Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-08-10 / 32. szám

6 —­íiii. A nagy olimpia nagy mondásai érdekes az olimpia „nagy mondás gyűjteménye“. Néhány közülük: A kanadai atlétaedző, Jack Dono­hue kapná ' általános vélemény sze­rint az aranyérmet. Amikor a sajtó értekezleten a mikrofon elé lépett, hosszú ideig némán figyelt, aztán ezt mondotta: Sokáig dolgoztam Washington­ban. és nem vagyok hozzászokva, hogy olyan mikrofonba beszéljek, a- mit látok is. A legrövidebben és leghatásosab­ban a skót David Wilkie reagált, á- mikor . az amerikaiak gúnyosan meg­kérdezték: milyen érzés megannyi a- mezikai férftúszó-gyOzetmn mellett az egyetlen más országbeliként nyer­ni. Wtikle válasza: — Ha: ha. ha. Shorter, a müncheni maratoni baj­nok, a montreali ezüstérem után ezt mondotta: —• Münchenben nem is gondoltam, hogy nyerhetek. Montrealban nem hittem, hogy veszíthetek. Sokat. panaszkodtak a csinos ho&- tessek, hogy a versenyüket befeje­zett sportolók szüntelenül ostromol­ták őket. Melyik nemzet járt ebben az ostromban az élen? Az egyik hos­tess véleménye: A legfurcsábbak az afrikaiak vol- * tak, még a legelején. Előbb cseleked- I tek. s csak azután mutatkoztak be. je Stones, sok mindent nem szerét. í Sorjában: nem szereti az olimptai | falut, ezért utolsó edzéseit Kalifor- g niában tartotta. Nem szereti az olim- | piát létesítményeket, mert azok zűr- | zavar közepette készültek el. Nem s szereti a francia kanadaiakat, erről I nyilatkozott is. Nem szereti az esős | időt, napsütésben szeret ugrani. Végül — de nem utolsó sorban — § nyilatkozta — nem szereti montreali J bronzérmét — ő ugyanis aranyat a ; kart. Amikor megkérdezték John Wal- kert, az 1500 méteres síkfutás olim- 1 piái bajnokát, hogy miért váratod | magára olyan sokáig a sajtóértekéi- £ leien, azt válaszolta: „Ahhoz, hogy eljussak a -do'ppiúgviZsgúlathcn, meg kellett öt vagy hat- pohár sört in­nom." Legek... A legsikeresebb olimpiai verseny­ző a szovjet Nyikoláj Andrianov, 4 arany-, 2 ezüst- és egy bronzérem­mel. Mögötte az NDK-beli Kornélia Ender és az amerikai Jonh Naber végzett egyaránt 4 arany- és egy e- ziistéremmei. A legcsodálatosabb világcsúcsot az amerikai fim Montgomery állítot­ta fel a 100 méteres férfi gyorséi- szásban: először úszott a világon 50 másodpercen belül A legesélytelenebh győztes Üj-Zé- land gyeplabda-csapata. A legna­gyobb favorit veresége az NSZK-beli Peter Michael Kolbéé a férfi evezés­ben, aki a finn Parkinentől kapott ki. A leghosszabb küzdelemben szüle­tett aranyérem a lengyel férfi rop labdaválogatotté, amely a Szovjetunift elleni döntőben 148 perces játékban győzött. A legfölényesebb győztes a nehéz­súlyú ökölvívó kubai Teofilo Steven- so né, aki négy mérkőzésén a lehet­séges 36 percből mindössze 7-et töl; tötf a ringben. Az olimpia legsúlyosabb egyénisége a csehszlovák Peter Pavlásek ólom- súlyú súlyemelő 159,2 kilóval. A legkisebb versenyző a 130 cm magas szovjet tornászod, Filatova volt (A lóugrásban a szer 110 cm magas!) A legnagyobb, nem hivatalos vi­lágrekord a román olimpiai bajnok- I nő Nadia Commanecié, aki az nlimpi- g án hétszer kapott tiz pontot gyakor­lataira, Az olimpia legidősebb versenyzője J a 61 éves ausztrál lovas. William Roycroft, aki a csapatversenyben bronzérmet szerzett­A tékozló fiú visszatérése VALÉR SVEC: i „A huszonkilenc éves Szikora ismét magára szeretné ölteni a liga csapatban játszik és lelkiismeretesen edz- Az ajtó nyitva áll előtte.“ mezét- A B Az utóbbi években vidéken gyakran meg­kérdezték tőlem; Hol van Szikora Gyuri, mi van vele? A kíváncsi szurkolókat mód­felett érdekelje, hogy hová lett a fiatal kora ellenére híressé lett válogatott lab­darúgó. Üstökösként, tűnt fel. tizenkilenc éves korában már a válogatott mezében játszott a brazilok, Peléék ellen a híres Maracana stadionban- Gólt is lőtt a büsz­ke braziloknak azon a mérkőzésen, ame­lyen 2:2 arányú döntetlent értünk el a fut­ball szentélyében. A brazil lapok akkor Európa legtehetségesebb labdarúgójának kiáltották ki, Peléhez hasonlított- Aztán vagy három évvel ezelőtt eltűnt a reflek­torfényből. Csák legszűkebb baráti társa­sága és a „legelvetemültebb“ fociszurko­lók tudták, hogy Gyuri él és játszik a CH Bíatislavában- Nagy érdeme van abban is, . hogy. .a . csapat. Jjékérült. ,á -második-ligába- — . Egy évvel ezelőtt a szomszéd lépcsőbáz- ba költözött, s azóta gyakran találkozunk, beszélgetünk a labdarúgásról, meg arról, mihez kezd a következő években. — Sokan már leírták. Bevezetőben ma­gyarázd meg. vajon tndcz-e még úgy ját­szani. ahogy annak idején megszokták tő­led? — Az az érzésem pszichikailag és fizi­kailag is kiválóan érzem magam. Hogy mit rebesgetnek, az sem érdektelen, de sok beszédnek sok az alja- . .-­— Azért tán mégsem -- alaptalanul vá­doltak annak idején azzal, hogy életmódod nem éppen a legsportszertibb? — Valami igazuk volt, csak hát az embe­rek gyakran eltúlozták a dolgokat. Sosem tartottam magam angyalnak épu elég prob lémám volt a magánéletben is. A napok­ban, míg az Inter Portugáliában portyázott — én itthon maradtam, mert nem volt rendben az útlevelem — az egyik kávéház ha beültem egv coléra ós másnap vörös bor. lett belőle. Amikor hívattak az egye­sület vezetőségére, én lepődtem meg leg­inkább. — Szóval ismét benne vagy az Inter szúkehb keretében?. — Nem is hiszed, hogy mennyire örü­lök ennek. — Miért? — Már csak azért is, mert labdarúgó- -pályafutásom legszebb évelt az Interben töltöttem el. tulajdonképpen ott kezdtem- Ráadásul az Inter mai gárdája tehetséges társaság. ... - Pedig -azt rebesgették, -hagy annak i­dején nem nagyon értettétek meg egymást az edzővel, meg némelyik játékossal­— Ebben is több a rosszakarat, mint gondolnád. — Például azt mondták, hogy PetráSSal nem nagyon jöttél ki, merthogy két dudás nem fér meg egy csárdában. — Petráé mindig is az egyik legjobb ba­rátom volt, és ma Is az. Remélem, hogy a csapatban nagyon jől kiegészítjük majd egymást. — Az fntert sokan bajnokjelöltnek tar­tották az előző övben- Miért nem tud ez a csapat már évek óta jobb helyezést el­érni? — Szerintem az Inter volt az egyik leg­progresszívabb csapat, és most Is az. An­H osszú ideig a lespedés ko­rát élte a galántal járás labdarúgása. Egyetlen csa­pata sem tudta kivívni a maga­sabb osztályban való szereplés jo­gát, pedig a járásnak olyan szü­löttei is vannak, mint Józsa Lász­ló, Kovács Sándor, akács András, hogy csak a legismertebbekét em­lítsem. Ez az év aztán meghozta a várva várt sikert: a safai (vág- sellyei) Slovan Duslo csapata be­került a Szlovák Nemzeti Ligába Két nappal az új bajnokság kez­dete előtt felkerestem a klub ve­zetőit, hogy a siker titkairól és a további tervekről érdeklődjem. Út­közben benéztem a könyvesboltba, és szerencsémre, mert ott; talál­tam Jozef Báláit, a szakosztály vezetőségének egyik aktív tagját, meg Szkladányl Lacit, a Plastika Nitra csapatának volt játékosát is, aki az új Idénytől a sellyei csapa­tot erősíti majd. —■ Bármennyire együtt van a csapat, és viszonylag kiegyensú­lyozottak az alakzatok, mégis kel­lett az erősítés, mert tudjuk, bogy a Nemzeti Liga sokkal igényesebb, mint a divízió, és mi nemcsak át- szállőjegyet akartunk váltani a magasabb osztályba -— kezdte ío zef Báláz. — Hogy minek köszönhető a si­kerünk? Elsősorban- Skvva adjunk­tusnak, aki tavalv ősszel átvette csapatunk edzői tisztjét. Nemcsak a szakmai munka vált ígénveseb hé, hanem a játékosok szemlélete is megváltozott. Skyva előtt Keszé- li edző vezette csapatunkat, s bár kitűnő szakember ő Is. csak ép nen mindenki Ismerte őt, a játé kosok nem mindig hallgattak rá kellőképpen, ö pedig képtelen volt erélyesen fellépni a lazsátök, lógős játékosok ellen, főleg ha a- zok valamelyiké a „csillagok“ kö­zé tartozott. Nos, a legnagyobb változás az, hogy most már nin­csenek „menő“ játékosok, minden­ki egyforma. Az edző a legkisebb kihágást Is rögtön megtorolja. Ta­lán mondanom sem kell, hogy a. vezetőség ebben legmesszemenőb­ben támogatja az gdzőt. Hát vala­hol Itt kell keresni a siker titkát. Szerepeit-e tervükben a tovább­jutás a tavalv! bajnoki idény meg­kezdése előtt?, ■■MmHmHHnHRVMnMMMMMi Felsőbb osztályban A Slovan Duslo Sal’a a Szlovák Nemzeti Ligában A feljutást kiharcoló sellyei csapat, középen hátul, fehér ingben Skyva edző — Az volt a tervünk, hogy az zel a fiatal gárdával a lehető leg jobban szerepeljünk, s a negyedik- -ö.tödik helyezéssel elégedettéit lettünk volna. Tavasszal a Jő kez­dés után kissé módosultak célja ink, a feljutás ts szóba került, de semmiképp sem vettük volna tra­gédiának, ha őz nem sikerül. Ez pozitívan hatott a játékosokra, mert továbbra is szabadon játsz­hattak, nem gátolta őket a nagy akarással járó görcs. Terveink? Nagyon kicsi az esélyünk, hogy az elsők között végezzünk, s kihar- coljuk így a második ligában való szereplés jogát! Ezt csak azért hoztam fal* mert a Játékosok be­szélnek róla Ez azonban nem s mi tervünk. Ha mégis sikerülne, nagyon örülnénk. Mi csak azt a- karjuk, hogy a játékosok továbbra is szerények legyenek, jól fociz­zanak, hogy a közönség ne csa­lódjék bennük, ha és persze ne künk. vezetőknek se legyen kese rü a szánk íze egy-egy mérkőzés után. Utolsó szavait már a sellyei csa­pat két régebbi erőssége. Lépés György és Légner László ts hallot­ta. Szkladányl pedig kezdettől fog va ott volt. Tőlük ts megkérdez­tem, mit várnak az új idénytől — Én ú) ember vagyok mondta SzkíadSnyi •—, feladatom nak idején azért jöttem Ide most pndig á- zért térek szívesen vissza, mert jó techni­kás futballt játszanak, ami nekem, mindig elemem volt. — Hallottuk, hagy máshová is pályáztál. — Ami Igaz. igaz. az utóbbi hónapokban jártak nálam a prágai Sláviátől, és Min­den áron szerettek volna átigazolni Lehet, hogy hajlottam is volna a szóra, most még­is örülök, hogv az Interben maradtam­— Gondolod, sikerül beilleszkedned eb­be a fiatal csapatba? — -Tény, hogy 32 Inter az.egyik legfiata­labb gárda. Ámít pedig most mondok, az olvasók ne vegyék szerénytelenségnek: úgy érzem, tapasztalataimmal talán hozzájárul­hatok ahhoz, hogy a csapat jobb helye­zést érjen el, mint eddig. . — Miért uem lett az Interből eddig is bajnok? Játékostársaiddal egymás közt nem beszéltetek arról hogy a bajnoki cí­met megpályázzátok? — KI ne akarna bajnok lenni? A? Inter -mai- gárdája --képes -lenne - kivívni • a ■ baj­noki címet. Nézd, az Ostrava is lehetett bajnok... — Gondolod, beilleszkedsz a csapatba? — Egész biztos- Eddig is majdnem min­den mérkőzésükre kijártam, és úgy hiszem, hogy Jurkemikhez; Bajzához, Mrázhoz fog­ható játékos még európai viszonylatban is kevés van. — Ha már itt tartunk, mi a véleményed a csehszlovák válogatott Enrőpe-bajnokf sikeréről? — Senki sem várta, de kétségtelen, hogy megérdemeltük a bajnoki címet. Kevés c- lyan akaraterővel játszó csapat van ma a világon, mint a csehszlovák válogatott. PALÄGV1 -LAJOS Is ebből adódik: beilleszkedni a csapatba, bebizonyítani, hogy s sellyei csapát sorsa szívügyem. Örömmé) tölt el, hogy: a fiúk be­fogadtak, már most otthonosan ér­zem magam a csapatban. Igaz, né- hányukka! már játszottam együtt, például még iftkorban az Inter­ben. Majdnem mind egyidősek, fia­talok vagyunk, ezért úgy érzem, sok örömet, szeriünk még a szur­kolóknak. — Valóban nagyon jó most -a kollektíva -— folytatta Lépes. — Öröm ebben a csapatban játszani. Most meg ráadásul a szurkolók is nagyon mellettünk állnak, a város kedvencei lettünk. De azért nem bízzuk el magunkat,, ezt az egóiz csapat nevében ígérhetem. Mi úgy érezzük, s azt hiszem, ez így !s van rendjén, hogy ezután még job­ban kel! játszanunk, meg kell há­lálni a bizalmat, a szeretetét, a- mellve] most körülvesznek ben­nünket. — £n majdnem ■ elmentem in­nen, Nyitrára hívtak, de már most látom, mekkora badarság lett vol­na tőlem — vallotta be őszintén Légner. — A magasabb osztály mindig csábító. Talán ott is meg­álltam volna a helyem, ki tudhat­ja? Az viszont biztos, hogy ebben 3z osztályban sem lesz könnyű, de bízunk a jó szereplésben Sze retnénk . jövőre az üj rendszerű második ligában játszani. Űgv- ér­zem, sikerülni fog, mert ezt sen- . ki sem várja el tőlünk, mi ma­gunk. játékosok akarjuk így. Közben telt-múlt az Idő, s a fiúknak edzésre kellett meiiniiíK. Velük tartottam én is, hogv né­hány szól váltsak az edzővel. — Rendesek ezek s fiúk, őröm velük dolgozni. Mind igazi sport­ember, szeretik a labdarúgást,, .« ami nagyon fontos, a szép. a jó focit kedvelik. Tudják azt is, tlogv ehhez egyetlen út vezet: e becsü­letes munka, az intenzív edzés. Nem kelt senkit nógatnom, , és . gz nagvban elősegíti a munkáméi .-Én bizakodva nézek az új idénv elé — s .'indult ts FrantlSek Skyva edző a fiaihoz a zöld gvepre Ar­ra maradt csak időm. hogv sok sikert kívánjak a Csapatnak , 1 nesz méri)

Next

/
Thumbnails
Contents