Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-11-30 / 48. szám

m városban azt mondták, hogy a Xlgyár egy libalegelőn épült. A- m "hogy az udvarán álltam, minden pillanatban gágogó libasereg vagy legalábbis egy kombájn megjelenését vártam. Mert még azt Is Jobban el tudtam képzelni a környezethez. De nem volt sem libahad, sem kombájn; gépgyár és motorkerékpárok viszont Igen.

'Amikor 1969-ben Kolárovóban (Gútán) lerakták egy motorkerék= párgyár alapkövét, sokan furcsállották: Itt, ahol a gépiparnak sem’ milyen hagyománya sincs? Itt, ahol az emberek örök Idők óta csak a gabonához és a zöldségtermesztéshez értettek? KI áll majd az esztergapadok mellé? A gyár már csaknem három éve működik, idén októberben készítették el a tízezredik Babettát. Az igazság az, hogy az asszonyok ugyan a főzőkanál mellől álltak az esztergapadhoz, de bebizonyították, hogy azoknak volt igazuk, akik bíztak az „árvízváros“ népében*

Míg lant Járok az üzemben, a hangszóróból hallom, hogy azoik a szülők, akiknek a gyermeket a PovaZská Bystrlca-l lparltanuló-lotézetbem tanulnak, szombaton reggel hat órakor gyülekezzenek a hotel előtt. Autóbusz viszi őket a szülői értekezletre, és hozza Is haza Gútára. Ez is a gyár szociális gondoskodásának egyik megnyilvánulása.

1.

— A kezdet nehéz volt, pedig Jóval a gyár Indulása előtt a PovaSská Bystrica-1 anyaüzem iparitanuló-ínté- zetébe küldtünk néhány srácot. Visz- szajöttek, és itt elsősorban emberségből és hivatásszeretetből kellett vizsgázniuk. Csak ezután a szakmai tudásból. Akiket tanítaniuk kellet, náluk Jóval Idősebbek voltak, vala- mennylüket ..bácsizták“, „nénizték“. Ezek a fiatalok egy-kettő kivételével valamennyien helyt álltak.

Vajlik Imre, az üzemi pártszervezet vezetőségi tagja az első ember, akivel a gyárrőt beszélgetek. Nemrég még ő Is lent dolgozott a műhelyben, méghozzá a tervteljesítés szempontjából a legveszélyeztetettebb részlegen, a- csapágyak puha megmunkálásánál.

— Egy csapágy kétoldalú megmunkálása mindössze nyolc másodpercig tart, és egy munkásnak sokszor hét- -nyolc kés működésére Is figyelnie kell. Volt úgy, hogy rossz nyersanyagot kaptunk, és törtek a kések, hiába volt a nagy Igyekezet, sok selejtet gyártottunk, és azok harminc százalékát nekünk, esztergályosoknak a 9aját zsebünkből kellett megfizetnünk. Így aztán megtörtént, hogy ha nyolcvankét túlórám is volt, akkor Is csak ezernyolcszáz koronát kergstem.

A laikus szemével vizsgálom a gyárat: három éve működik, és ha voltak nehézségei, akkor ez az idő az orvoslásra volt jő. Mit jelent a gyár ma azok számára, akik átélték kezdeti nehézségeit, segítették fáradságot, időt nem ismerve?

2.

A gyárban naponta száznegyven- -százötven Babetta motorkerékpár készül, 1977. január 1-től már száz- nyolcvan. Még nem Is olyan régen a gyár vezetőinek havi gazdasági értekezletei felérték egy-egy kiadós nyári viharral. E tanácskozások rendszerint úgy végződtek, hogy a vezetők felvették a kék munkaköpenyt, fogták a szerszámosládát és lementek a műhelybe „repaszálni“. (Ez a szakmai megjelölés munkát Jelent, fizikai munkát, műszaki ellenőrzést stb.) Szómba t-vasárnap mindegy. Mi volt az, ami visszahúzta a gyárat? Erről beszélgettünk Vajlik Imrével, Öllé László gépbeállítóval és Balog Ildivel, a személyzeti osztály dolgozójával.

— A munkaerőmozgás csak az idén csökkent Jelentősebben, ugyanis több szakemberünk visszajött a katonaságtól, és munkásaink egy részét sikerült a gyárhoz kötnünk lakással. Már nincs az, hogy minden Jelentkezőt felveszünk. Megnézzük, kit engedünk be a gyárba.

— Az is baj volt, hogy az új gyár öreg gépekkel Indult. Kaptunk ugyan néhány új szerszámgépet, de a kulcs- fontosságú gépek már megszolgálták a magukét.

— Például elromlott egy gép tengelye, és fél napig csak azon törtük a fejünket, hol is lehetne a környéken beedzeni. Ugyanis nekünk Ilyen gépünk nem volt. És történetesen az egész szalag állt egy tengely miatti

)*■

V i Í .í,

JfL

ÉÉ 3

I

**

§

s

Németh Ferenc: Csak kiváló minőségű termékek hagyhatják el a gyárat, s ezért én is felelős vagyok.

GÉPGYÁR A LIBAIEGELÖN

Aztán Itt van a kooperáció. Mondok egy példát: Meghajlítjuk a vázat, elvégezzük rajta a durva munkát, és felküldjük „Povaíískára“. Ott valamit hozzáhegesztenek, és visszaküldik Ide, mert a szerelést már mi végezzük. Csak a fuvarért több mint százharmincezer korönét fizetünk a CSAD-nak havonta. Ezenkívül az ü- zem két teherautója és személykocsija Is naponta legalább Egyszer megteszi a két város közti utat. Januártól azonban a motor kivételével minden alkatrész nálunk, Gútán fog készülni. A Babetta gyártási folyamatának ml leszünk a teljhatalmú ural.

A három fiatal bizakodása már a mát és a holnapot Illeti.

3.

A gyár dolgozóinak hatvan százaléka nő. Szerelési munkát végeznek az automata futószalagok mellett, kezelik a ponthegesztő szerkezeteket, és az egészségileg nem éppen kifogástalan munkahelyeken, a lakkozóban és a nikkelezőben Is láttam asszonyokat. Megerőltető munkát nem végeznek, hiszen az egész Babetta csupán 42 kg. Hogyan gondoskodik róluk az üzem?

Kiokosítottak, hogy ez már modern gyár, amelynek természetes velejárója az öltöző, a mosdó, a büfé. Az üzemi étkezdéjük ugyan még nem működik, de nem is hiányolják, u- gyanis a JánoSík étterem annyi ebéd, illetve vacsoraadagot szállít a gyár dolgozóinak, amennyire szükségük van.

A gyár szociális programjában megragadta figyelmemet a következő mondat: 1977. április 30-lg kielégít jük az 1976. november 1-ig beadott lakásigények mindegyikét. Az üzem a mai napig hetven lakást osztott szét munkásai között, áprilisig továb bt 108 fiatal család költözhet új ott honba. A program egy másik pontja az utánpótlást, a gyerekeket érinti. A legkisebbek számára húsz férőhe lyes bölcsődét nyitnak a kettes szá mű lakótelepen, a nagyobbaknak pedig 1978-ban adnak át egy óvodát, amely a vnb és az efsz közös költségén épül. ,

Vajlik Imre az üzemi pártszervezet vezetőségi tagja

Iványi Tibor minőségi ellenőr

4.

A’ Babetta egy tekercs pléhlemez- ből készül. Meg csövekből. Komo- lyanl Ezek a fő alapanyagok. Hajlítják, hegösztlk, köszörülik, különböző oldatokba mártják, befestik őket, és öt őrá múlva kész a Babetta. Ha Németh Ferenc, a gyár minőségi ellenőre ráteszi a bélyegzőt egy motorkerékpár „személyazonosságijára“, akkor arra nagy Jövő vár. Hogy melyikre hol, az már a színükről leolvasható; a pirosak, sárgák Magyar- országon, az NSZK-ban, az USA-ban kötnek ki, a zöldek Iránban, a kékek Dániában... A belföldi piacra, sajnos, nagyon kevés Jut belőlük.

