Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-04-05 / 14. szám
M 3 — Mit csináltál ma? — Délelőtt adminisztrációs munkával voltam elfoglalva, délután tanácskozáson voltam a plonirházban, a II. szisz-konferenciával kapcsolatos teendőket vitattuk meg. Egyébként eddig Nagykapos város SZISZ-blzottsá gának elnöke voltam, de mostantól már alelnök vagyok. — Hogyan történt a helycsere? — Saját kérésemre váltottak le. Nincs sok értelme, hogy szétforgácsoljam az erőmet. Helyemre Tövis István, a kultúrház igazgatója került. Bogoly Jánosról, a klrályhelmecl, de Nagykaposon dolgozó fiatalemberről nehéz lenne megmondani mikor kapcsolódott be az Ifjúsági mozgalomba. Régen, még piros nyakkendős kisiskolás korában. „Hivatalosan“ 1970- ben került a mozgalomba a helmed plonfrházban. Itt kezdődött. A különféle klubalakltási próbálkozásokban sokan részt vettek, s ezek közül került ki 1971-ben a város SZISZ-blzott- sága Is, melynek Bogoly János lett az elnöke. János sikeres munkájával, jó szervezőkészségével gyorsan kiérdemelte, hogy beválasztották az ifjúsági szervezet vezetőségébe. Hogyan kerültél kapcsolatba a pionírokkal, munkájuk szervezésével? — A főiskolai tanulmányaimat kénytelen voltam megszakítani, mivel édesapám meghalt, s nekem is nagyon leromlott az egészségi állapotom. Hogy egy kicsit felépüljek, o- lyan munkát kerestem, ami lelkesít, örömet ad, segít a felépülésben. A gyerekek nekem sokat jelentenek. A velük folytatott munkában örömet találtam és sikerült felépülnöm. Hogy most is injekcióznak? Ez más lapra tartozik. — És most következett az, amiről ha találkozunk, mindig szó esik: Moszkva... — Igen, 1972-ben a Járási SZISZ-el- nökség engem javasolt egy évre Moszkvába. Először a Prága melletti Písnlcébe kerültem, ahol orosz nyelv- tanfolyamon vettem részt. Naponta száz szót kellett megtanulnom. Igyekeztem, tudtam, ml a tét. Aztán eljött a nagy nap; Moszkvában megkezdődött az oktatás a Komszomol KB felsőfokú Iskoláján. Az itt eltöltött Időt életem legszebb élményei között tartom számon. vissza tanáraira, akik mindig érdek lődtek, miben lehetnek a segítségükre, mit szeretnének látni a Szovjetunióban, mik a problémáik. Arról is szól, hogy az ottani tanárok menynyire jól Informáltak hazánkról, s milyen jól Ismerik a csehszlovákiai viszonyokat. Jánosnak a keddi szabad napok a legemlékezetesebbek. — Kedden nem kötelező előadások voltak, melyeket világhírií személyiségek tartottak. A sok közül csak néhányat említek meg: Rodney Aris- mendlt, az Uruguayi Kommunista Párt főtitkárát, Bugyonnlj marsallt, a Bangladesi Kommunista Párt elnökét és a baráti vagy szocialista országok Moszkvában állomásozó nagyköveteit, akik az aktuális politikai és gazdasági témákról tájékoztattak. — És a vasárnapok, hogyan teltek? — Vasárnapra a baráti komszomo- llsta csoportok szerveztek számunkra kirándulásokat. Egyik legnagyobb élményem volt az Örményországban tett kéthetes körút. Egészen a török határon Jártunk. János könyvszekrényéből térképenlnakon városban, a szövőgyárban Is, ahol jól megfigyelhettem a nők fejlődését. Itt eredetileg a nők két szövőgépen dolgoztak, de ma már hétnyolc gépet Is kezelnek egyszerre, és 700—800 rubel a havi jövedelmük. Azt Is láttam, hogy Örményországban sokkal magasabb az életszínvonal, mint nálunk ... Sokat tudna még élményeiről, tapasztalatairól beszélni, hiszen szinte mindenhap történt valami felejthetetlen. Számára most az Itthoni események is nagyon fontosak. — 1973 júniusában Jöttél haza. Hova kerültél? «■ ■■ [/ A MUNKA m\ ONlí Bili — Hetvenöt februárjában kerültél Nagykaposra a pionirházba Igazgatónak ... — Nagyon elhanyagolt raunkahe lyet vettem át. Az én Igazgatóságom előtti fél évben csupán nyolc ren dezvény volt, a következőben már huszonnégy. Tavaly egész évben hetvenhat akciót szerveztünk. — Hogyan sikerült ezt elérni? — Elsősorban felvettem a kapcsolatot a fiatal tanítókkal, akikre bármikor számíthatok. Második fontos teendőm volt két állandó munkatársat szerezni, mivel azelőtt gyakran cserélődtek Itt az emberek. Kázsmér Istvánnal és Varga Lászlónéval nagyon meg vagyok elégedve. Mindegyikünknek más-más az érdeklődési körünk, tehát egy-egy dologban szakemberek vagyunk: ebből adódóan szerintem színvonalasak és sokrétűek a rendezvényeink. RepOlőmodellező körünk csehszlovák bajnok, Sofia Ivá- nová kerületi sakkbajnok, s a honvédelmi nevelés terén Járási viszonylatban elsők vagyunk ... — Ml a módszered, hogyan nyered el a gyerekek bizalmát? — Közvetlenül nem vagyok velük kapcsolatban, mégis nagyon Jó érzés, amikor megyek az utcán, s nem győzök visszaköszönni nekik. Ogy érzem, hogy szeretnek, szívesen eljárnak a pionirházba. Tavaly 3600 gyerek fordult meg nálunk, a szakkörökben dolgozókat kivéve. — Mennyire vagy megelégedve a plonírvezetök munkájával? — Munkájuk évről évre javul annak ejlenére, hogy a nagyobb részük még mindig ugródeszkának tekinti ezt az állást. A munkájuk még mindig nem olyan, mint szeretném, de ez csak részben az ő hibájuk. A hiba elsősorban az, hogy a pedagógusoktól nem kapják meg azt a megbecsülést, melyet megérdemelnének, és nem tekintitk őket egyenrangú partnernek. János elragadtatással beszél az iskoláról. Elmondja, hogy hetente öt napon tanultak, kedd és vasárnap pedig szabad volt. Szívesen emlékezik két húz elő. Minden helyszínt, minden várost, megjnutatj elmagyarázza hogyan jutottak el oda, részletezi élményeit. Fényképeket vesz elő — ő készítette — útikönyvek képeivel e- gészlti ki az elmondottakat. Megmutatja az Innen hozott híres vörös tufa kőfaragványokat. Meséli, hogy e- zen a vidéken minden tufából épül, s hogy a kő jellegzetessége: reggel kékes, délben barnás és este vöröses, aszerint, hogyan éri a nap szöge a kristályokat. — Milyenek az ottani fiatalok, a komszomollsták? — Nagyon mély benyomást tett rám Jerevánban, a Központi Számítástechnikai Intézetben tett látogatásom alkalmával az a brigád, mely azon fáradozik, hogy a számítógépeknél a minimálisra csökkentse a holt Időt. Aztán érdekes volt látogatásunk Le— Terepesen, a SZISZ JB titkára voltam két évig. Ezután a plonlrszer- vezet titkára lettem Ebben az Időben legnagyobb gondunk a káderek állandósítása volt, amit végre sikerült megoldani. De megindítottunk egy országos viszonylatban is páratlannak mondható akciót: a marxista- -leninista esti egyetem alsó fokát. Célunk az, hogy propagandistáinkat saját sorainkból válogathassuk ki, ne kelljen őket a felsőbb szervektől „kérni“. Ebben a munkában támogatott a járási pártbizottság Is. A tananyag egyezett a felnőtt, vagyis a felsőfokú esti egyetem tananyagával. Kezdetben csupán kísérleti jelleggel Indítottuk, de annyira bevált, hogy még jelenleg Is működik. Most kétéves ez az iskolázás, s aki Jelesre végez, az átléphet a felsőfokú esti e- gyetem 3. osztályába. János magyaráz, sorolja a problémákat, amelyek egyre égetőbbek, s megoldásra várnak. Majd megmutat ja a vörös diplomáját, a könyveit, a- melyek témacsoport szerint kaptak helyet a könyvszekrényben; tanulmányok. szakirodalom az alsó polcon, a középsőn biológiai és botanikai könyvek, felül hegymászással kapcsolatos leírások. Egy másik szekrény a fotós szakkönyveké. Tervei felöl érdeklődünk. Elmondja, hogy ezekben a napokban küldte el Hradec Královéba a felvételi kérelmét egy olyan szakiskolába, ahol biológiát és kémiát fog tanulni, s megszerzi a pionírokkal foglalkozó dolgozók felsőfokú szakképesítését is. — Ha sikerül elvégeznem ezt az Is kólát, akkor Is ebben a szakmában maradok. Itt találtam meg azt, ami értelmet ad a napoknak, ami miatt jó a közérzetem, amit Szeretek és tudok csinálni. Zolezer János Foto: a szerző SZERETIK A MUNKÁT Pptro Tcfv^n Szűcs András Ha azt mondom Rozsnyó, te azt mondod: vasérc. Szinte gyermekrigmusnak Is be- lilenék ez az Igazság. Megállók a bánya előtt, derűs kék az ég. Valóban Impozáns látvány a hatalmas gépek, teli csillék, messze futó, örökmozgó szállítószalagok, teherautók, itt a helyszínen a Stefan-bánya üzemrészlegén. Embert nem sokat látni, hiszen minden e- rejüket Igénybe véve dolgoznak a föld gyomrában. Egy bukósisakos, napbarnított szikár férfi közeleg felém. Munkaruhája poros, de tiszta, nyílt a tekintete. 0- lyan ember, akinek ritkán hallani a szavát — Jellemezte őt brigádjának egyik tagja. A monoton motorzúgás amúgy Is elnyom körülötte minden hangot. Gyerekkora óta bányász akart lenni. Huszpnegy éves és a bánya legjobb vájárai között tartják számon. Nagyon lelkiismeretes és érti á dolgát. Petro István bányász. — Nehéz a bányászszakma — néz a bánya felé. — De ha egyszer valaki beleszokott, nem cserélné fel mással. — Miért csinálod? A pénzért? Mennyit keresel? — Szeretem a munkámat, ennyi az egész. Három-négyezer a havi átlagom. — Ha máshol keresnél ennyit, itthagynád ezt? — Soha. — Elégedett vagy? — Nincsenek nagy terveim, vágyaim. Elégedett vagyok, de teljesen megelége dett csak akkor, ha a munkámat sikerül elvégeznem. Körülbelül negyvenen dolgoznak egy műszakban szocialista munkabrigádba tömörülve. Nekünk a kezünkkel kell dolgoznunk, de szükség van a fejünkre Is. Senki sem lehet közömbös a szakma Iránt. Itt Is, a mi szakmánkban elengedhetetlen követelmény a szaktudás. A gépesítés bevezetése komoly tanulást igényelt. Nekünk, amikor 600—700 méter mélyen a föld alatt korszerű gépekkel dolgozunk, már eszünkbe sem jut a csákány. Robbanóanyagra is szükség van a ml szakmánkban. A kémia Ismerete nélkül életünket kockáztatnánk. A robbantásos tech nológlához nélkülözhetetlen a gépesített fúrás. A gépi fejtés alapfeltétele a gépesített szállítás és rakodás. Mindezek mellett a bányászat a mai napig a legnehezebb és legveszélyesebb szakmák egyike. Erős, bátor férfiakat követel, és éppen ezért szép. XXX A Cierna nad Tisou-1 átra kodó állomáson dolgozik Szűcs András, vagy ahogyan itt szólítják: Bandi. Rakó dómunkás. Kezének mozdulatain, fürge mozgásán meg látszik, hogy szereti a munkát. Beszélgetni Itt nem lehet, sem a zaj, sem a munka nem engedi. Rövid Időre a helyére áll valaki, ml pedig csendesebb helyet kere sünk. Körülöttünk vagonok hosz szú sora cementtel, műtrágyával, vashulladékkal és más nyersanyagokkal tele. — Ezek Itt ránk várnak — mutat a vagonokra büszke mosollyal. A hajára és a bajuszára ülepedett cementpor dereshajú, meglett em bérré változtatta, pedig csak huszonkét éves. Bandi reggel hattól késő délutánig dolgozik. Három éve van a rakodóállomáson, nehéz munkát végez, nem szokatlan számára a szombati, vasárnapi, de még az ünnepnapi műszak sem. — Hogyan bírod. Hiszen otthon beteg édesanyád vár, gondoskodnod kell a családról, sokféle társadalmi tisztség viselője vagy, a SZISZ-ben Is aktívan tevékenykedsz. — Néha úgy érzem, belefáradtam, nem érdemes eny- nyi mindent csinálni. De ez csak rövid ideig tart, ha minden összejön. Ogy érzem, az lenne a jó, ha többen lennénk. Mert bizony kevesen vagyunk. Mindössze két-három ember jut egy va gonra. Én Is köt barátommal dolgozom, naponta 63— 65 tonna nyersanyagot ra kunk át. S ez nem könnyű feladat. A múlt év végén a tervei 117 százalékra teljesítették A szocialista munkabrigá dók felajánlották a szabad napjaikat Is, és 180 tonna cementet, 500 tonna ócska vasat, szenet, kokszot, vasércet, műtrágyát raktak át a Szovjetunióból érkező va gonokból. Annyi minden van, amiért érdemes csinál ni. És a biigádl a munkahely mindenben segít. Nagy család vagyunk. Gyakran Já runk együtt kirándulásokra. S nem egyszer megtörtént, hogy az egyik kolléga azl mondta: „Bandikám, én most látom először a tengert.“ S Ilyenkor érzem, tudom, hogy érdemes csinál ni. A család, a munkahely, a brigád és a saját akaratereje lehetővé tette, hogy egy fiatalember elmondhassa magéról: boldog embernek érzi magát. Mázik István Roiflava Hanyagságunk bizonyítéka Ha az ember szirénázó tűzoltóautót lát, önkéntelenül megborzong és arra gondol, hogy valahol ismét katasztrófa következett be. Sajnos, elég gyakori nálunk a tűzvész, pedig a tüzet úgyszólván minden esetben a lelkiismeretlen munka, a tűzvédelmi előírások be nem tartása a társadalmi tulajdonhoz való hanyag és felelőtlen hozzáállás okozza. Egyértelműen ez a megállapítása fán Fogas alezredesnek, az SZSZK Belügyminisztériuma tűzoltó főparancsnoka helyettesének is. Tavaly Szlovákiában 1736 tűzvész volt. A közvetlen kárt, több mint 133 millió korona, 58 személy a lángokban lelte halálát, 1980 pedig könnyebb vagy súlyosabb égési sebeket szenvedett, Ügyszólván felbecsülhetetlen a termelésben e- mtatt bekövetkezett rövi- debb-hosszabb kiesés nagysága. Gyakorlatilag minden öt órában volt egy tűzvész, s mindennap közel egymillió korona értékű vagyon esett a tűz martalékául. Pedig a tűzoltók gyors és hatékony beavatkozása csupán tavaly másfél milliárd korona értékű vagyoni és ki tudja, hány embei életet mentett meg. Bár 1975 höz képest tavaly 193-at kevesebb volt a tüzesetek száma és az a- nyagt kár is 9,68 százalékkal csökkent, a helyzet ma ts több mint elqnndnlkozta- ló. Drága árat fizetünk a gondatlanságért, mert csupán a lévai gyapotfeldolao- zó gyárban ölelkezett tűzvész közel 100 millió korona kárt okozott. A legtöbb tűzvész a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium reszortjában volt, számszertnt 476, amely 16,5 millió korona anyagi kárral és hat emberáldnzat- tal járt. Különösen gyako riak a tűzvészek Ilyenkor, tavasszal, amikor felelőtlen személyek meggyújtják a száraz füvei és egyéb szemétet. F.ztel mqyobh kárt okoznak, mint gondolnák. Nemcsak, hogy végzetes kö vetkezményekkel járó tűzvészeket idézhetnek elő, amelyek tavaly 426 hektár erdőt semmisítettek meg, hanem megzavarják a természet biológiai egyensúlyát Is. A lángokban sok hasznos élő lény és növény pusztul el. A száraz fű elégetése különben is tilos és bárki fe lelősségre nonhhló érte. Gyakori a tűzvész az aratás idején. Tavaly 165 hektár gabona égett el lábon. 215 hektár szalma rendre vágva és 51 ezer mázsa ka zajban Az ok ismét az em bért hanyagság, figyelmet lenséq. B felismerésből követke zik. hogy a jövőben lokozot tabban kell vigyáznunk Nem elég ha csak a híva tásos és önkéntes tűzoltóa- lakulatúk ellenőrzik a tűzvédelmi előírások betartó sál. Szükség van valameny- nylünk fokozott elővigyázatosságára. Ebben nagy segít séget nyújthatnak a tömeg szervezetek többek között a SZISZ Ifjúsági Fényszóróiá nak fárőrei. továbbá a pionírszervezetek. A Belügyminisztérium dől gozótnak közlése szerint a tOzoItóolakuIatok korösszetétele nem kielégítő. Sajnos, a fiatalok nem érdeklődnek e munka vagy önkéntes te vékenység tránt. Készül a tűzoltók fizetésrendezése de ettől függetlenül a társadal ml és magánvagyon védet me valamennyiünk köteles sége. Palágyi Lajos
