Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-12-14 / 50-51. szám

A régi nitraiak talán még emlékeznek Ka- szala bácsira, a hosz- szú szakáim postásra. Mindenki szerette. Joviális alakja volt a nitrai utcának. Majd száz évet élt meg. Hat gyermeke volt, közöttük Károly is, aki 1893-ban született Nyltrán, és akit ma a sportrepülés és általában az aviatika egyik úttörőiéként tartanak számon.

A piarista gimnáziumban kezdett tanulni, a diákok Péternek hívták. Nem volt éppen (ó tanuló. Mikor Hanning tanár úrnál folytatni kellett az óra anyagát, nem tudta, a tanár ki is mondta rá a szentedét: „Kaszaié Péter nem tud semmitl“ Pb , dig hát tudott, erről később a tanár is meggyőződött. Ka szala azért nem figyelt oda. mert a pad alatt égy repű lőgép modelljével piszmogott. A gimnáziumban Jól tudtak erről a szenvedélyé- ' ről. Nyíltan hangoztatta, hogy belőle egyszer pilóta lesz. aki majd kifejleszti a repülés sportját az országban.

Később Kaszala bácsit áthelyezték Nővé Zámkyba, s fia is ott folytatta tanulmá ' nyait. Finta igazgatónak rögtön feltűnt a fiú rendkívüli vonzalma a fizika és a technika lránt, ajánlatéra ösztöndíjasként felvették a berlini műszaki iskolába, hiszen a szegény apának nem fett volna miből taníttatnia. Az iskolát kitűnő eredménynyel el is végezte, különösen az aviatika Iránt volt fogékony.

Vágya teljesült, de nefe ügy, ahogy azt ő akarta. Nem sportrepülőként kezdte el pályáját, mint azt megálmodta. Kitört az első világháború, és be kellett vonulnia hadipilótának. Légi bravúrjaival csakhamar feltűnt, a hírhedt Höfer-je- lentésekben egyre többet szerepelt a neve. Egy ízben egyedül védte az akkor még a monarchiához tartozó Rijeka (Fiume) városát nyolc angol-olasz repülő támadá:.ssaival szemben, kis gépével, Amelyet az egykori becenevéről Péternek keresztelt el. '.A háborút gyűlölte, amikor csak módjában volt, a frontról hazarepült. Nővé Zámkyba és Nitrára. Szülővárosával nem szakította meg a kapcsolatot. Imre bátyja MojmSrovce (Ürmény) községben volt postamester. (Lánya, Schützné Kaszala Klári ma is ott él, ő őrzi a Kaszala család albumát.) Dr. Faith könyve, a Híres nyitraiak egy kedves epizódot őrzött meg egy ilyen ha zarepüíé^rői, melyet annak Idején a lapok is szedte kommentáltak. Mojmírovcén az ottan) Hunyady gróftól egy zsák lisztet könyörgött ki a front éhező katonái számára, és azt a repülőgép két kereke közé kötötte. Mi kor Nővé Zámkytól búcsú zott, és ott dtszköröket Irt gépével a levegőben, a zsáít kioldódott és lezuhant. Tör ténetesen Dvory (Udvard) község állomására. Az álló másfőnök hasra vágta ma1 gát, azt hitte, bombázzák az

állomást. Csak a fehér liszt- füstre tápászkodott fel.

örült, amikor leszerelt, de csalódott a kapitalista rendszerben, mely egyáltalában nem mutatott érdeklődést a sportrepülés iránt. Maga állított össze egy halálfejes gépet, bravúrokat hajtott vele végre. Reklámrepülése két végzett Budapest felett, hogy megéljen. Légi akrobatikus mutatványai után, me tyeket akarva-akaratlanul mindenkinek meg kellett csodálnia, a cégek reklám- céduláit dobálta le,” hogy valahogy megéljen. Egy íz ben a Színházi Elet ripor tere megkérdezte, miéri nem nősül meg. Azt vála- szólta: „A levegőben élek, de a levegőből megélni nem tudok. Ha majd a repülés olyan színvonalat ér el, hogy ebből is meg lehet élni, talán én Is találok asz- szonyt, aki a hűs légi utak után meleg étellel vár majd otthon.“

Gépét Is úgy állította ősz- sze, hogy vett egy BranA hazai sportrepülés úttörője

Fent: Kaszala Károly

Lant: Halála után repülőgé pat neveztek el róla

denburg-karosszériát, összekoldulta a szükséges alkatrészeket, vett bele egy 100 lóerős Mercedes-motort, és kész volt a „Brandy“, hogy élete kockáztatásával megkeresse vele a mindennapi kenyerét. Közben azon dolgozott, hogy megvalósítsa álmát, a sportrepülést. A főiskolások körében toborzott híveket, közben maga is versenyeken vett részt. Világrekordokat állított fel. könnyű kategóriában (álta Iában a könnyű gépek kategóriájában versenyzettl a Mátyásföld és Monor közöt ti utat huszonöt perc alatt tette meg. Mikor pedig egy mindössze 200 kilót nyomó géppel (18 kilowatt) MS tyásföldről 9 óra és 2 perc alatt tette meg az utat Pu lába, az olasz lapok ezt o- lyan sportteljesítménynek tekintették, mint amikor a Bremen áthajózta az Atlan tl-óceántl

De csak akkor sportolt, ha nem kellett röpcédulákat szórnia és nyaktörő akrobá ■ciákat végeznie a levegőben. 1932. szeptember 4-én a „Pé li só“ Iparvállalat bízta meg reklámrepüléssel. Ez volt flz utolsó útja. Urbasek János mechanikuséval együtt leztt hant, és mindketten életüket vesztették. A burzsoö rendszer csak akkor látta, mit vesztett a sportrepülé.s úttörőjének halálával. End- resz és Bittay magyar óce ánrepülők sírja mellett kapott 6 Is helyet a Kerepes) temetőben, sőt. halála után egv magyarországi Junkers 52-es gépet az ő nevéről neveztek el. Ml haszna volt ebből Kaszala Károlynak, a- kinek a rezsim még a napi megélhetést sem tudta vagy nem akartfl biztosítani? yö vöre lesz halálának 45. év .fordulója.

Ggy hiszem kötelességünk róla megemlékezni a szülőföldön, amikor a szocializi

mus mindkét baráti országban Intézményessé fejlesz- tatte a sportrepülést. Megvalósította azt, amiről Kaszala Károly hiába álmodott.

Mártonvölgyi László

S

arkig nyílt az ablak. Nem a pirkadat nyitotta ki, hanem Sárt, a cigány Sári, a falu egyetlen cígányasszonya, aki énekszóval köszönti háza népét.

„Szálló harmat Gyöngylevélre,

Virágot nyit...”

Elhal az ének, a csengő kangot elnyomja az utcára tóduló tehenek bő- gése.

Cigány Sárinak gyorsulnak a mozcsak módjával, úgy, hogy az asszony ne vegye észre. Munka után otthon még dolgozik, bütyköl valamit, megöleli feleségét — Sári szerint gyakrabban, mint azt ő szeretné olyankor kizavarja a gyerekeket a szobából, és nem vet gátat ösztöneinek. I- lyenkor a szomszédok istenhez fohászkodnak, és átkozzák a férjet.

fő, rendes embernek mondja őt a- zért mindenki, bár a cigány, a szőtent nem ismer, még nem ok a kiközösítésre. Sári a falu teheneit őrzi, Amikor behajt, és a kapuban álló emberekkel akar szót váltani, azok elfordulnak, mentegetőznek, hogy nem érnek rá, és kulcsra zárják a kiskaput, amelyet az imént a tehénnek kinyitottak.

Bogy Sári - cigányasszoriy, ez tény ,benne van a vérében. Bogy ez miben nyilvánul meg? Mint már emlídulatai...

1.

Nem újdonság: előítéletekkel kezel- k a cigányokat. Húzódozunk tőlük buszban, a vonaton. Felteszem a •rdést: Kinek van cigány barátja?

jár rendszeresen cigány házaspár- iz, családhoz látogatóba?

Senkii?

Ez a válasz nem újdonság.

De mi köze ennek cigány Sárihoz? Sári egy kis falucska cigány szár- azású polgára. Férje a közeli gyárin dolgozik. Sári pedig a falu temed őrzi tavasztól őszig. Télen a íz körül forgolódik: varr, stoppol, z.

A porta nem nagy. Két szoba, kony- éléskamra és egy düledező jéér a ház tövében. Ehhez tartozik ig a fészer oldalához tákolt rozo- !, tarka képekkel telitűzdelt vécé.

: udvaron egy kék színű pumpás it, néhány négyzetméter kert és egy rgára mázolt pad a ház falához tá asztva.

Cigány Sári ennek a birodalomnak ura. Három gyerek futkároztk es- nként körülötte: Zolika, a legna- tobb tizenkét, jancsika tízéves, like pedig nyolcéves lesz tavasszal.

férjéről tudni kell, hogy minden letéséből — amely kétezer-négyszáz wona körül mozog — száz koronát fizetés napján eliszik Se többet, kevesebbet. Bemegy a munkahelye elletti apró kocsmába odaadja a irókás csaposnőnek a százast, ás ad- g iszik, amíg abból futja. Máskor

o

/

igany

rös képű, a barna pojájú jelzővel illetik őt. De legtöbben csak egyszerűen cigánynak hívják a családot, a gyerekeket pedig cigányfattyúknak.

A falu kiközösített jel ők. Az előbb felvetett kérdésekhez annyt a közünk, hogy a hatszáz lakosú faluban nincsenek barátaik, mindenki elfordul tőlük, kinézik őket a „fehérek".

2.

P. János hnb-titkár:

— Nem értem. Amióta Sáriék ide jöttek, öt éve lesz már, senkinek sem ártottak. Rendesek, alkalmazko- dők. Az, hogy Sári néha szabad szájú, ha feldühödik, se embert, se Istettem, néha kinyitja a száját és szitkozódik, vagy amiért a falu asszonyai nagyon haragszanak rá, az a puritánsága. Megmagyarázom: Sári mindennap munka után lemosakodtk, és ezt a műveletet fürdőszoba híján az udvaron végzi. Derékig ts levetkö zik a kút mellett.

H. Károlyné ötvenkét éves szom szédasszony:

— A szemérmetlent Pucéron jár- kel, mutogatja magát. Csak rontja az embereinket, meg is veri őt az isten.

H. Károly ötvennégy éves Iamikor a felesége nem halijai:

— A mi asszonyaink nem nézik jó

szemmel, hogy a cigány Sári pucéran kiáll a kút mellé és mosakodik. Ök meg jelkelnek, felöltöznek, és mennek kapálni... Napok telnek el, hogy vizet sem lát a szemük. Nem- tagadom, néha meglesem a Sárit. Gusztusos teremtés.

— A falu rám bízta a teheneit. Rám,, mert más nem vállalta el. De nem lehet egy szó panaszuk sem. I- dobén, reggel ötkor, megjelenek a há zak előtt, kihajtok, jóllakatom a teheneket, és este hatra újra otthon vannak az állatok. De mit érdekli ö- ket, hogy én tizennégy gyerekes családból származom, hogy az anyám elszökött az apámtól... és a semmiből nőttem fel. Meg az, hogy a- pám asszony híján rajtam próbálgatta férfiasságát tizenhárom éves koromban.

De csakhamar megelégeltem, én ts elszöktem otthonról, és csavarogtam, míg tizenkilenc éves koromban meg nem ismerkedtem a jelenlegi férjemmel. Összeházasodtunk. Megfogadtuk egymásnak az esküvő után, hogy kitörünk a putrik világából, elköltözünk R.-ből, falura.

3.

Cigány Sárt nem'egyedi eset, mégsem találnék fél tucatnyit se a hozzá hasonlókból. Nem. mert az ö kitörése, az ő maga alkotta határok közé zárt, kis egyéni forradalma a minta, becsülni való, és nem minden ember képes erre. Sári nem a fajtá jabelteknek fordított hátat, hanem egy életformának. Egy olyan életfor mának, amelynek a cigányság köré ben még mindig nagyon nagy az ősz szptartó ereje, a léhaságot, a tunya ságot. Kitört ősét életmódjából, fér jével összekuporgatbtt annyi pénzt, a mennyiért házat vehettek, úgy-ahogy berendezték, és a három gyerekei tisztességgel, nevelik. Kitört, de .. De ahhoz, hogy lerázza magáról szár mazása koloncait, már kevés az ö a karata. Pedig a közeledés szándéka már jel az önmegvalósításhoz.

És hány ilyen Sári-típus van? SokI Nagyon sok! Egyre többi Akiket ml

taszítottunk vissza, mi vertünk orrba, mi fordítottunk nekik hátat... sokszor a fene hagy közönyösségünkkel. Mert Sári „csak“ a tehenek őrzésére képes? Mert férje „csak“ egyszerű melós?

— Ugyan, kérem, miért akarunk mindenáron nevetségesek lenni? — mondta a falu tanítója, amikor megkérdeztem, volt e már Süriéknál családlátogatáson.

— Ki olvas legtöbbet a faluban? — kérdeztem a könyvtárosnőt.

— A Sári. Háromszázötven kötetes könyvtárunk van, de nem hiszem, a- kádna-e ötven könyv, amelyet még ne olvasott volna, jön, rendszeresen hetente, és szedi sorjába a polcról a könyveket. A tehenek mellett szokott olvasni.

— Az olyan szép, kedves, szerelmes regényeket szeretem, ahol mindig győz az igazság — mondja Sári, miközben rácsap az egyik tehén farára. — Akinek itt belül veri vaskos tenyerével a mellét — igaza van, jót akar, az mindig eléri azt?t Egyszer olvastam, hogy aki minél többet próbál, minél többet küszködik az élettel az igazságért, a jogaiért, az mindig erősebb lesz, s ha a jogait nem is, de a maga embert szépségéi, tisztaságát megtalálja Es ugye, hogy ez a fontos, fin már megszoktam, hogy napközben nincs kihez szólnom, megszoktam, hogy ha hazamegyek, végzem a dolgom, és boldog vagyok. Ha -majd beköszönt ' a tél, ha elfogy idekint a munka, leírom egy könyvbe az életemet.

— Hogyan fogod kezdeni azt a könyvet, Sári?

— Ogy. hogy én a cigány Sárinak csúfolt cigányasszony nem tudok sokat a világról, de három évi tehénpásztorkodásom alatt kitapasztaltam, hogy akár forró, akár hideg tehénszarba lépni nem a véletlen vagy' a szerencse dolga! Nem, mert csak az léphet bele aki a réten, a tehenek útán kódorog, mim én .

Zolczer János