Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-15 / 11. szám

Az‘újláépitett Szlovák Nemzeti Galéria szárny kiállítási termei az utcáról kapják a megvilágí­tást. A Duna-part telöl to­vábbra is élvezhető a régi barokk épület látványa. A régi és az új épültet teljes egységet alkot, hiszen az új szárnyat folyosók kötik ösz- sze a régi épülettel. És vé­gül, mivel a bejárati rész Blsó szintje magasabban fek- sziik, mint a barokk épület középső szárnya, innen to vábbra Is ki lehet tekinte ni a Dunára. Mindezekhez azonban azt is hozzá keil teninünk, hogy Bratislava végre olyan képtárral gaz­dagodott, amely nagyságá­val, tárlattermeivel európai színvonalon dokumentálhat­ja ezentúl képzőművészeti műkincseinket. A Szlovák Nemzeti Galé­ria építkezésének ezzel csu­pán az első ciklusa fejező­dött be. A jövő év első ne­gyedében egy újabb részt kell átadni, amelyben egy 400 négyzetméter területű könyvtárat és olvasótermet, egy 160 ülőhelyes tanács­termet, tudományos műhe­lyeket, 8 restaurátorok he goi, német és közép-euró­pai) tekinthetjük meg, ame lyeket ezelőtt helyszűke miatt nem állíthattak ki. A barokk épület második szintjén a régebbi szlovák műalkotások, a gótikától 1918-ig tekinthető meg. In­nen átsétálhatunk az újon­nan épített bejárati szárny ra. Itt, az első szinten a XX. századi szlovák képzőművé­szeti alkotások remekeit te­kinthetjük meg. A második szinten viszont a régebbi és az új generáció 1945 utáni műveit lehetjük szemügyre. Az új szárny harmadik szintje egyelőre még üre sen áll. Itt nyitották meg március elsején politikai, művészeti és társadalmi é létünk kiválóságai jelenlé­tében az újjáépített Szlovák Nemzeti Galériát. Ez a rész sem marad azonban sokáig üresen. A jelesebb szlovák grafikusok műveiből kapunk itt ízelítőt. No meg az idő szaki kiállításokat is Itt fogják megrendezni. Hadd szögezzem le, van akinek tetszik, van akinek kevésbé tetszik a bratisla­VAG\ SÉTA AZ OJJAÉPITETT SZLOVÁK NEMZETI GALÉRIÁBAN Jó néhány esztendeje fi­gyeljük aggódó szemmel a Szlovák Nemzeti Képtár át­építését: az egykori vlzika- szárnya gyönyörű barokk épületének állványcsontvá­zát, a hármas szoborral dí­szített szökőkút elszállítá­sát, az utcáig nyúló udvar feltúrását, és nem utolsó sorban a bejárati rész be­építését És amikor nyilván való lett, hogy elütő, mo­dern stílusú épületet emel­nek a XVIII. századbeli hár­mas épületszárny elé, bi­zony nem egy bratlslaval kérdezte sóhajtva, van az é- pltőknek szivük elcsúfítani Szlovákia fővárosa egyik legszebb épületét? Igaz, hogy amikor március else­jén megnyitották az átépí­tett galériát, amikor végig sétálhattunk az új és a ré­gi termekben, sok emberben megenyhült a maradlság szülte vélemény. Mert nem csak egy területileg lénye gesen megnövekedett Ideá­lis képtárt találtunk a ré gl szűk galéria helyén, de világossá váltak a másképp még nem oldható építészeti problémák, reflektorfénybe került az érem másik olda­la is. Miről is van szó? Amikor 1962-ban Vladimír Dedeőka, a Klement Gott- wald díjjal kitüntetett mű­építész azt a megbízatást kapta, hogy építse újjá a galériát, a megbízatással e- gyütt jó néhány megoldha­tatlannak látszó ■ t)Tö“bléfna szakadt a nyakába. Ezek kö­zött is az volt a legnagyobb, hogy meg kell ugyan hagy­ni a régi épületet, nem sza­bad elzárni az utca felől a betekintés lehetőségét, u- gyanakkor azonban bővíteni .kell a kiállítási termek szá­mát. Fából vaskarika? Nos, ha Ilyesmit kérnek, az Ilyen problémát Is meg kell oldani egy neves mű­építésznek. Vladimír DedeC- ka ahhoz az egyetlen lehe­tőséghez nyúlt, amit a kép­zelő erő egyedül kínált tel neki. Egy alul nyitott, o- lyan új szárnyépületet e- melt az utcai frontra, a- melynek három szintje a következő problémákat old­ja theg sikerrel. Az új lyiségelt és az adminisztrá­torok szobáit rendezik be. S hogy az építkezés nagyságá­ról is legyen némi fogal­munk, a galéria • átépítése 65,3 millióba, a további ré­szeké pedig 40 millió koro­nába fog kerülni. Meg kell jegyeznem még, hogy a hár­mas szobor! reklamálók is klelégülnek. Az egy méter­nyivel magasított udvarra visszakerül ez a szép alko­tás, csupán a szökőkutat é- pltlk át. És végül vessünk néhány pillantást a március elsején megnyílt galéria belső lát­nivalóira. Kezdjük sétánkat a régi épület első emeletén. Itt azokat a régebbi képző- művészeti alkotásokat (o- lasz, flamand, holland, an­vai képtár újszerű megoldá­sa. Az akadékoskodók több­sége a réginek az újjal va­ló „összeházasítását“ kifo­gásolja. Idézem azonban Vladimír [JedeCka kijelenté sét, aki azt hangsúlyozta, hogy sokkal nehezebb az ú- Jat az ősivel ötvözni, mint egy Ideális környezetben teljesen új művet alkotni Én ehhez csak annyit fű zök hozzá,. hogy nézze meg mindenki belülről is váró sunk korszerű galériáját, s meggyőződhet róla, hogy az adott lehetőségekhez mérten a legszebb alkotást kaptuk. NEUMANN JÁNOS (Sf lí KONTRA Március elején cseh gasztronő- mlal napok voltak a budapesti In­ter Contlnental-szállé Randevú-ét­termében. Nézzük, mit Irt réla a budapesti Esti Hírlap? KISZELO ÉS SZVICSKOVA — A cseh szakács, szakácsnő nem fűszerezi túl az ételt. Ke vés zöldséget használ, azt Is ál falában párolja. Ismert cseh spe clalltás a sztrapacska: reszelt nyers burgonyáböl, liszttel, tojás sál, juhtűréval. ízletes sült le pényként is Híres a klszelo: a kovásszal készült káposztaleves gombával és köménymaggal íze sftve. jóízű a szvicsková; tejfölös, párolt vesepecsenye. Igazi cseh leves a bramboracka: gombás krumpllleves Kitűnő a kékre fő­zött vagy vajban sütött ponty, sör-, mandula , mazsolamártásban. vencel-kalAcs — A prágai Inter-Conttnental Budapesten vendégeskedő fősza­kácsa, Antonfn Mestaval cseh pör­költet is főz, a magyarnál kevés­bé paprikás. Pallvec vendéglős gulyást. Ehhez a töltöttkáposzta- -betéthez hasonló vagdalthúst és sült virslit adnak, s patlcsra te­szik. A patlc fűszerezett, bors­sal, majoránnával, sóval élénkí­tett nyers reszelt krumpllmasszá- böl készült, forró zsírban, pala­csintasütőben sütött krumplllán- gos. A patlcson szervírozott Pall- vecen még sült hagyma Is van. Foszlós kelt tésztából sütik és kandirozott vagy friss déllgyü- mölccsel ízesítik az őzgerinc for­májú, gyUmölcskenyérhez hason­lítható Szent Vencel kalácsot. KNCDLI, KNEDLI ... — Jellegzetes a cseh knédll: gombóc. Három változata: 1. zsemle, 2. burgonya, 3. szalvétá­ba tekerve, vízgőz fölött főzött. Lehet kelesztve, gyúrva, golyó formában, finoman szeletelve, s mártással vagy mártás nélkül, kö­retnek húshoz, halhoz. Továbbá önálló fogásként töltve almával, barackkal, szilvával, mákkal, lek­várral, túróval. Megszórva cukor­ral, sajttal, mákkal, mézeskalács morzsájával, mazsolával, dióval. Hússal is töltik. A zsemlegombóc készítése: kockára vágott zsemlét galuskatésztával kevernek, zöld­petrezselyemmel, sóval, borssal fűszereznek, majd forró vízben kifőzik. Most a Duna Inter-Contl- nental szakácsai három fogáshoz — kacsa kanonok módra, hentes paprikás, tejfölös nyűlhús — tá­lalják. mm Szlovákia magyar nemzetiségű dolgozói har­cos munkásmozgalmának hetven év előtti tör ténelml jelentőségű évfordulójára emlékezünk. 1907. március 16-án jelent meg Kassán a szo­ciáldemokrata párt hetilapja, a KASSAI MUN­KÁS Az Idősebb generáció úgy emlékszik er­re a lapra — amely az államfordulat után, a Csehszlovák Köztársaságban 1920-ban napilap lett — mint a szociáldemokrata párt marxlsta- -baloldall erőinek lapjára.' 1922-től aztán MUN­KÁS címmel Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak magyar nyelvű központi napilapja lett. A KASSAI MUNKÁS, a későbbi MUNKÁS hi­teles történetét. Botka Ferenc budapesti tudo­mányos dolgozó, irodalomtörténész rendkívül értékes és terjedelmes tanulmányban ismerte­ti. A lap harminc éves történetét tárja elénk, amelyből kiviláglik, hogy a KASSAI MUNKÁS elválaszthatatlanul összeforrt a csehszlovákiai forradalmi munkásmozgalommal s a kommu­nista párt politikai harcával a huszas és har­mincas években. Méltatja a lap Internaciona­lista jelentőségét a huszas években, amikor az egyetlen haladó, magyar nyelvű napilap volt az egész európai kontinensen. Rendkívül ér­tékes, és éppen ezért nagy figyelmet érdemel a lap kultúrpolitikai tevékenységének Ismerte­tése. valamint a haladó és szocialista iroda­lom legjobbjainak és a lappal együtt felnőtt hazai magyar írók alkotásainak közlése. Botka Ferenc tanulmányának megírásával nekünk, de méglnkább az utókornak felbecsülhetetlen ér­tékű forrásmunkát adott, amely kiváló anya­gul szolgál a KASSAI MUNKÁS, a későbbi MUN- K.AS történetének megismeréséhez. A lap kul­turális rovata olyan irodalmi alkotásokat tár elénk, amelyek szocialista irodalmunk és félig már feledésbe merült kulturális mozgalmunk történetét gazdagítják. Nem valószínű, hogy élnek még kortársak, akik vissza tudnának emlékezni a lapnak ar­ra az időszakára, amikor mint hetilap jelent meg, azaz 1907—1919 közti időszakára. Valószí­nű azonban, hogy még találkozhatunk — ha nem is nagy számban — olyan kortársakkal, akiknek a KASSAI MUNKÁS 1920-ban napilappá való válására, majd 1922. márciusában MUN­KÁS fejlappal megjelenő napilapra vonatkozó emlékei elevenednek fel a hetvenedik évfor­duló alkalmából. Kommunista pártunknak valóban nagy szol­gálatot tett a lap születésének hetvenedik év­fordulója olyan jelentős esemény, amely meg­kívánja a történetében határkövet jelentő ese­ménynek és azok szereplőinek érdem szerinti felelevenítését. A KASSAI MUNKÁS létrejöttét, az 1905-ös o- roszországi forradalom hatásának köszönheti, amely mozgásba hozta a magyarországi s egy­úttal a szlovákiai munkásmozgalmat is. Az or­szág valamennyi városában tüntetett a mun­kásság az oroszországi forradalom mellett. A tömeges megmozdulások az opportunista .szo­ciáldemokrata vezetőséget élénkebb politikai és szervezeti tevékenységre kényszerltették. Ennek eredményeként a párt budapesti köz­pontja Kelet-Szlovákia területén, Kassa város székhellyel megalakította a Felsőmagyarorszá­gi Szociáldemokrata. Pártot, amely 1906 de­cemberében Kassán megtartott konferenciáján elhatározta, hogy a párt politikai és szerve­zeti tevékenységének fellendítése érdekében KASSAI MUNKÁS néven hetilapot ad ki. Mint helyi jellegű lap — a fejlapja is erről tanúskodik — kezdetben elsősorban Kassa vá­ros munkásságának a szószólója. A további é- vekben fokozatosan leveti vidékies jellegét, és Szlovákia egyik legjelentősebb magyar nyelvű hetilapja lesz. Megjelenésének első éveiben szocialista irányzatú tevékenységének kibonta­koztatásában nagy mértékben akadályozta a szociáldemokrata párt reformista szelleme, mégis nagy érdeme az, hogy a munkástOme- gek bevonásával a mozgalomba hozzájárult a szocialista eszme elhintéséhez. Hogy kellőképpen értékelhessük a reformis­ta álláspontú szociáldemokrata párt lapjaként Indult KASSAI MUNKÁS ellentmondásokkal teli tevékenységét, azt az utat, amelyet megtett az osztályharc alapján álló kommunista párt- lap kialakulásáig, ahhoz Ismernünk kell an­nak a kornak a társadalompolitikai és gazda­sági átalakításáért folyó küzdelmét, mind nem­zetközi, mind hazai vonatkozásban. Csak így tudjuk megindokolni a lap érdemét, hogy 1919 után előfutárja volt a később bekövetkezett forradalmi kibontakozásnak Szlovákiában és egyben a kommunista párt megalakulásáért és a pártnak a Kommunista Internacionáléhoz va­ló csatlakozásáért folyó küzdelemnek. Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának megalakulása után 1921 májusától a párt hivatalos magyar nyelvű lapja lett, s hogy ez még jobban ki­domborodjék, 1922. márciusától a lap címéből elmaradt a KASSAI jelző, s ettől kezdve MUN­KÁS címmel jelent meg. A lap Indulásakor, a XX. század elején lé­nyegében befejeződött az ipari forradalom, a kapitalizmus fokozatosan az imperializmus sza­kaszába lépett. Mint a legtöbb fejlett kapitalista országban, Magyarországon is a kapitalizmus fejlődésével párhuzamosan meggyorsult az a folyamat, a- melynek eredményeként a magyarországi szo­ciáldemokrata párt tömegpárttá vált. A nem ki­mondottan politikai párt szervezeti alapja a szakszervezetek, s a tagok a szakszervezeti fárulékkal együtt a szociáldemokrata párt tag­sági diját is fizették. A munkásmozgalom fel­lendülésével egyldőben a mai Szlovákia terü­letén Is ■ számos új munkásszervezet — szak- szervezetek és művelődési egyesületek — ala­kult. Magyarországon a munkásmozgalom élén erősen reformista Irányzatokkal telített szo­ciáldemokrata vezetők álltak, akik képtelenek voltak világos forradalmi távlatot kitűzni, és ennek folytán a munkásmozgalomban végbe­menő fellendülést kihasználni, csak az általá­nos választójog kivívására szorítkoztak, pedig Lenin szerint az 1905-ös oroszországi polgári demokratikus forradalomnak — egyetlen or­szágban sem volt olyan visszhangja, mint Ausztriában és Magyarországon. Az 1848-as for­radalom után az 1905—1907 közötti végbeme­nő forradalmi megmozdulás volt az ország néptömegetnek legnagyobb mozgalma. Erről ta­núskodik a demokratikus jogaiért küzdő nép harca Magyarországon és Szlovákiában, amely az 1907. októberi általános sztrájkban érte el a tetőfokát. Magyarország és Szlovákia mun­kásosztálya ekkor lépett fel az oroszországi forradalom példájának hatására a történelme folyamán először mint az össznépi széles moz­galom vezető ereje. A KASSAI MUNKÁS a forradalmi megmozdu­lások Idején látott napvilágot, de ez a la­pon az első években nem tükröződött, amikor a lap élén — Porosz Mihály álnéven — Preusz Mór, a kassal pártszervezet és a nyomdász­szakszervezet vezetőségi tagja állott. Ekkor a lapban a párt opportunista és reformista né­zetei érvényesültek. Amikor a lap élére Su- rányl Lajos került — aki ugyancsak nyom­dász volt — a munkásérdekek, az osztályhar­cos szellem, forradalmibb hang érvényesülése tapasztalható. Ugyanakkor számottevő Irodal­mi alkotások Is jelentek meg a lapban, és Surányinak a munkások sorsáról írott érdekes cikkei színesebbé és olvasmányosabbá tették a lapot. Az első világháború négy évre elnémította a KASSAI MUNKAS-t, s 1918 novemberében je­lent meg újra, ismét Surányl Lajos szerkesz­tésében. A lapban a régi reformista nézetek érvényesültek, nem szolgált tanulságul az o- roszországl proletariátus 1917-es győzelmes Ok­tóberi Forradalma. 1919-ben, a Magyar és Szlovák Tanácsköz­társaság Idején napilap, és szerkesztője Milder Sándor, szakszervezeti titkár. Csak három hé­tig volt a Tanácsköztársaság lapja, a Buda­pestről a szerkesztőség segítségére küldött Székely János és Szakasits Antal újságírók közreműködésével szolgálta a proletárdiktatúra ügyét. Botka Ferenc tanulmányában az 1907—1914 és 1918—1919 közötti Időszakot nagyon helye­sen csupán előkészületnek, „előtörténetnek“ nevezi a KASSAI MUNKÁS fejlődésének későb­bi periódusaihoz viszonyítva.“ A Csehszlovák Köztársaság létrejötte után a Szocialista Párt lapjaként, Surányi Lajos szerkesztésében 1919 július 26 án újra megje­lenik a KASSAI MUNKÁS. A Magyar és Szlo­vák Tanácsköztársaság bukása után Szlovákia munkásosztálya minden segítséget megadott a Magyarországon tomboló fehérterror elől ha­zánkba menekült emigránsoknak, s ekkor ke­rültek a KASSAI munkás szerkesztőségébe és kiadóvállalatába a kiváló kommunisták, Sei­den Armin, jász Dezső, Gyetvai János, Háy László, Hidas Antal, a szlovenszkől származá­sú Macza János és Fried Jenő, Kormos Imre, Meschán Ferenc és Glantz Imre. Ez a kimon­dottan kommunista gárda nemcsak a lap idéo- lőglal és szervezeti fellendítése terén végzett elismerésre méltó munkát, hanem aktív esz­mei-politikai tevékenységével a jövő forradal­mi harcaira történő felkészítésében is. Kassán annak az időszaknak kommunista ifjúmunkásai, a komszomollsták az ö neveltjeik voltak. Nem szabad megengedni, hogy ezeknek a harcos kommunistáknak a neve a feledés homályába merüljön.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents