Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-12 / 15. szám

2 M Közép-Szlovákía fiataljai a II. kongresszus elölt Közép-Szlovékia SZISZ-alapszervezeteinek 125 ezer tagfa a közeljövőben mindennapos munkájával veszi ki részét a NOSZF 80. évforduléfa és a SZISZ II. kong­resszusa tiszteletére vállalt szocialista kötelezettség­vállalások teljesítéséből. z z z A SZISZ-tagok kötelezettségvállalása elsősorban az ifjúsági szervezet ideolégiai nevelőmunkájának elmé­lyítésére, hatásának a nem szervezett ifjúság körében történő fokozására, a hatodik ötéves terv és a Nemze­ti Front választási programjának következetes teljesi tésére, továbbá a Pionfrszervezet tevékenységének meg­javítására irányul A közép-szlovákiai SZISZ-tagok többek között vállal­ták, hogy több millió óra brigádmunkával segítenek az üzemeknek az állami terv teljesítésében. Továbbá az ifjúsági kollektívák munkáját — a szocialista munka­brigádok és komplex racionaiizációs brigádok keretén belül — bővíteni és minőségileg javítani kívánják. A gépipari üzemekben az idén hat komplex racionalízá- ciós brigád alakul, további kettő pedig a mezőgazda- sági üzemekben A szlovákiai „megfejtő“ kollektívák versenyére az idén több fiatal újító jelentkezett. A mezőgazdasági üzemekben a SZISZ-tagok 1200 OOfl órát fognak ledolgozni a termés betakarításában, az aratásban pedig a kerület 480 ifjúsági osoportja vesz részt. Tizenötezer diák — közép — és főiskolások vegyesen — a nyári szünidőben a Minöol-Rosina EFSZ ifjúsági építkezésén a Fekete-Vág vízierőművön ég még továb­bi munkahelyeken fog dolgozni. A választási program feladatainak teljesítésénél a fiatalok idén 3 millió brigádórát dolgoznak le. Minden pionír és SZISZ-tag legalább egy bokrot vagy tát ültet ki, ami kb. 320 cserjét jelent Bangká Bystrica rekreá­ciós körzetében a Sunh^ vrch alatt megalakítják a Ber- jozka-park védnökségét. A kerületi SZISZ-szervezet és Pionírszervezet fiatal­jainak kötelezettségvállalása 190 millió korona értékű. A feladatok végrehajtásában a közép-szlovákiai kerü­let SZISZ-tagjai és pionírjai vesznek részt. (si) A kelet-szlovákiai kerületben már teljes ütemben folyik a bur­gonya ültetése Az egyesítő konferencia program- javaslata leszögezte, hogy a CSISZ az Ifjúság haladó és forradalmi moz­galmának a továbbvivöje, és legfőbb feladata az, hogy a CSKP vezetése alatt a dolgozó néppel együtt küzd­jön a szocializmus felépítéséért. Ez mindenekelőtt annyit jelentett, hogy a szövetség részt vesz a szocialista OTszágépítésben és szociaiista szel­lemben neveli az ifjúságot. Klement Gottwald elvtárs a konferenciához intézett levelében hangsúlyozta, hogy a CSISZ e feladatát csak ak­kor teljesítheti, ha tömegszervezet­té válik. A CSISZ felelősséggel tartozott az egész Ifjú nemzedékért, ezért fon­tos, hogy az Ifjúság többségét meg­nyerje, vezesse és a szocializmus szellemében nevelje. Klement Gott- wald levele nagy jelentőséggel bírt, mert felhívta a figyelmet az ifjú­sági szervezet szocialista és tömeg- szervezeti jellegére. Az egyesítő konferencián egyút­tal a CSISZ egyik legfontosabb fel­adatául tűzték ki a gyermekek egy­séges, szocialista pionírszervezeté­nek megalapítását. Jóváhagyták a szervezet eszmei és szervezési alap- elveit. A CSISZ megalakulása haladó Ifjú­sági mozgalmunk egyik legfonto­sabb mérföldköve. Bár a konferen­cián még nem oldottak meg minden kérdést, mint például a tagság so­rainak bővítése, a pionírszervezet kiépítése, a főiskolás diákok beol­vasztása a CSÍSZ-be [akkor ez csak Szlovákiában valósult meg), a szer­vezetek kiépítése a hadseregben és a fegyveres erőknél stb. így is meg­történt az első, legfontosabb és döntő lépés az, hogy az ifjúsági szervezet teljes mértékben bekap­csolódott hazánk szocialista építé­sébe. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség a szocializmus építésének első soraiban A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség me.galapitásával az ifjúsági mozga­lom történetének új szakaszába lé­pett, amikor a fő feladat már nem az egységes szervezet kiépítése volt, hanem az, hogy a CSISZ az ifjúsá­gi mozgalmat a szocializmus szelle­mében vezesse s a fiatalokat a szo­cialista orszá'gépitést szolgáló lel­kes és önfeláldozó munkára nevelje. Röviddel a CSISZ egyesítő konfe­renciája után 1949. május 25—29-én megtartották a CSKP IX. kongresz- szi'.sát. Ez nagy jelentőségű volt, mert a párt és népünk történetében ez volt az első kongresszus, ame­lyen a párt az ország további sor­sának egyedüli felelős irányítója lett. Klement Gottwald kongresszusi beszámolójában többek között a kö­Ifjúság mozgalmunk története V. vetkezőket mondta erről: ,;Most Csehszlovákia Kommunista Pártjá­ban testesül meg munkásosztályunk egysége és vezető szerepe a közélet minden ágában. Éppen ezért hárul oly nagy felelősség pártunkra, mindnyájunkra, minden egyes párt­tagra.“ A kongresszus kitűzte a szocia­lizmus építésének fő irányvonalát. Tanácskozásának vezérfonala Kle­ment Gottwald beszámolója volt. A CSKP Központi Bizottságának beszá­molójában az Ismert tíz pontban foglalta össze a szocializmus felé­pítéséhez vezető út legfontosabb fel­adatait. A CSKP IX. kongresszusa foglal­kozott az ifjúság kérdésével és a CSISZ munkájával is. Nagyra érté­kelte az ifjúság részvételét az or- szágépftő munkában. Ugyancsak nagyra érlékelte a CSISZ tevékeny­ségét, amely számos nagyszabású é- pítkezés megvalósítására vezette az Ifjúságot, mint például a kunéicei Klement Gottwald Oj Kohó, Szlová­kiában az Ifjúsági Vasútvonal stb. Ezek az építkezések örök emlékei az ifjúság lelkesedésének, hasznos munkájának. Az ifjúsági építkezéseknek nem­csak gazdasági, hanem politikai és erkölcsi jelentőségük is volt. Hozzá­járultak a fiatal munkások és diá­kok, a cseh és a szlovák Ifjúság kö­zötti szövetség megszilárdításához. Az építkezések egyúttal a szocialis­ta módon gondolkodó, öntudatos if­júság nevelésének gyakorlati isko­lái voltak. A kongresszus értékelte a CSISZ szerepét az iskolákon, az új szellem kialakításában, a kultu­rális alkotómunkában kifejtett tevé­kenységét, egyúttal azonbaíi arra is rámutatott, hogy csekély a befolyá­sa a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok körében. Majd felhívta a fi­gyelmet a további szervezetek meg­alakításának szükségességére. 1949. június 22^23-ón ült össze a CSISZ Központi Bizottsága, és megtárgyalta a CSKP IX. kongresz- szusának irányelveit és a következő három alapvető feladatot tűzte az ifjúság elé: 1. Az Ifjúság új szocialista haza- fiságra és proletár internacionaliz­musra nevelése, a művelődés irán­ti vágy felkeltése, politikai és kul­turális tevékenység kifejtése a fia­talok körében. 2. Az ifjúság szorgalmas építő- munkára serkentése, az ipar fejlesz­tésében és 8 mezőgazdaság szocia­lista átépítésében, 3. Az Ifjúság többségének egyesí­tését a CSISZ soraiban, és az egész ifjú nemzedék szocialista szellem­ben történő befolyásolása. Az őszi hónapokban a Központi Bizottság november 1—2-án megtar­tott ülése jelentette a CSISZ életé­nek legfontosabb eseményét. A Köz­ponti Bizottság értékelte a szövet­ség munkáját a CSISZ I. kongresz- szusa előtt. A KB plenáris ülése levelet inté­zett a szövetség minden dolgoeójá- hoz, amelyben kitűzte a legközeleb­bi időszak fő feladatait, többek kö­zött azt, hogy a kongresszusig a cseh és a szlovák ifjúság többsége CSISZ-tag legyen. A levélben kitű­zött jelszó „Millió CSISZ-tag — a szocializmus millió építője“, a szer­vezetek életének vezérfonalává vált egészen az I. kongresszusig. A CSISZ I. kongresszusára folyó előkészületek jelentős része volt az országépítő aktivitás. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség a mezőgazdasági termelés megsegítésére küldte tag­jait, sokat közülük traktorossá ké­peztek ki. Az akció a „Traktorra a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat a gürcölés nélküli faluért“ jelszó jegyében zajlott le. A CSKP KB 1950. évi februári ülé­se felhívással fordult a néphez a falu kollektivizálásának meggyorsí­tása érdekében. A felhívásra a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség Is élén­ken reagált. A CSISZ egész kongresszus előtti kampányát pozitívan értékelhetjük. Több mint 140 ezer fiatal kapcsoló­dott be a szocialista munkaverseny­be, s a fiatalok több mint 3000 újí­tási javaslatot nyújtottak be. Az if­júság aktivitása más téren is foko­zódott. Az addigi 3000-en kívül több mint 250 ezer fiatal szerezte'meg a Fuőlk-jelvőnyt, az ifjúsági alkotóver­senybe pedig 267 ezer fiatal kap­csolódott be. (Folytatjuk) Dr. MAGYARICS VINCE Nfteve>e/ >e1iiik gádórák száma, a helyi ren­dezvényeken, az évfordulók al­kalmával rendezett műsoros esteken való részvétel, a kiál­lítások szervezése, mind azt 1- gazolják, hogy egyre széle- sebbkörü a szervezet tevékeny­sége. Voltak persze t hiányos­ságok is amiket Lucskay Bé­la, a helyi pártszervezet elnö­ke úgy magyarázott, hogy a községben sok az olyan egyén, BESZÉDES ADATOK ReSlcában (Restén) a nőszö­vetség alapszervezetének tag­jai a választások utáni idő­szakban is eredményes mun­kát végeznek. Bodnár Erzsé­bet elnök vezetésével részt vállalnak az új megbízatási Időszakra szóló tervfeladatok­ból. A közelmúltban tartották meg évzáró taggyűlésüket. A szép számban megjelent ta­gokon kívül részt vett a gyű­lésen a nőszövetség járási szervezetének képviselője, va­lamint a község politikai, gaz­dasági és kulturális életének több vezetője. Az elnök beszámolójából ki­tűnt, hogy a restet asszonyok sikerekben gazdag évet zár­tak. A nőszövetség aktivitását dicséri, hogy a közel ötszáz lakosú községben a sAcrvezet tagjainak száma nyolcvanöt. A szervezet műkedvelő színját­szói minden évben bemutatnak egy-egy egész estét betöltő műsort Tavaly külföldi kirán­dulást szerveztek a SZISZ tag­jainak és védnökséget vállal­tak az ifjúsági alapszervezet fiataljai felett. A faluszépítési akciók során ledolgozott brl­akt több alapszervezetnek is tagja, így a szervezetekben vállalt munkáját nem tudja megfelelően elvégezni, nem tud minden szervezetben egy­formán jól érvényesülni. A szervezet tagjai az elkö­vetkező időszakban még igé­nyesebb munkára vállalkoztak, merészebb feladatok teljesíté­sére készültek. Azt tervezik, hogy a nyár folyamán közös kirándulást és színházlátoga­tást szerveznek, segítenek az új óvoda bejáratának építé­sén, a sportpálya körülkeríté­sén, az óvoda és az Iskola parkosításában, és a szövetke­zet nyári betakarítási munká­lataiban. Az elnök záróbeszé­dében szavatolta, hoáy szük­ség esetén bármikor készek se­gítséget nyújtani. A Szocialis­ta Ifjúsági Szövetség helyi a- lapszervezetének is. A gyűlés egyik legszebb megnyilvánulása az volt, hogy a teremben megjelentek a meghívott vendégek a község Idős polgárai, a nyugdíjasok, akiket a nőszövetség vezetősé­ge megvendégelt. ZBORAI IMRE Reste SZERVEZETÜNKRŐL A komárnól járás kis falujában Martovcén (Marto- 'on) a SZlSZ-alapszervezet mindössze 24 tagot számlál. Jómagam egy iskolai szervezet tagja vagyok, s lé­nyegesen keveset tudok egy falusi szervezet munkájá­ról, annak problémáiról. Jobbára csak annyit, hogy fa­lun nehezebb a vezetőség munkája, nehezebb az aktí­vák megszervezése, mint egy iskolai szervezetben, ahol a vezetőség naponta érintkezik a tagokkal. A szervezet elnöke EndrédI Sándor, akit két éve vá­lasztottak meg elnökké. Baráti kapcsolatot tartanak fenn egy magyarországi, konkrétan az öskül KISZ-alapszervezettel és kőt-három évenként kölcsönösen felkeresik egymást. A szervezel alelnőknőjét Keszeg Máriát a helyi óvoda nevelönöjét kerestem fel, ő mondta el a következőket: A tagok szívesen bekapcsolódnak a munkába. Van nak közöttük diákok és dolgozó fiatalok is. Nagyon büszkék vagyunk a szervezetünkből verbuválódott Haj­nak néven szereplő táncegyüttesünkre. Megalakulásuk óta — 1975 — számos rangos rendezvényen arattak si­kert és a zsűri is jól értékelte teljesítményüket. Hogy csak a legutóbbit említsem a Kolárovón (Gútán) meg­rendezett lehetségkutató „Ki mit tud“-ról hozták haza a népi tánc kategóriában a legjobbnak kiírt serleget. Az együttes sikere Havllcska László mérnök érdeme. A pionírokról sem feledkezünk meg, a helyi alapis­kola pionírszervezetét patronáljuk. Politikai előadáso­kat szervezünk, brigádokon veszünk részt, és bekap­csolódunk a faluszépítési akciókba. E beszélgetés után a klubhelyiségbe látogattam el ahol éppen Koncz Izabella, Bállá Valéria, Jóha Zsuzsa és Keszegh István gimnazisták a faliújságot készítették. Tőlük tudtam meg, hogy minden aktuális politikai ese­ménnyel és évfordulóval kapcsolatban készítenek fa­liújságot. ök egyben a helyi alapiskola pionírjainak se- gédrajvezetői is. A jól felszerelt, korszerű klubhelyiségben gyakran rendeznek szórakoztató klubdélutánokat. A szervezet titkárnője Keszegh Erzsébet arról számolt be, hogy a kultúráiét terén is tevékenykednek. Gyakran szervez­nek mozi- és színházlátogatást. Ebben az évben Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából szeret­nének vetélkedőt rendezni. TALLÖSI BÉLA Martovee ' ELŐTÉRBEN A TÁRSADALMI ÉRDEKEK Az általános iskolákon ez idő tájt minden évben so­kat töprengenek a kilence­dikesek a jövőt illetően. A pályaválasztást nagyon sok tényező befolyásolja. A fiatalokat bizonyára ér­dekelni fogja, hogyan is dolgoznak a Koéice-vidéki járásban azon, hogy a 15 évesek tudásuk és tehetsé­gük szerint, a nemzetgaz­dasági érdekek figyelembn vételével kapcsolódjanak be az életbe. Nos, az alapfokú kilencé­ves iskolát 1966 gyermek fejezi be, akik közül 652 folytatja tanulmányait kö­zépiskolákon, 1119 pedig i- pari tanulónak készül. A többiek további képesítés nélkül kapcsolódnak be a munkafolyamatba, esetleg odahaza maradnak a szü­leiknél. A 652 középiskolá­ra készülő végzős közül ll kerül katonai iskolába, 15 egé.szségügyi iskolába, 294 gimnáziumba és 332 szakközépiskolába. A vég­zett gyermekek zöme tehát szakmunkásképző iskolába kerül, ahol mint szakembe­rek készülnek fel, és so­kan közülük természetesen szintén érettségivel végez­nek. járásunkban különös gon­dot okoznak a 15 éves ci- gányszámazású gyerme­kek. Sajnos, még mindig az a helyzet, hogy csak egy kis része fejezi be a ki­lencedik osztályt. Most pél­dául a 239 tizenöt éves kö­zül csak 35 fejezi be ered­ményesen a kilencedik osz­tályt. Nem kevesebb, mint 55 a nyolcadik, 48 a hete­dik és 101 a hatodik, illet­ve alacsonyabb osztály u- tán kikerült az iskolából. Ar­ra törekszünk, hogy ezek a fiatalok a vállalatoknál és üzemeknél olyan ágazatok­hoz kerüljenek, ahol tudá­sukat arányosan tudják al­kalmazni. IVAN SANDOR Kotice Samorínban (Somorján) ün­nepélyes keretek között emlé­keztek meg a februári győze­lem 29. évfordulójáról. Ebből az alkalomból a SZISZ városi szervezete kétnapos fesztivált rendezett, melynek a megnyitó­ján Mikulás Tkáőik elvtárs mél­tatta az évforduló jelentőségét. Ezután a tanulóifjúság próza- és versmondásban mérte össze a tudását. A fesztivál másnap­ján nyilvános emlékműsorral zárult az ünnepség. Kertész Lídia, Samorfn

Next

/
Thumbnails
Contents