Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-08-31 / 35. szám

Minden megjegyzés,!, elhatározást és hangsúlyt regisztráló mérleget nem nekünk kell készíteni az el nem kötelezett országok colombói csúcs­konferenciájáról, hanem elsősorban annak a nyolcvanhat országnak, a- mely e mozgalomhoz tartozónak vall­ja magát Bennünket leginkább a ta­nácskozásnak azok a mozzanatai ér­dekelnek, amelyek valamiképpen é- rintik egész világunk jövőjét Mi hisszük — és ebben a miben nemcsak a szocialista országok fog­laltatnak benne, hanem a tőkés or­száguk progresszív erői is, —, hogy a nemzetközi enyhülés nem csupán jámbor óhajtás, hanem olyan paran­csoló szükségszerűség, amely elől ki­térni csak a mindannyiunk fejére pusztulást hozó termonukleáris há­ború igenlésével lehet. Megnyugtató látni, hogy az el nem kötelezett mozgalom újból megerősítette a bé­ke védelméről hozott korábbi mani- fesztumát, ezúttal úgy, hogy méltat­ta a helsinki biztonsági és együtt­működési értekezlet jelentőségét és hangsúlyozta, hogy a nemzetközi enyhülési folyamatot más kontinen­sekre is ki kell terjeszteni. Röviden összefoglalható az el nem kötelezett mozgalomnak a colombói értekezleten is megnyilvánult folya­matossága. Ennek lényege: egyesített akciókra való törekvés az imperia­lizmus, a neokolonializmus, a fajül­dözés, a gazdasági kizsákmányolás ellen, s együttes akciók az egyete­mes békéért, a nemzetközi bizton­ságért, a nemzetek függetlenségé­nek erősítéséért és a haladásért­A belga kormánynak és a jogászok Nemzetközi Szövetségének többszö­rös követelésére a chilei junta sza­badlábra helyezte, majd kiutasította az országból Fernando Ostornol Fer­nandez ügyvédet, aki a múlt napok­ban Brüsszelbe érkezett, s politikai menedékjogot kapott. Ostornol dok­tor tizenhat hónapot töltött a legkü­lönbözőbb internáló táborokban, a- hová több jjogásztársával azért ke­rült. mert vállalta "Luis Corvalánnak. a Chilei Kommunista Párt főtitkáré nak és számos más politikai fogoly­nak jogi védelmét­A chilei ügyvéd sajtótájékoztató­ján részleteiben feltárta a Chilében még a mai napig is‘uralkodó fa­siszta rémuralmat, amely a rendszer bírálóit kíméletlenül táborokba kény­szeríti. Fernardo Ostornol a leghír- hedtebb táborok egyikének, Trés Alamosnak lakója volt. Ez a Dina néven ismert chilei titkosrendőrség hatáskörébe tartozik. Ebben a tá­borban az „incomucados-okat tartják fogva, azokat, akiket teljesen elzár­nak a külvilágtól. Az itt sínylődő hazafiak a legke­gyetlenebb testi és lelki kínzások ál­dozatai­Az Oj-Kína hírügynökség anyagá­ban képet ad a tangsaní sátortábor életéről. A nagy ipari és bányavá­rost mintegy négy héttel ezelőtt ráz­ta meg igen erős földrengés (a ter­mészeti csapásnak egyes jelentések szerint több mint egymillió halálos áldozata van), s a város környékén azóta ideiglenes sátortáborok emel­kednek. Az egyik ilyen tábor 1400 lakójának életéről írva az Oj-Kína megállapítja, hogy az élelem- és e- gészségügyi ellátás kielégítő, s a sátrakat hamarosan melegebb ba­rakképületek váltják fel. A lakósátrakban Mao elnök képe függ. A tábor utcácskáin katona- ős milicista járőrök cirkálnak, s a hű­vös alkonyaiban csengő gyermekhan­gok adják hírül, hogy „az ember dia­dalmaskodik a természet fölött.“ A sátortábor lakói esténként nagy­gyűléseken bírálják a „kapitalista utas“ Teng Ilsziao-pinget, rámutatva, hogy a szocializmus segíthet leküz­deni egy akkora természeti csapást, mint a földrengés, s ba Teng „össze­esküvése“ sikerrel járt volna, akkor most „másképp alakult volna“ a tá­bor lakóinak élete. Augusztus 10-én két fiatal állam­polgárral szaporodott a tábor- Az e- gvik neve Csun Song, azaz a hadse­reg fia. emlékeztetve arra, hogy a sátortábort a katonák építették. a másik Csen Hua, tehát p Földrengés Virága nevet kapta. Szakemberek építik, de ez még nem biztosíték arra, hogy a kér­dés első részét nyugodtan elhagy­hatjuk — incselkedtünk a LuCene- ci (Losonci) Klement Gottvvald É- pítészeti Szakközépiskola harma­dikos diákjaival, akik — nem té­vedés — iskolájukat építik. % Miről van sző? A régi Is' óla épülete egyszer­re csak szűknek bizonyult. A tanárok nem vártak csodára, hogy az Iskola magától felépül- A ré­gi épületnek maguk varrtak „zsebet“. Ä „zseb“ egyemeletes épület, amely hat szaktanterem­ből és kabinetből áll. Tavaly nyá­ron ásták kt az alapokat, és 1977. szeptember elsején a vadonatúj tantermeket birtokukba vehetik a diákok. Az új épületet az Isko­lával folyosó köti majd össze, — Különösen örültünk a rajz- tantermeknek, mert a rajzolás az nálunk borzasztóan fontos, és ed­dig nagy gondot okozott. Első­sorban hely kell hozzá és csend, hogy figyelmünket csakis a nem­egyszer nagyon igényes műszaki feladatok megoldására összponto­síthassuk. Viszont tlyen helyet sem az iskolában, sem az interná- tuson hiába keresnél... — mondja Vlsnyel Mari a betonkeverő gép mellől. — Rajzolni azért csak kell, és az értékelésnél nem a rajz ké­szülésének objektív körülményei a döptők — egészíti ki őt Sztruhár Imre. A tantermek rekordidő, két év alatt épülnek fel- Félő, hogy e hír világgá kürtölése után a lo­sonci Iskolát elözönlik a levelek: Gyertek hozzánk Is építeni! Várni kell: az építők csak két év múlva érettségiznek- • Eredetileg arra voltam kíván­csi, hogy „mit csinál“ a losonci építők iskolája a tanévkezdet e- lőtt. Erre voltam kíváncsi, s köz­ben egy másik kérdésemre Is vá­laszt kaptam. Arra, hogy mit tesz, * ha egy iskola tanárai és diákjai összefognak, váll váll mellett dolgoznak, hogy a környezet, a- melyben élnek, kultúráltabb, tá­gasabb legyen­És mi újság az „öreg“ iskolá­ban? Ablakai aggódva nézik a nagy sürgést-forgást az udvaron: Hát még a szünidő alatt sem hagynak nyugton? Tantermei kifestve, ki­takarítva, csinos új ruhában vár­nak. Szeptember elsején, amikor a diákok beülnek a padokba, szé­pülnek csak meg igazán- Hiába: egy iskola csak . diákokkal telve Iskola. ’ZÁCSEK ERZSÉBET A szerző felvételei 1. Csernay Tibor, a jövő építészeti szakembere tengerész egyenruha ma­radványaiban kőművesként dolgozik az építkezésen. Képzelem, hogyan fest majd egy év múlva a mellett az oszlop mellett... 2. Megy a tégla fel az első emeletre. A futószalag kezelését nem nehéz megtanulni és azt sem, hogy hogyan kell elugrani a visszafelé guraló rég lók elől. 3. A habarcsot ugyan a gép keveri, de ha én nem vagyok, akkor meg se moccan — mondja büszkén Vlsayei Mari. A talicskánál Illés Edit, a >a pótolók Csepiga István és Sztrnhár Imre. LEDŐL, NEM DŐL? PASZTELLSZÍNŰ ISKOLA Két héttel ezelőtt a RoMavaí (Rozsnyói) Egészségügyi Szakközép- iskolában még dolgoztak a Járási é- pítővállalat festői. Füttykoncertjük túltett egy egész erdő madársere­gén. Fütyörészni szépen tudnak, az biztos, de készen lesz-e az iskola szeptember elsejéig? — Igen- A járási építővállalat dol­gozóival jó tapasztalataink vannak. Megígérték, bogy a takarítónőknek is bőven lesz idejük a tantermek és a diákotthon csinosítására — vála­szolja az iskola igazgatója, MARTIN rusnAk. — A diákotthon berendezését még egyetlen diák sem látta-.. — Nem, az szeptember elsejei meglepetés- Csaknem teljes egészé­ben kicseréltük a szobák berendezé­sét, a heverők matracait. Kifestettük a tantermeket, az éttermet, az egész iskolát. — A diákok csupa lányok, ennél­fogva szeretik a szépet. Helyeimben bizonyára most azt kérdeznék, 16, kifestették, de milyen színűre? — A színek kiválasztását az építő vállalat szakembereire bíztuk, s ők mindenütt finom árnyalatú, pasztell­színeket használtak. — Én még. hozzáteszem, hogy az iskolát, a fehér-sárga színkombináció az utca legszebb épületei közé emel­te- Reméljtík. hogy ezt a szépséget a lányok meg Is becsülik. Hányán ülnek be először szeptember else­jéd az Iskola padjaiba? — Száznégyen, közülük harminc­hat leány, tehát egy osztály magyar nyelven fog tanulni. — Mindannyiuk számára biztosítot­tak internátust? — Sajnos nem. De azoknak a lá­nyoknak, akiknek nem tudtunk diák­otthont biztosítani, albérletet aján­lunk fel- Ezeket az albérleteket rendszeresen ellenőrizzük, és kap­csolatunk van a főbérlökkel Is­— Milyen a tankönyvellátás? — Nagyobb gond csupán néhány magyar nyelvű tankönyv körül van- Ezen úgy Igyekszünk segíteni, hogy szaktanáraink, orvosaink lesokszoro- sftják az évi tananyagot. Az ilven „tankönyv" természetesen csak belső használatra szolgál. Az Idén például szomatológiából és belgyógyászatból kapnak a magyar diákok Ilyen tan­könyvet. Köszönöm a tájékoztatót­Beszélgetett: Zácsek Erzsébet A CSKP XV. kongresszusa után • társadalmi életünk legfontosabb eseménye a képviseleti szervekbe való választás, öt év után a vá- lasztóúrnák elá lépünk, hogy megválasszak képvise­lőinket. akik az elkövetkező időszakban intézik majd közös dolgainkat. Sok fiatal először járni az érnék elé, ezért jónak láttuk, ha most induló sorozatunkban rö­viden ismertetjük hazánk politikai rendszerét, a vá­lasztások jelentőségét, méd­iát és lefolyását. SZOCIALISTA TÁRSADAL­MUNK POLITIKAI REND­SZERE Szocialista társadalmunk politikai rendszara a mnn- kásosztály osztílyérdekeit fejezi ki és érvényesíti- Fel­adata elsősorban az, hogy minden társadalmi osztály és csoport érdekeit egye­sítse és a munkásosztályéi­val összhangba* hozza. Ez aztirt lehetséges, mert a munkásosztály érdeke ob­jektiven egyezik a lakosság abszolút többségének érde­keivel­A szocializmus politikai rendszerének alappilére a demokrácia, konkrétan a szocialista demokrácia. A burzsoá társadalom politi­kai rendszere lényegében antidemokratikus, mivel nem biztosítja a lakosság tömegeinek egyenjogú és általános részvételét az ál­lami és társadalmi rendel­kezésben és igazgatásban­A szocialista demokráciá­nak, mint a széles tömegek demokráciájának új jelle­gét a társadalom szociális és gazdasági struktúrája, a termelőeszközök közös tu­lajdona határozza meg. Szocialista államunkban o- lyan demokrácia jött létre, amelyet az a tény jelle­mez, hogy az államhatalom valóban a lakosság többsé­gének. a dolgozó osztályok­nak és csoportoknak a ke­zében van. A KÉPVISELETI SZERVEK A dolgozók legszélesebb tömegei elsősorban a képvi­seleti szervek révén vesz­nek részt az állami és tár­sadalmi ügyek irányításé ban. Szocialista társadal­munkban az állami szervek és szervezetek rendszerét elsősorban a dolgozók kép­viseleti szervei alkotják. Országos viszonylatban a Szövetségi Gyűlés, illetve annak két kamarája, a Né­pek Kamarája és a Nemze­tek Kamarája, Csehország­ban a Cseh. Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Tanács, továbbá a különböző fokú nemzeti bizottságok. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK Nálunk a dolgozók kép­viseleti szerveinek alapve­tő láncszeme a nemzeti bi­zottság. A munkásosztály és a többi dolgozó, államhatal­mát valósítják meg helyi vi­szonylatban — községek­ben és városokban, városi körzetekben, járásokban ás kerületekben. A nemzeti bizottságok teljes jogú he­lyi szervei az államhata­lomnak és igazgatásnak, a- melyek a lakosság alapvető kérdéseiről határoznak, ha­tározataikat teljesítik Is, mégpedig a széles tömegek részvételével és a nyilvá- mosság ellenőrzésével. Ez jelenti a nép valóságns részvételét az államigazva fásban, s ez a valódi de­mokrácia biztosítéka­Ebben az értelemben a nemzeti bizottságoknak kulcsfontosságú jelentősé­ge van szocialista társa­dalmunk egész politikai rendszerében. (Folytatjuk) P. T„

Next

/
Thumbnails
Contents