ban harcolt. Fiatal üzemi munká­sok érkeztek a gép- és traktorál­lomásokra, megtanulták az új mű­szaki berendezések kezelését és elsajátították a mezőgazdaságiban meghonosodó új munkafolyamato­kat. Több ezer Ifjú kommunista vezető funkciót vállalt a földmü- vesszövetkezetekben és a falusi nemzeti bizottságokban. A Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség tagjai sikeresen teljesítették további hazafias kötelességüket Is — benépesítették a cseh határvi­déket. A határvidéki állami gaz­daságokban a nehéz körülmények között dolgozó több ezer brlgádos fiú és lány rendkívüli áldozatkész­ségről és hósiességról tett tanú- bizonyságot. A burzsoá reakció fölött aratott győzelmet követő Időszakban a CSISZ és az ifjú nemzedék hatal­mas részt vállalt a szocializmus építéséből. A népgazdaságban be­következett változásokkal egyldö- ben megváltozott a társadalom összetétele Is, születőben voltak az új szocialista osztályok, megválto­zott a társadalom felépítménye és az emberek tudata Is. E fejlődés­ben azonban a személyi kuHusz negatív hatása Is érvényesült, a- mi a CSISZ 1. és II. kongresszusa között főleg a szocialista munka- verseny formális értelmezésében nyilvánult meg. A szövetség tag­jai nemegyszer nagy kötelezett­ségvállalásokat tettek, de az ered­mények rendszerint elmaradtak. A szocializmus építésével járó min­den bonyolult probléma ellenére a CSISZ az ötvenes években fon­tos szerepet játszott a szocialista eszmék elterjesztésében és nép­szerűsítésében, a barátság megszi­lárdításában különösen a szov­jet fiatalokkal. A Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség a CSKP Irányításával az „É- pítsd a hazát — megáillárditod a békét I“ jelszó jegyében vezette az Ifjúságot az országépitő feladatok teljesítésére. Az 1951 es év az If­júsági építkezések befejezésére történő mozgósítás és a III. Világ- ifjúsági Találkozóra folyó előké­születek jegyében zajlott le. A CSISZ a következő években felhagyott az Ifjúsági építkezések megszervezésével. A későbbi évek­ben beigazolódott, hogy ez a lé­pés nemcsak népgazdasági szem­pontból volt helytelen, de azért Is, mert a CSISZ elveszített egy nagy­szerű gyakorlati iskolát, amely a munkában, a mindennapi akadá­lyok leküzdésében megedzette a fiatalokat. Az 1954-es év gazdag volt bel­politikai eseményekben. Sor ke­rült a CSKP X. kongresszusára, vá­lasztásokat tartottak a nemzeti bi­zottságokba és ősszel a Nemzet- gyűlésbe. A CSISZ további mun­kájára nézve a CSKP X. kongresz- szusának volt legnagyobb a jelen­tősége. A kongresszus értékelte a IX. kongresszus óta eltelt tdőszak eredményeit és kitűzte a népgaz­daság és a társadalom további fejlődésének alapvető feladatait. A CSISZ címére a kongresszu­son elhangzott, hogy a párt foko­zott gondoskodásának köszönhető­en az utóbbi Időben javult s mun­kája, ennek ellenére még nem tel­jesíti kielégítő módon legfonto­sabb küldetését; a dolgozó ifjúsá­got a szocializmusért folyó harc elszánt és lelkes harcosaivá ne­velje. „Hogy az Ifjúsági szövet­ség teljesíthesse ezt az alapvető feladatát — hangzott a CSKP KB beszámolójában — „ahhoz befo­lyást kell szereznie az üzemek, falvak, Iskolák és hivatalok fia­taljai körében. Oj fiatalokat kell megnyernie a szövetség soraiba, és szervezetein keresztül biztosíta­nia kell, hogy a szocializmus épí­tésének minden teiületén öntuda­tos, művelt és kultúrált Ifjúsá- • gunk legyen.“ A CSISZ KB 1954. július 19—20- 1, XIII. plenáris ülésén megtár­gyalta a CSKP X. kongresszusá­nak határozatait. Az ülésen a CSISZ Központi Bizottsága 1955 e- lejére összehívta a szövetség* II. kongresszusát. (Folytatjuk) Dr. Magyariis Vince \iw5ieí K *^ín' ÖRÖM IFJÜ ATEISTÄK A Calovól Magyar Gimnázium atels- ta köra minden hónapban rendsze­resen megtartja OsszeJOvetslSt. A kór 16 taggal működik, legnagyobb ré­szűk már negyedikes. Az összejöve­teleket maguk a tanulók szervezik és Irányítják. Az előre kidolgozott terv alapján készítik el a beszámolóikat, melyeket mindig érdekes vita követ. Az ateista kör tevékenysége nemcsak ebből az egy Összejövetelből éli. Rendszeresen megjelennek írásaik az Iskolai lap hasábjain, faliújságon ke­resztül Ismertetik az Iskola tanulói­val az érdekesebb témákat. Az Ifjú ateisták lelkesen, szívesen végzik munkájukat, mellyel Varga László ta­nár elvtárs a kör vezetője Is elé­gedett. Balogh leién ) CalOTO Nagy segítség Rendszeresen olTasom az D| Itjá- ségot és BrBIflk a politikai oktatás­hoz szBkségos malléklatnek. Nagyon sokat segít nekfink a SZISZ-mnnká- ban. A politikai felalős kivonatot Ré­szit belőle és kiteszi a faliújságra. Nagy segítséget nyújtott az évfor­dulónaptár Is, sajnos az ntébbi szá­mokban még nem találtam meg, de remélem ez nem azt jelenti, hogy most már végleg elmarad. Part Edit Svodin A Vei. Krtié-i (nagykürtösi) já­rás Klefiany (Kelenye) községben a falu legégetőbb problémái közé tartozott e kultűrház hiánya. E- zárt nem mindennapi örömet je­lentett a lalu lakóinak, amikor sor került a rág óhajtott áj kultúrott­hon átadására. Az építkezést 1974 nyarán kezd­ték meg, s nem egészen két és fél év alatt elkészült az új műve­lődési ház, amelyben a tágas nagytermen kívül helyet kapott a könyvtár, öltözó, tágas konyha, az olvasóterem, tűzoltószertár, ifjúsá­gi klubhelyiség és a hnb-irodója. Az új épülettel sok probléma meg­oldódik. Kelenye a nagykürtös! járás a- gyik kisközsége, lakosainak szá­ma 600 körül van, akik azonban példamutatóbbak sok más na­gyobb községnél. Társadalmi mun­kával segítették a mfivglődési ház felépítését, amelyen több mint 7000 órát dolgoztak le. Nagy ér­deme van a kultúrotthon létreho­zásában a hnb elnökének, Berecz júzsef elvtőrsnak, aki sokat fára­dozott a művelődési otthon mie­lőbbi felépítéséért. A falu fiatalságának régi vágya volt egy klubhelyiség, amely most ebben a kultúrotthonban is helyet kapott. Jámbor Valéria Kleftany @ÍCff Hív a tengerpart A jugoszláv tengerpart hazónkfiainak kedvelt nya­ralóhelye. Azok számára, akik még nem döntöttek ar­ról, hol töltsék a szabadsá­got vagy a vakációt, a CKM bratlslaval kirendeltségének Igazgatója, Vladimír Llch- ner a következőket ajánlja. Az Igényesebbek Herceg Novlban magán lakásokban 3940 koronáért nyaralhatnak 15 napig. Vrsarban egy ti- zennégynapos tartózkodás bungalókban mindössze 2120 koronába kerül. Utazás au­tóbuszon. A Dubrovnik mel­letti Szrebrenoban 15 napig penzióban kaphatnak helyet az érdeklődök 4330 koron.1- ért. Autóbusszal utazhatnak Vodlcére és Hvar szigetére. Az elhelyezés és utazás együtt 2400 — 2800 koroná­ba kerül. A Banská Bystrlca-I kiren­deltség Lucia MajerClková tájékoztatása szerint Pulá- ban, Szrebrenoéban és Vodl- cén biztosíthat még helyet június elején, illetve a nyár végén. / A kirendeltség biztosíthat még helyet a román ten­gerparton, Mamalán és Mangáliában. Kedvezmények a belföldi turisztikában Nyilván kevesen tudják, hogy a belföldi turisztiká­ban a különféle tanfolya­mokkal egybekötött, ún. té­maköri tartózkodásokra a CKM kedvezményt nyújt a SZISZ-tagoknak. A szemé­lyesen jelentkező SZISZ-ta­• gok Igazolványuk felmuta­tása ellenében Igényt tart­hatnak a kedvezményre. A postán történő jelentkezés­nél írásbah kell Igazolni, hogy valaki SZISZ-tag. Diákigazolványok Az Ifjúsági Utazási Iroda néhány év óta bevezette a Nemzetközi Diákszövetség Igazolványait, amelyek ked­vezményes utazásra jogosí­tanak fel a szocialista or­szágok vasútvonalain. Az Igazolvány felmutatójának kedvezményt nyújtanak to­vábbá a múzeumokban, a kulturális és sportrendez­vényeken a világ többi or­szágában is. Az Igazolványt bárki ki­válthatja a CKM kirendelt­ségein, ha rendes hallgató­ja valamelyik főiskolának (elég ha felmutatja az In­dexet). Ugyancsak a kiren­deltségen válható ki az é- vente esedékes Illetékbé­lyeg, amelynek az ára 15 korona. Az ú] igazolvány kiállításáért járó Illeték 5 korona, külföldi diákoknak 10 korona. V. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents