Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-11 / 2. szám
4 üli Pályaválasztás előtt PITÉSZETI KAR NYllT BRATISIAVÄBAN. BRNÖBAN ÉS PRÁGÁBAN A CSKP KBzpontl Bizottságának és mindkét nemzeti kormányának a határozata értelmében 0‘kt. 1-én Bratisla- vában, Brnáhan és Prágában a műszaki fűiskolának iinállá műénftészéti kara nyílt. Felk»restük Bra^islaváhan az akkor alig egy hánania mfikB<tő önálló mflénftészeti faknltásnek a dékániét, DÁNIEL MAtZL’K mfiénftész donenst, a tudományok kandidátusát, hogy megkérdezzük, milyen indítékok vezettek ehhez a lépéshez, s milyen előnyök származnak belőle. — Az első kérdést tulajdonképpen már a bevezetőben fel- iettflk. — Jelenleg mintha mindén főlskoilán és karon „nagytakarítás“ lenn^ Az oktatás tartalmi átszervezése, melynek a'ap- Ja! már 1^3-ban megszülettek, a végzősök profiljának formálása természetesen nálunk Is visszhangra talált. Beható elemzéssel ráiöttün.k, hogy a beruházásos énltkezésekén mindmáig kevés az építészünk. Hogy a fiataloknak, kikerülve az Iskolából a gyakorlatba, az urbanizáció és a területi tervezés terén gyakran hiányos a felkészültsége. Tudatosítjuk, hogy a hallgatókat eddig megtanítottuk ugyan tervezni, de ahogy mondani szokás, a zöld réten. Ezért részben a képzés koncepciója Is hibáztatható,A fejlődés Iránya, az Igények figyelembe vétele, a környezet védelme viszont lelezte, hogy a fö'dterületPt nem szabad eltékozolnunk. A Jövőben az énltke- zések, különösen a városokban. Inkább a központok rekonst- ruálásár.i szorítkoznak majd. Nem az urbanizációs szemlélet az egyedüli oka annak, hogy az énftészek nevelésének egyre nagyobb figyelmet szentelünk. A CSKP mindkét kongresszusa hangsúlyozta és kiemélte az énltészet társadalmi súlyát. Szerves része nemzeti kultúránknak, hiszen nemcsak magunknak, hanem az utánunk Jövőknek is építkezünk. — Tehát a niűépítészeti fakultás önállósulása egy bizonyos fokig társadalmi elismerés is... Beszélgetésünk kezdetén említette az új oktatási irányzatokat. Hogyan tükröződik ez vissza a tanrendben? — Az idei tanévben külsőleg még nem lesz észlelhető. E- lőször a fakultás szakembergárdáját kell összehoznunk. A Jövő tanévben ugyanis két szak nyílik, a mflépftészetl és urbanizációs, valamint a területi-tervezési sza.k. A tanulmányi a- lap közös lesz. A diákok aránya a 3;l-hez oszlik meg a műépítészet! hallgatók Javára. Ezzel a pedagógiai követelmények Is megnőttek. Jelenleg négy tanszékünk van; a műépltészetl I. [ott oktatjuk a lakó- és polgári épületek tipológiáját], műépítészet II. (az Ipari és mezőgazdasági épületek tipoló.glája), az építészet elmélete és története, végül az urbanisztika és területi tervezés. Az utóbbiból most ismét két önállő tanszék létesül. A magaséplté- szetl tervezést új tanszéken adják majd elő. — Gyakran halljuk, hogy a mi építészeink „elrugaszkodtak a földtől“, hogy agyrémeket konstruálnak. Gondolja, hogy a változások, amelyekről beszéltünk, pozitívan hatnak majd a fiatal utánpótlás munkájának minőségére és hatékonyságára? — Derűlátó vagyok, de azért kellő érzékkel kell majd mindkét szakon a műszaki és humán irányzatokat Is összhangba hoznunk, és főleg arra kell ügyelnünik a tananyag összeállításakor, hogy ne szűkítsük le hallgatólnlk érdeklődését. Az igények velünk, az építészeket nevelő Intézménnyel szemben is állandóan növekszenek. A legutóbbi feJmérés szerint Szlotákiában a tervező Intézmények, a tudományos-kutatóintézetek az elkövetkező tíz esztendőben 1000—1200 fiatal szakemberre számítanak. Jövőre már az eddigi hatven hallgató helyett kilencvenet veszünk fel az első évfolyamba, és e mellett a szám mellett kell továbbra is maradnuink. (Folytatás az 1. oldalról! A tizenöt évesek, az utánpótlás elhelyezése azonban nem adminisztratív manipuláció a jövő dolgozóival. A fiatalokat készítsük fel hivatásukra, az alkotó munká= ra, ösztönözzük őszinte hozzáállásra. Ha például a gépipar, a bányászat, a közlekedés vagy más ágazatok fontosságát hangoztatjuk, ez nem szubjektív óhaj. Társadalmunk és közgazdaságunk struktúrája megköveteli, hogy amikor egyéni érvényesülési lehetőségeinket keressük, szem előtt kell tartanunk a közösség érdekeit is, ha ,nem akarunk csalódni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a társadalmi érdekek teljesen háttérbe szorítsák az egyéni érdekeket, s csak egyoldalú szakembereket neveljünk. A CSKP XV. kongresszusa hangsúlyozta; a fiatalok sokoldalú fejlődése, Ideológiai és etikai szemléletének formálása, szellemi és fizikai a- dottságának kibontakoztatása nevelésünk legfontosabb kritériuma. Ennek kell érvényesülnie mindenütt, az iskolákban, szaktanlntéze- tekben. Ezért helytelen — sajnos, mégis előfordul —, ha valaki a középiskolai tanulmányokat túlbecsüli a szaktanlntézetekkel szemben hiszen az utóbbiak tanulmányi tartalma fokozatosan bővül, és mind több szaktan» intézet nyújt középiskolai műveltséget. Az 1976—77-es tanévben több mint 85 ezer fiút és lányt helyezünk el. Kedvezően alakul a minőségi szerkezet, csökkent azoknak a fiataloknak a száma, akik a hetedik osztályból vagy még korábban kimaradtak az Iskolából — s ez lehetővé teszi, hogy jobban kielégíthessük a társadalmi szükségletet. Több mint 32 ezer fiú és leány helyezkedett el a középlskojákban, 45 ezren a szaktanlntézetekben, a többi fiatal vagy dolgozik, vagy az előkészületeknek más formáját választotta. A középiskolákba felvett diákok száma a tavalyihoz mérten növekedett, ami némely e- setben a helytelen gyakorlat következménye. A nemzeti bizottságok, különböző reszortok, üzemek fokozottabb gondoskodása és a reguláció következtében a felkészítés tervét majdnem 100 százalékra sikerült teljesíteni. Az egyes vállalatoknak sikerült több leányt megnyernie, hogy szaktanlntézetben tanuljanak. A nemzeti bizottságok különösen jó szervezési és koordinációs munkát végeztek. A szaktanlntézetl tanulást lehetőségekről, a végzősök elhelyezkedőéről a trnaval, trenölni, nltral, lévai, Povaíská Bystrlca-1, Banská Bystrlca-i járásokban idejében tájékoztattak. \ sok hatékonyan támogatták a társadalom érdekeit. Ezt 1- gazolják tapasztalataink is, mert a tájékozatlanságot és helytelen elképzeléseket, a- melyek gyakran visszariasztják fiataljainkat az egyes foglalkozásoktól úgy küszöbölhetjük ki, ha a nevelést közelebb visszük a gyakorlathoz. Kevés a munkaerő a közlekedésben Is. Nagy hibának tekintem, hogy a Keleti Vasút nem élt a nemzeti biAz ifjúságot céltudatosan készítsük fel hivatására 1975-ben a kulcsfontosságú ágazatokban — a tüzelőanyag-, villamosenergia-, gépipar, vegyészet, építészet — a szaktanulők tervezett számának nem egész 16 százalékát vették fel. Idén már a 40 százalékát. Igaz, hogy a munkásutánpótlásról való gondoskodás aprólékosabb elemzése során az egyes ágazatokban az összesítéskor kitűnik némelyik vállalat, ahol céltudatosan és tervszerűen fogtak hozzá a fiatalság toborzásához, de vannak olyanok Is, amelyek ennek a különösen fontos feladatnak nem szenteltek elég nagy figyelmet. Tudatosítanunk kell ugyanis, hogy elsősorban a szervezésen múlik, hogy a terv keretében biztosítsuk a megfelelő számú szaktanulót. De további körülmények Is közrejátszanak, például, a bányászat Iránt a vártnál Idén nagyobb volt az érdeklődés, viszont sok fiú mégsem kerülhetett a szaktanlntézetbe, mert az orvosi vizsgálat alkalmatlannak találta őket. Ami az energetikát illeti, több nyugat-szlovákiai üzem nem szentelt kellő figyelmet ennek a fontos feladatnak, így a Jaslovské Bohu- nice-1 Atomerőműben az u- tánpótlás toborzása visszamaradt, úgyszintén az Elek- trovodban és az Energetikai Művekben. A tavalyi évvel párhuzamot vonva a bányászati és gépipari üzemekbe valő toborzás sikeresebb volt. Ez pedig a nevelömunkának és a szaktanulók száma növekedésének a természetes következménye. Az üzemlátogatások, a politechnikai körök munkája, kiállítások, beszélgetések vagy előadázottságok segítségével, és nem használta ki a szünidőt az utánpótlás toborzására, és más vállalatok tapasztalatait érvényesítve nem dolgozott ki komplex rendszert a szaktanlntézetbe való toborzáshoz. Az építészetben és mező- gazdaságban nagyjából teljesítettük a toborzási tervet, bár Itt Is van néhány olyan szakma, amely Iránt kisebb az érdeklődés. Ilyen például az építészetben a gép- és épületlakatos, szigetelő-, épületelemszerelöi szakma. A mezőgazdaság kevésbé vonzza a leányokat, holott a fiúk száma már hagyományosan túllépi- a tervezett számot. A lányok főleg az állattenyésztésben hiányzanak. Az ilyen aprólékosabb e- lemzésből kitűnik, hogy mindkét rész hibáztatható, az üzemek, nemzeti bizottságok, Iskolák ugyanúgy, mint a fiatalok. Illetve a szüleik. Vannak, akik a fiatalok közönyösségében keresik a hibát, abban látják a bajok gyökerét, hogy nem ismerik a lehetőségeket és távlatokat. Ma már minden jnb mellett aránylag jól működő tanácsadó van, ahol a fiúkat és leányokat tájékoztatják az előkészítő Iskolákról, a lehetőségekről. Tapasztalt dolgozók — pszichológusok és pedagógusok — a jelentkezők rátermettségét Is tesztelik. Néha viszont látjuk, hogy a fiatalok pont a legllletékesebb szervezet, a jnb munkaügyi osztályát megkerülik. Mi arra ösztönözzük a nemzeti bizottságokat, hogy módszeresen irányítsák a fiatalok toborzását a szak- tanintézetekbe. Más a fiatal ember szaktanlntézetl neve’ lése és kiképzése és más a munkahelyi beilleszkedés, az egyén érvényesülése a kollektívában. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ü’ zemek káder- és személyze» ti osztályának munkája nem oldja meg hiánytalanul a végzős fiatalok Iskolából a gyakorlatba való átlépését. Az anyagiakon kívül, mint amilyen például az elszállá» solás —, amely a szaktanln’ tézetben termőzetes volt — felmerülnek még az új koN lektívába való beilleszkedés problémái, és látnunk kell azt Is, hogy gyakran szak’ képzett fiatalokat olyan munkakörökbe osztják be, ahol az Idősebb dolgozók nem akarnak dolgozni. Ezért is dönt sokszor a fiatal úgy, hogy munkahelyet változtat. Nem kerülhetik el figyel’ műnket az egyes foglalkozás sok előnyeiről és jövedelme’ zőségéröl elterjedt téves eN képzelések sem. Ez szintén a helyváltoztatás egyik Indítéka. Nehéz tömör receptet ad-> ni a nem kívánatos fluktuá’ elő kiküszöbölésére. De bl’ zonyára csökkenteni lehet, a pályaválasztásé előtti; követ» kezetes tájékoztatással és tanácsadással, a szaktanu» lókról való sokoldalú gon’ doskodással, amellyel hoz’ záállásukat Is formáljuk a hivatáshoz, mondhatnám egy bizonyos szakmai büsz-= keséget ébresztünk bennük. Ezzel kapcsolatban hang-“ súlyozom, hogy a szülőktől’ még nagyobb segítséget vá-> runk. Mert akadnak szülők, akik olyan szakmába kény» szerítik gyermeküket, a’ melyben szerintük a legjö’ vedelmezőbb és legkényel’ mesebb a munka. Pedig tu’ datosítanluk kellene, hogy ezzel csak ártanak gyerme’ küknek. A célok, amelyeket társa» dalműnk a CSKP vezetésével maga elé tűzött, elsősor» ban a fiatalok céljai. Több» ségttk hozzáállásával, tanul» mányi eredményeivel és munkájával bizonyltja, hogy e célok valóra váltásán fá’ radozlk.. Mlndannyiunkon — szülőkön, tanítókon, meste» reken — múlik, hogy a fiú» kat-lányokat jól felkészítsük a munkára, az életre. KROCSANY DEZSŐ, az SZSZK Munka- és Szociálisügyi mlnlsz» tere h DISZKRÉTEK-E A DELFINEK? Az elm'últ egy»két év nem volt az amerikai hírszerző szolgálatok számára kedvezőnek nevezhető. Sorra jelentek meg a CIA-ból kiáb- rájidult egykori kémek leleplező erejű visszaemlékezései, s a törvényhozás különbizottsága előtt is kellemetlen perceket kellett el- töltenlük a különböző visz- szaélésekért, gyilkolásokért felelős személyeknek. Lehetséges, hogy a leleplezések s „Indiszkréciók“ késztették az amerikai hírszerzés vezetőit arra, hogy olyan ügynökök után nézzenek, akiknek hűségében és hallgatásában bízhatnak. A lapjelentések szerint ezt az ideális kémanyagot megtalálták, méghozzá a tengerek szuperintelligens emlőse, a delfin „személyében“. A vidáman ugrándozó állatok, a» melyeknek az emberek Iránt érzett megmagyarázhatatlan vonzalma eddig Is Ismert volt, korábban csak a hatalmas óceániáriumok bemutató medencéiben „dolgoztak“. Kiderült azonban, hogy ezek a látványosságok korántsem a gyermekek szórakozását szolgáltatták elsősorban. A nyugatnémet Bunte ma» gazinban megjelent cikk egy amerikai kutató biológusra, Michael Greenwoodra hivatkozva közli: a CIA és a Pentagon évek óta saját, békésnek aligha nevezhető céljai» nak szolgálatába állította a delfineket. Felhasználták az állat különlegesen fejlett tájékozódó képességét, klfino» múlt érzékelését, s azt, hogy Igen könnyen és na» gyón szívesen tanul. A ku» tató, aki tíz évet töltött az USA haditengerészetének kutatóközpontjában, megírta, hogy a vízi emlősöket több feladatra Is alkalmazzák: aknákat kutatnak fel, és azokat saját életük feláldozásával is megsemmisítik, a testükön szállított műsze» rekkel méréseket végeznek idegen kikötőkben, sőt az a- tom-tengeralattjárók követését is elvégzik. Greenwood jelentésében szó van arról Is, hogy az o- kos állatokat felhasználták arra, hogy a kubai kikötőkben horgonyzó hajóról érte» sütéseket nyerjenek. A tu» dós szerint a delfineket 200 kilométer távolságból Is le» hét Irányítani, s ez nagyban megkönnyíti a „kiképzők“ feladatát. A kutatások bebizonyították, hogy az állat nagyszerűen tájékozódik a vízben a denevérekéhez ha» ti az előnyöket: a delfinek mellyel sok mindent eí tud» sonló „biolőgial lokátoré- sem némák! Greenwood sze- nak mondani. Lehet, hogy a val“. rlnt a tengeri emlősök két- CIA már az uszonyos ügyAz eredményeknek azon- ezer jelből állő. Igen fejlett nökök diszkréciójára sem ban van egy olyan oldala kommunikációs rendszerrel, számíthat Igazán? is, amely nagyban csökken- „nyelvvel“ rendelkeznek, a- (míklós) MOSZKVA, GORKIJ UTCA Gorkij utca a szovjet főváros rekonstruk dós tervének legfontosabb része. Ez a város legrégibb közlekedési útvonala: a Tversakaja utcát (mai nevén Gorkij utcát) a XIV. században említik először. Akkoriban Itt haladt el a Tverből (a mai Kali- nylnből) és Novgorodból Moszkvába vezető út. Ezekből az északi városokból szállították a kereskedők áruikat az orosz állam fővárosába. Moszkva épült, bővült: a Tverszkaja utca azonban megmaradt főutcának. Itt épültek a legszebb házak, a legnagyobb üzletek, szállodák. Itt kezdte meg működését Moszkva első magánszínháza. Itt vetítették az első filmet. A nagy proletáríró, Gorkij nevéről elnevezett utcán haladt végig 1933-ban az első moszkvai trolibusz. A harmincas években az utcát felújították. Szélessége ma eléri a 40 métert. U- gyanekkor ültették az utca két oldalán húzódó hársfasort. A Gorkij utcán vonulnak végig ünnepeken a Vörös térre Igyekvő moszkvaiak tömegei. A Gorkij utca mindössze három kilométer hosszú. Személygépkocsival pillanatok alatt végig lehet rajta haladni. Azonban ez mégsem mindig így történik. A nyolcmillió lakosú városnak mind több kocsija és sok ezres autóbuszparkja van. A nap» ról napra növekvő gépkocsiáradat egyre nehezebben fér el a főváros főutcáján. Könnyű elképzelnünk, hány autó halad vé» gig ezen az úton csúcsforgalml Időben. A forgalom zavartalanabbá tételére az utat számos földalatti gyalogosátjárő, alagút, járműelosztő, felüljáró szeli át. Ennek el= lenére a moszkvaiak elhatározták, hogy újból korszerűsítik főutcájukat. A munka néhány évig Is eltarthat. DmitrlJ Csecsurln, az építészeti tervezé» sl Iroda vezetője ezt mondta az APN mun» katársának: — Az utcán szabad tereket képezünk, a= hol gépkocsijjarkolók, szolgáltató vállala’ tok, terek lesznek. A régi, lebontott há» zak helyén már most is zöld plhenőpar» kok húzódnak. Az utca jelenleg az egyik legkedveltebb kereskedelmi központ, s ú» jabb eszpresszókat, éttermeket nyitnak. Az üzletek egy részét a Gorkij utcához kapcsolódó mellékutcákban helyezik el. Ezzel tehermentesítjük a főutcát. A tervek szerint a főutcán csak a tömegközlekedé» si eszközök forgalmát engedélyezzük, a személygépkocsik a Gorkij utcával párhuzamos utcákon haladnak majd.
