Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-01 / 9. szám

(M 9 szocialista hazafiság-proletár nemzetköziség clallsta bazaflság ős Interna­cionalizmus nemes érzelmeit. A szlovák és magyar mun­kások özOtt korábban sem volt és természetesen ma sincs olyan viszony, amely a gyűlölködéssel lenne határos. Nemzeteinknek s(^ olyan köl­csönös haladó hagyománya van, amely a tzoclálls és nem­zeti elnyomás ellen folytatott közös harc során született. £s ez az az alap, amelyről a pozitív hazafias és Internacio­nalista nevelésben elindulha­tunk. A burzsoázia és az ellensé­ges elemek mindig azokat a Jelenségeket igyekeztek elő­térbe helyezni, amelyek elvá­lasztották bennünket. Keres­ték és szították a nemzetek közti meg nem értést. Gondoljunk csak az 1968-69-es krizises időszakra, amikor a jobboldali elemek demagó­giájának hatására különösen Dél-Szlováklában szították a nacionalista ellentéteket. Csak a marxista-leninista teória adja meg nekünk azt a lehetőséget, amelynek álap­ján megoldhatjuk a nemzeti­ségi kérdést. Ez ugyanis az egyetlen olyan teória, amely demokratikus és az önkéntes­ség alapján oldja meg a nagy és kis nemz tel- kapcsolatát. Ennek az alapján oldjuk meg ml is a nyelv, az Iskola és a kultúra alapkérdéseit. Lenin azt Írja ezzel kapcsolatban, hogy nem nemzeti, hanem nemzetközi, a nemzeteket ma­gasabb, szocialista egységbe tömörítő elvek vannak a lobo­gónkra tűzve, fis ez így Igaz. Minden nemzetnek és nem­zetiségnek teljes jog', hogy megtartsa és fejlessze nemzeti hagyományait, jogában áll — megtartva a művelődés egysé ges tartalmát — anyanyelvi Iskolákat létesíteni és fenn­tartani. Ezzel szemben min­den egyes nemzet és nemzeti­ség kötelességei közé tartozik az egy államban élő közössé­gek baráti kapcsolatának az ápolása és elmélyítése. Ebben az értelemben hasznos és szükségszerű a többség nyel­vének elsajátítása, föltételez- hogy ezt a nemzetiségi cso­port tagjai nem találják erő­szakosnak és az önkéntesség alapelvével ellentétesnek. Az utóbbi ugyanis ellenkeznek a szocialista nemzetköziség alapelvevel. Ebben az értelemben a ml nemzetiségi folyóiratunk, a- mely a magyar nemzetiségi fiatalok lapja, továbbra Is je­lentős közművelődési és neve­lő szerepet f^thet be. rakoztató fele — akkor a kul­túra-többletből müveltség- -töbletté kellene válnia. En­nek pedig észrevehetően ott kellene lennie az iskolában: a tanulók feleletében; a pá­lyaválasztásban: az Igények és a lehetőségek reálisabb mérlegelésében, de a tovább­tanulást igényben Is; a ha­gyományok szaretőbb ápolásá­ban és az életre való inten­zivebb felkészülésben. A két­nyelvű és blkultúrájú sze­mély meghatározó jegye eb­ből eredően a szélesebbre ha­tó kognitív-tartalmi és a mé­lyebbre érő érzelmi-energeti­kai töltés, mely minden pszi­chikus folyamat többre ösz­tönző bázisa. A nagyobb. Igé­nyesebb feladatok megoldásá­ra való vállalkozás fémjelzi Igazán az emberi tanulás, a társadalmi alkamazkodás és önmaga állandó alakításának igényét. Dr. Balázs Béla az tj Szó rovatvezetője — Az immár több mint ne­gyedszázados csehszlovákiai magyar nyelvű sajtó 1948 de­cemberében azzal a feladattal látott munkához, hogy kifeje­zője és hangadója legyen a csehszlovákiai magyar dolgn — A felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar nyelvű sajtó története tulajdonkép­pen 1948. december 15-én, az Oj Szó első számának a m%- jelenésével kezdődött. Az Oj ifjésáe amely a napokban ün­Dr. Mózsí Ferenc, az irodalom tudományok kandidátusa Régóta foglalkoztat a gon­dolat: hu valaki két nyelvet Ismer, két kultúra éltető tlul- dumával él. akkor valóban múvdltebb ls7 Műveltebb, a fogalom korszerű értelmezé- , sében7 Ment a korszerű mű- ^ veltségnelk egyrészt megában kell foglalnia mindazt a ki­próbált értéket, amit az em­beriség felhalmozott^ más­részt meg kell adnia a teher sőg, képesség szerinti kibon takozás lehetőségét, mégboz zé a társadalom mat-hqlnapl Igényének megfelelően. U gyanakkor a tudományok egy ré gyorsuló fejlődése — a tu doményos-műszakl forrada lom — arra ösztönzi az iga zán mű veit egyént, hogy ól landöan gyarapítsa ismerete it, hogy egy pillanatra se te klntse lezártnak a tudását Tehát a korszerű általános mű­veltséggel felvértezett ember állandóan igényli a változó valóság megismerését, az új és ÚJ tntormáclók befogadá­sát A korszerűéin értelmezett műveltség-fogalom tehát ném a szellemi javakkal való jól­lakottsághoz, hanem Inkább az éhség érzetéhez hasonlít­ható. Az Igazán műveüt ember egyik állandó és nélkfllözhe- tetlén jegye a többre, a jobb­ra való állandö törekvés, a továbbtanulási Igény, a többé válás szüksége. Mennyiben van meg ez a törekvés abban az ifjúsáehun. smely értelmi zök sajátos helyzetének. Már indulásakor hivatásának érez­te, hogy Csehszlovákia Kom munlsta Pártja és Csehszlová kla kormánya irányelvének megfelelően a magyar nemze ttségű dolgozókat az ország építő feladatok teljesítésére mozgósítsa, a falvak szövetke­zetesítésének gondolatát tá mogassa, a haladó világnéze­tet terjessze, az új munka módszereket és a legjobb dol­gozók munkaslkereit népsze­rűsítse. Állandó kötelességé­nek tartotta azt Is, hogy az újság nyújtotta lehetőségek keretei között rendszeres nép­műveléssel, széles körű poli­tikai és felvilágosító munká­val küzdjön az emberek tuda­tának megnyeréséért, az új típusú szocialista ember« ki­alakításáért. nepelte Indulásának húszon ötödik évfordulóját, 1952. ja­nuár 26-án került először az olvasók kezébe — Csehszlovákiában jelen­leg az alábbi országos lapok, Illetve folyóiratok jelennek meg: Oj Szó, Pártélet, Szov­jetbarát, Oj Ifjúság, Szabad Földműves, Hét, Nő, Szakszer­vezeti Közlöny, Tábortűz, Kis fipltö. Természet és Társada­lom, Népművelés, Szocialista Nevelés, Irodalmi Szemle, Népegészség, Tűzoltó, Nemze­ti Bizottságok, Barátnő. — Sajtónk munkásságával minden Időben elkötelezetten támogatta az újért és a hala­dásért folyó küzdelmet. A sa­játos témákkal kapcsolatban Is gyakran hallatta hangját. Az elmúlt években többek kö­zött vitáit Indított az Irodalmi életről, a könyvkiadásról, a szlovák nyelv megtanulásá­nak szükségességéről, az ön- tevéikeny színjátszásról, a nyelvhelyességi kérdésekről, a csehszlovákiai magyar tan­könyvek és a csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű isko­lák színvonaláról, a különféle együttesek műsorpoUtlkájáról, s nem utolsósorban a prole­tár nemzetköziségre és a szo­cialista hazaflságra nevelés lényegéről, a nemzetiségi kér­dés lenini szellemben történő megoldásáről. Sajtónk mindig elsődleges feladatának tekin­tette és tekinti ma is a ha­zánkban élő nemzetek és nemzetiségek közötti barátság ápolását, a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fű­ződő kapcsolatok megszilárdí­tását, a proletár nemzetközi­ségre és a szocialista hazafi- ságra való nevelést. Az utób­bival kapcsolatban többször leszögezte, hogy a csehszlo­vákiai magyarok körében a- zért Is fontos ápolni a szocia­lista hazafiság és a proletár nemzetköziség gondolatát, mert a kiéleződött Ideológiai küzdelem során mind a kül­ső, mind a belső ellenfél a burzsoázia leghatásosabb fegyverével, a nacionalizmus­sal pröbálja megbontani né­peink egységét és testvéri ba­rátságát. — Tevékenységét mérlegel­ve bátran elmondhatjuk, hogy a csehszlovákiai magyar nyel­vű sajtó az elmúlt negyed­században elkötelezetten tá­mogatta a szocialista építést, a CSKP hű segítőtársának bi­zonyult. Dr. Strasser György, az tlj Ifjúság főszerkesztője képességeit — logikus gon­dolkodását, emlékezetét, fi­gyelmét, fantáziáját — nem egy, hanem köt nyelv struk­túrájába való behatolással é- lesíthette már fiatal korában az iskolában. Mennyivel ka­pott többet az az ifjú, aki kér nép történetének ismeretével és magáénak vallásával edz- bette erkölcsi tudatát és ön­magát vizsgáztató t^zság'ke- resösét7 Miben Csapódik le a két Irodalom és két kultúra szeretető és Igénye; mérhe- tó-e ez az tntellelctuálls igény­szint „számokkal“ tolfejezhetó mutatólkkaI7 Ez Izgalmas kérdéskomple­xum, — pillanatnyilag úgy vélem, senki sem tudna rá tu dományosan megalapozott ob jektfv választ adni. De néha talán a kérdés puszta felve tése Is segíthet, mert elgon dolkoztat... Ez úgy vélem — a nemzetiségi Iskolák pedagó gusalnak legsajátosabb, segy- bSn legizgalmasabb kérdése. Hol kellene ennek a többlét­nek jelentlkeznie? A osébsElováklal magyar If­júság két nyelvet ismer és használ, és két kultúrával él. S ha ez a kőt nyelv nem két fél nyelv, Illetve nem két fél kultúra — méghozzá a két kultúra silányabb, olcsón szó­Hazánkban a nemzetiségi kérdés kedvező alakulása an­nál jelentősebb eredmény, hogy annak az áldatlan örök ségneik ellenére sikerült elér­ni, amelyet ?ánk az előző tár­sadalmi renu hagyott. Bizo nyitást nyert, hogy csak a szocializmus képes az ország minden területének arányos fejlesztésére, tehát azoknak a területeiknek a fejlesztésére Is, ahol a nemzetiségek él- _ nek. Természetesen ml nem- ’ csak a nemzetiségi kérdés gazdasági és szociális vetüle- tét tanulmányozzuk, hanem e- gyéb, a felépítmény kategó­riájába sorolható részét Is. Ebből a szemszögből nézve a dolgokat, mai szemináriu­munk talán legfontosabb ta­nulsága, hogy az Ifjúság ha­zafias és Internacionalista ne­veléséről kell beszélni, mert enélkUI nem alakítható ki ko­runk Ifjú nemzedékének poli­tikai és erkölcsi arculata. Az Oj Ifjúságnak, mint a Szocialista Ifjúsági Szövetség lapjának elsődleges feladata, hogy hozzájáruljon Ifjúsá­gunknak a csehszlovák szó clallsta hazafiság, a proletár nemzetköziség és a csehszlo­vák államiság tudata szelle­mében történő neveléséhez. A csehszlovák államiság tudatá­nak fejlesztése különösen fon­tos a ml szempontunkból; új­ságírásunk egyik sajátossága ez a kérdés. A magyar nemzetiségű Ifjú­ságnak tudatosítania kell a szocialista haza jelentőségét, vagyis a szocializmuson ke­resztül közelíti meg ezt a kérdést, ezen keresztül mélyí­ti el egységét a cseh, a szlo­vák, ukrán és egyéb nemze­tiségű dolgozókkal. Az ország minden polgárával építi ezt a szocialista hazát, amely tu­lajdonképpen a szocialista kö­zösség tagjaként a népek jö­vőjének útját egyengeti. Eb­ből logikusan vonható le az a következtetés, hogy a szocia­lista hazafiság valóban szer­ves része a legszélesebben komponált proletár nemzetkö­ziségnek. Mi a CSKP XV. kongresszu­sa Irányelveiből kiindulva nemzeteink és nemzetiségeink állandó és természetes köze­ledésének szükségességét vall­juk, anélkül azonban, hogy a nemzetiség feladná saját nyel­vét, nemzetiségi kultúráját. Eszmel-pnlltlkal munkánk­ban nagy jelentőséget tulaj­donítunk pártunk politikájá­nak — elsősorban Is gazda­ságpolitikájának — Ismerteté­sére, hogy megnyerjük olva­sóinkat azoknak az építőjel­legű feladatoknak a teljesíté­sére, amelyek az ország fejlő­dése szempontjából a leg­fontosabbak, továbbá, hogy dldfkolvasőink lelkiismerete­sen készüljenek jövő hivatá­sukra. A (elvételeket Mészáros Jó­zsef készítette

Next

/
Thumbnails
Contents