Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)
1976-12-14 / 50-51. szám
KÖZÖS DOLGAINKRÓL Beszélgetés SZIEGL FERENCCEL, az SZSZK kormánya Nemzetiségi Tanácsának titkárával Sztegl Ferenc Interjút ad lapunk munkatársának — Egyáltalán nem tartom rázósnak a nemzetiségi kérdés felvetését. CSIKMÄK I.: Fiatal olvasóink is hallottak már, ha nem Is sokat, at Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának Nemzetiségi Tanácsáról és a Nemzetiségi Titkárságról Mielőtt részletes kérdésekbe bocsátkoznánk, kérem, beszéljen e két szerv küldetéséről, feladatairól! SZIEGl, F.: A Nemzetiségi Tanács 8f kormány tanácsadó, kezdeményező és koordinációs szerve, természetesen nemzetiségi ü- gyekben. Legfontosabb feliadatai közé tartozik, hogy részt vegyen a kormány olyan ntézkedéseinek előkészítésében, melyek a Szlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek soikoldalú gazdasági, szociális és kulturális fejlődésének biztosítására irányulnák. További küldetése, hogy állást foglaljon mindazokkal a nemzetiségi ügyeiket é- riníó jogszabálytervezetekkel kapcsolatban, melyeket a kormány elé terjesztenek;, összehangolja a nemzetiségi politika megvalósításában részt vevő minisztériumok és más államigazgatási szervek álláspontját, figyelemmel kíséTje Csehszlovákia Kommunista Pártja nemzetiségi politikájának megvalósítását a minisztériumok, a nemzeti bizottságok és az államigazgatás más szervéinek tevékenységében. Feladatkörébe tartozik az is, hogy figyelmeztesse a minisztériumokat és az államigazgatás más központi szerveit azokra a problémákra és specifikus nemzetiségi kérdésekre, amelyek a nemzetiségek által lakott területekét érintik. A Nemzetiségi Tanács tagjainak jelenlegi száma 28, ebből 15 szlovák, 9 magyar és 4 ukrán nemzetiségű. Tagjait a kormány nevezi ki. E helyen kell még megjegyeznem, hogy a Tanácsot munkájában a minisztériumok, a nemzeti bizottságok és egyéb államigazgatási szervek aktívan támogatják, kérésére minden felvilágosítást és szükséges adatot rendelkezéséig bocsátanak. CSIKMÄK I.: Elnézését kérem, hogy közbeszólok. Beszélhetne röviden a Nemzetiségi Titkárság küldetéséről?. SZIEGL F.: A Nemzetiségi Titkárság biztosítja a Nemzetiségi Tanács tervszerű működését, figyelemmel kíséri és ellenőrzi mindazoknak a javaslatoknak a sorsát és valóra váltását, melyeket a Tanács fogadott el, szakvéleményeket és tanulmányokat készít, beszerzi azokat az adatokat és Jelentéseket, melyekre a Tanácsnak feltétlenül szüksége van valamely nemzetiségi ügy tárgyilagos megítélésénél és a megoldáshoz nélkülözhetetlen javaslat kidolgozásánál. Feladata elvégzésében szorosan együttműködik a minisztériumokkal, a Kormányhivatal többi főosztályával, a nemzeti bizottságokkal, a szocialista szervezetekkel, a nemzetiségi szövetségekkel, a tudományos dolgozókkal stb. A Nemzetiségi Tanács Titkárságának szerepét a Kormányhivatal Nemzetiségi Főosztálya tölti be. E főosztály vezetője egyben a Tanács titkára is. CSIKMÄK I.: Ezek ismerétében önkéntelenül is felvetődik a kérdés: a Nemzetiségi Tanács addig mennyire élt jogsival, és hogyan teljesítette a stafétámban jóváhagyott feladatait? SZIEGL F.: Bátran állíthatom, hogy a problémák helyes megítélésében minőén e- setben a helyzet magaslatán állt, bár némelykor est hévés viták előzték meg. Tflteb alkalommal terjesztett a kormány elé átfogó jelenté sí a Szlovákiái nemzetiségek helyzetéről, a nemzetiségi kultúra fejlesztéséről és az anyanyelv használatáról, a kétnyelvűségről srtb. Számos állásfoglalás jelzi tevékenységét az iskolattgv és a művelődés terén. Azt sem hagyhatom figyelmen kívül, hogy a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak jelentése alapján sorra vette valamennyi kerület nemzetiségi problémáit. Foglalkozott a nemzetiségek szociális helyzetével is, továbbá a magyar és az ukrán anyanyelvű lakosság folyóirat- és könyvellátásával, valamint a magyar diákok középiskolai és főiskolai felvételével. A kormány, figyelembe véve a. Nemzetiségi Tanács számos javaslatát, több intézkedést fogadott el. Elsősorban az 1973, évi 230. számú kormányhatározat figyelemre méttó. Ebben "'S RÖrmá'ny 'megállapította, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségi politikájának valóra váltása elválaszthatatlan része társadalmunk |demok- ratikus és szocialista átalakulásának. Egyúttal utasította az oktatásügyi minisztert, hogy haladéktalanul biztosítsa a nemzetiségi Ifjúság műveltségi szintjének emelését, majd Intézkedett, hogy e cél érdekében meg kell teremteni a szükséges szervezési, anyagi és személyi feltételeket mind a magyar, mind pedig az ukrán tanítási nyelvű iskolákban. Leszögezte — kiindulva a CSKP határozataiból —, hogy az iskolaügynek a jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania a nemzetiségi arányosságra a középiskolai és a főiskolai felvételeknél. A miniszterek és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai pedig feladatul kapták: teremtsék meg a további feltételeket grra, hogy .a magyar és az ukrán nemzetiségű állampolgárok anyanyelvükön is érvényesíthessék igényeiket az állami szervekkel és a szocialista szervezetekkel szemben. A határozat megvalósítását a Nemzetiségi Tanács, sőt maga a kormány is rendszeresen figyelemmel kiséri. Nem hagyhatom említés nélkül azt sem, hogy a kormány a Tanács javaslatára az u- tóbbj években több más fontos dokumentumot hagyott jóvá. Ezek közé tartozik a nemzetiségi kultúra fejlesztésének koncep cíója és realizálása is. Legutóbb pedig arról Intézkedett, hogy korszerűsíteni keli a szlovák nyelv tanítását a magyar tannyelvű iskolákban. Tehát ha az utóbbi időben többet beszélnek, foglalkoznak hazánkban a nemzetiségi kérdéssel — ez nem a problémákból, hanem a szocialista társadalom pozitív fejlődésének következményeiből ered. s azt a lenini igazságot példázza, . hogy adjunk többet, mint amennyit kérnek. I-Ia itt-ott észlelni is néha bizonyos hiányosságokat, a gyakorlat azt bizonyítja, pártunk arra törekszik, hogy az elfogadott politikai elvek a gyakorlati életben minél szélesebb teret kapjanak. CSIKMAK I.: Az elmondottakból kitűnik, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja lankadatlanul szem előtt tartja a magyar nemzetiségű dolgozók politikai, gazdasági és kulturális felemelkedését. Beszélhetnénk a magyar lakosság államjogi és politikai helyzetének alakulásáról az utóbbi években? SZIEGL F.: A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek jogállását az 1968. év! 144. számú alkotmánytörvény szabályozza. Ennek értelmében Csehszlovákia dolgozó népét a cseh és a szlovák nemzettel együtt a magyar, a német, a lengyel és az ukrán nemzetiség alkotja; és Csehszlovákia valamennyi nemzete és nemzetisége egyenjogú. Ezenkívül az említett alkotmánytörvény speciális jogokat is biztosít a magyar, a német, a lengyel és az ukrán nemzetiségű állampolgárok számára nemzeti fejlődésük érdekeinek megfelelő mértékben és a törvények által meghatározott feltételek mellett: mégpedig az anyanyelvükön való művelődés jogát, a sokoldalú kulturális fejlődéshez való jogot, nyelvük hivatalos érintkezés során való használatának jogát az illető nemzetiség által lakott területeken, továbbá nemzetiségi kulturális-társadalmi szervezetekben való egyesülés jogát és végül a saját sajtóra és tájékoztatásra való jogot. Ezenkívül a nemzetiségi alkotmánytör- vóny deklarálja a megfelelő' képviselet elvét is, és a nemzetiségeknek létszámuknak megfelelően kell képviselve lenniük a népképviseleti testületekben és más választott szervekben. Mondanom sem kell, hogy a legutóbbi általános választásokon Is ez az elv érvényesült. A választások eredménye azt tanúsítja, hogy mind a magyar, mind pedig az ukrán lakosság alapjában véve létszámának megfelelő képviselettel rendelkezik valamennyi szintű népképviseleti testületben. A proletár nemzetköziség eszméje, amely pártunk megalakulásától napjainkig vörös vonalként húzódik, politikájában biztosítja, hogy a nemzetiségek Jogain nemcsak az a- nyanyelví oktatás lehetőségét és kultúrájuk ápolását értjük, hanem természetessé vált az