Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-01 / 9. szám
portré Szobrászpalönták műhelye. Nem műterem, műhely. Szorgalmas kezek gyűrják az a- gyagot, faragják a követ, vé sík a márványt. Vajon ml készteti alkotásra az embert? Ml az a kényszerítő erő, mely munkára serkenti, ösztökéli űzi, hajtja az embert? Hogyan lesz valaki képzőművész? Mi kell hozzá: akarat, kitartás, tehetség? Hogyan fedezi fel magában valaki a hajlamot? — Tulajdonképpen azt hittem eleinte, hogy rajzolni, festeni szeretek, A szobrászat? Később ébredtem csak a tudatára, most mégis leköti egész valómat. A bátorkeszi Gáspár Péter vallomása ez. Ma már az ő fohásza Is a szobrász fohásza: rideg szavakkal sóhajtva fohászát, rideg szavakkal re- begl zsoltárját, hideg márványba vési zsolozsmáját, ka- lapácskopácsolás az Imája. — Most még agyaggal dolgozom, agyagból formálom a diplomamunkámat. Egy éves munka. Egy esztendő töprengés, formálás, alakítás. Most a befejezés előtt állok. Május végére készen kell lennie... Ülő lányalak formálódik. Bá- torkeszl szobrászjelöltjének nem ez az első műve. A műhely egyik sarkában áll egy másik szoborcsoport, ez Is Gáspár Péter alkotása, egyszerű munkásemberek. Közülük került ki a szobrász Is. — Édesapám szobafestő. Szabad idejében képeket is festegetett, levelezőlapokat másolgatott. Gyerekkoromban kezdtem rajzolgatnl. A tehetség rendszerint korán megmutatkozik, de a tehetség egymagában még nem elegendő. Igen sok függ a körülményektől Is. Neked hogyan kedvezett a szerencse^ — Egy kis kihagyás nálam Is bekövetkezett. Szerencsére nem tartott hosszú Ideig. Újra kezdtem, akkor már komolyabb lapon. Felvételire ké sgültem az Iparművészetin. Volt aki felfigyelt Gáspár Péter tehetségére? — Sajnos, Keszln a tanítóim nem vették komolyan a próbálkozásomat. Talán azért, mert egyikük sem volt rajzszakos. Nem foglalkoztak rajzzal, festéssel. A harmadik osztályba jártam, amikor az egyik tanítónőm beküldte rajzaimat az Ohníkba. Leközölték. Akkor már tudtam annyira rajzolni, hogy nem kellett különösebb segítség. Sikerült bekerülnöm az Iparművészeti középiskolába, de nem rajzra és fesztészetre, hanem a kőfaragói szakra. Tulajdonképpen akkor kezdtem ezzel foglalkozni, de úgy éreztem vonz ez a munka. Fokozatosan alakult ki bennem a tudat: el kell jutnom a képzőművészeti főiskolára. Jelentkeztem, be- küldtem néhány vázlatomat, sikerültebb próbálkozásaimat és izgalommal vártam. A felvételin különböző feladatokat kaptunk, többek között egy portrét kellett elkészítenünk. Egy idősebb bácsi fejét kellett megformálnunk; szabadon választott kompozícióként én két kovácsmestert mintáztam meg. Izgalmas hét következett. Végre megkaptam az értesítést: mehetek a szóbelire. Ez sem volt túlságosan köny- nyű, de szerencsémre elég jól ment, felvettek. Volt nagy ö- röm otthon Is, apám talán még nálamnál Is jobban örült, Teljesült, a vágyam. Azóta Itt vagyok. Hat éve tanárom Ku- llch professzor, sokat köszönhetek neki, jóakaróén Irányított, segített. Diplomamunkámat most agyagból formálom meg, aztán kifaragom köböl. Az Is szerencsém volt, hogy összeköttetésbe kerültem Eud- mlla Cvengroáová szobrászművésszel, eljártam a műtermébe dolgozni, fokozatosan egyre Igényesebb munkát végezhettem, és ez nagy segítség volt, — Ml a terved az Iskola után? Talán hazamegyek Komáromba. Úgy érzem, van a környéken még sok tennivaló. Szépítik a falvakat, építik a kultúrházakat. Nekünk, képzőművészeknek Is lesz még elég feladatunk. Sima, akadálymentes út? Aránylag Igen. — Nálam a mű alkotásakor kezdődnek a problémák. Sokáig töprengek az elképzeléseimen,. minden Idegszálamat lekötik az előkészületek. Mikor túl jutok a kezdeti nehézségen, szinte megkönnyebbülök. Az alkotás örömet, kielégítést ad. —OS. evelek A Fonó egyik jelenete Csak kulturáltan... Nesvadyban iNaszvadonj a 750 CSEMADOK-tag között nagyon sok a Uotal, akik vidám Ságot, frissességet visznek a szervezet életébe s ök azok, a- kik lelkesen részt vesznek az egyes akciókban. Néhány évvel ezelőtt nagy gondban volt a vezetőség, nem volt klubhelyisége. A fiatalok összefogtak, s a kultúrház pin ceheiylségébOl klubot varázsol tak. Rendben tartása a CSEMA DÓK néhány nőtagfának és a fiataloknak a feladata. A szervezet gazdag tevékenységet fejt ki. „A néppel tűzön -vízen át“ elnevezésű vetélkedőn három fiatal: iff- Lalák Sándor, a helyi szervezet elnöke, Dobost Mária és Haris Hona vett részt s befutott az országos elődöntőbe. Felúfították a naszvadl Fonót, amelyben túlnyomórészt fiatalok szerepelnek. Ledniczky József tanította be őket. Vendégszerepeitek Magyarországon is, a siker itt sem maradt el. Legutóbb a rádió játszotta fel a műsorukat. A fiatalság részt vesz a falu szépítést akciókban is. A fövő évben a csúcsmunkák idején több brigádórát akar ledolgoz ni a szövetkezetben, melynek vezetőségét is fiatalokkal frissítették fel. Tóth Erika Nemzetiségi tudat Dr. Magyarics Vince, a CSKP KB dolgozója A CSKP XV. kongresszusa határozataiból adódik, hogy az Ifjú nemzedék szocialista nevelése, az ifjúság általános felkészítése az életre és a munkára a fejlett szocialista társadalomban, továbbra Is pártunk legfontosabb feladatai közé tartozik. A pártszervezetek és szervek a CSKP XIV. kongresszusát kóvétö időszakban és főleg a Központi Bizottság 1973. évi júliusi ülése után kezdtek az Ifjú nemzedék szocialista nevelésének aktuális kérdéseivel rendszeresen és mélyrehatóan foglalkozni. Pártunk e politikájának e- gyik jellemző tényezőjű, hogy elmélyült az ifjúság bizalma a CSKP és annak politikája iránt. A fiatalok túlnyomó többsége jelenét és jövőjét Is hazánk szocialista fejlődésével kapcsolja egybe. Az ifjúság a szocializmus aktív építőjévé vált, megtalálta helyét és érvényesülését társadalmunkban. Kiveszi részét nemzetgazdaságunk és tár^imimunk Irányításából és l|az|lfáséból. Ennek' bizonyítéka Ifjúságunk politikai, társadalmi és munkaaktivltása a közelmúltban, főleg hazánk felszabadítása 30. évfordulójának és a CSKP XV. kongresszusának Időszakában. A szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség eszméje a marxiamus-leninizmus alaptézlsel közé tartoeiiki Csehszlovákia Kommunista Pártja ezekhez az eszméikhez híven, már 1949-ben a CSKP IX. kongresszusán arra figyelmezteti a CsehszJowák Ifjúsági Szövetséget, hogy a szocialista hazafiság és a proiletár nemzetköziség szellemében kell gondosikodinl az líjúság neveléséről. Pártunk jelenleg Is ügyel arra, hogy az iskolákban a hazafiságra és nemzetköziségre való nevelés a pedagógiai folyamat szerves része legyen, és a SZISZ-szervézetek munkájának gerincét képezze. E célt tartja szem előtt az egész politikai neivelésí rendszer Is. E tevékenységünk azt a célt szolgálja, hogy a fiatalokban szereteteit ébresszünk nemzeteink és nemzetségeink dicső haladó hagyományai és múltja Iránt, széretetet és odaadást szocialista jelenünk Iránt, hogy Ifjúságunk tisztelettel adózzék a világ első szocialista államának, a Szovjetuniónak és tisztelettel gondoljon a szocialista táborra, mely jelenünk és jövőnk záloga. Azt a nézetet valljuk, hogy mindazt, ami Itt a szemináriumon elhangzott és a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség ügyét szolgálja meg kell valósítani az életben. Itt mindenekelőtt arra gondolunk, hogy a SZISZ politikai oktatását és az Ifjúsági sajtót, tehát az Oj Ifjúságot, a Tábortüzet és a Kis Építőt fel kell használni erre a célra. Befejezésül eingedjék meg, hogy a CSKP KB-nak a tö- megszervezetekkel és a nemzeti btzöftságbkkal foglalkozó osztálya nevében megköszönjem a szeminárium szervezőinek kezdeményező munkáját, s mindnyájuknak sok sikert kívánjak az ifjúsági munkához a SZISZ II. kongresszusa és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának évében. Milan Bobák, a „Veselka“ című ukrán lap A szocialista hazafiságra és a proletár Internacionalizmusra nevelésben, amelyben talán a legsúlyosabb deformációkra és dezorieulálódásra került sor még az ifjúság kö rében is, az alapvető okot szintén az osztályszempont elhanyagolásában kell látnunk. A szocialista hazafiság tartalma nemcsak akármilyen szeretet a szülőföld, a nem- .zet és a kulturális hagyományok, a haza Iránt. A szocialista hazaíiságban az a legfontosabb, hogy hazánkat a- zért szeretjük, mert szocialista haza. Ezen mindenekelőtt a szocialista intézmények, az eredmények és hagyományok szeretetét és tiszteletét, a munkásosztály és a kommut' nista párt iránti szeretetet értjük. Ezenkívül nem beszélhetünk szocialistia hazafiságról a csehek és szlovákok egysége és testvérisége, rotodkét nemzet és a hazában élő minden nemzetiség Iránti szeretet és tisztelet nélkül, a világ első szocialista országa, a Szovjetunió Iránti szeretet és tisztelet nélkül, és valameny- nyl szocialista ország nemzetei, valamint az egész világ dolgozói és haladó erői Iránti szolidaritásunk és tiszteletünk nélkül. Ha az elválaszthatatlan egységet alkotó szocialista hazafiság, és proletár internacionalizmus tartalmának akárcsak az egyik összetevőjét Is elhagyjuk, azonnal a burzsoá nacionalizmus vagy a kozmopolltlzmus álláspontjára kerülünk. Mi is annak' tudatában dolgozunk az ukrán fiatalok körében, hogy tovább mélyítsük a szocialista hazafiságra, valamint a proletár nemzaitiközi* ségre való nevelést. Dr. Vladislav Kacánl docens, a tudományok kandidátusa Az Internacionalizmusra és a szocialista hazafiságra való nevelést mindenekelőtt az a tény teszi ma is időszerűvé, hogy még a fiatal nemzedék nél Is találkozhatunk helyte len megnyilvánulásokkal. Oly kor sajnos, rosszul értelmezik még a hazához; a nemzet hez, más országokhoz való viszonyukat. A hazafias és Internacionalista nevelésnek a ml hazánkban figyelembe kell venni azokat az egyedi körülményeket, amelyek a több nemzet együttéléséből adódnak. Nem zetelnk együtt építik a szó Clallsta hazát, és ez föltétele zl, hogy folyamatosan ki kell gyomlálnunk az Idejéí múlta nacionalista nézeteket, és a nemzeti hovatartozástól függetlenül egyre jobban meg kell szilárdítanunk ifjúságunk kapcsolatait. A távlati cél érdekében minden egyes nevelő intézetben, tömegtájékoztatási eszközben, és ezenbelül a mi jubiláló folyóiratunkban Is, amely a magyar nemzetiség tagjai számára készül, továbbra is fejleszteni kell a szó-
