Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-01 / 9. szám
(M 9 szocialista hazafiság-proletár nemzetköziség clallsta bazaflság ős Internacionalizmus nemes érzelmeit. A szlovák és magyar munkások özOtt korábban sem volt és természetesen ma sincs olyan viszony, amely a gyűlölködéssel lenne határos. Nemzeteinknek s(^ olyan kölcsönös haladó hagyománya van, amely a tzoclálls és nemzeti elnyomás ellen folytatott közös harc során született. £s ez az az alap, amelyről a pozitív hazafias és Internacionalista nevelésben elindulhatunk. A burzsoázia és az ellenséges elemek mindig azokat a Jelenségeket igyekeztek előtérbe helyezni, amelyek elválasztották bennünket. Keresték és szították a nemzetek közti meg nem értést. Gondoljunk csak az 1968-69-es krizises időszakra, amikor a jobboldali elemek demagógiájának hatására különösen Dél-Szlováklában szították a nacionalista ellentéteket. Csak a marxista-leninista teória adja meg nekünk azt a lehetőséget, amelynek álapján megoldhatjuk a nemzetiségi kérdést. Ez ugyanis az egyetlen olyan teória, amely demokratikus és az önkéntesség alapján oldja meg a nagy és kis nemz tel- kapcsolatát. Ennek az alapján oldjuk meg ml is a nyelv, az Iskola és a kultúra alapkérdéseit. Lenin azt Írja ezzel kapcsolatban, hogy nem nemzeti, hanem nemzetközi, a nemzeteket magasabb, szocialista egységbe tömörítő elvek vannak a lobogónkra tűzve, fis ez így Igaz. Minden nemzetnek és nemzetiségnek teljes jog', hogy megtartsa és fejlessze nemzeti hagyományait, jogában áll — megtartva a művelődés egysé ges tartalmát — anyanyelvi Iskolákat létesíteni és fenntartani. Ezzel szemben minden egyes nemzet és nemzetiség kötelességei közé tartozik az egy államban élő közösségek baráti kapcsolatának az ápolása és elmélyítése. Ebben az értelemben hasznos és szükségszerű a többség nyelvének elsajátítása, föltételez- hogy ezt a nemzetiségi csoport tagjai nem találják erőszakosnak és az önkéntesség alapelvével ellentétesnek. Az utóbbi ugyanis ellenkeznek a szocialista nemzetköziség alapelvevel. Ebben az értelemben a ml nemzetiségi folyóiratunk, a- mely a magyar nemzetiségi fiatalok lapja, továbbra Is jelentős közművelődési és nevelő szerepet f^thet be. rakoztató fele — akkor a kultúra-többletből müveltség- -töbletté kellene válnia. Ennek pedig észrevehetően ott kellene lennie az iskolában: a tanulók feleletében; a pályaválasztásban: az Igények és a lehetőségek reálisabb mérlegelésében, de a továbbtanulást igényben Is; a hagyományok szaretőbb ápolásában és az életre való intenzivebb felkészülésben. A kétnyelvű és blkultúrájú személy meghatározó jegye ebből eredően a szélesebbre ható kognitív-tartalmi és a mélyebbre érő érzelmi-energetikai töltés, mely minden pszichikus folyamat többre ösztönző bázisa. A nagyobb. Igényesebb feladatok megoldására való vállalkozás fémjelzi Igazán az emberi tanulás, a társadalmi alkamazkodás és önmaga állandó alakításának igényét. Dr. Balázs Béla az tj Szó rovatvezetője — Az immár több mint negyedszázados csehszlovákiai magyar nyelvű sajtó 1948 decemberében azzal a feladattal látott munkához, hogy kifejezője és hangadója legyen a csehszlovákiai magyar dolgn — A felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar nyelvű sajtó története tulajdonképpen 1948. december 15-én, az Oj Szó első számának a m%- jelenésével kezdődött. Az Oj ifjésáe amely a napokban ünDr. Mózsí Ferenc, az irodalom tudományok kandidátusa Régóta foglalkoztat a gondolat: hu valaki két nyelvet Ismer, két kultúra éltető tlul- dumával él. akkor valóban múvdltebb ls7 Műveltebb, a fogalom