élet minden terén, hogy hazánk nemzetiségei — egyének és kollektívák egyaránt — minden tekintetben egyenjogúak köztársaságunk valamennyi polgárával. A proletár nemzetköziség eszméje szilárd alap arra, hogy pártunk nemzetiségi politikája nem átmeneti. A történelem a proletár nemzetköziség malmára hajtja a vizet. Ezt bizonyítják a CSKP XIV., majd a XV. kongresszusán eltagadott politikai i- ránvelvek, pártunk és kormányunk valamennyi intézkedése. CSIKMÄK I.: Mi a véleménye Dél-Szlová- kla gazdasági és társadalmi átalakuláséról? SZIEGL F.: Dél-Szlovákia gazdasági L és társadalmi átalakulásában elért eredményei azoknak mondanak sokat, akik ismerték a kiinduló helyzetet, akik átélték a háború ,e- lőítl, gazdasági elmaradottságból fakadó nehézségeket, Az első Csehszlovák Köztársaság Dél-Szlovákiáját a korszerűtlen és túlnépesedett mezőgazdasági termelés túlsúlya jellemezte leginkább, a fejletlen és igen gyér tparhálózattal szemben, jelentősebb termelő és ipari íifcemek csak a losonci és a rozsnyől járásban voltak. A dunaszerda- helyi, galántai, érsekújvári, lévai és a tő- keterebesi járásokban 100 lakosból még az 1946-os esztendőben is csak kettő dolgozott az Iparban. Dél-Szlovákia gazdasági és társadalmi átalakulása az 1948-as februári győzelem u- tán kezdődött meg. Azóta e területek gazdasági fellendítése pártunk és államunk gazdasági politikájának szerves részét képezik. Erről tanúskodnak az eltelt harminc év központi Intézkedései, amelyek vitathatatlanul pozitív Irányban és impulznssze- rűen hatottak és hatnak a gazdasági fejlődésre, a társadalmi átalakulásra s a lakosság életstílusának megváltoztatására. K Játszó nélkül a színpadon SIKEREK ÉS TERVEK TIZENNÉGY Irodalmi színpadaink közül kevés dicsekedhet olyan bosszú múlttal, kevés tekinthet vissza olyan felfelé ívelő töretlen útra, mint a Duna utcai Magyar Tannyelvű Gimnázium mellett működő Forrás Irodalmi Színpad. Egy Ady-emlékmüsorral léptek először a közönség elé 1962-ben. Azóta nem kevesebb, mint huszonkét műsort vittek színre — nem kis sikerrel. íme néhány a kiemelkedő sikerekből: 1965, Ember küzdj és bízva bízzál — a Jókai-emlék- érem aranyfokozata; 1966, Az özvegy Karnyóné, a jókaí-em- lékérem ezüst fokozata; 1969, A néma levente — a jókai-na- pok nagydíja és Mikszáth-em- lékérem a balassagyarmati irodalmi színpadi napokon és még egy egész sereg díj, elismerés, oklevél. Az idei év sem volt ered- Oiénytelen. A Jőkai-napokon a ÉVES MÜLT legjobb műsorválasztásért kap tak dijat. A Forrás egyik alapító tagja, G. Molnár László 1975 szeptemberétől az együttes művészeti vezetője. — Mi az idei siker titka? — Tavaly ősszel tértem haza a katonaságtól, akkor bíztak meg a Forrás vezetésével. Persze nem voltam itt „újonc“, hiszen megalakulása óta szavaltam. szerepeltem az együttesben, Ezért bizalmasan ismertem már a csoport belső életét, ami természetesén megkönnyítette a munkámat. Együttesünk tagjai diákok, tehát fiatalok. Kapóra jött-, hogy az iskolában működött egy beat-zenekar, a- melyet sikerült bevonnunk a munkába, így született meg a jajszó nélkül című műsorunk. A vers, zene, ének és tánc szintézisével olyan újfajta zsánert teremtettünk, amely a hazai i- rodalmi színpadok eddigi műÉS A JÖVÖ soraiban egyedülálló, véleményem szerint visszaadja mindazt. amit visszaadni akartunk, fiataljaink életkedvét, optimizmusát. Ezt ini, sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az összeállítással szervezési nehézségek miatt először a kolárovői (gutái) kerületi fesztiválon léptünk a közönség elé, és a bíráló bizottság produkciónkat a második díjjal jutalmazta. A műsorhoz még csak any- nyit, hogy tekintettel a szerény fellépési lehetőségeinkre, úgy koncipáltuk, hogy bármilyen kis színpadon vagy teremben ts előadhatjuk. A „díszleteket“ például a zenekar felszerelése képezi. Ide kívánkozik az is, hogy az iskola igazgatósága zenekarunkat kiváló felszereléssel látta el, így van miből „díszletezni“. — A Forrás kezdettől fogva mindenütt mint irodalmi színpad szerepel. Ha azonban fel-
