Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-08 / 10. szám

M 9 a süppedő szőnyegek mintázata meg­egyezik a Mátyás-templom tetőmin­tázatával. A Codex-bárban eredeti Corvlna- -lapban gyönyörködhetineik a látoga­tók. Az egyes termeik elnevezése Is a történelemre utal. Az esküvői lako­mát rendezni szándékozók Anjou és i/isegrád nevű különtermeket bé­relhetnek. Akik pedig konfeirenciát, nemzetközi tanácskozást akarnak szervezni, azok számára összenyitha­tó iker-különtermek állnak rendelke­zésre: Matthias Rex — Beatrix; End­re — Béla — Levente. Mindegytk te­rem felidézi a magyar történem egy-egy stílusát, a gótikát, a rene­szánszt vagy éppen a paraszt-barok­kot. Csupán a bálterem név nélküli. A nyolcszáz személyre méretezett csarnok nemcsak a bálozók igényeit elégíti ki, a tolmácsfülkék, a vetí­tők különleges rendezvényeknél Is jól használhatók. Akik pedig „csak“ megszállni a karnak az új luxusvendégfogadóban, a 295 egy- és kétágyas szoba, vala­mint 28 lakosztály közül válogathat nak. Az ötszobás elnöki és a három­szobás, kétszintes alelnöki 'lakosztály mellett több szintes barokk lakosz­tályok várják a vendégeket. A szak­emberek szerint a saroklakosztályok lesznek a legnépszerűbbek: Innen több irányba is nézelődhetnek a tu­risták — ágyukból a Margitszigetre vagy a Gellérthegyre látnak. természetesen az elnöki lakosztály. A Budapest Hilton teljra egészében magyar tulajdon. A Hilton Internatio­nal csupán nevét és szigorú szab­ványrendszerét adta — mindezért azt kérte, hogy vendégoí, valamint a TWA légitársaság vendégel után blzo­EGY KIS PÉNZÜGY Lukács István konyhafőnők a főztjét kínálja ‘ nyos részesedést kapjon a bevételből. Több mint 1,2 milliárd forintba ke­A Hilton Budapest Ifibeiárata A szálloda nem olcsó. Nem olcsó rült a szálloda felépítése. Az évesbe- az Idelátogatóknak sem, de felépítése vételi terv: 225 millió forint, sem került kevésbe. A legdrágább Megéri? Tízezrek csodálják... Neve: Budapest Hilton. Születési helye, idojo: Budapest, 1877. január 1. Családi állapota: egyelőre még él­tartott A Danubius SsáUoda és Gyógy­üdülő Vállalathoz tartozik, „testvéri* a MargttszlgeH Nagyszálló és a héví­zi Thenmál-seálló. Jailenlegl eltartott helyzetéből hamar kinő; a terveik szerint tíz év alatt visszafizeti a fel­építésére fordított költségeket. Szülei: 107 magyar vállalat. Lakóhelye: Budapest, a budavári Mátyás-templom mellett A Halászbás­tya tornyai fölött kilátás nyílik a Duna eg^ budapesti szakaszára. Különleges ismertetőjele: A Hilton InteroatioDal cég 68. szállodája min­denben megfelel a szigorú nemzetkö­zi Hilton-szebálynak. LÉGKONDICIONÁLT FAUST A mai luxus-szálloda helyén egy­kor templom állott. A XIII. század­ban épült Szent Mlklós-templom so­káig Budavár legjelentősebb katedrá- Usa volt A legenda szerint pincéjé­ben találkozott Martlnuzzl Fráter György és az ördöggel Is cimboráié Doctor Johann Faust — s pertut It­tak. A szomszédságban azonban felé­pült egy még nagyobb szentély, a nai Mátyás-templom őse, a régi pedig kolostor lett. A dominikánusok, az „isten kutyái* lakták. A II. világhá­ború idején romhalmazzá vált Sokáig csúfította a közben újjáépült Mátyás- -templom és Halászbástya környékét. Ojjáépítésére különféle tervek szület­tek, végül az Illetékesek a jelenlegi megoldás mellett döntöttek. Először régészeik szállták meg a romos tel­ket, és kiásták a még megmenthető műemlékeket. Évtizednyi munkájuk eredménye ott látható a szállóban — a Szent Miklós-tesnplom tornyát és a káptalanterem egyik falát az erede­tihez hasonlóan épitettéik újjá. A ré­gi kerengő ma sétáló-udvar: falán egykori címerek, kövek, boltozatok emlélkeztetneik a múltra. S a történelmi Időkbe vesző neve­zetes „pertu* színhelyét ma légkon­dicionálás fűti. MÁTYÁS KÓDEXE Régmúlt és korszerű — e két do­log harmőnlája volt az építészek leg­főbb törekvése. A belga üvegekkel borított külső homlokzat mellett fes­tett templomablakok díszelegnek: a Trubadúr bárban az elektromos szál- befúvásos falfestést középkori met­szetek és lovagi páncélingek díszítik; Pável Jánosné, a Danubius Szálln­ia és Gyógyüdülő Vállalat vezérigaz­gatónője szerint — Igen. — Azt hiszem, új vendégkör Is ki­alakul. Mi arra számítunk, hogy az év legnagyobb részében telt ház lesz. Természetesen üzleti számvetések is megelőzték a tervezést — és azt hi­szem, számításaink beválnak. Talán meglepően hangzik, de az új szálló legnagyobb haszna nem a bevétel: Sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy a Hllton-szabvány, a magas színvonal a többi magyar szállodát Is ösztönöz­ni fogja, s az egész szállodai kultú­ránknak hasznára lesz. — Terveznek több, a Hiltonéhoz hasonló szerződést? — Egyelőre most épülő szállodáin­kat akarjuk befejezni. A margitszige­ti Thormál-szállót 1978-ban adjuk át. Több nemzetközi vendéglátó cégtől kaptunk ajánlatokat — úgy gondo­lom, valamelyiket elfogadjuk. MI VAN A TÁNYÉRON? A tányéron mindenekelőtt népi min­ta van. A Kalocsa étterem kézzel fes­tett terítékkel fogadja vendégelt. S hogy ml kerül a tányérba? — erről Lukács István, a szálloda föszakécsa tájékoztat. (Lukács mesterről hadd mondjuk el: nem érdemtelenül kér rült erre a fontos posztra, bejárta Hollandia, Anglia szállóit, fözö'tt Frankfurtban, Kölnben, Helsinkiben —, s 6 volt az 1968-as szakács-olim­pia aranyérmes magyar csapatának vezetője. Akkor megkapták a szakács- Oscar-dljat Is.J. — A KlHon-szabvány előírja, hogy a nemzetközi és a helyi konyha egyaránt szerepeljen az étlapon. A cslpkepaprikás, a töltött káposzta, a disznótoros ugyanúgy slágerünk, mint az osztriga, a teknőcleves vagy a ka> viár. Persze a legbüszkébbek azért saját ételkünlölegességélnkre va­gyunk. — Elmondana egy receptet olvasó- laknak? — A bugaci töltött rostélyost a- jánlom. A rostélyos töltelékét sonka, gomba, paprika, paradicsom, főtt to­jás keverékéből készítjük. Ezt erősen | megfűszerezzük és a húsba töltv?'' megsütjük. Kapros-paprikás tejfölös mártást készítünk hozzá és forró da- nagaluskával tálaljuk. Savanykás bor illik hozzá. — Ml a kedvenc étele? — A rántott csirke. De otthon a feleségem főz .:. Hllton-farsang Divatbál a Hiltonban HILTON-FARSANG Az új szálloda évekig a viták per­gőtüzében állt. Illik-e az épület a Várba •<- erről folyt a késhegyig me­nő disputa a lapok hasábjain. A szál­loda Btkészült, s a megnyitó napján a jő pestiek tízezret özönlötték el az emeleteket. Kritizálták, dicsérteik, mindenhová bekukkantottak. S a köz­vélemény, ez a nagy úr, elfogadta a szállót. Sőt. • A farsangi szezon első Hllton-bál- jának — stílusosan — ez volt a cl- níe: „Ez a divat* ... A Magyar Hírek nyomán m múltkoridban egy Ismerősöm a fel- MM fedBiÚs sugárzó örömével állított meg az utcán. — Stradlvári-hegedü van a brttokombani Mennyit érhet? — sze­gezte mellemnek a kérdést. — Mindeneset­re nem ártana megvizsgálni — válaszoltam. Aztán nem hagyott nyugton. Valahányszor találkoztunk, mindig a hegedűiével hoza­kodott elő. Végül is kötélnek álltam, és megnéztem azt a bizonyos „mesterhegedűt“. Bele Is volt nyomtatva szépen, hogy Anto­nius Stradlvartus Cremonensls Faciebat An­no 1724. Felvilágosítottam, hogy közönsé­ges tucat-, azaz gyári hegedűről van szó. Különben is — fűztem hozzá — véletlenül az 1724-ben készült hegedűket pontosan számon tartfák, mindegyiknek ismerik a tulafdonosdt. Eddig a történet, fa, még csak ennyit: azóta Ismerősöm nem köszön... De hát miért is főnnek tűzbe az embe­rek, ha aránylag olcsó pénzért rájuk sóz­nak egy „eredeti“ Stradivárt-hegedüt? Mi táplálja még ma is a cremonal mester le­gendáját? Ml volt Stradivari titka? Antonio Stradivari (Stradlvartusj a leg­kiválóbb olasz hegedükészttO Cremonában született. 1644-ben és ott is hunyt el 1737- -ben. Életéről nagyon keveset tudunk. Amo­tt tanítványa volt. összesen hetven évig dolgozott. Hosszú munkássága alatt hege­dűkön kívül kitűnő brácsákat és gordonká­kat Is készített. Az utolsó Ismert hegedű, amely az ő jelzésével lett ellátva, 1737-ből származik, és a Hattyúdal elnevezést viseli. Ez a csodálatos hangú egy darabig Zlatko Balokoviö, a világhírű jugoszláv hegedűmű vész birtokában volt. Stradivari titkáról nagyon sok mindent összeírtak. Egyesek a hangszerek lakkjá ban vélték felfedezni a titkot, mások a he gedü fájának erezetében, vastagságában stb. Szinte nem múlhat el hosszabb Időszak, hogy valaki ne jelentené be a bombasztikus hírt: megfejtette Stradivari titkát! Ne hogy nem volt szárító raktára, megőrzött szer­számát igen egyszerűek, kezdetlegesek, mégis átlag 20 nap alatt készített el egy hangszert. Amikor ezeket az adatokat Du­dás Lajos híres mesterrel közöltem, csak a fejét csóválta, és ennyit mondott: „Ilyen rövid idő alatt még ma sem készíthető mes terhegedű..." A statisztikai adatok Stradivári egyik „tltkárór lerántották a fátylat: a mester ugyanis nem egyedül készítette a hangsze­Stradivári titka a fantasztikus és kevésbé fantasztikus el­méletek labirintusába belegabalyodjunk, csak egy érdekes körülményre szeretném felhívni a figyelmet. Stradivari munkássága alatt egyéb hangszereken kívül 540 hege­dűt, 12 brácsát, 50 gordonkát, egy nagybő­gőt és 13 komplett „vonósnégyest“ készí­tett. A statisztikusok szerint Stradlvarinak, hogy ennyi hangszert készíthessen — te­kintetbe véve a kötelező vallási munkaszü­neteket is — hihetetlen gyors munkatem­póra volt szüksége. A korabeli szerszámo­kat, munkafeltételeket figyelembe véve 30—40 nap volt szükséges egy hegedű el­készítéséhez. A nagy cremonal mesternek reit. Segítségére volt két fia és számos ta­nítványa. Persze a hitelesítés, az aláírás tőle származik. Nincs ebben semmi külö­nös. Gondoljunk csak Rubensre... Händel Izrael Egyiptomban című hatalmas méretű bibliát oratóriumát mindössze néhány nap alatt írta. Hogyan lehetséges, teszik fel a naivak a kérdést. Pedig egyszerű a magya­rázat: négyen írták a műveti Sőt Händel a nagy sietségben régebbi műveiből is átül­tetett teljes tételeket az új műbe. Persze, napjainkban a művet hallgatva a zeneszak­értők nem győzik hangsúlyozni Händel zse­nialitását. De térjünk vissza Stradtoarihoz... Bizo­nyára érdekli az olvasót, hogy mégis miért szólnak szebben a cremonal mester hang­szerei, mint a más, közönséges haladók ál­tal „faragott“ nyirettyűk? Hát bizony nem mindegyik Stradivári szól szebben vagy o- lyan jól, mint a többi művészileg megmun­kált hangszer. Ez bizonyos: abban az idő­ben nagyobb választék volt faanyagból. Az­óta rengeteg erdőt kiirtottak, és a környe­zetszennyeződés is megtette a magáét a fa minősége szempontjából. De ez már más téma... Hol vannak Stradivari hangszerei? Arány­lag kevés maradt belőlük, a legtöbb ame­rikai gazdagok tulajdona. A híres művé­szek közül is. csak kevesen büszkélkedhet­nek Stradivarival. Menuhin birtokában négy Stradivari van. Az újságokban elég gyak­ran lehet olvasni, hogy eredeti Stradiuari- -hegedüre bukkantak, de kivétel nélkül kö­zönséges szabvány-, vagyis gyárt hegedűről van szó. Végezetül, vigasztalásul csak annyit: sok szépen szóló hegedű van — főleg hozzá­értő kézben —, ha nem is Antonius Stra- dlvarlus Cremonensls készítette. És hadd tegyem még írásomhoz Dudás mester sza­vait: „A hegedűkészítö mesterek mestersé­gükben sokkal többre vitték volna, ha nem Stradivari titkának megfejtésére töreksze­nek, hanem tudásukat fejlesztik.“ m — m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents