Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-05 / 14. szám

Tóth Erzsivel találkozom a Priorban. — Jól megy a darab. Boráros Imrével vagy tízszer összefutok a város különbözó pontján az előadást megelőző két napon. — Nehéz szerep. A Ural Jelenetek nem teljesek. Még a maximumnál Is nagyobb erőbedobásra van szükség, hogy valahogy érthetően eljátszhassam a közönségnek. A többieket is kérdezem: milyen a da­rab? Mindenki csak a vállát vonogatja. 1. Rossz ez a darab. Meglndoklom: nincs benne több annál, amit már úgy is tudunk. Nincs folytatása, amit a néző magával vihet a színházból. Röviden a tartalma: Adva van egy öreg úr, aki magányosan él. Semmi baja, tud Járni, mégis tolószékben üldögél, azzal közlekedik még akkor Is, ha nem látja őt senki. A rátörő, félelmessé fájuló magány­érzete arra készteti, hogy apróhirdetéseket adjon fel (régi tárgyak, bútordarabok el­adásáról) s ezzel magához csalogassa az embereket, elbeszélgessen velük, elűzze magányát. Szerencsétlenségére olyan kör­nyezetben él, ahol hozzá hasonló lelki be­teg, magányos emberek veszik körül. Fel­keresi öt egy börtönből szabadult fiatal ember, aki új életet szeretne kezdeni, de valahol a lelke mélyén magányos, és egy bizonyos ponton mór lelki betegnek Is mondható. Ott is marad az öreg úrnál. Tovább élik saját lelki életüket, átjár a két - szomszéd asszony és Jönnek az apróhirdetésekre Je­lentkezők, akikről kiderül, hogy szintén magányosak. Tehát csupa lelki beteg, meg­tört, magányos ember áll a színpadon, akik a maguk módján emberségesek, Mszták, de egyedüllétüknél, magányosságuknál fogva lélekben talán nem Is Járnak közöttünk. Végül megjelenik a hirdetésre egy fiatal béna lány, aki szeretné megvenni a toló- széket. A börtönből szabadult fiatal ember beleszeret a lányba. A darab azzal zárul, hogy az egyik szomszéd asszony akaratla­nul megfojtja a felette zsarnokoskodó má­sik asszonyt, s az öreg úr magára vállalja a baleset-síkosságot. Boldog életet kíván a fiataloknak és elmegy. 2. A darab első képe annyira üres, felüle­tes, semmitmondó a\ szöveg, hogy egyet­len mondat sem ragadta meg a figyelme­met Nem Is emlékszem belőle semmire — Osvald Zaliradnílc APRÓHIRDETÉS (Riport a MATESZ Thália Színpadának komáromi bemuta­tója kanosán 1 Szabód Rózsi és Gyurkovics Mihály, a darab egyik jelenetében Foto: G Bodnár teljesen feleslegesnek bizonyult, olyannyi­ra, hogy a színészek sem tudtak vele mit kezdeni. Tehát ezzel már a szerkezetbe Is hiba csúszott, nem Is beszélve arról, hogy a felületes kezdéssel az író már az első pillanatokban csalódást okozott a nézők­nek, nem ragadta magával őket az első mondattól kezdve, ami szerintem egy Jó dráma (mit dráma? minden írás) legfon­tosabb szükségszerűsége. Talán ki is lehe­tett volna hagyni az első képet. Csak nyert volna vele színész, néző egyaránt. A dráma valójában a második képpel kezdődik. Itt már „élték“ a darabot a szí­nészek. Teljesen másképp azonosultak sze­repükkel, másként felszabadultabban, ter­mészetesebben mozogtali, megtalálták az énjüket. Az író viszont a továbbiak folya­mán is a felszínen marad, úgy akart köl- töiességet, mélyebb lírai mondanivalót be- leszőnl a prózába, hogy pávát, penészt, csendes kis vonatokat, megnyugtató méh- kaptárokat emleget. Viszont ezeknek a gon­dolatoknak a mélyebb megvilágítását nem éri el (talán néhány helyen törekszik csak erre), sok esetben csak úgy mondja ki a szót, gondolatot, hogy az nem érzékelhető, nem telik meg tartalommal, nem áll belő­le össze a néző szeme előtt a kép, a mon­danivaló. És így megy az egész darabon keresz­tül. Talán csak a két fiatal monológjai men­tesek ettől. Az egészben, ami dicséretet érdemel csupán annyi, hogy az író aktuális társa­dalmi problémát vetett tel, az elmagányo­sodás kérdését, a rohanás következtében elfelejtett emberek életét. 3. Nyugtalanságot • érzek a színházi embe­rekben. Annak ellenére, hogy az igaz! pre­mier már Kassán lezajlott, a komáromi még nem jelent számukra másodlagos be­mutatót Csakhát a közönség!... A színház előcsarnokában egy zenetár­nak mutatnak be. Mondja, nem kell siet­nünk elfoglalni a széket, lesz nővén hely. A hajógyáriak megvásárolják a fele jegyet, szétosztják a dolgozók között, azok meg nem (önnek el. Ilyenkor mór lehet ásni a kiskertben, hétvégi telken pihenni. Az nekik fontosabb. ValóbanI Félig sincs a színház. Nesze neked szfnház­A színészi alakítások kitűnők. Tóth Erzsi volt a legjobb. Azért, mert mind a többi öt szereplőnél már láttam mozdulatukból, hanglejtésük­ből, egyéniségükből valamit, valahol ha­sonlított a mostani figura előbbi szerepek figuráihoz Tóth Erzsi viszont annyira ter­mészetes bájjal, lenyűgöző kedvességggel, eredetien tiszta és szép átéléssel mozgott (ült), a tolószékben, beszélt. Játszott, hogy szerintem eddigi legjobb alakítását nyúj­totta ebben a darabban. Mondom — a többi alakítás Is nagyon jó volt. Gyurkovics Mihály, Boráros Imre, Gombos Ilona, Szabó Rózsi, hengycl Fe­renc Is kitettek magukért. Talán ha nem ők, még ennyit sem ér a darab. 5. A rendezőt ~ Takáts Emödöt — Igye­keztem megérteni. Tudtam, nei)éz dolga volt, és a maga módján eredményesen is oldotta meg a nehézségeket. Azt viszont az Ö számlájára írom, hogy a már említett lírai mondatoknál elsötétítő fényhatással meglehetősen mltlzálta a darabé*, ami nem Illett e keretek közé, számomra például glcssessé tette a jelenetet A díszletek — Platzner Tibor mukája — és a Jelmezek — Balogh Ági terve — il­lettek a darabhoz. Zolczer János Tiszta^ egyszerű muzsikát ír Erőt, egészséget és még sok szép muzsi­kát — így hangzik a pohárköszöntőnk. Gefza Dusíkra, az érdemes művészre emel­jük poharunkat, aki április elsején ünne­pelte hetvenedik születésnapját. — Örülök, hogy nem feledkeztek meg az öreg muzsikusról, aki egy életen át szol­gálta a zenét, akinek élete a zene, a mu­zsika ... Dalok, táncdalok, operettek tanúskodnak egy alkotásban gazdag életről. — Visszatekintve az elmúlt esztendőkre, örülök, hogy egy kis szórakozást, egy kis kikapcsolódást szerezhettem embertársaim­nak. Szerényen mondja, kissé fáradtan az ün­nepléstől, de csillogó szemmel, fiatalos szívvel és hévvel. — Szerettem és szeretek dolgozni. Több mint háromszázötven dalt írtam és néhány operettet. S ,Aéhány" operettje révén ö lehet a szlovák ■ „operettkirály", még ma sincs versenytársa. Operettjei túljutottak az or­szág határain. A kijevi Operettek Állami Színházában már sokszor előadták a Gerencsérbált — nodja az ünneplő művész. — A mi nézőinket elsősorban az operett melódikussága fogta meg — mondta Di- mitrlv Sevcov szovjet rendező. — A szülő­föld, a hazai rög lélekmelengető szeretete nyerte el hallgatóink tetszését. A prágai közönségnek Is tetszett a Ge­rencsérbál. nagyon, és szép sikert aratott a prágai színpadon a Kék rózsa titka Is. Eddig több mint százszor tűzték műsorra. Dusik-operettek: Kék rózsa. Gerencsér­bál, Idegen zászló alatt. Török dohány, A végzetes keringő, A titokzatos gyűrű, Aranyhalacska, Karnevál a Rio de Gran­den. Ahány operett annyi íz és változatos, fülbemászó muzsika. — Az élet szépségét, derűjét igyekeztem kifejezni a muzsikámmal. Én is kerestem a kibontakozás útját. A közönség egyre igényesebb az operettek iránt. A jövő út a modern musical, mert ezt nemcsak ,az odösebb nemzedék fogadja el, hanem a fia­taloknak is tetszik. Márpedig, amit a fia­talok kedvelnek, annak biztos a jövője — hangoztatja meggyőződéssel érdemes mű­vészünk. Dalok és táncdalok. Szinte még a fü­lünkben cseng Kristóf Vesel^ kellemes hangja, ahogy énekli Dedinka v údoU (Fa­lucska a völgyben]. A dal elszállt, az em­lék megmaradt Könnyes szemmel emlék­szik az élők sokából távozott jó barátra a hetven éves mester. — Sok éves barátság fűzött hozzá. Em­lékszem, amikor az első dalomat énekelte. Már akkor nagy hatást gyakonrolt rám az előadókészsége, elbűvölő modora. 0 volt dalaim egyik legkedvesebb tolmácsolója. Már kikezdte a betegség, hangja már nem volt a régi, mégis úgy énekelte dalaimt, hogy örült a lelkem. Legkedvesebb dala volt a Dedinka v údoli, ez kísérte el utol­só útján is, ezzel búcsúztattuk a sírjánál. Örökzöld dalok, csengő-bongó melódiák. Az örökifjúnak hitt Veselp Ferit könnyes meghatottsággal hallgatták, mika- énekel­te a „Te nem ts tudod, milyen szép vala­kit szeretni c. dalt, vagy a Gyönyörű hölgyei­met, a Szülőföldemet, a Hűtlen két szeme­det, a Marinát, az Almafákat. Es még soká­ig sorolhatnánk a Dusík-dalok gazdag tár­házát. A hazaszeretetről, az anya iránti szeretetröl sok szép dalt szerzett. Hogy miért voltak népszerűek ezek a Dusik-da- lok? Hogy miért maradnak fenn, és ének­lik még ma is? Azért, mert tiszta, egyszerű muzsikát írt Dusík Géza az emberi dolgok­ról, a szerétéiről, szerelemről, hazáról, ott­honról, hazai rögről. Muzsikájában csobog a patak, dalol az erdő, sárgálló búzaföldek között jár a hallgató, együtt nevet, együtt sír a dallal, muzsikával. Az örök szép­ség hirdetője a mi érdemes művészünk, sze­líden csengenek késő őszi melódiát. — Azt mondják rólam, hogy lírikus va­gyok. Ez nyilván igaz. A dalokban az ér­zelmeket Igyekeztem kifejezni a zenémmel. Az élet derűjét, szépségét, az élet napos oldalát. Egy életen át- szolgálta a zenét. Amikor fiatal korában a Trnava melletti Zavar köz­ségből elindult, már tarsolyában hordta a zeneszeret etet. — Odahaza sokat muzsikáltunk, édes­anyám nagyszerűen zongorázott, tőle örö­költem a zene szeretetét. Már akkor arról ábrándoztam, hogy egyszer majd zeneszer­ző leszek, és sokan fogják hallgatni a mu­zsikámat. Sokan hallgatták és sokan hallgatják. Hetven év, és mégis tele van új tervekkel. — Oj daljátékot tervezek, vázát a régeb­bi operettjeim népszerű melódiái alkotják majd, új zeneszámokkal kiegészítve. Kon­certszerzeményeket komponálok, a rádió részére: a napokban fejeztem be egy négy­részes szvitet; Visszaemlékezések a címe. Ojabb muzsika, újabb melódiák. Még sok szép sikert, sok szép melódiát, de elsősor­ban erőt és egészséget, hogy továbbra is ápolhassa a népek, nemzetiségek megér­tésének gondolatát, és sok, sok örömet szerezhessen zenekedvelő hallgatóinak N em tudom, ki találta ki, hogy a fiatalokat fiatal vezesse, de ü- gyesen tette. Több ízben is meggyőződtem már erről, de még nyomatékosabban Schu­bert Klára bizonyította be. Schubert Klárával Nővé Zámkyban (Érsekúj vérott) ismerkedtem meg. A Szak- szervezetek Házában dolgo­zó egyik CSEMADOK-funk clonáriust keresve nyitottam be Klári hivatalt szobájába. A csinos és kedves fiatal­asszony nem elégedett meg azzal, hogy „kérem házon kívül van a CSEMADOK- -színdarabjainak rendezője“, hanem előzékenyen megkér­dezte, milyen ügyben kere­sem Záhorszky Elemért. — Együtt dolgozunk a rendezővel — magyarázta kedvesen — ha valamiben segíthetek, szívesen vála­szolok a kérdéseire. — Hát egy kérdésemre mindenesetre válaszolhat — mondtam mosolyogva — mit csinál maga ebben a díszes palotában? — Én Irányítom Érsekúj­vár fiataljainak a művelődé­sét — válaszolta Klári kis- lányos fontoskodással. — Részint az Elektrosvlt Ipari tanulói, részint a város más fiataljai Járnak hozzánk mű­velődni és művelődve szó­rakozni. Emellett együttmű­ködünk a CSEMADOK helyi szervezetének színjátszóival is; színpadot és anyagi se­gítséget biztosítunk előadá­saikhoz. Nos, hát kit ne érdekelt volna egy ilyen „égből poty tyant“, nem mindennapi té ma? Adva van egy fiatal, kedves és megnyerő külsejű nő, aki nem a saját szóra koztatását tartja szem előtt, hanem este hétkor Is bent ül a munkahelyén és a ti nédzserek Játékos-művelődé sére „pazarolja“ az energiá Ját. Hanem hát arra Is kíván­csi a riporter, hogyan állja meg a helyét a fiatalok é- lén egy ilyen fiatal? XXX Ahhoz, hogy teljesen le­mérhessük a fiatal Klári munkásságát, magáról a munkahelyről Is szükséges néhány szót szólni. Nos, a- hogyan már említettem, az újvári szakszervezeti ház tu­A SZAK. SZERVEZETEK HÄZÄNAK KLARIKAJA lajdonképpen az Elektrosvlt szákszervezetének a székhá­za. Betölt azonban egy szé­lesebb körű funkciót Is. Ér- sekújvárott ugyanis nincs városi művelődési ház, ez a színpaddal, kabinetiekkel és egyéb kellékekkel Jöl fel­szerelt palota tehát egyben a város közművelődésének a központja. És amint már szintén megjegyeztem, a vá­ros egyéb kulturális szerve­zetével, így a CSEMADOK- kal Is szívesen együtt dol­gozik. Hogy pedig miket Irányít Klárika? Ügy is kérdezhet­nénk, hogy miket nem Irá nyit? Mert az összes műve lődésl szakkörök az ö fenn­hatósága alá tartoznak. E- mellett gondoskodik arröl, hogy a szakkörökbe járjon is valaki. Toboroz, agitál az iskolák diákjai, az üzemek ipari tanulói, és a város e- gyéb fiataljai körében, és azzal Is törődik, hogy ne u- natkozzanak a fiatalok a Szakszervezetek Házában, azaz a város közművelődé­si központjában. Vegyük csak sorba az It­teni művelődést, szórakozá­si lehetőségeket. Elsősorban a színjátszók körét említeném meg.. Már csak azért is, mert ezek e- löadásalt maga Schubert Klára rendezi. Nos, ennek a csoportnak 12 tagja van, diákok, Ipari tanulók és ifjúmunkások. Természete­sen, ha szükségesnek mutat­kozik, ezt a 12-es keretet bővítik Is. Így például a május közepén bemutatásra kerülő Csipkerózsika cImG zenés mesejátékban 15-en szerepelnek majd. S hogy komolyan veszik munkájú kát, bizonyítja az is, hogy ezt a darabot már január óta próbálják, s az idén még egy ifjúságt témájú színda rabot akarnak betanulni Nem Jelentéktelen rendez vénye Klárinak továbbá a vasárnapi gyermekdélelöt- tök, amikor filmet vetítenek a kisiskolásoknak. Ezeket a délelóttöket úgy kívánja most Schubert Klára színe­sebbé tenni, hogy a magyar iskola kisiskolásaival egy színdarabot akar betanítani De menjünk tovább. Foglal­koznak a művelődési ház ban az úgynevezett kisszfn padi formákkal is, és rö­vid egyfelvonásosokat. Jele­neteket tanulnak be, s ver­senyeznek velük, hagyomá­nyosan részt vesznek a Vas­munkások Szakszervezeté­nek évente megrendezett szlovákiai méretű vetélkedő­jén. E riportnak nem az volt az elsődleges célja, hogy részletesen beszámoljon az érseküjvárl Szakszervezetek Házában sorrakerülö min­den kulturális rendezvény röl. Időm és helyem sem lenne erre. Azzal azonban azt hiszem nyomatéket adok mondanivalómnak egy mai fiatal tevékenysége ecsete­lésével, ha felsorolom, mi mindennel Is törődik ez a fáradhatatlan asszony. Nos működik e, művelődési ház ban még egy 16-tagú népi tánccsoport, egy társastánc kör, amelynek tagjai verse nyékén Is részt vesznek film és fényképészeti szak kör, sakkcsoport és bábkör S mindezeknek a kulturális tevékenységeknek főelőadó Ja Klárika, a riport fösze replöje MondhatJuk-e hát, lám 1 lyenek ezek a mai fiatalok? Igen, mondhatjuk, mert a Schubert Klári típusok van­nak többségbeni Neumann Jőnos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents