Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-08 / 10. szám

Múlt heti összefoglalónkban beszá- moltonk a csehszlovák diplomácia aktivitásáról. Ezen a héten is hazai vonatkozású igen fontos külpolitikai eseménnyel kezdhet|űk beszámolón­kat. Külügyminiszterünk Bohusiav Chüoupek Prágában vedégül látta Max van der Stoellet, a Holland Ki­rályság külügyminiszterét. A két kül­ügyminiszter tanácskozásának napi­rendjén időszerű nemzetközi politikai kérdések szerepeltek. A felek hang­súlyozták, hogy fontosnak tartják, miszerint a világ valamennyi felelős tényezője és a realista erők támogas­sák a nemzetközi kapcsolatokat Je­lenleg meghatározó és a nemzetközi feszültség enyhülését követő irányza­tot. A két külügyminiszter egybe­hangzó véleménye szerint a helsinki tárgyalások alapján Jelentős haladás történt a legfontosabb területen — az államok közti politikai kapcsola­tok terén. Gyarapodtak a kétoldalú kapcsolatok is. Európában fokozato­san kialakult és folyamatosan kiala­kul az a légkör, amely a minden te­rületen való együttműködés gyümöl­csöző és konstruktiv fejlődésének a- lapvető feltétele. lapzártánk időpontjában kezdődik Szófiában a szocialista országok test­vérpártjai központi bizottsági titká­rainak tanácskozása. A tanácskozáson a szocialista országok tesvérpártiai- nak ideológiai és külpolitikai együtt­működése szerénél. A csehszlovák küldöttséget Vasil Bifak, a CSKP KB elnökségének tagja és titkára vezeti. Ezekben a napokban ünnepeltük meg hazánkban és a Lengyelország ban a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és Lengyel Népköztársaság barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződése aláírá­sának tizedik évfordulóját. Oj politikai bótrány körvonalai raj­zolódnak ki 8 nyugatnémet főváros­ban. A hamburgi Der Spiegel című ismert hetilap az araerikiji Water­gate ügyre emlékeztető esetről i\itjá le a leplet. A folyóirat szerint Wer­ner Mayhofer belügyminiszternek és Richard Mayernek, az úgynevezett al­kotmányvédő hivatal (politikai titkos- rendőrség) elnökének utasítására 1976. január 2-ára virradó éjszaka a politikai rendőrség ügynökei betör­tek Claus Robert Traube atomtudós lakására és ott lehallgatókészüléket rejtettek el. A készüléket egy máso­dik betörés során 1978. február 28-án távolították el. Ugyancsak 1976. janu­ár 2-tól egy éven át lehallgatták Trau­be telefonjait és felbontották a leve­leit. Mindezt bírói végzés vagy más illetékes hatóság tudta nélkül, és ez­zel megsértették az alkotmány ide vonatkozó rendelkezéseit. Mayhofer belügyminiszter tagadja a törvénysértést, s a magánlakás, a levéltitok, a telefonbeszélgetések le­hallgatása tilalmának megsértését „sürgős közérdekkel“ próbálta meg­indokolni. A politikai rendőrség az­zal vádolja Claus Traubet, aki egy atomerőmű építő kutatóintézetben dol­gozott, hogy kapcsolatot tartott ter­rorista szervezethez tartozó szemé­lyekkel és elejét kellett venni annak, hogy atomtitok vagy atomfegyver elő­állítására alkalmas anyagok terroris­ták kezébe kerüljenek. A Dér Spiegel szerint Traube kapcsolata a terroris­tákkal egyáltalán nem olyan jellegű volt, hogy az említett veszélyt magá­ban hordozta volna. Traube telefon­jának lehallgatása és az eddigi nyo­mozás nem Jutott oíyan eredményre, amelyek alapján eljárást indíthattak volna az atomtudós ellen. Megfigye­lők szerint a belügyminiszter most azon (áradozik, hogy az alkotmány sértés vádját kivédje és vplamilyen paragrafust találjon, amellyél igazol­ni tudja az atomtudóssal szemben alkalmazott, az alkotmány által azon­ban megtiltott eljárást. Chilében továbbra is üldözik a ha­zafiakat. Pinochet titkos szolgálatá­nak emberei meggyilkolták Manuel Vergast, a chilei KP tagját, volt par­lamenti képviselőt. Holttestét több más tetemmel együtt a dél-chilei Maino folvóban találták meg. HETED A SZISZ [S AZ IDlOGIAI MUH Február utolsó napján sajtóérte­kezletet tartottak a SZISZ SZKB-án. Helmut Vácha, a központi bizottság titkára elmondta, hogy a SZISZ az I. kongresszusa óta eltelt Időszak­ban a proletár nemzetköziség és a szocialista hazefiság alapéival alap­ján mozgósította a fiatalokat. Bebi­zonyosodott, hogy csak a marxlsta- -lenlnlsta alapelveken nyugvó egy­séges szervezet képes vezetni a fiatalokat. — Az Ifjúsági nevelömunkában — mondotta a titkár — sikerült érvé­nyesíteni az igényességet, és így a munkánk az ideológiai nevelés te­rén eredményes. Elégedettek lehe­tünk. Az ifjúság aktivitása különösen a XV. kongresszus előtti Időszakban, majd pedig a választások előkészí­tése folyamán volt szembetűnő. A fiatalok akkor és azóta is napról ' napra bizonyságot tesznek arról, hogy minden erejükkel támogatják és vállalják a párt programját. Erről tanúskodnak a fiatalok kö­telezettségvállalásai is. A világnézeti nevelés terén elért eredmények leginkább a munkához és tanuláshoz való komoly hozzáál­lásban mutatkoznak meg. A fiatalok ma Jobban, mint bármikor, részt vállalnak a szocializmus építéséből, és mindig ott vannak, ahol a mun­kásosztály legjobb tagjai. Pozitívumként könyvelhetjük el, hogy az Ideológiai munka nagyobb részét ma elsősorban az alapszer­VBzetek végzik. A világnézeti neve­lésben ÚJ munkaformák születnek. A fiatalok a munkát megtervezik, átgondolják és tudatosan töreksze­nek arra, hogy eredményes legyen. A munkára való nevelés egyre Jobban elmélyíti a fiatalokban a munka iránti tiszteletet. A kétkezi munkának a fiatalok körében is megvan a becsülete, és ez minden­képpen az eredményes ideológiai munkának köszönhető. Hogy az Ifjúsági szervezet Ideo­lógiai munkája Ilyen hatékony és sikeres, azt viszont annak köszön­hetjük, hogy komoly segítséget kop­tunk a pártszervezetektől. Ma alig van olyan ifjúsági szervezet, amely ne kapna segítséget az Idősebb elv- társaktől. És ez meg Is látszik a munkájukon. A politikai oktatásnak a Szocia­lista Ifjúsági Szövetségben már megvan a maga egységes formája és helye. A fő kritérium ezért a II. kongresszus előkészítése idején és utána is elsősorban a minőség lesz. Ezért még a kis falusi alapszerve­zetek munkájában Is érvényesíteni kell az ÚJ, hatékonyabb formákat. A kis és szét szórt üzemi szervezetek­nél Is meg kell találni azt a for­mát, amely nekik megfelelő. El kell érni azt is, hogy minden egyes szervezetben a helyi vlszonyo'k is­merete alapján vezessék a politikai oktatást, s az megfeleljen a fiatalok igényénéik. Szocialista Ifjúsági Szövet­ségünk életének idei legna­gyobb eseménye a szövetség II. kongressznsa lesz. Ez al­kalmas időpont arra, hogy visszapillantsunk haladó if­júsági mozgalmunk eddig megtett útjára, mert már a marxizmus klasszikusai is felismerték, hogy a haladó forradalmi hagyományokból Adalékok itjusagi mozgalmunk történetéhez mindig meríthetünk tanulsá­gokat a mai feladatok meg­oldásához. Ezért mi is elhatároztuk, hogy felelevenítjük ifjúsági mozgalmunk felszabadulás utáni történetét. Jövő szá­munkban induló cikksoroza­tunk szerzője dr. Magyarics Vince, a CSKP KB dolgozó­ja. Reméljük, hogy főleg a politikai körök jó hasznát veszik majd a tagok eszmei nevelésében a magyar nyel­ven eddig még nem publi­kált tényeknek. SZÜIÖK.NEVEIÖK EGYÜTT! Már hagyomány, hogy a Nő­vé Zámky-1 Kilencéves Alapis­kola Száraz László Igazgató elvtárs irányításával évente megrendezi a szülők, nevelők találkozóját. A találkozón a déJutáni órákban politikai elő­adások lesznek, és az esti 6- rákban elkezdődik a bál. Eb­ben az évben az érsekújvári Járás legjobb és legismertebb zenekara a „So-lman“ tánczene­kar Játssza a talpalávalót. Az előadók között mindig ott ta­láljuk Űlvedy Aladár mérnököt és dr. Flbakovszky János elv- társat és feleségét Is. Az igazgatóság és az egész tantestület célja a találkozó megrendezésével is a diákok szocialista nevelése, a szülők politikai látókörének bővítése, a szülők-nevelők kapcsolatának megteremtése. Kermét Erika III. D. Niüveie2^ «iTiii» Sikeres álarcosbál A gbelcei (köbőlkúti) Kilenc­éves Alapiskola József Attila nevét viselő pionircsapata mint minden évben, az idén is meg­rendezte a hagyományos álar­cosbált. Az ötletes jelmezek kö­zül a pálmát Barta Éviké vitte- el a tévémaci Jelmezével. Az iskola pionircsapata a múlt év­ben is jól végezte a munkáját. Sikerült a gesztenye- és csip- kebogyógyújtés, a céllövő ver­seny, s ez mind a pionírok ak­tivitását és ügyességét bizo­nyítja. Zsldek Ildikó Gimnázium — Nővé Zámky MEGIEPETÍST készítenek A CSEMADOK Dvory nad 2l- tavou-1 szervezete nemrég be­mutatta „Emlékszel még“ című műsorát. Most ismét meglepe­tést készítenek a falu lakosai számára. Istenes Mária tanító­nő vezetésével működik a népi- kórus. Németh Imre és Istenes Ferencné vezetésével a napok­ban elkezdődtek egy új szín­darab első próbái. A darab el­me „Zeng az erdő“, bemutatója május elején lesz. Recska Judit Dvory nad 2itavou A napokban tartotta meg évzá- rőgyűlését a Dun. Streda-i Jed- nota fogyasztási szövetkezet mel­lett működő SZISZ-szervezet. A beszámolót Kovacsik elvtárs, az alapszervezet elnöke mondot­ta. Alapszervezetünk tagjai az el­múlt évben eredményes munkát végeztek. Aktívan bekapcsolódtak a különböző Iskolázásokba és ve- télkadő-kbe, a kultúrrendezvények szervezésébe, hogy növeljék egyé­ni tudásukat, politikai felkészült­ségüket, marxista-leninista világ­nézetüket. Részt vettünk az egysé­ges honvédelmi nevelés keretében megrendezett versenyeken Is, ahol nagyon jó helyezést értünk el. Szép eredményekről számolt be KovacsJik elvtárs a spo«rt terén Is. Alapszervezetünk tagjai a labdarú­gás, asztalitenisz, és az atlétika 1- ránt tanúsították a legnagyobb ér­deklődést. Az érdekkörök közül a Foto-kör munkáját emelte ki, amely az el­múlt időszakban nagyon eredmé­nyes tevékenységet fejtett ki. Több­száz fényképet készítettek üze­münk fejlődéséről, dolgozőink é- letéröl, és ezzel Is gyarapították a faliújságok propagáclós anyagát. Ifjúsági alapszervezetünk na­gyon jó kapcsolatokat tart fenn a Nemzedékek találkozója társadalmi szervezetekkel Is: vala­mennyi rendezvényünket anyagi­lag és erkölcsileg támogatták. Az üzemi pártszervezet nevében Örögl László, a Forradalmi Szak- szervezet nevében pedig Johancslk Gyula elvtárs köszöntötte az évzá­ró résztvevőit és további tevé­kenységükhöz jó erőt, egészséget és sikereket kívánt. Szöveg és képek: F á p a y Ferenc A kamenlni (kéméndi) SZISZ-a lapszervezet évzáró taggyűlésén a szervezet elnöke. Rák Pál értékel­te a fiatalok elmúlt évi tevékeny­ségét. Ezt követte az 1977-es évre szóló munkaterv ismertetése, majd az ÚJ vezetőség megválasztása. A szervezet feladatul tűzte ki a nagyobb aktivitást a politikai és a kulturális élet terén, valamint az eddiginél szorosabb együttműkö­dést a pionírszervezettel. A falu elöljáróinak nevében Pinner János elvtárs szólt néhány szót a fiatalokhoz és sok sikert :..C Foto: Archív kívánt további munkájukban. A taggyűlés rövid kultúrműsorral zá rult. B e n y 6 Mária Karaenin A SZISZ tvrdosovcel (tardosked dl) szervezete évzáró gyűlést tar­tott. Az alapszervezet elnöke, Kvetkó Zsuzsanna beszámolt a múlt évi tevékenységről. Ebből megtudtuk, hogy a szervezet leg­jobb eredményeit a sport terén ér­te el. A szervezet legaktívabb tag­jait, Varga Istvánt, Tóth Marikát és Balogh Vincét kitüntették. Vas Zoltán Kolárovón (Gúta) a Jednota SZISZ-szervezete megtartotta évzá ró taggyűlését. Bezúr Mária elnök megelégedés­sel szélt a fiatalok munkájáról. A vitában több értékes felajánlás hangzott el a SZISZ II. kongresz- szusa tiszteletére. Balogh Zoltán Az erőszak Azt mondja az egyik olvasónk a minap, miért nem írunk izgalma­sabb dolgokról? — Talán nem tudtok róluk? ’ — kérdezte még .gúnyosan, s arról értekezett, hogy micsoda újságí­rók vagyunk, ha nincs informáci­ónk. Es míg így elmélkedett, so­rolta az eseteket': itt az apa a- gyonszürta pólyós gyermekét, a- mott a fiú úgy kupán vágta az ap­ját, hogy többé napi tért magához; másutt pedig megint a fiú és az anya közit állandó veszekedés ve­zetett a halálba. Miért nem írunk ezekről az esetekről? — kérdez­te többször ts nyomatékosan. Nos, valóban, mtért; Igazán nin­csenek tnjormációlnk? Nem akarok kérkedni, de ha azt hiszi valaki, hogy nem tudunk az esetekről, vagy hogy képtelenek vagyunk róluk tudomást szerezni nagyon is téved. Mert nem kell a közbiztonsági szerveket zavarni, e- lég ha az ember bemegy a kór­házba vagy a járási nemzeti bi­zottságok illetékes osztályára, bí­róságokra, már nincs titok. Emiit egy „tucatnyi“ cigány halt meg amott ugyan azt mondják, hogy a folyóba esett az illető, de a falu népe... Hát akkor miért nem járunk u tána, s miért nem vesszük toll hegyére? Először is lehet, hogy így, ami­kor az ember felsoroíja, egyszeri­ben soknak tűnik ez a pár reset. De valóban Ilyen sok van belőle? Nem, egyáltalán nem. Az igazság az, hogy ttt-ott elöjordul még Ilyesmi is, de már régen nem ez a jellemző. Az emberek békésen és nyugodtan élnek; és ez a jó. Aztán meg miért járjunk a rossz példák után? Egyik régebbi riport- alanyom, hogyan, hogyan ..nem börtönbe került. Leülte a két évét, hazaengedték, néhány napig ten- gett-lengett, majd amikor végképp elfogyott a pénze, megpróbált ma­gának szerezni. Itt kért egy szá­zast, ott ígért valamit, s amikor már nem tudott kitől kölcsönözni, vett egy gumikalapácsot, s leütöt­te az egyik üzletvezetőt. Az sze­rencsére magához tért, s fénykép alapján azonosítani tudta a táma­dóját, aki ezek után újra vissza­került a börtönbe. Amikor a bíró­ságon megkérdezték, miért tette, elmondta, hogy a börtönben oko­sították ki. Tudni illik, nem volt mit csinálni a hosszú téli estéken, így hát mindenki mesélt. A jó ö- reg rókák is. Sőt, fenték a fogu­kat, ha majd kikerülnek... 0 jött ki legelőbb, hát megpróbálta. Tehát azért nem írunk róla, mert azt hisszük, ha nem közöl­jük, akkor nem is létezik? Nem, nem ezt valljuk. Mégis úgj/ gon­doljuk, nem kell hosszadalmason ecsetelni az eseteket, ne hogy úgy járjunk, mint a Kék fény-ben jár­tak. Manapság, amúgy ts sok erő­szakot, gyilkosságot hall és lát az ember. Elég kinyitni-a ív-t, máris lövöldözős jelenet kellős közepén találja magát a néző. S ha átkap­csoljuk Bécsre, már alig látunk mást, mint krimit. Bs ez, még, mint mondják, „a szelíd és sem­leges“ Bécs. Mi lehet hát akkor Amerikában? Egyszerre tizenkét kanálison ugyanaz. A megszámlál­hatatlan gyilkosságról, botrányról szóló hírek legalábbis ezt tanúsít­ják. Vagyis, hogy kéz a kézben jár a két dolog: a bulvársajtó és a gyilkosság. Sőt, a film is ■se­gít. Azt mondják sokkhatásra tö­rekszik; szörnyeket gyárt, túlten­genék a rémségek. Amerikában már zsebpénzt sem mernek ma­guknál hordani az emberek, mert már az a pár dollár is jaz életük­be kerülhet. Bs mi is ilyesmit akarnánk? Aligha! Németh István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents