Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-12-14 / 50-51. szám

19 A nemzetiségi területeik gazdasági fellen­dítése a nemzetiségi kérdés megoldásának alappillére. Dél-Szlovákia gazdasági fejlesz­tése azonban nemcsak nemzetiségi ügy, ha­nem össznépi érdek, társadalmi érdek ha­zánk minden területének ^egyensúlyozott, harmonikus és tervszerű .fejlesztése. össznépi ügy az is, hogy a dél-szlovákiai éfsz-ek és állami gazdaságok áz elért ki­magasló eredményekkel ne elégedjenek meg, s még több búzát, tejet, húst, gyü­mölcsöt stb. adjanak országunknak, vagy hogy a felszabadulás után épült kb. 70 ú] ipari üzem több cementet, téglát, hajót, tűz­helyet, szigetelőpapírt, acéllemezt, hűtő­szekrényt, motorkerékpárt stb. termeljen a házai és külföldi fogyasztóknak és rende­lőknek. A gazdasági és társadalmi átalakulás e- redményeképpen megsokszorozódott a la­kosság foglalkoztatottsága és a munkalehe­tőségek száma. A termelő ágazatokon kí­vül (ipar, mezőgazdaság, építőipar,, teher­szállítás) megnövekedett a magyar nemze­tiségű alkalmazottak száma a kereskede­lem, az oktatásügy, művelődésügy, közigaz­gatás, kutatás és a társadalmi élet égyéb területén is. Az ütemes iparosítással és a gyorsan fejlődő nagyüzemi mezőgazdasági termeléssel párhuzamosan megváltozott a dél-szlovákiai falvak és városok arculata, is. Számos kórházzal, iskolával, óvodával, bevásárlóközponttal, szolgáltatöházzal stb. gyarapodott. Egyre bővül a lakosság élet­körülményeit megjavító vfz-, gáz- és csator­nahálózat. A foglalkoztatottsági lehetőségek bővíté­sével sikerült elérni, ho-gy kiegyenlítődött a családok átlagbevétele és a dolgozók át­lagbére. Ma már nagyon nehéz lenne pon­tosan megmondani, hogy hol élnek Jobban az emberek — az ország északibb vagy dé­libb járásaiban, Chebben vagy Ágcsernőn. A fejlődés, a tervszerű előrehaladás to­vább folytatódik. Ezt bizonyítják a 6. öt­éves tervidőszak dél-szlovákiai vonatkozású beruházásai Is, mint amilyen a déli vasút­vonal, a dunai vfzi erőmű, a királyhelmecl bútorgyár, az érsekűjvár—galánta—nyitral vlzvezetékrendszeír, a fülek! Kovosmalt új részlegének befejezése, a tornaijai, Ipoly­sági, galántai, altnágyi, csicsól stb. korsze­rű, 13—22 tantermes Iskolák felépítése, a rimaszombati, újvári, dunaszerdahelyi hús­feldolgozó üzem, a rozsnyői, galántai és ér­sekújvári kórház stb. A gyors ütemű fel­lendülés további tényezői a mezőgazdasági termelés integrálásában, a lendületes lakás­építésben, a kereskedelmi hálózat és egyéb ágazatok bővítésében és további fejlődésé­ben rejlenek, beleértve a nemzeti bizottsá­gok Z akciós építkezéseit. CSIKMÄK I.: Milyen a helyzet a ma­gyar nyelvű oktatásban, hogy pontosabban fogalmazzak, milyen mértékben fejlődtek a csehszlovákiai nemzetiségi iskolák? SZ1EGL F.: A csehszlovákiai magyar is­kolaügy — iskolarendszerünk szerves része — az elmúlt negyedszázad alatt az oktató- -nevelő munkában újabbnál újabb mennyi­ségi és minőségi eredményeket ért el. Az 1969-es felmérés eredményei Is bizonyítják, hogy a magyar tannyelvű iskolák egyenlő tudást nyújtanak a végzős növendékeknek, mint a más tanítási nyelvű iskolák, nem beszélve a két nyelv, Irodalom és kultúra birtoklásából származó előnyökről. Az anya­nyelvi oktatás az alapvető emberi jogok közé tartozik. Ezt bizonyítja pártunk politi­kája is,, melynek értelmében hazánkban a cseh és a szlovák nyelven kívül, magyar, ukrán, lengyel és más nyelven folyik a ta­nítás, ami kiterjed az iskoláskor előtti In­tézményekre; az alap-, a kisegítő-, szak­munkásképző- és szakközépiskolákra, a gim­náziumok gazdag hálózatára,, valamint a ta­nító- és tanárképzésre, a felnőttképzésre, Illetve az esti iskolákra. A nemzeti egyenjogúság elvének érvénye­sülését az oktatásügyben bizonyítják a ma­gyar tanítási nyelvű óvodák és iskolák számadatai is. Az 1975/76-os tanévben a magyar óvodáik 525 osztályába 12 673 gyer­mek Járt. Az alapiskolák 2617 osztályát 56 592 tanuló látogatta. A gimnáziumok 162 osztályában 4699 diák tanult magyar nyel­ven, . azaz a szlovákiai gimnazisták 9,1 szá­zaléka. A szakközépiskolák 124 osztályában 4152 fiatal részesült anyanyelvi oktatásban éspedig, ipari, közgazdasági, egészségügyi, pedagógiai és mezőgazdasági szakokon. A szakközépiskolák közűi a „legfiatalabb“ a Losonci Mezőgazdasági Szakközépiskola ma gyár részlege és a Dunaszerdahelyi Egész­ségügyi Szakközépiskola. A szakmunkáskép­zés területén az, elmúlt tanévben a 153 ma­gyar tannyelvű osztályban 5102 szakmun­kástanuló részesült anyanyelvű oktatásban. Mindemellett még számos magyar ill. ukrán nemzetiségű fiú és lány szlovák tanítási nyelvű iskolába Jár. Szlovákiában magyar és ukrán nyelven szintén folyik főiskolai oktatás, éspedig a nyitral és a preáovi Pedagógiai Fakultáson. A Komensky Egyetemen és a prágai Ká­roly Egyetemen magyar tanszék működik. A szlovákiai egyetemek és főiskolák hall­gatói közül 2 017 volt magyar nemzetiségű, ezenkívül 479 magyar tanult a csehországi és 233 a magyarországi egyetemeken. S ma már nem újdonság, hogy a szlovákiai ma­gyar tannyelvű középiskolákban érettségi­zett diákok a Szovjetunióban, az NDK-ban. Bulgáriában vagy más szocialista országban folytatják tanulmányaikat. Az utóbb! években a magyar nemzetisé­gű főiskolások száma emelkedett. Ennek ellenére a magyar nemzetiségű szakközép- iskolások és főiskolai hallgatók részarányá­nak enjeléaével (7,2 százalék szakközépis­kolás és 4,2 főiskolás) — mint azt már be­vezetőül említetem — az SZSZK kormá­nya sőt a Szövetségi Kormány Is foglalko­zott. A központi beavatkozás pozitív hatá­sa már észlelhető volt a tavalyi, de főként az idei felvételezésnél, örvendetes, hogy évről évre emelkedik a továbbtanulni vágyé és akaró magyar fiatalok száma. S Jé ér­zéssel tölt el bennünket az a tudat, hogy ma piár Csehszlovákiában nincs olyan főis­kola és egyetem, amelynek ne lennének magyar hallgatói. Évről évre növekedik — a dél-szlovákiai iparosításból Is eredően — a műszaki főiskolákra Jelentkező magyar diákok száma. Az egyetemek és főiskolák tanárai elismerően és megelégedéssel nyi­latkoznak a magyar hallgatók túlnyomó többségéről. CSIKMÄK I.: Hol tartunk kulturális té­ren? SZIEGL F.: Szocialista államunk nemze­tednek és nemzetiségeinek egyenjogúsága törvényszerűen visszatükröződik • kultúrá­ban is. Következésképpen a csehszlovákiai magyar nemzetiségi kultúra az Egységes csehszlovák szocialista kultúra és művészet szerves részét képezi, kölcsönösen gazda­gítja egymást. Ha most közvetlen a kérdésre válaszol­nék, nagyon sok területet kellene felsorol­nom, számokkal, adatokkal Illusztrálni azt a fejlődést, amelyet a csehszlovákiai ma­gyar kultúra és népművelés az utóbbi évti­zedben, különösen pedig a CSKP XIV. kong­resszusa óta elért. Mindenekelőtt hangsú­lyozni szeretném, hogy pártunk kultúrpoli­tikájának megvalósításáért a Művelődésügyi Minisztérium közvetlen irányításával a nemzeti bizottságok és az általuk létesített intézmények, szervezetek, valamint a tár­sadalmi szervezetek felelősek, tekintet nél­kül a lakosság nemzetiségi összetételére. Ezen belül természetesen a magyar és uk­rán nemzetiségi kultúra fejlesztéséből, ápo­lásából, terjesztéséből aktívan kiveszik ré­szüket a CSEMADOK és az Ukrán Dolgo­zók Kulturális Szövetségének szervezetei is, amelyek nagy segítséget nyújtanak az ál­lami szerveknek a népművelés és népművé­szet. valamint a műkedvelő mozgalom ki- szélesítésében, a forradalmi és haladó ha­gyományok feltárásában. Ezt a tevékenysé­güket nagy elismeréssel nyugtázta az S7.LKP legutóbbi kongresszusa is. afnely többek között megállapította, hogy. a nem­zetiségi kulturális szervezetek (eientős mér­tékben hozzájárultak a kongresszusi Irány­elvek teljesítéséhez. Nemzetiségi Irodalmi életünk pezsgő vol­tát bizonyítja, hogy az utóbbi években meg­jelent eredeti alkotások elkötelezettsége, társadalmi mondanivalója és színvonala semmiben sem marad el a hazai cseh és szlovák kórtársiroda lom színvonalától, ör­vendetesen megnövekedett hazai könyvkia­dásunk is. A Madách Kiadó évente 50—60 művet jelentet meg, ebből egyharmadánál is több az eredeti alkotás. Egyré több ma gyár nyelvű, és más kiadvány Jelenik meg a Pravda, a Príroda, a Pedagógiai, a Sme- na és más szólvákiai kiadó gondozásában is. A csehszlovákiai magyar dolgozók kul­turális igényeit elégítik ki a Magyar Nép­köztársaságból nagy számban behozott könyvek, folyóiratok, újságok. Az 1975-ben behozott könyvek értéke meghaladta a hét­millió koronát. Az idei behozatal is pozi­tív fejlődést mutat. Az érdeklődés azonban olyan nagy — s ennek csak örülhetünk —, hogy az igényeket a könyvpiac még így sem tudja kielégíteni. A nemzetiségek által lakott területek nép­könyvtárainak áz ellátottsága sokat javult az utóbbi időben. Sajátos nemzetiségi kultúránk ápolását, gyarapítását szolgáló Intézményeink műkő dóséról is elismeréssel szólhatunk. A komá­romi Magyar Területi Színház és a Thália Színpad, a preáovi Ukrán Nemzeti Színház előadásai nagy látogatottságnak örvende­nek, az Ifjú Szívek, az Ukrán Művészegyüt­tes, a Szőttes, a Csehszlovákiai Magyar Ta­nítók Éneklkara már nemcsak hazánkban, hanem külföldön Is számos sikert aratott. A haladó történelmi és forradalmi hagyó- mányokat igen gondosan feltáré és pro­pagáló Duna Menti Múzeum tevékenységét kiegészítve gomba módra szaporodnak Szlo- vákla-szerte a népművészet értékeit a jövő nemzedék számára átmentő népművészeti házak, munkásmozgalmi szobák. A legújab­bak közül talán a somorjai múzeum meg­nyitásáról kell elismerően szólni. összegezésül talán csak annyit, hogy a osehszlovákiai magyar kulturális élet a ma­ga sokrétűségével, nemzetiségi formájával, de szocialista társadalmával is méltó mó­don kiveszi részét az ország építéséből, tel­jesíti a reá háruló feladatokat. CSIKMÄK I.: Az olvasóinkkal való talál­kozásokkor számtalanszor felvetfidik a kér­dés, lehet-e jó hazafi az, aki magyar nem­zetiségűnek vallja magát. Mi erről a véle­ménye? SZIEGL F.: Nem hiszem, hogy ezt valaki kétségbe vonná. Azért ne lehetne valaki Jó csehszlovák hazafi, mert magyar, ukrán, lengyel vagy más nemzetiségűnek vallja magát? Senki számára sem lehet érdem, hogy csehnek, szlováknak, magyarnak vagy más nemzetiségűnek született, ugyanakkor egy szál szalmát sem tesz keresztbe hazá­ja gyarapításáért. Szocialista hazafinak azt tartjuk, aki hazáját, szülőföldjét, az alkotő népközösséget, a haza anyagi és szellemi kultúráját magáénak vallja. A hazaszeretet egyet jelent a szocializmus igénylésével, a más nemzetek iránti internacionalista ma­gatartással. A Jő hazafi egyszóval az, aki szocialista hazájának hű fia, érzelmeiben, tudatában, magatartásában egyaránt. Így a szocialista hazafiasság egyenlő a cselekvő hazafiassággal. Ifjúságunk túlnyomó többsége nemzetisé­gi hovatartozásra való tekintet nélkül egy ségesen támogatja pártunk politikáját, sőt szívén viseli a hazán túli nagyobb közössé get, mert tudja, hogy a szocialista világ sorsától függ egyéni élete és boldogsága. A szocializmus, a hazafiasság és a nemzetkö ziség eszméje így szoros egységgé forr ősz sze. Ma a szocialista hazafiasság összefügg a XV. pártkongresszus határozatainak ma radéktalan teljesítésével. CSIKMÄK I.: Befejezésül csupán néhány villámkérdési szeretnék még feltenni, s e- zekre kérnék rövid válaszokat. Van-e még nemzetiségi kérdés? SZIEGL F.: Van. Közép- és Kelet-Európa országaiban örökségként maradt ránk. De nem mentesek tőle más európai országok sem — Belgium, Spanyolország, Nagy-Bri tannia. Legújabban tanúi vagyunk a karin thiai eseményeknek a szomszédos Ausztriá­ban. De a nemzetiségi kérdés megtalálható Iránban éppúgy, mint Kanadában. CSIKMÄK I.: Mikor oldódik meg? SZIEGL F.: A történelmi fejlődés a nem­zetiségi kérdés megoldását is magával fog ja hozni. A legkedvezőbb feltételek ennek megoldására a szocialista társadalomban teremtődnek meg. CSIKMÄK I.: Kényes kérdésnek tartja-e a nemzetiségi probléma felvetését? SZIEGL F.: Egy cseppet sem. Nem tarto­zik a rázós kérdések közé. Éppolyan, mint a többi... XXX Mind az olvasók, mind a magam nevében köszönöm a kimerítő válaszokat CSIKMÄK IMRE, az 0) IFJÚSÁG főszerkesztő-helyet­tese lapozzuk az eddigi huszonkét műsor Jegyzékét, Ilyen címe­ket is találunk: Az özvegy Kar- nyóné, A debreceni lunátikus, A néma levente, Huncut kísér­tet. Ezek nem irodalmi össze­állítások, hanem színművek... — Felfogásunk szerint nem teszünk különbséget irodalmi színpad és színjátszó csoport között. Mindkettő egy tőről fa­kadó színpadi művészet. Lehet, hogy más-más „zsánerű“, de a- zonos műfajú. Ezért váltakoz- pák nálunk az irodalmi össze­állítások a színmüvekkel. Az idei évadra is terveztünk egy színművet, a Liliomfit. — Nos, ezzel elérkeztünk a Jövőhöz. Mik a tervek? — Terveinket két tényező szabja meg: mint iskolai cso­port, érthető módon viszonylag nagy a tagjaink „fluktuációja“ cserélődése. Ezért elég gyak­ran kell „újrakezdeni“. Ennek tudható be, hogy pillanatnyi lag csak áz említett Jajszó nél­kül című összeállítást mutathat juk be. Ä másik probléma a továbbfej­lődéssel függ össze. Ha tovább áknrinik tépni, ha öregbíteni kívánjuk a Forrás eddigi Jó hír­nevét, elkerülhetetlen tagjaink szakmai képzése. Ogy látszik, mindkét probléma megoldódik. Szeptemberben meglepően sok új tagunk Jelentkezett. Már dől goznak is, és az Ásó, kapa cí­mű összeállítás nemsokára szín padképes lesz. Az együttes a lapítója, Kulcsár Tibor viszont a közelgő Ady-Jubileumra ké -' szít műsort. A három műsor már betölt egy egész estét, és így reméljük, bővül fellépési le hetőségünk. A szakképzés is jó úton ha lad. Két értékes embert síké rült megnyernünk munkánkhoz. Botos János, a Katonai Művész együttes tagja szívesen vállal­kozott tagjaink zenei képzésé­re. Ugyanakkor itt tölti kato­nát szolgálatát együttesünk e gyik volt tagja, jelenleg a MÁTESZ színésze. Holocsy 1st ván. Ö a beszédtechnika fej­lesztésére áldozza majd szabad idejének egy részét. Még talá nunk kel! valakit, aki tagjaink mozgáskultúráját csiszolja, és akkor minden rendben lesz. — Sok sikert a további mun­kához! A díjnyertes „Menyasszony“ Az idei íeliezovcei (zselí zij országos népművészeti fesztivál „slágere“ a CSE­MADOK sládkoviőovói (dió szegi) helyi szervezetének Új Hajtás nevű népművésze­ti együttese volt. Ami meg nyerhető volt, azt megnyer ték. Az Enyém a menyasz szony című tánckompozíció­juknak a zsűri a fesztivál nagydíjának első fokozatát ítélte oda. Varga Ervin, az együttes koreográfusa „Az év legjobb koreográfusa“ cí­mű verseny első díját nyer­te el. Tavaly indultak első íz­ben „országos szinten“, és nem rosszul. Vajon mi az alig két éve működő csoport sikereinek a titka? Karsay Tibornak, az együt­tes művészeti vezetőjének és Varga Ervin koreográfus­nak a válasza egybehangzó: •lelkesedés és ügyszeretet, no meg a CSEMADOK szer­vezetének tenniakarása és szervezőkészsége. Persze mindez még nem lenne elég. Kellett jó néhány táncotsze rető fiatal és énekes kedvű kevésbé fiatal (az együttes ben fellépéskor majdnem minden korosztály képvisel ve van) meg egy tehetséges eitérazenekar és végül egy ügyes szakvezető. Ezt a szakvezetőt pedig Varga Er­vinben. a Szőttes volt szó­Enyém a menyasszony listájában. Jelenleg a Lúő- nlca együttes táncosában és a bratíslavai Művészeti Fő­iskola koreográfus szakának másodéves hallgatójában ta látták meg. Amikor mindez együtt volt, keletkezett a hazai a- tőr táncmozgalmunkban e gyedülálló gyorsasággal fel törő Új Hajtás népművészeti együttes. A siker nem mámorítottn el őket. Nem ..ülnek a ba bérjaiakon“. Tudják, hogy nehezebb a sikert megtarta­ni, mint elérni. Ezért már most készülnek a következő évadra. Jelenleg egy szat­mári tánckompozíciót tanul­nak, de már megvan a ter­vük, hogy mivel lépnek fel a jövő évi országos népmű­vészeti fesztiválon. Persze ez még egy kicsit titok, de annyit elárultak, hogy vidé­kük aratási szokásait akar­ták színpadra vinni. Remél- "V ismét návv sf'•’--"1.

Next

/
Thumbnails
Contents