Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)
1976-08-31 / 35. szám
Minden megjegyzés,!, elhatározást és hangsúlyt regisztráló mérleget nem nekünk kell készíteni az el nem kötelezett országok colombói csúcskonferenciájáról, hanem elsősorban annak a nyolcvanhat országnak, a- mely e mozgalomhoz tartozónak vallja magát Bennünket leginkább a tanácskozásnak azok a mozzanatai érdekelnek, amelyek valamiképpen é- rintik egész világunk jövőjét Mi hisszük — és ebben a miben nemcsak a szocialista országok foglaltatnak benne, hanem a tőkés országuk progresszív erői is, —, hogy a nemzetközi enyhülés nem csupán jámbor óhajtás, hanem olyan parancsoló szükségszerűség, amely elől kitérni csak a mindannyiunk fejére pusztulást hozó termonukleáris háború igenlésével lehet. Megnyugtató látni, hogy az el nem kötelezett mozgalom újból megerősítette a béke védelméről hozott korábbi mani- fesztumát, ezúttal úgy, hogy méltatta a helsinki biztonsági és együttműködési értekezlet jelentőségét és hangsúlyozta, hogy a nemzetközi enyhülési folyamatot más kontinensekre is ki kell terjeszteni. Röviden összefoglalható az el nem kötelezett mozgalomnak a colombói értekezleten is megnyilvánult folyamatossága. Ennek lényege: egyesített akciókra való törekvés az imperializmus, a neokolonializmus, a fajüldözés, a gazdasági kizsákmányolás ellen, s együttes akciók az egyetemes békéért, a nemzetközi biztonságért, a nemzetek függetlenségének erősítéséért és a haladásértA belga kormánynak és a jogászok Nemzetközi Szövetségének többszörös követelésére a chilei junta szabadlábra helyezte, majd kiutasította az országból Fernando Ostornol Fernandez ügyvédet, aki a múlt napokban Brüsszelbe érkezett, s politikai menedékjogot kapott. Ostornol doktor tizenhat hónapot töltött a legkülönbözőbb internáló táborokban, a- hová több jjogásztársával azért került. mert vállalta "Luis Corvalánnak. a Chilei Kommunista Párt főtitkáré nak és számos más politikai fogolynak jogi védelmétA chilei ügyvéd sajtótájékoztatóján részleteiben feltárta a Chilében még a mai napig is‘uralkodó fasiszta rémuralmat, amely a rendszer bírálóit kíméletlenül táborokba kényszeríti. Fernardo Ostornol a leghír- hedtebb táborok egyikének, Trés Alamosnak lakója volt. Ez a Dina néven ismert chilei titkosrendőrség hatáskörébe tartozik. Ebben a táborban az „incomucados-okat tartják fogva, azokat, akiket teljesen elzárnak a külvilágtól. Az itt sínylődő hazafiak a legkegyetlenebb testi és lelki kínzások áldozataiAz Oj-Kína hírügynökség anyagában képet ad a tangsaní sátortábor életéről. A nagy ipari és bányavárost mintegy négy héttel ezelőtt rázta meg igen erős földrengés (a természeti csapásnak egyes jelentések szerint több mint egymillió halálos áldozata van), s a város környékén azóta ideiglenes sátortáborok emelkednek. Az egyik ilyen tábor 1400 lakójának életéről írva az Oj-Kína megállapítja, hogy az élelem- és e- gészségügyi ellátás kielégítő, s a sátrakat hamarosan melegebb barakképületek váltják fel. A lakósátrakban Mao elnök képe függ. A tábor utcácskáin katona- ős milicista járőrök cirkálnak, s a hűvös alkonyaiban csengő gyermekhangok adják hírül, hogy „az ember diadalmaskodik a természet fölött.“ A sátortábor lakói esténként nagygyűléseken bírálják a „kapitalista utas“ Teng Ilsziao-pinget, rámutatva, hogy a szocializmus segíthet leküzdeni egy akkora természeti csapást, mint a földrengés, s ba Teng „összeesküvése“ sikerrel járt volna, akkor most „másképp alakult volna“ a tábor lakóinak élete. Augusztus 10-én két fiatal állampolgárral szaporodott a tábor- Az e- gvik neve Csun Song, azaz a hadsereg fia. emlékeztetve arra, hogy a sátortábort a katonák építették. a másik Csen Hua, tehát p Földrengés Virága nevet kapta. Szakemberek építik, de ez még nem biztosíték arra, hogy a kérdés első részét nyugodtan elhagyhatjuk — incselkedtünk a LuCene- ci (Losonci) Klement Gottvvald É- pítészeti Szakközépiskola harmadikos diákjaival, akik — nem tévedés — iskolájukat építik. % Miről van sző? A régi Is' óla épülete egyszerre csak szűknek bizonyult. A tanárok nem vártak csodára, hogy az Iskola magától felépül- A régi épületnek maguk varrtak „zsebet“. Ä „zseb“ egyemeletes épület, amely hat szaktanteremből és kabinetből áll. Tavaly nyáron ásták kt az alapokat, és 1977. szeptember elsején a vadonatúj tantermeket birtokukba vehetik a diákok. Az új épületet az Iskolával folyosó köti majd össze, — Különösen örültünk a rajz- tantermeknek, mert a rajzolás az nálunk borzasztóan fontos, és eddig nagy gondot okozott. Elsősorban hely kell hozzá és csend, hogy figyelmünket csakis a nemegyszer nagyon igényes műszaki feladatok megoldására összpontosíthassuk. Viszont tlyen helyet sem az iskolában, sem az interná- tuson hiába keresnél... — mondja Vlsnyel Mari a betonkeverő gép mellől. — Rajzolni azért csak kell, és az értékelésnél nem a rajz készülésének objektív körülményei a döptők — egészíti ki őt Sztruhár Imre. A tantermek rekordidő, két év alatt épülnek fel- Félő, hogy e hír világgá kürtölése után a losonci Iskolát elözönlik a levelek: Gyertek hozzánk Is építeni! Várni kell: az építők csak két év múlva érettségiznek- • Eredetileg arra voltam kíváncsi, hogy „mit csinál“ a losonci építők iskolája a tanévkezdet e- lőtt. Erre voltam kíváncsi, s közben egy másik kérdésemre Is választ kaptam. Arra, hogy mit tesz, * ha egy iskola tanárai és diákjai összefognak, váll váll mellett dolgoznak, hogy a környezet, a- melyben élnek, kultúráltabb, tágasabb legyenÉs mi újság az „öreg“ iskolában? Ablakai aggódva nézik a nagy sürgést-forgást az udvaron: Hát még a szünidő alatt sem hagynak nyugton? Tantermei kifestve, kitakarítva, csinos új ruhában várnak. Szeptember elsején, amikor a diákok beülnek a padokba, szépülnek csak meg igazán- Hiába: egy iskola csak . diákokkal telve Iskola. ’ZÁCSEK ERZSÉBET A szerző felvételei 1. Csernay Tibor, a jövő építészeti szakembere tengerész egyenruha maradványaiban kőművesként dolgozik az építkezésen. Képzelem, hogyan fest majd egy év múlva a mellett az oszlop mellett... 2. Megy a tégla fel az első emeletre. A futószalag kezelését nem nehéz megtanulni és azt sem, hogy hogyan kell elugrani a visszafelé guraló rég lók elől. 3. A habarcsot ugyan a gép keveri, de ha én nem vagyok, akkor meg se moccan — mondja büszkén Vlsayei Mari. A talicskánál Illés Edit, a >a pótolók Csepiga István és Sztrnhár Imre. LEDŐL, NEM DŐL? PASZTELLSZÍNŰ ISKOLA Két héttel ezelőtt a RoMavaí (Rozsnyói) Egészségügyi Szakközép- iskolában még dolgoztak a Járási é- pítővállalat festői. Füttykoncertjük túltett egy egész erdő madárseregén. Fütyörészni szépen tudnak, az biztos, de készen lesz-e az iskola szeptember elsejéig? — Igen- A járási építővállalat dolgozóival jó tapasztalataink vannak. Megígérték, bogy a takarítónőknek is bőven lesz idejük a tantermek és a diákotthon csinosítására — válaszolja az iskola igazgatója, MARTIN rusnAk. — A diákotthon berendezését még egyetlen diák sem látta-.. — Nem, az szeptember elsejei meglepetés- Csaknem teljes egészében kicseréltük a szobák berendezését, a heverők matracait. Kifestettük a tantermeket, az éttermet, az egész iskolát. — A diákok csupa lányok, ennélfogva szeretik a szépet. Helyeimben bizonyára most azt kérdeznék, 16, kifestették, de milyen színűre? — A színek kiválasztását az építő vállalat szakembereire bíztuk, s ők mindenütt finom árnyalatú, pasztellszíneket használtak. — Én még. hozzáteszem, hogy az iskolát, a fehér-sárga színkombináció az utca legszebb épületei közé emelte- Reméljtík. hogy ezt a szépséget a lányok meg Is becsülik. Hányán ülnek be először szeptember elsejéd az Iskola padjaiba? — Száznégyen, közülük harminchat leány, tehát egy osztály magyar nyelven fog tanulni. — Mindannyiuk számára biztosítottak internátust? — Sajnos nem. De azoknak a lányoknak, akiknek nem tudtunk diákotthont biztosítani, albérletet ajánlunk fel- Ezeket az albérleteket rendszeresen ellenőrizzük, és kapcsolatunk van a főbérlökkel Is— Milyen a tankönyvellátás? — Nagyobb gond csupán néhány magyar nyelvű tankönyv körül van- Ezen úgy Igyekszünk segíteni, hogy szaktanáraink, orvosaink lesokszoro- sftják az évi tananyagot. Az ilven „tankönyv" természetesen csak belső használatra szolgál. Az Idén például szomatológiából és belgyógyászatból kapnak a magyar diákok Ilyen tankönyvet. Köszönöm a tájékoztatótBeszélgetett: Zácsek Erzsébet A CSKP XV. kongresszusa után • társadalmi életünk legfontosabb eseménye a képviseleti szervekbe való választás, öt év után a vá- lasztóúrnák elá lépünk, hogy megválasszak képviselőinket. akik az elkövetkező időszakban intézik majd közös dolgainkat. Sok fiatal először járni az érnék elé, ezért jónak láttuk, ha most induló sorozatunkban röviden ismertetjük hazánk politikai rendszerét, a választások jelentőségét, médiát és lefolyását. SZOCIALISTA TÁRSADALMUNK POLITIKAI RENDSZERE Szocialista társadalmunk politikai rendszara a mnn- kásosztály osztílyérdekeit fejezi ki és érvényesíti- Feladata elsősorban az, hogy minden társadalmi osztály és csoport érdekeit egyesítse és a munkásosztályéival összhangba* hozza. Ez aztirt lehetséges, mert a munkásosztály érdeke objektiven egyezik a lakosság abszolút többségének érdekeivelA szocializmus politikai rendszerének alappilére a demokrácia, konkrétan a szocialista demokrácia. A burzsoá társadalom politikai rendszere lényegében antidemokratikus, mivel nem biztosítja a lakosság tömegeinek egyenjogú és általános részvételét az állami és társadalmi rendelkezésben és igazgatásbanA szocialista demokráciának, mint a széles tömegek demokráciájának új jellegét a társadalom szociális és gazdasági struktúrája, a termelőeszközök közös tulajdona határozza meg. Szocialista államunkban o- lyan demokrácia jött létre, amelyet az a tény jellemez, hogy az államhatalom valóban a lakosság többségének. a dolgozó osztályoknak és csoportoknak a kezében van. A KÉPVISELETI SZERVEK A dolgozók legszélesebb tömegei elsősorban a képviseleti szervek révén vesznek részt az állami és társadalmi ügyek irányításé ban. Szocialista társadalmunkban az állami szervek és szervezetek rendszerét elsősorban a dolgozók képviseleti szervei alkotják. Országos viszonylatban a Szövetségi Gyűlés, illetve annak két kamarája, a Népek Kamarája és a Nemzetek Kamarája, Csehországban a Cseh. Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Tanács, továbbá a különböző fokú nemzeti bizottságok. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK Nálunk a dolgozók képviseleti szerveinek alapvető láncszeme a nemzeti bizottság. A munkásosztály és a többi dolgozó, államhatalmát valósítják meg helyi viszonylatban — községekben és városokban, városi körzetekben, járásokban ás kerületekben. A nemzeti bizottságok teljes jogú helyi szervei az államhatalomnak és igazgatásnak, a- melyek a lakosság alapvető kérdéseiről határoznak, határozataikat teljesítik Is, mégpedig a széles tömegek részvételével és a nyilvá- mosság ellenőrzésével. Ez jelenti a nép valóságns részvételét az államigazva fásban, s ez a valódi demokrácia biztosítékaEbben az értelemben a nemzeti bizottságoknak kulcsfontosságú jelentősége van szocialista társadalmunk egész politikai rendszerében. (Folytatjuk) P. T„