korszerű értelmezé- , sében7 Ment a korszerű mű- ^ veltségnelk egyrészt megában kell foglalnia mindazt a kipróbált értéket, amit az emberiség felhalmozott^ másrészt meg kell adnia a teher sőg, képesség szerinti kibon takozás lehetőségét, mégboz zé a társadalom mat-hqlnapl Igényének megfelelően. U gyanakkor a tudományok egy ré gyorsuló fejlődése — a tu doményos-műszakl forrada lom — arra ösztönzi az iga zán mű veit egyént, hogy ól landöan gyarapítsa ismerete it, hogy egy pillanatra se te klntse lezártnak a tudását Tehát a korszerű általános műveltséggel felvértezett ember állandóan igényli a változó valóság megismerését, az új és ÚJ tntormáclók befogadását A korszerűéin értelmezett műveltség-fogalom tehát ném a szellemi javakkal való jóllakottsághoz, hanem Inkább az éhség érzetéhez hasonlítható. Az Igazán műveüt ember egyik állandó és nélkfllözhe- tetlén jegye a többre, a jobbra való állandö törekvés, a továbbtanulási Igény, a többé válás szüksége. Mennyiben van meg ez a törekvés abban az ifjúsáehun. smely értelmi zök sajátos helyzetének. Már indulásakor hivatásának érezte, hogy Csehszlovákia Kom munlsta Pártja és Csehszlová kla kormánya irányelvének megfelelően a magyar nemze ttségű dolgozókat az ország építő feladatok teljesítésére mozgósítsa, a falvak szövetkezetesítésének gondolatát tá mogassa, a haladó világnézetet terjessze, az új munka módszereket és a legjobb dolgozók munkaslkereit népszerűsítse. Állandó kötelességének tartotta azt Is, hogy az újság nyújtotta lehetőségek keretei között rendszeres népműveléssel, széles körű politikai és felvilágosító munkával küzdjön az emberek tudatának megnyeréséért, az új típusú szocialista ember« kialakításáért. nepelte Indulásának húszon ötödik évfordulóját, 1952. január 26-án került először az olvasók kezébe — Csehszlovákiában jelenleg az alábbi országos lapok, Illetve folyóiratok jelennek meg: Oj Szó, Pártélet, Szovjetbarát, Oj Ifjúság, Szabad Földműves, Hét, Nő, Szakszervezeti Közlöny, Tábortűz, Kis fipltö. Természet és Társadalom, Népművelés, Szocialista Nevelés, Irodalmi Szemle, Népegészség, Tűzoltó, Nemzeti Bizottságok, Barátnő. — Sajtónk munkásságával minden Időben elkötelezetten támogatta az újért és a haladásért folyó küzdelmet. A sajátos témákkal kapcsolatban Is gyakran hallatta hangját. Az elmúlt években többek között vitáit Indított az Irodalmi életről, a könyvkiadásról, a szlovák nyelv megtanulásának szükségességéről, az ön- tevéikeny színjátszásról, a nyelvhelyességi kérdésekről, a csehszlovákiai magyar tankönyvek és a csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák színvonaláról, a különféle együttesek műsorpoUtlkájáról, s nem utolsósorban a proletár nemzetköziségre és a szocialista hazaflságra nevelés lényegéről, a nemzetiségi kérdés lenini szellemben történő megoldásáről. Sajtónk mindig elsődleges feladatának tekintette és tekinti ma is a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek közötti barátság ápolását, a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok megszilárdítását, a proletár nemzetköziségre és a szocialista hazafi- ságra való nevelést. Az utóbbival kapcsolatban többször leszögezte, hogy a csehszlovákiai magyarok körében a- zért Is fontos ápolni a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség gondolatát, mert a kiéleződött Ideológiai küzdelem során mind a külső, mind a belső ellenfél a burzsoázia leghatásosabb fegyverével, a nacionalizmussal pröbálja megbontani népeink egységét és testvéri barátságát. — Tevékenységét mérlegelve bátran elmondhatjuk, hogy a csehszlovákiai magyar nyelvű sajtó az elmúlt negyedszázadban elkötelezetten támogatta a szocialista építést, a CSKP hű segítőtársának bizonyult. Dr. Strasser György, az tlj Ifjúság főszerkesztője képességeit — logikus gondolkodását, emlékezetét, figyelmét, fantáziáját — nem egy, hanem köt nyelv struktúrájába való behatolással é- lesíthette már fiatal korában az iskolában. Mennyivel kapott többet az az ifjú, aki kér nép történetének ismeretével és magáénak vallásával edz- bette erkölcsi tudatát és önmagát vizsgáztató t^zság'ke- resösét7 Miben Csapódik le a két Irodalom és két kultúra szeretető és Igénye; mérhe- tó-e ez az tntellelctuálls igényszint „számokkal“ tolfejezhetó mutatólkkaI7 Ez Izgalmas kérdéskomplexum, — pillanatnyilag úgy vélem, senki sem tudna rá tu dományosan megalapozott ob jektfv választ adni. De néha talán a kérdés puszta felve tése Is segíthet, mert elgon dolkoztat... Ez úgy vélem — a nemzetiségi Iskolák pedagó gusalnak legsajátosabb, segy- bSn legizgalmasabb kérdése. Hol kellene ennek a többlétnek jelentlkeznie? A osébsElováklal magyar Ifjúság két nyelvet ismer és használ, és két kultúrával él. S ha ez a kőt nyelv nem két fél nyelv, Illetve nem két fél kultúra — méghozzá a két kultúra silányabb, olcsón szóHazánkban a nemzetiségi kérdés kedvező alakulása annál jelentősebb eredmény, hogy annak az áldatlan örök ségneik ellenére sikerült elérni, amelyet ?ánk az előző társadalmi renu hagyott. Bizo nyitást nyert, hogy csak a szocializmus képes az ország minden területének arányos fejlesztésére, tehát azoknak a területeiknek a fejlesztésére Is, ahol a nemzetiségek él- _ nek. Természetesen ml nem- ’ csak a nemzetiségi kérdés gazdasági és szociális vetüle- tét tanulmányozzuk, hanem e- gyéb, a felépítmény kategóriájába sorolható részét Is. Ebből a szemszögből nézve a dolgokat, mai szemináriumunk talán legfontosabb tanulsága, hogy az Ifjúság hazafias és Internacionalista neveléséről kell beszélni, mert enélkUI nem alakítható ki korunk Ifjú nemzedékének politikai és erkölcsi arculata. Az Oj Ifjúságnak, mint a Szocialista Ifjúsági Szövetség lapjának elsődleges feladata, hogy hozzájáruljon Ifjúságunknak a csehszlovák szó clallsta hazafiság, a proletár nemzetköziség és a csehszlovák államiság tudata szellemében történő neveléséhez. A csehszlovák államiság tudatának fejlesztése különösen fontos a ml szempontunkból; újságírásunk egyik sajátossága ez a kérdés. A magyar nemzetiségű Ifjúságnak tudatosítania kell a szocialista haza jelentőségét, vagyis a szocializmuson keresztül közelíti meg ezt a kérdést, ezen keresztül mélyíti el egységét a cseh, a szlovák, ukrán és egyéb nemzetiségű dolgozókkal. Az ország minden polgárával építi ezt a szocialista hazát, amely tulajdonképpen a szocialista közösség tagjaként a népek jövőjének útját egyengeti. Ebből logikusan vonható le az a következtetés, hogy a szocialista hazafiság valóban szerves része a legszélesebben komponált proletár nemzetköziségnek. Mi a CSKP XV. kongresszusa Irányelveiből kiindulva nemzeteink és nemzetiségeink állandó és természetes közeledésének szükségességét valljuk, anélkül azonban, hogy a nemzetiség feladná saját nyelvét, nemzetiségi kultúráját. Eszmel-pnlltlkal munkánkban nagy jelentőséget tulajdonítunk pártunk politikájának — elsősorban Is gazdaságpolitikájának — Ismertetésére, hogy megnyerjük olvasóinkat azoknak az építőjellegű feladatoknak a teljesítésére, amelyek az ország fejlődése szempontjából a legfontosabbak, továbbá, hogy dldfkolvasőink lelkiismeretesen készüljenek jövő hivatásukra. A (elvételeket Mészáros József készítette
