Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-08 / 10. szám
EUROPAS PROBLEM NR.1 Arbeitslose inäer EQ — 5204000 Irtend 1tlOOO»1279C> Arbeitsloi England il35600O-=5.6% 2821C V- ' '' * V 'iá 1973 " 1974 1975 1976 DänemarK iieooo=5>9% Ä Közös Piac országaiban a brüsszeli Közbs Piac Bizottság számításai szerint 7—8 millió mun* kahely hiányzik; a közösség országaiban egy bon* ni tájékoztatás szerint valamivel több mint száz* millió keresőképes ember él. Az NSZK kivételével — ahol valami, nem túlságosan Jelentős csökkenés volt — 1976-ban mindenütt nőtt Nyugat-Európában a munkanélküliek száma és aránya. 1976. január*-szeptember hónapokban 5,2 milMó volt, és ez a szám, éppen kétszer akkora, mint 1973-ban. A leg* alacsonyabb az arány az NSZK-ban: 4,7 százalék* A legmagasabb Írországban: 12,7 százalék — az átlag a Közös Piac országaiban 5,9 százalék volt az elmúlt esztendő első kilenc hónapjának átla* gábnn. A z amerikai politikai életben a szavak és tettek közötti ellent* mondás már a nyugati burzsoá újságíróknak is szemet szúr. A Le Monde cimű francia burzsoá napilap a legutóbb azon ütközött meg, hogy amíg az Egyesült Államok az emberi jogokat és a demokráciát prokla-- málja, ugyanakkor a világ különböző részeiben diktatórikus, sót kimondottan fasiszta rendszereket támogat. A Le Monde ezt „külföldi fasizmusnak“ nevezi Az Egyesült Államok hivatalos körei, amelyek magukat a szabadság és demokrácia őreinek nevezik, a valóságban a népelnyomó diktátor! rezsimek patrónusal. Különösen jellemző ez Latln-Amerikára, ahol a la* kosság háromnegyed része jogtalan diktátort rendszerben él. Legjobb példa erre Pinochet chilei fasiszta rezsimje. Nem kevésbé szomorú a helyzet Uruguayban, ahol minden 500 lakosra jut egy politikai fogoly. Guatemalában csupán ebben DIKTATÚRA USA-MÖDRA az évtizedben legkevesebb tizenöté* zer személyt végeztek ki, akik nem értettek egyet a rendszerrel. Hasonló terrorral tartja fenn uralmát több afrikai és ázsiai rendszer is. Mindezek mögött már évtizedek óta az Egyesült Államok uralkodó körei állnak. Csupán a módszer változott. A nyílt katonai beavatkozás helyett többnyire a Központi Hírszerző Szolgálat, a CIA ügynökei szer* vezik a háttérben az államfordulatot. Az utóbbi időben kirobbant számtalan botrány lerántotta a leplet a hír* hedt szervezet aljas mesterkedései* ről, de sok piszkos ügyet még min* dig homály fed. Meggyőző bizonyl* ték erre Chile esete. William Colby, a CIA egykori főnöke beismerte, hogy a szervezet 11 millió dollárt fordított Salvador Allende elnök törvényesen megválasztott kormá* nyának megdöntésére. A CIA mind* ezt és további hasonló ügyeletéit az amerikai kormány beleegyezésével teszi. Nem meglepő továbbá, hogy az ellenforradalmi puccsokat Latln-A* merlkában mindig a katonák hajtőt* ták végre. Azok a katonák, akiket az Egyesült Államokban képeztek ki. A chilei és további példák igazoí* ják, hogy az USA Latin-Amerikában olyan erőket szervez, amelyek bár* mire képesek, ha veszélyben forog kenyéradó gazdáik érdeke. íme, az amerikai demokrácia iga* zi arca. SEGÉDANYAG A POLITIKAI OKTATÁSHOZ Segédanyagunk témája a demokrácia, szűkebb értelemben a szocialista demokrácia, amelyről Vlagyimir Iljics Lenin azt mondta, hogy „milliószor demokratikusabb a legdemokratikusabb burzsoá köztársaságnál“. Az élet mindennap meggyőz bennünket arról, hogy csak a szocialista társadalom biztosítja az ember sokoldalú fejlődését. Ez a társadalom a dolgozó tömegek érdekeit szolgálja. Alapja a munkásosztály hatalma, amelyet a parasztsággal és a dolgozó értelmiséggel szoros szövetségben valósít meg, és megszünteti az ember ember által való kizsákmányolását. Az összehasonlítás kedvéért példákat közlünk az agyondicsért burzsoá demokráciáról, hogy szemléltessük: a kizsákmányoló rendszerekben a demokráciának csak a látszata van meg. Betekintést nyújtunk továbbá a demokrácia revizionista és antikommunista elferdítésének elméletébe. DEMOKRÁCIA ■ MILLIÓK SZAmARA A szocialista társadalom szocialista politikai és gazdasági viszonyokon alapszik. A dolgozók ilyen viszonyoik között alakítják életüket és a szocialista társadalmi viszonyokat. A szocialista rendszer tartalma és jellege határozza meg a szocialista termelési módot és a szocialista társadalom osztá1yjeIIegé>t. A gazdasági és politikai viszonyok szerkezetének természete hozzájárul az egyéni és társadalmi érdekek azonosulásához. Rendszerünk gazdagabbá, alkotásra érettebbé teszi az ember életét, s ez természetesen, nem automatikus folyamat, hanem a társadalom tagjai tudatos tevékenységének eredménye lRnyeges különbség Melyek a leglényegesebb különbségek a kapitalista és a szocialista társadalmi rendszer között? A kiindulópont a tőkés rendszerben uralkodó magántulajdon és a szocializmusban kialakult társadalmi tulajdon közötti ellentét. Ezzel a szocialista társadalomban végzett munka jellege is összefügg. A tőkés társadalomban kényszerből végzett munka a mi társadalmunkban tudatosan szervezett tevékenységgé fejlődik. A munka társadalmi szerepe Is megváltozik, az alkotó tevékenység egyre inkább becsületbeli üggyé válik. á burzsoá életmód és a szocialista életmód közötti ellentét lényegébem a magántulajdon Individualizmusa és a szocializmusban érvényesülő kollektivizmus közötti ellentét. A szocialista életmódra a közösségi szellem és az Internacionalizmus jellemző. E két tulajdonság egymással szorosan összefügg. A szocialista társadalom leküzdi a nemzetek és a nemzetiségek közötti ellentéteket, megváltoztatja az életmódot. A szocia- •Uzmus építése hosszú Ideig tartó és céltudatos tevékenység, amely a gazdasági és politikai élet minden szférájára, az emberi élet minden területére hatással van, és mély változásokkal jár. Megváltozik a társadalom szociális és osztályszerkezete. Az első s2^kaszban megszűnik a magántulajdon, és ezzel lehetőség nyílik a társadalmi osztályok közeledésére. A kizsákmányoló kapitalista társadalmi rendszer megszüntetése olyan forra- dalnii tett volt, amelynek segítségével a dolgozók fokozatosan megszüntethették a társadalnti egyenlőtlenségeket, fokozatosan feléplthettéic a szocialista társadalmat, egyre homogénebb társadalmat hozhattak létre, a társadalom minden tagja számára egyenlő érvényesülési lehetőségeket teremthettek és az egyén sokoldalú fejlődéséhez Is megteremtették az előfeltételeket. társadalom — KOLLEKTÍVA — EGYÉN Ha a szocialista rendszert a társadalomszervezés szemszögéből vizsgáljuk, látjuk, hogy az egyén és a társadalom közötti szociális viszonyok kölcsönösek. A társadalom, a kollektíva és az egyén a szociális kapcsolatok jellennzö szerkezetét alkotják, és az egyes kategóriák befolyásolják egymást. Az egyén mindig, mint a társadalomhoz tartozó kollektíva tagja nyilvánul meg. Cselekedeteit, egyéniségét a közösség nagy mór- tékbem befolyásolja. Az egyénről való társadalmi gondoskodás a kollektíva közvetítésével valósul meg. Ha szemügyre vesszük, miként jön létre a szociali.sta típusú személyiség, ha a szocialista társadalmat az ember társadalmi környezeteként tanulmányozzuk, ha mélyebben behatolunk a szocializmus gazdasági viszonyainak rendszerébe, rájövünk, milyen szerepük van az objektív feltételeknek és a szubjektív tényezőknek az emberek tudatának formálásában. Észrevesszük Ilyenkor, miként módosulnak az emberi kapcsolatok, miként változik az ember és a természet, valamint a tudomány viszonya, hogy az emberek személyiségé formálódásánál milyen új vonások domborodnak ki (főleg a kollektivizmus és az intemaoio- nalizmus). Tapasztalbatjuik Ilyenkor, miként kapcsolódik ősszé az általános és az egyéail, a társadalmi és a személyes érdek. Elsősorban azonban a szocialista demokrácia rendszerében tanulmányozhatjuk az egyént. A szocialista rendszer, amely alapvetőéin megváltoztatta az államhatalom jellegét, az egyén számára egészen új helyzetet teremtett a társadalom politikai szervezetében. Megváltozott a demokratikus Intézimények tartalma és az egyénre gyakorolt hatása, és a társadalom tagjai egészen újszerűén viszonyulnak az államhatalomhoz. DEMOKRÁCIA — VALAMENNYI DOLGOzö szAmAra Tegyük fel a kérdési: melyek a szocialista demokrácia jellemző vonásai, melyek a dolgozó ember szocialista demokráciában betöltött szerepének sajátosságai, és eze4( a sajátesságok miként határozzák meg az egyén tevékenységét a társadalmi viszonyok poütíkaá szférájában? Elsősorban azt kell hangsúlyozni, hogy az államhatalom egész te- vékenys^ének a dolgozó népet kell szolgálnia, mert a szocialisita társadalom szociális és osztályszerkezete kizárja é- gyetlen osztály (vagy réteg) egyoldalú előnyökhöz juttatását. A szocialista demokrácia — valamennyi dolgozó demokráciája. A szocialisia demokratizimus lényeges vonása, hegy az állampolgárok jogait és szabadságjogait gazdasági és politikai eszközökkel szavatolja. A szocialista tervgazdálkodás és a néphatalom biztosítja a társadalom tagjai számára a jogot a munkához és a pihenéshez, a művelődéshez, az egészségvédelemhez és a szociális ellátáshoz. Az anyagi Igények kielégítése, persze, minden országban a termelőerők fejlettségétől, a társadalom tulajdonában levő vagyon mennyiségétől függ, de mindenesetre tény, hogy a javak elosztása mélységesen demokratikus jellegű, és ugyanez mondható el az Igények általános kielégttéséröl Is. Munkánk eredménye az egész társadalmat gazdagítja, (Folytatjuk a következő oldakm)