— Reklamációk? — kérdem Németh Ferenctől.

— Lehetnek hévégi hajrák, hiányozhatnak embereik, én könyörtelen vagyok. Nincs „bliccelés“. A technika nem Ismer semmiféle okot, de én sem! Csak kiváló minőségű termékek hagyhatják SÍ a gyárat, ezért én Is felelős vagyok. Eddig még egyetlen reklamációnk sem volt, sőt az NSZK- -ban a hízelgő „Gute Form“ a Ba- betták minőségi osztályzata. És ez kötelez bennünket.

5.

A hegesztőműhely falén egy tábla az Ifjúsági Fényszóró járőreinek működéséről tájékoztat. Rendetlenül hagyott munkahelyeket, nemtörődömséget ábrázoló fényképek.

— Hát ez? — kérdem a SZISZ ü- zemi elnökét, Balog Ildit.

— Tegnap tettük ki, csoda, hogy még Itt vannak, ugyanis minden fénykép csak addig él, míg az érintet szeme elé nem kerül. Az emberek sértődékenyek, de nem baj; az a fontos, hogy okosan „nagytakarítással“ válaszolnak a bírálatunkra.

Leülünk, hogy az Ifjúsági szervezetről beszélgessünk, de ez lehetetlen, ugyanis egymásnak adják a kilincset nála a SZISZ-esek: Ildi, ml lesz, hánykor megyünk, mikor és honnan?...

— Szombaton kirándulásra készülünk, ők az alapszervezetek elnökei — magyarázkodik.

Sokat dolgoznak. Van hét pionírvezetőjük, védnökséget vállaltak a gutái gyermekotthon felett, és ami a városban történik, az mindig egy kicsit az ő ügyük Is, hiszen a városi SZISZ-szervezet elnöke is náluk dolgozik. Több közös társasági és sport- rendezvényük volt, valamennyi nagyon sok fiatalt megmozgatott.

6.

Arra voltam kíváncsi, hogy mit jelent a gyár azok életében, akik három évvel ezelőtt álltak Itt a gépekhez, akik átélték jót, rosszat vele. Élményeim pillanatfelvételek: a gyár két szívdobbanása közötti pillanatot örökítették meg. A gyár él, és hogy azok, akik életre keltették, becézge tik, „Babettkázzák“, mindennél többet mond.

ZÄCSEK ERZSÉBET

Foto: A szerző

Tevékeny SZISZ-szervezet

mikor legutóbb vagy két évvel ezelőtt — Vrakéüban (Nyék- várkonyban) jártam, az ot tani fiatalokat egy nagy gond aggasztotta, nem volt ifjúsági klubjuk, nem tud tak hol összejönni.

Az idén októberben írő- olvasó találkozóra hívtak meg a várkonyiak, s az el ső örömteli újsággal Fekete Kati fogadott:

— Már van ifjúsági klubunk!

Ez valóban örvendetes tény, de tudnak-e élni új lehetőségeikkel a fiatalok?

Erről beszélgettünk Végit Etával, a SZISZ helyi szervezetének elnökével, Fekete Katival és Gróf Magdával. Az ifjúsági szövetség nagyon sok segítséget kap a CSE MADOK helyi szervezetétől, főként Bekő Mariska néni löt, aki természetesen most is ott ült közöttük. Bekő Mariska néni rendezi a színdarabokat, melyeknek szereplői a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai közül kerülnek ki.

— Mondtam már nekik, hogy ideje átvenniük a stafétabotot. Én már kétszeres nagymama vagyok, két unokám van. Dávid Teréz Bölcs johannáját, amelyet ez év végéig akarunk betanulni, még megrendezem, de jövőre már Fekete Katira bízom a dolgot. Ügyes lány — mondta Mariska néni, aki talán a legnépszerűbb ember az itteni fiatalok körében.

Várkonyban egyébként nem új dolog a színjátszás,

tavaly két színdarabot is be mutattak.' Nagy sikert arat tak Dávid Teréz Időzített boldogság című drámájával, összesen hússzor adták elő Kisebb sikere volt Sípos Jenő művének, a Majomsze retetnek, amely csupán három előadást ért meg. Műsoros estet tavaly is rendeztek, és idén is tervükbe iktatták. De a nevelő hatású előadásokat nem hanyagolják al. A legközelebbi e- lőadás arról szél majd, milyen szerepet tölt be a könyv az ifjúság életében.

A Szocialista Ifjúsági Szövetség nyékvárkonyi helyi szervezete — a CSEMADOK- kal összefogva — valóban értékes munkát végez, bár a szervezetnek csupán har- mincegynéhány tagja van. A SZISZ-elnök véleménye szerint a tagkönyvcsere után már harmincán sem lesznek.

— Köztünk ugyanis nincs helyük a „lazsáléknak“.

így van ez rendjén.

Varga Erzsébet

IM 3

A SZOCIALISTA MUNKABRIGÁDOK TARTALÉKAI

A mat fiatalok történelmi szerepe nem egyszerűen nemzedékváltás. Ők építik tovább a szocializmust azon a gazdasági, tudományos és műszaki bázison, a társadalmi viszonyoknak azon a fejlettségi fokán, amelyet a mai felnőtt nemzedék a szocializmus alapfalnak lerakásával teremtett meg. Az ifjúságnak azonban nem egyszerűen a felnőttek színvonalára kell eljutnia, hanem azokhoz a szükségletekhez felnőnie, amelyek a haladás folyamatában szüntelenül változnak, mennyiségben és minöséqben növekednek.

Különösen fontos követelmény ez az ifjúság egyik legszámottevőbb részével, a szakmunkástanulókkal szemben. Soraikból kerül ki társadalmunk vezető erejének, a munkásosztálynak az u- tánpótlása. Nem mindegy tehát, hogy milyen körülmények között készül leendő nagy osztályhlvatása betöltésére.

A szakmunkásképzésben hazánkban a társadalmi szükségletnek megfelelő egységes nevelést rendszerben, és kétségkívül magas szintű anyagi és műszaki ellátottsággal folyik. Számunkra azonban az elméleti és gyakorlati oktatáson kívül éppoly fontosak azok a tényezők, amelyek főleg a szakmunkástanulók gondolkodását, életfelfogását, é- letstílusát, a munkához és a társadalomhoz való viszonyát befolyásolják. A helyes szemlélet kialqkításában nagy szerepet játszanak a tömegszervezetek, kiváltképpen a Szocialista Ifjúsági Szövetség.

A Szocialista Ifjúsági Szövetség már eddig is munkája egyik sarkalatos pontjának tekintette a szakmunkástanulók gyakorlati és elméleti oktatása minőségének javítását, látókörének tágítását, a szakma szerete- tének elmélyítését. Jóformán minden szakmában folynak ügyességi versenyek. Az egészséges szocialista versenyszellem kialakítását hivatottak elősegíteni az egyes reszortok legjobb szakmunkástanulójának elméén, a legjobb szakmunkásképző címért folyó versenyek is. E versenyek színvonala és hordereje á- gazatonként és a szakma jellege szerint változó. Eddig azonban nem volt egységes alapelv a szakmunkástanulók szocialista versenyének elbírálására.

Az utóbbi időben jött létre a szakmunkástanulók szocialista versenyének magasabb szintű formája. A nagyobb szaktanlntézetek ben megalakultak a szocialista munkabrigádok tartalékainak közösséget, amelyeknek a küldetése úgyszólván teljesen megfelel a felnőttek körében meghonosodott mozgalomnak.

Ezek a brigádok munkájukban egyesítik az alaposabb szakmai képesítésre, az általános politikai és kulturális ismeretek elsajátítására irányuló törpkvésl a fokozott társadalmi elkölele zettséggel. Minden jel arra vall, hogy a szocialista munkabrigádok tartalékai- J nak közösségében megedződött fiatalok a tanulóévek leteltével a munkahelyükön beilleszkednek az ifjúsági munkacsoportokba, a szocialista munkabrigádokba, és továbbá szilárdítják társadalmunk vezető erejét, a munkásosztályt.

PALÄGYI LAJOS

\