Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)
1976-08-10 / 32. szám
5 A M 7-esen s Balaton felé nyargalunk. Hétköznap van, de az autópályán óriást a forgalom Volvónknak meg sem kottyan a megengedett 120 kilométeres sebesség. Gyorsabban nem ajánlatos hajtani. Gyorshaj fásért akár ötezer forint bírságot Is fizethet a vétkes. Szép kis összeg nem érdemes kockáztatni, és az Igazat megvallva nem is 1- gen lehet gyorsabban közlekedni, A tekintélyes bírság ellenére sem mondható, hogy az autópályán különösebben tisztelnék a szabályokat. Egyik-másik jármű vezetője ámokfutóra emlékeztet. Homokszínű Trabant cammog komótosan a belső sávban- Vezetője békésen cigarettázik, ügyet sem vet arra, hogv a gyorsabb jármüvekből hosszű oszlop sorakozik mögötte. A szabálytlsztelö autősok egy ideig ballagnak mögötte. aztán az első kocsi vezető le elvsz' a türelmét, kivág több-', ra, példáját még sokan követik Egyetlen fegyelmezetlen jármüve- zetö a KRESZ'szerint szigorúan rilos szlalomozáára kényszerít másokat. Hogv ez mivel végződ hét, azt az üt mentén heverő Skoda roncsa bizdnyltia, Időnként felmegy a pumpa, szerencsére fiatal gépkocsivezelőnk türelmes természet. így minden kellemetlenség nélkül elérünk a 41. kilométerkőig. A BALATON KISTESTVÉRE Néhány évvel ezelőtt - a Balaton felé robogó turisták még lekicsinylőén nézegették a fele útba eső, náddal sűrűn benőtt tavat. Csak a megszállott horgászok lártak Ide. mert a sásos. nádas, vadreeénves öblökben tftkora pontyok és csukák húzták a horgászzsinórokat, keszegek milliói pölyögtették forró nyári napokon a tükörsima vizet. Azóta egyre többen figyelnek a tóra. Megszaporodott a horgászok száma, a partot üdütőháznk strandok, szállodák telepítették bé. Mind többen vannak, ákIV. hozzánk hasonlóan —- a kápnlnás nyéki csomópontnál letérnek « Balatonra vivő M 7-es műútról, és a nagy magyar tenger ktstestvé- , nejt, a Velencei-tavat részesítik e- lőnvben- , . , , A Velencei-tó, amely huszonhá- romszor.,is élférne a nagy'testvér " ,'.Ííi9bI8h.: "IHöktfebah téhát erősen kiépült, tje.még.így. Is-maradt valamilyen különös, utánozhatatlan varázsa. Az .óvatlan csőnakázó .még. most Is könnyem eltévedhet . a . víz egyharmadát borító nádas lagúnákban, ahonnét jövetelére ritkaságszámba menő madárralok riadnak fel- Az európai viszonylatban Is jelentős madárrezervá tumban él még a nagykócsag, a kanalasgém, a gurgyalag és még egv sor kiveszőben levő madár. Agárd, Velence, Velence fürdő Gárdony. Gárdony-fürdő neve ma már legalább olyan ismert, mint a híres balatoni településeké. A Velencei tó vize nagy sótartalmú, úgyszólván gyógyhatású. A víz átlagos nyár! hőmérséklete, a tőpart klímája Is megegyezik az a líg ötven kilométerre fekvő B >In tonéval. Az említett fürdőhelyeken szállodák, motelek, csárdák, jellegzetes magyaros ételek »áriák a turistákat. De nemcsak a víz és a 16 été lek kedvelői találják meg a ked- vükrevalót. Szellemi táplálékot Is kaphat a jövevény irodalmi és nemzeti múltunk hagyatékából. Kápolnásnyéken született Vörösmarty Mthály. Lakóháza ma emlékmúzeum. A költő családjának présházát és pincéjét a velencei Bencze-hegy lejtőjén helyreállították .és Vörösmarty-pince néven kellemes, bordalra thlető szórakozóhellyé alakították át, ahonnan szép kilátás nyílik a Velencei-tóra. Míg az északi parton található Szúnyog-csárdában a kitűnő halászlét ettem és még kltűnőbh bort ittam rá. a tó furcsa nevének eredetét Is megfejtettem. I- rásbelt emlék bizonyítja, hogy Mátyás királytői származik- Beatrixszal fltban Fehérvárról Budára, a sukoról domboldalról a tóra letekintve hallotta, hogy az olasz kísérők így kiáltanak fel: „AkárTÜKÖRBEN csak Velencei" „Legyen hát a neve a mai naptői Velencel-tó" — döntött a király. • Innen, a Szúnyog-csárdától rövid sétával elérhető az 1848-as Pákozdl-csata színhelye és emlékműve. Itt szintén szép kilátás nyílik a tóra De a múlt Idézéséből ennyi talán elég- Gyerünk tovább az M- 7-esenl Ä NAGYOBBIK TESTVÉR Nem Is könnyű újat frnl a Balatonról. Riportok ezrei számolnak be Idényről Idényre a nagy magyar tenger életének minden mozzanatáról, költők énekelték meg már eddig Is valahányszor csodálatos szépségét. Mit ár ehhez képest az újságíró tolla? Különösen akkor, ha jóformán kozmikus sebességgel száguldja körül a nagy vizet, és utazásának nem Is ez a céllá StőfOk. a Balaton „fővárosa*. Utcai foroaima már már világvárosra emlékeztet, ember ember hátán, túlcivill'zálódott forgatagában majdhogynem rosszul érzi magát a jövevény- Még szerencse, hogv Itt a hűsítő tőpart,, déli irányba egész Brlatonkeresztürlg egy összefügp* mintegy 80 kilométer hosszú fizetővendég-szolgálat. Imltt-amott még sült fogast Is lehet kapni. Igaz, a rossz nyelvek azt beszélik, hogy a Balatonban Is kiveszőben a hal. Azért a földvári Kukorica csárdában utánozhatatlan halászlét főznek- Remek cigányzene szól, nagyszerű a környezet. Következő megálló késő este a széplaki dlseóklub. Zsúfolásig telt helyiség, alig világítás lila fényévéi. Prágai kollégám megbök, hogy kérlem meg az egyik félig üres aszta! mellett Ölő csinos leányt, szabad-e a hely. 'A csinos leányról kiderül, hogy fiú- Ennek ellenére |61 érezzük magunkat. Nincs duhajkodás, az Ital jobbára csak kóla. A hazai viszonyokat Ismerve ilyesmit szoktam irigyelni. Másnap irány Badacsony- Refc- kenő hőség, a génkocsf nehézkesen kapaszkodik fel a Klsfaludy- há^hoz. Régmúlt Időket Idézve, gondolataimba mélvedve ülök az öreg gesztenvefa alatt, ahol Kisfaludy Sándor felejthetetlen költeményéit írta. Prágai' kollégám' ismét megjegyzi, hogv liven bor mellett legszívesebben ő ts rímbe foglalná élményeit. Pedig merőben más küldetésben íárunk. De erről majd legközelebb. 'PALÁGYI LAJOS A klrándulóhajővá lefokozott olasz 6- ceánjárö, az Irplnla délután négy 6- rakor Indult el Genovából. Kolumbusz szülővárosából, ahol a. nagy utazó szobra díszíti az állomás előtti teret is. A Riviéra felé hajóztunk, s mire a Cőte d" Azúrhoz értünk, már leszállt az este. E- gészen közel hajóztunk a parthoz, tehát jől .kivehettük Nizza épületeit, de különbén is elárulta volna az éjszakai reklámok fénytengere. Reggel felé a Cap Sebastian pedig már a spanyol pártol leiezte, s dél felé meg Is érkeztünk Barcelonába A katalán fővárosról már sokat olvastam és ‘hallottam ts, tudom, hogy rendkívül szén fekvésű város a hegyek fs a tenger között, de' most, amikor saját szemsinmai gyönyörködhettem el -benne, megállaottot- fam, hogv még szebb, mint azt a lefrá sokból elképzeltem Ogv feküdt a tengerparton, a teraszos hegvek közt, mint egy régi római amfiteátrum. A kikötőben lebilincselő láivánv foga dott, ott állt a parton a Plasa de la Pa son Kolumbusz óriási szobra Isokkaj na gvobb, mint amilyet Genovában láttatni, azt mondták a matrózok felemelt keze az irányt mutatja, merre kell klhajóznl a kt- kö'őből, ahonnan névkor ó is elindult In diába, és felfedezte Amerikát Mellette ott ringott a tengeren liaióla, a Santa Maria, persze már csak élethű mása- Blzonv ez a ‘caravella nem volt nagy, merészség kellett ahhoz, Ilyen óriási útra induljon rajta valaki Kolumbusz. — vagy ahogyan itt a spa nyolok nevezik — Colon szobrától Indul tam el „felfedező“ utamra egy széles utcán, mely , egészen a Garzia negyedig vitt, és a várost szinte két részre osztja. Az 6 városban szebbnél' szebb épületeket láthattam. Az Euiáliá katedráíls építészeti műremek, de nem marad el mögötte, sőt túl szárnyalja a még mindig épülőfélben levő, egészen különös stílusú Sagrada família templom, mely az ottaniak szerint jó. ha 2040-ig elkészül. Lenyűgöző építkezés az Álba palota és a '*000 embert befogadó Teatro liőeo. Az egyetem tisztán mór stílusban épült, a Salon de San Juan fasor bejáratánál pedig plyan diadalív fogadott, amilyet Párizsban láttam- Azt, hogy az utcákat pálmafák szegélyezik, hamar megszoktam. A Tlbidabo-begyre, ahol Barcelo na hires lunaparkja van, a város középé bői fogaskerekű vitt fel. A Monutcb- parkban pedig gyönyörű, színe szökőkutat láttam, mely késő éjszaka is világított szt- várványszfnelvel. Sajnos, az arénában nem volt éppen bikaviadal, így ettől a jellegzetes spanyol „élvezettől" elestem, viszont megnéztem az ugyancsak híres füvész és állatkertet. Barcelonában él a világ egyetlen fehér gorillája, kicsinyei azonban már egészen rendes barna szőrzetüek- Barcelonában megnéztem a „spanyol falut". 1928- -ban, a világkiállítás alkalmából építették és éppúgy megmaradt, mint Párizsban az Eiffei-tórony. Spanyolország jellegzetes é- pületeit tömörítették benne, észak tői, a baszkok földjétől délig, az egykori mőr földig ott láthatjuk a jellegzetes templomokat, községházakat régi lakóházakat, sőt iparosmflhelyeket Is: melyekben ott- jártamkor is folyt a munka- Persze mindez egymás hegyén hátán, tarka összevtsz- szaságban látható, de éppen ez benne a lebilincselő. Megnéztem az új várost Is, modern é- pületelvel szinte ellentéte 6 Barcelonának- A sugárutakon gyönyörű kirakatokat láttunk, csak úgy csillogott bennük a tömérdek pompás áru, az üzletekben azonban alig volt vevő. Általános jelenség ez a kapitalizmus üzleteiben, elég ránézni az á- rakra ahhoz, hogy az ember mindent megértsen. A nagyvárosi épületek majd minden nyugati államban egyformák, így csak az óvárost tudtam élvezniAz utcákat lárva úgy tűnt, hogv Itt nvu galom van, holott az ellenkezó|o az Igaz, én csak egy nyugodt pillanatot fogtam k! ennek a zalongó városnak életéből, melyet valaha úgy jellemeztek, mint a spanyol munkásmozgalom fellegvárát. Az emberek azt mondták, hogv a fasiszta rezsim minden elnyomása ellenére gyakori a tüntetés Barrelonefta külvárosban pedig a falakon ott láttam a sarló kalapácsot, melyet a rendőrség nem volt képes lemosol a falakról. Franco meghalt, de a fasizmus továbbra is kegvetlenkedik ebben a nnev mtinkftsvárosban. Az egyik trafikban bélyeget vásároltam a kénnslannkra A trafi- kosnő olvan bélyeget adott, amelyen még Franco képe van. Sok spanyol bélyeg még ma !s az ő kénét viseli Más ábrájű bélyegeket kértem, s a trafikosnő rögtön megértett. Megindult belőle a szóáradat. Nálunk mindenki gvűlöll Francót. mert amit ez művelt, nem lehet elfelejteni Com Danvs elhozta nekünk a szabadsagát őelrabolta. A kapitalistákon kívül talán sen ki sincs, akt szerette őt, csak senki se mer felszólalni a rezsim ellen. A helyzet mit sem változott, tovább tomhol a terror a- kármtlven csekélységért bebörtönzik az embereket! A külvárosi traflkosnő igazat mondott Este magam is láttam már pgv szétvert tüntetést, és a hajóúidonsfígban néhány nap múlva olvastam, hogy két rendőr és négy civil vesztette életét. Hiába, az Igazság Barcelónában Is napfényre tör. Az ú| király, Juan Carlos sem nyomhatja el. Azzal az érzéssel távoztam ebből a csodaszép városból, hogy egvre közelebb van a spanyol nép szabadsága, már mozog a föld. Mártonvölgyi László
