Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-08-10 / 32. szám

MHBNMK ■ A JÖVŐ REPÜLŐGÉPEI A halállal végződő betegsé­gek sorában a fejlett ipari ál­lamokban világszerte vezető helyet foglalnak el a különfé­le rosszlndulaiű daganatok— Környezetünkben szaporod­nak a rákkeltő tényezők: fo­kozódik a levegő, a víz és a talaj biológiai, rádtoaktiv ,és vegyi szennyezettsége. Szá­mos Ismert és még ismeretlen daganatkeltő hatásnak vágyónk kitéve- Az eredmény riasztó: az összes daganatos betegek 16 százaléka már viszonylag a fiatalabb korosztályokból, az 50 éven aluliakból kerül ki.. Az „öregek betegségének" tar­tott rákeseteknek nemcsak a száma gyarapszik, hanem egy­re fiatalabbb korosztályokat kezd ki. Persze az is kétségte­len, bogy tovább élőnk,, és a magasabb életkorban nagyobb a valószínűsége daganat kelet­kezésének. könnyű . és a műtéti határok helyes megállapítására célra­vezetőbb módszereket kellene kidolgozni. Korántsem aknáztuk k] még teljesen a sebészetben rejlő le­hetőségeket, de a műtéti bea­vatkozásnak határt szab az a körülmény, hogy amikor ope­rációra kerül, sor, a daganatok jelentős hányadából már áttét képződött a szervezet köze­lebbi vagy távolabbi pontjain- ilyenkor már csak részleges műtétről lehet szó. egy-egv é- letfontosságú működést (a bél- mozgást, a vizelstelválasztást akadályozó daganat eltávolítá­sáról ; adott esetben ezzel is sok szenvedéstől szabadítják meg 3 betegeket. Ugyancsak a szédületes technikai haladás javította meg a kezdetben ártalmakat is okozó sugárkezelés eredmé­nyeit- Nagy feszültségű su­rikai nyirokcsómó-szarkóma és néhány ritkább, daganat. Ha­tásos a gyógyszeres kezelés és legalábbis' tartós tünetmentes­ség érhető el a felnőttek í- dült fehérvérűségében, emlő-, petefészek és prosztatarákban, Hodgin-kórban Is- Ezenkívül számos daganatos betegség van, amelynek gyógyítása le­galábbis ideiglenes sikerrel jár és csak alig van olyan — e- zeknek is. egyre szűkül a kő­re — amelyekben ,a vegysze­res kezelésnek semmi kedve­ző hatása nincs- Korábban vég­zetes kimenetelű, betegségek [csontszarkómák, bizonyos tü­dődaganatok) ma már többié le sejtoszlást gét.lő .anyag egy­idejű adásával kedvezően . be­folyásolhatók. A jövő útja az ón- polikemo- ter.ápia: több gyógyszer egyi­dejű alkalmazása. Ma már o- lyan sok hatékony daganat­A RÁK GYÓGYÍTÁSA Napjainkban egyre több da­ganatkeltőnek tartott tényező és a kifejlődött daganat össze­függése bizonyosodott be tudo­mányos alapossággal. Az anilfn festékek, a nitrovegyületek, a yinílklorid és az azbeszt pél­dául bizonyítottan rákokozö hatású. A-védekezés ellenük a munkásvédelem feladata. Elhú­zódó, nyitott fekélyek, : sorvadt nyálkahártyák az esetek egy részében ugyancsak rák előtti állapotnak bizonyulnak; sike­res meggyógvitásukkal a rák biztosan megelőzhető, A su­gárveszélyt a törvény szigorú­én korlátozza, az ilyen eredetű daganatos betegségek ma már nem fordulnak elő- Ésszerű-táp­lálkozással, az élvezeti cikkek (nikotin, alkohol stb.) fogyasz­tásának csökkentésével a da­ganatkeletkezés veszélye is csökkenthető. A daganatgyógyításban a műtétes, a sugár- és gyógysze­res kezelés mellett újabban a szervezet saját védekező rendszerét mozgósító ún- im­munterápiával is kísérleteznek. A műtéti technika fejlődése szinte bármely szerv megope- rálását lehetővé teszi, s a has­üregben akár több szerv egyi­dejű eltávolításával is egybe­kötötték a daganat kiirtását. Az eredmények javultak, de csak bizonyos határig. Fel kellett ismerni, h,ogv a .túl nagy műté­teket olyan működéskíesések követik, amelyek a2 egyéb­ként daganatmentes beteg szá­mára lehetetlenné teszik az é- létet. Máskor pedig a heroikus próbálkozások ellenére a daga­nat kiújult, és a beteget még­sem sikerült megmenteni.. A ráksebészetben éppen e- Zért előtérbe kerültek a „funk- Ciőmegtartásos“ műtétek; a se­bész igyekszik kiirtani minden látható és eltávolítható daga­natszövetet, de a felesleges csonkolástól óvja a beteget. Kü­lönösen vitatják a túlzott mértékű nyirokcsomó-eltávolí­tás helyességét; amióta tud­juk, hogy milyen fontos szere­pe van a nyirokcsomóknak a szervezet önvédelmében . a da­ganatokkal szemben is,' megkí­séreljük megtartani mindazo­kat a nyirokcsomókat, ame­lyekben nincs daganatos szö­vet. A döntés nem ■ mindig gár.fbrrások energiája a test mélyén ülő daganatokat ts el­éri- Kidolgozták a radioaktív I- zotópok alkalmazásának leg­célszerűbb módszereit; a su­gárártalmak elleni védekezés lehetőségen felhasználva a ke­zelőszemélyzetet fenyegető ár­talmakat gyakorlatilag kikü­szöbölték, és legújabban ered­ményesen alkalmazzák a leg­kedvezőbb sugáradagolás szá­mítógépes módszereit. Állandóan visszatérő kér­dés, hogy a sugárhatást meny­nyire lehet a daganatra korlá­tozni. az egészséges testszöve­tek épségben ' hagyásával. A helyt sugárhatás' pontos érvé­nyesítésére a számítógépes a- dagolást' terv mindé® tévedést kiküszöböl. Az általános sü­sü (sugárprotektív“) vegyü- letekkel- kísérleteznek. Állatkí­sérletek tanúsága szerint van­nak ilyen anyagok, emberi gyó­gyításban azonban nagyon cse­kély a gyakorlati hasznuk- To­vábbi fontos , feladat a, kezelt terület sugárérzékenységének fokozása. Erre a célra szorgal­mazzák a besugárzandó szöve­tek oxigénellátásának javítását vegyüietekkel és fizikai eljárá­sokkal is. Továbbra Is megol­datlan az áttétes daganatok problémája, valamint azóké, a- melyékre a sugárzás nem ha­tásos. Övatqs becslések szerint hazánkban' a daganatos " be­tegek 50-55, százaléka tarto­zik ide. Számukra látszólag csak a gyógyszeres kezelés kí­nál megoldást. Daganatgyógyításra hatásos szert alig három évtizede is­merünk- A második világhábo­rú végén daganatos betegség­ben szenvedő katonákat gyó­gyítottak először az első vi­lágháborús harci gázok egyik származékával, a mustárnitro­génnel. Azóta mintegy 300 e- zer vegyület felvételezett da­ganatgátló hatását vizsgálták meg, de mindössze' 40-50 vált be a gyógyításban Is. További, mintegy 180-200 anyagról ki­derült. hogy gátolják ugyan a daganatok növekedését, de mérgező hatásuk miatt felhasz­nálási lehetőségük korláto­zott. Gyógyszeresen meggyó­gyítható például a gyermekek heveny fehérvérűsége, az af­pusztító gyógyszerrel rendel­kezünk, hogy célszerűen kom­binált kezeléssel nem megold­hatatlan a daganatok „kémiai kiirtása“. A kérdés csak az, hogy a beteget ez a- kezelés mennyire veszi igénybe, meny­nyire terheli meg. A mérgező hatások kivédésére ■ irányuló kutatások célja az életfontos­ságú szervrendszerek védelme- A sejtoszlást gátló anyagok leginkább a Csontvelőt é‘s a bélnyálkahártyát veszélyeztet­hetik. Bizonyos hatásos daga­natpusztító szereket sikerült már olyan anyagokkal össze­kapcsolni, amelyek a mérgező . hatást kivédik- így már olyan nagyadagú daganatgátló szer adható 'a betegnek, ataelv az -atrdtg retifehane“* dagadttá • is bat anélkül; hogy éíefvészély- be sodorná a betegeket." A da­ganatgátló hatás előbb jelent­kezik, a csontvelőkárosodás u- tána fenyeget; ezt tudva, a daganatgátlószer beadása u- tán 24 órával adott védőanyag megóvja a csontvelőt. összegezve a rákgyőgvítás helyzetéről adott véleményün­ket, ki kell emelni, hogy a rosszindulatú daganatok nagy többsége gyógyítható, Az ide’- jekorán felfedezett daganat sebészeti beavatkozással eltá­volítható vagy sugárkezelésben részesíthető, s ezt teljes gyó­gyulás követi. Helyes azonban, ha nem vár­juk meg , a daganatok kelet­kezését, hanem minden rendel­kezésre álló eszközzel küzdünk megelőzésük érdekében. Ez egyrészt környezet-, másrészt egészségvédelmi feladat, he­lyes életmód kérdése fs. A daganat korai felfedezésére, il­letve már a ráfert megelőző, állapot . felderítése , végett minden felnőtt embernek ön­maga és családja , iránti köté: lessége, hogy , részt vegyen,a rákszűrésen, amikor erre mód­ja van. Még a legtökéletesebbén szervezett és lebonyolított szű­rővizsgálati rendszer .sem biz-, tosíthatja azonban, hogy min­den egyes daganatos betegsé­get idejekorán ‘ kezelni kezdje­nek. Az „elkésett“ sebészkés­sel és ’ sugárzással néni kezel­hető esetekben a ^gyógyszeres és immunterápia nyújt egyre nagyobb reményt és több se­gítséget, Bizonyos esetekben azonban ezek a gyógymódok sikertelenek maradnak és a közvélemény sajnálatos módon ezekből messzemenő következ­tetéseket von le, és pesszimis­tán ítéli meg a helyzetet. A gyógyult esetek sokasá­gát az érdekeltek álszemérem­ből el is titkolják, s a tudatlan­ság is oka, hogy sokan tájéko­zatlanok felőle- Ideje, hogy a természettudományos művelt­ségű közönség megfelelően í- téljé meg -a daganatos beteg­ségek kezelésének ügyét, és köztudottá váljék, hogy az e- setek nagy többsége >már ma is gyógyítható, s az eredmények javítására irányuló kutatások távlatai is biztatóak. E- S. Milyen irányban halad a nem katonai repülőgépek tervezése? A konstruktőrök o- lyan új repülőgépekét terveznek, amelyek fordulatot hoznak a légi közlekedésbe és a teherszállításba. A cél az, hogy a repülőgépek kifizető­dő rakománnyal, két és félszeres vagy há- romszores hangsebességgel repülhessék át '■az Atlanti-óceánt, sőt a Csendes-óceánt is, San Franciscotól Tokióig- A másik fontos követelmény, hogy a jelentős terhet szál­lító repülőgépek leszállás nélkül tehesse­nek meg 16-18 ezer kilométeres távolságot hangsebesség alatti sebességgel. Az új re­pülőgépek óriási tömegű olajat, vasércet és más árut szállíthatnak­Kísérleteznek a függőleges vagy rövid rajtpáiyás fel- és leszállással, az üzema­nyag-fogyasztás csökkentésével és újfajta üzemanyagok, (például atomenergia, csepp­folyós hidrogén vagy metán) alkalmazásá­val is. A nagy amerikai repülőgépgyárak és re- pülőgépmotor-gyárak a NASA-val együtt­működve .terveznek olyan szuperszonikus utasszállító repülőgépet, amely 270. utassal a fedélzetén, 2,7-szeres hangsebességgel le­szállás nélkül tehet meg 6300 — 7500 ki­lométer hosszú utat. (A francia-angol Con­corde 108 utast szállít 6300 kilométeres' ú- ton kötszerek hangsebességgel.) Az amerikai szuperszonikus utasszállító gépen az egy Utasra eső költség 40 szá­zalékkal alacsonyabb lesz, mint a Concor­de esetébe®. A NASA becslése szerint 2000- ben a világ polgári légiforgalmának több mint 300 ilyen repülőgépre lesz szüksége. Ilyen gépek szállítják majd az Atlanti-ó­ceánon átkelő utasok felét és a Csendes« -óceán felett utazók egyharmadát. A McDonnel-Douglas konszern terve fel« használja a Concorde tervezőinek eredmé­nyeit. A 270 utast szállító, titánból és alu­míniumból épülő repülőgép „mindössze“ 2,2-szeres hangsebességgel repül majd, mintegy 6500 kilométert. Arát 42 millió dollárra becsülik, de biztos, hogy sokkal többe fog kerülni. A Boeing gyárban tervezett repülőgép törzse Coca-Colás palackhoz hasonlít. Ár* körülbelül 64 millió dollár lesz. Titánból készül. Radikálisabb a Lockheed konszern terve. Különleges öntvények és ragasztott titán alkalmazásával 15 százalékkal csökkenteni kívánja a repülőgép súlyát. A könnyebb repülőgép kevesebb üzemanyagot fogyaszd, és kisebb lesz a szárnyfeiülete. Ez azonban gondot okoz a fel- és leszállásnál, ezért lyenkor a gép toldalékszárnyakat ereszt ki« Ezek viszont megint növelik a gép súlyát. 2,55 hangsebességüre, az árát 78 millió dollárra tervezik. « A mérnökök 10 százaléka foglalkozik a szuperszonikus repülőgépek tervezésével, a többi 90 százalék pedig a hangsebességnél kisebb sebességű repülőgépek üzemeltetési költségeinek csökkentésén fáradozik, ré­szint a szárnyfelület, részint a motor kon­strukciójának módosításával. Különböző pótberendezéseket is kitaláltak, amelyek alkalmazása 25 százalékkal csökkenti az u- zemanyag felhasználását. Beépítésük egy 23-30 millió dollárba kerülő korszerű repü­lőgépbe körülbelül 2 millió dollárral emeli a költséget. A z orvosi hivatás sohasem volt könnyű- Ha az orvos régebben cukorbetegségre gyanakodott, meg kellett kóstolnia betegének a vizeletét- Ma már komoly diagnosztikai eljárások állnak rendelkezé­sére ehhez, de meglehet, hogy hamarosan ismét egy sajátosan hangzó módszerrel fognak élni. A betegsé­get szag alapján kísérlik meg felismerni. A kutatók inár évekkel ezelőtt rájöttek, hogy mintegy 40 olyan betegség van. köztük a mandulagyulladás, a diftévia. a köszvény és a tüdötáiyog, amelyet jellegzetes szagok kísérnek, s így vérvizsgálat nélkül felismerhetők- Az emberi szaglószerv azonban nem eléggé érzékeny. A betegségek szagról történő felismerése csak mester- séges orr, úgynevezett szaganalizátorral lehetséges. A szaganalizátor ki tud választani tetszőleges szagot, még akkor is, ha a levegőben csak 1:10 milliárd ará­nyú koncentrációban található- A Nobel-dijas Linns Paul ingnak, és munkatársainak például mintegy 400 szaganyagot sikerült regisztrálnia a kilélegzett levegő­ben, 350-et a vizeletben, s ezekből következtetni tud­tak a betegségre. ÖNNEK DIFTERIA SZAGA VAN! Más módszerek magának a betegnek a szagló- és íz- lelőképesságéből indulnak ki. Egyelőre még messze van­nak ugyan attól, hogy a gyakorlatban is alkalmazha­tók legyenek, de valószínűleg igen nagy jelentőségük lesz a gyors és megbízható diagnózis felállításában. Az embernek az a képessége, hegy bizonyos fajta vitaminok és tápanyagok szagát érzékelje, attól függ, hogy véré­ben megvannak-e ezek az anyagok, s hogy milyen az egészségi állapota. Különös jelenséget tapasztaltak a röviden PTC-nek nevezett feniltiokarbamid nevű vegyülettel kapcsolat­ban. Fos már 1932-ben beszámolt arról, hogy laborató­riumában ennek az anyagnak a megkóstolása után he­ves vita támadt afelől, hogy a PTC rendkívül keserű-e vagy semmiféle íze nincs. Az emberi fiziológia új fel­ismerése, hogy ugyanazt a vegyületet a kísérleti sze­mélyek egy része valamilyen ízűnek érzi, más része semmilyennek. E sajátos jelenségért az ember geneti­kai apparátusának hajlamai felelősek. A hatvanas évek elejére már annyi vizsgálati anyag gyűlt össze a PTC ízlésének képességéről, hogy fel lehetett rajzolni a PTC-ízlelők megoszlásának világtérképét. Megbízható, ízlelési teszt kidolgozásához azonban még statisztikai vizsgálatokra van szükség. ÉRDEKES SZEM. ÍYíÜTÉT Abid, az öreg pásztor Abu Dhabiban él. Nagyon régen beteg: trachoma támadta meg a szemét Ezt a betegséget „e- gyiptomi szemgyulladás“-nak is nevezik. Nem fertőző beteg­ség, a clamedia bacilus, pi­szok, a száraz levegő és a nap melege okozza- A tracho­mát meg lehet gyógyítani, ha korai stádiumában ismerik fel. " Az öreg Abid megvakult, mert nem részesült idejében gyógy­kezelésben. Ha Európában él- . ne, akkor ép szem átültetésé­vé] visszakapná a szemé vilá­gát. Egy orvosi ellátásban sze­gény országban, mint Abu Dhabiban általában vakságra van Ítélve az Abtd-féle ' sze­gény ember. Dr. Műin szem­orvos azonban közbelépett­Dr. Műin jó tapasztalatokat szerzett az Egészségügyi Vi­lágszervezet és az UNICEF szolgálatában eltöltött évek alatt, és bebizonyította, hogy a hal szemének egy részét fel lehet használni az emberi szem károsodott részelnek pót­lására. Laboratóriumi vizsgála­tok hosszú sora után .végre­hajtotta. az első szsmátültetási műtétet, Eg-y folyami, halnak kivette az egyik szemét és a szemgolyót takaró vastag szö­vetet. A megfelelő részt átül­tette a vak ember szemébe­1971 óta dr. Műin huszonöt Ilyen műtétet végzett,, sikerrel. Az igaz, hogy a műtét nem adja vissza a teljes látást, de figyelemre méltó, hogy az ed­digi átültetések során egyet­len beteg szervezete sem vs- tette ki az idegen szövetet. mmmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents