Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)
1976-12-14 / 50-51. szám
12 E gy esős, ködös október végi vasárnap a Fudzsijama lábánál végétért a Forma 1-es autóversenyek idei évfolyama, de ami közben a kulisszák mögött és nemegyszer a nagy nyilvánosság előtt történt, még sokáig szóbeszéd tárgya lesz. Nem is meglepő, mert ismét botrányok, kölcsönös vádaskodások és Ízléstelen közjátékok kísérték az egyes futamokat. Ügy látszik, nem is lehet ez másként ott, ahol a háttérben a mindenható pénz áll, ahol dollármilliókért fojyik a játék. Mindenesetre a legjobb rendező sem intézhette volna jobban, hogy a végén ilyen drámai küzdelemben dőljön el a világbajnoki cím sorsa. Hiszen a világbajnokság félidejében, a 9. futam után Niki Lauda még olyan fölényesen vezetett, hogy már úgy tűnt, senki sem veheti el tőle a világbajno ki címet, ötvenhét pontot gyűjtött össze az osztrák versenyző ragyogó Ferrari 312 T 2 típusjelzésű gépén. Legnagyobb ellenfele, a McLaren versenyistállójába tartozó angol James Hunt ennek mindössze felével követ te a ranglistán. De jött a 10. futam, az NSZK Nagydíja agusztus 1-én, amely majdnem végzetes lett a világbajnok számára. Lauda 240 kilométeres sebességgel a vérült, s a győztes amerikai Andretti és a francia Depailler mögött a harmadiknak ért célba, s ezzel egy pont előnnyel Lauda e- lőtt megnyerte a világbajnokságot. — Mindent feltettem a kerékcsere után hátralévő néhány körre, s csak így tudtam nyerni — nyilatkozta a 29 éves (1947. augusztus 29-én született) James Hunt a világbajnoki győzelem után. — Ha az ember nyerni akar, akkor a bátorságát nem szabad otthon felejtenie. Niki Lauda elmondta, hogy a rossz látási viszonyok miatt nem vállalta a kockázatot. — Nagyon féltem — nyilatkozta. — Fontosabbnak tartom az életet még a világbajnoki címnél is. Jövőre egészségesen megkísérlem visszahódítani az elsőséget. Megszólalt Enzo Ferrari úr is, a Ferrari csapatának 78 éves mindenható ura, akinek Lauda első számú versenyzője volt: — Lauda döntése helyes volt — hangsúlyozta Ferrari. — A rossz látási viszonyok miatt az erősen felázott, csúszós pályán joggal adta fel a versenyt. A második körben történt leállása annál is inkább érthető, mivel augusztus 1-én, a nyugatnémet Grand Prix-n „súrolta“ a halált, és OyamáJames Hunt — most már minden szép. minden o?-5 Milliók tanca A FORMA 1 AUTÓVERSENYEK HÁTTERE dőkorlátnak futott, kocsija kigyulladt, s ha nem fékez le a mögötte haladó Arturo Mer- zario — mellesleg a konkurrens March II. csapatának tagja, akit annak idején Fe-rra- riék eltanácsoltak — és nem segíti ki az égő kocsiból, akkor eggyel ismét szaporodott volna a dollármilliókért folyó Grand Prix cirkusz halottainak száma. Lauda súlyos égési sebeket szenvedett. Néhány napig élet-halál között lebegett. Aztán az orvosok igyekezetének és saját a- karátának köszönve rövid idő alatt felépült, így csak két nagydíjat hagyott ki. Hihetetlen, de szeptember 12-én már ott volt Monzában Olaszország Nagydíján. Gyors visszatérése nem volt véletlen, Hunt közben szorgalmasan gyűjtögette a pontokat, és egész két pontra megközelítette lábadozó ellenfelét. Sok forgott kockán. Monzában Lauda számára rosszul kezdődött a verseny. Az első kör után tizenkettedik volt. Aztán ahogy múltak a percek, egyre jobban hajtott, és maga mögé utasította azokat, akik az elmúlt negyvenkét napot nem a betegágyban, hanem a pályákon töltötték. A nyolcadik körben már hatodik, a tizedikben 193 km/ó sebességű körcsúcsot ért el. Végül negyedik lett, legnagyobb ellenfele, Hunt feladta a versenyt, így Lauda öt pontra növelte előnyét. A szerencsétlenül járt világbajnok még az utolsó verseny előtt is három ponttal vezetett. Szakadó esőben és sűrű ködben került James Hunt — amikor még semmi sor a japán nagydíjra. A kedvezőtlen idősem volt világos járás és a rossz látási viszonyok miatt másfél órával elhalasztották a versenyt. Sokáig vita volt akörül is, hogy 73 vagy 46 kört teljesftsenek-e a versenyzők. Végül is maradtak az eredeti kiírásnál. Hunt mindjárt a rajttól szédületes iramban az élre vágott. Meglepetésre az összetettben vezető és a világbajnoki címet védő osztrák Niki Lauda a második kör után lassított, majd feladta a versenyt. Továbbra is Hunt vezette a mezőnyt, de defekt miatt kénytelen volt leállni. A hibás kerék kicserélése után az angol versenyző szédületes hajrába kezdett, hogy a harmadik helyre kerüljön, mert ez esetben egy ponttal megelőzi az összetettben Laudát. A bravúr síkéban nem akarta életét kockáztatni. Jól ismerem azt az érzést, amely Laudát elfoghatta, hiszen világbajnoki címének megvédése forgott kockán. Mégis egyetértek vele minden tekintetben — annál is inkább, mert versenyző koromban, 1924-ben Lyonban, a francia Grand Prix-n én is átestem hasonló helyzeten: idegösszeroppanás miatt táviratilag mondtam le az indulást. Ha Lauda a jövőben már nem kívánna versenyezni, majd csak kitalálnánk valamit a számára. Csak egyet nem fogadhatunk el tőle, azt, hogy más cégnél, más csapatnál versenyezzen. Persze most már könnyű okosnak lenni. Most, amikor már minden világos. Ferrari úr is megjátssza a jóságos, féltő menedzsert. Menet közben azonban korántsem i- lyen jámborok és jóságosak ezek az urak, akik milliós hasznokat zsebelnek be. Vegyük csak sorjában, milyen botrányok tarkították az idei világbajnoki futamokat, többek között Kanada Nagydíját. A futam előtt a versenyzők szokás szerint ellenőrizték a pályát és óriási fogyatékosságokat észleltek a biztonsági berendezéseken. Ami ezután következett a Ferrari és a McLaren versenyistállók között, az minden cirkuszi mutatványon túltesz. A pályát a Lauda, Fittipaldi, Jarier, Scheckter és Hunt összetételő bizottságnak kellett ellenőriznie. Hunt azonban nem jelent meg az ellenőrzésen. Mikor ezt Lauda szóvátette neki, dühösen a fejéhez vágta: — Nem érdekel a pálya. Versenyezni jöttem, és akkor is rajthoz állok, ha semmilyen védőkorlát sem lesz. Te pedig menj az ördögbe! Lauda hasonló hangnemben válaszolt neki: — Az az érzésem, hogy fejre estél a tizedik emeletről... A csúnya szópárbaj folytatódott a csapatok vezetői, menedzserei és mechanikusai között is. Hogy mire ment a játék? Erre adott választ Ronald Smith kanadai technikus leleplezése, aki azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a két versenyistálló között folyó elkeseredett küzdelem előre jól átgondolt „forgatókönyv“ alapján folyik. Erre vall, jelentette ki Ronald Smith, hogy Lauda és Hunt pár nappal később már szívélyesen csevegtek és poharazgattak ^együtt Watkins Glenben, az USA Nagydíján. A korábbi gyilkos tekinteteket meleg baráti mosoly váltotta fel. De miért ellenségeskedtek volna, mikor már elérték a szándékukat. A belépőjegyek elővételben elkeltek, mindenki kiváncsi volt a két nagy ellenfél élet-balál küzdelmére. Busás nyereségre volt kilátás, s őket csupán ez érdekelte. Niki Lauda nem is titkolja, hogy egyetlen célja a pénzszerzés. — Pénzt akarok, és mindent megteszek annak érdekében, hogy pénzt szerezzek — jelentette ki. így már érthető, miért hagyta cserben három évvel ezelőtt az angol Wiliams-et, amikor az hasonló helyzetbe került, mint ő a Nürburgringben. Szélvészgyorsán elhajtott Wiliams égő kocsija mellett, ügyet sem vetett szerencsételnül járt versenyző- társára. Amikor szemére vetették, hogy nem állt meg, szenvtelenül azt felelte:-r- Autóversenyző vagyok és nem tűzoltó. Ki tudja, mi történt volna vele, ha Mer- zario is így gondolkodik. Különben több oka is van annak, hogy azt higgyük, nem mindig az autópályán dől el a világbajnoki futamok sorsa. A 4. világbajnoki futamot jelentő spanyol nagydíj körül például olyan huzavona támadt, amelyre még nem volt példa a Forma X huszonhat éves történetében. A győztes Huntot diszkvalifikálták, mert a méréseknél kiderült, hogy kocsija hátulsó része a megengedettnél 18 milliméterrel szélesebb. A győzelmet a másodiknak befutó Laudának ítélték oda. McLarenék tiltakoztak, fellebeztek, s nem eredménytelenül, mert a FIA az eredeti döntést végül is pénzbírságra változtatta és Huntnak meghagyta a 9 pontot. Anglia Nagydíján mindjárt a rajtnál súlyos karambolra került sor, amelynek Hunt is részese volt. Az egész mezőny a végtelenségig várt aztán rá az újabb starttal, mert a megszabott Időben nem hozták rendbe a kocsiját. Ennek ellenére győzött. Ferrariéit később óvást nyújtottak be, megfenyegették a rendezőket, hogy bojkottálják a világbajnoki futamokat, ha nem vonják meg Hunttól a pontokat. Két futammal később, Ausztria Nagydíján a Ferrari gépek valóban távol maradtak igaz, hogy Lauda akkor már amúgy is a kórházban feküdt. A megcsonkult mezőny kevés nézőt vonzott, a vállalkozók meghátráltak, Hunttól u- tólag megvonták a pontokat. Túl sok véletlen volt ez egyszerre, és Lauda minden bizonnyal megnyeri a világbajnoki címet, ha nem jön közbe a nürburgringi szerencsétlenség. * Senki sem gondolta volna, hogy Lauda olyan hamar felépül ezért a vállalkozók új „király“ után néztek, aki ismét megtölti a lelátókat és nekik a zsebüket. A választás Huntra esett, aki minden balszerencse ellenére valóban egész évben jól hajtott. E- zért újabb csalással szemrebbenés nélkül győzelemhez segítették Hollandiában a 12. világbajnoki futamon. Hollandiában a kötelező edzésen a megengedettnél nagyobb oktánszámú (100 a megengedett) benzint találtak Hunt kocsijának tartályában. Ügy döntöttek, hogy nem engedik rajthoz állni. Csakhogy többen nem érték el az előírt időt, hazamentek, s a rendezők úgy egészítették ki a csonka mezőnyt ahogy tudták. Hunt is megjelent a rajtnál, igaz, hogy az utolsó sorba sorolták be. Ennek ellenére győzött ős a kilenc pontot is jóvá írták neki. Ettől kedzve minden úgy ment, mint a karikacsapás. Mintha láthatatlan kezek e- gyengették volna az útját. Sokan úgy vélik, hogy Lauda leállása a japán nagydíjon szintén benne volt az előre megírt forgató- könyvben. Mert a Ferrari sorozatos sikere tán már nem volt érdekes a verseny. így azonban röpke néhány nap múlva, január 9-én Argentínában újra kezdődhet az ádáz küzdelem a győzelemért és — főleg — a dollármilliókért. (ti) > w 'O ~ ■*- 'CO 3 — CO Ä it * a% «C u nauua — auiiKur még minden renuben volt Foto: Archív i:
