Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-11-30 / 48. szám

m városban azt mondták, hogy a Xlgyár egy libalegelőn épült. A- m "hogy az udvarán álltam, min­den pillanatban gágogó libasereg vagy legalábbis egy kombájn megjelenését vártam. Mert még azt Is Jobban el tudtam képzelni a környezethez. De nem volt sem libahad, sem kombájn; gépgyár és motorkerékpárok viszont Igen. 'Amikor 1969-ben Kolárovóban (Gútán) lerakták egy motorkerék= párgyár alapkövét, sokan furcsállották: Itt, ahol a gépiparnak sem’ milyen hagyománya sincs? Itt, ahol az emberek örök Idők óta csak a gabonához és a zöldségtermesztéshez értettek? KI áll majd az esztergapadok mellé? A gyár már csaknem három éve működik, idén októberben készítették el a tízezredik Babettát. Az igazság az, hogy az asszonyok ugyan a főzőkanál mellől álltak az eszterga­padhoz, de bebizonyították, hogy azoknak volt igazuk, akik bíztak az „árvízváros“ népében* Míg lant Járok az üzemben, a hang­szóróból hallom, hogy azoik a szülők, akiknek a gyermeket a PovaZská Bystrlca-l lparltanuló-lotézetbem ta­nulnak, szombaton reggel hat órakor gyülekezzenek a hotel előtt. Autó­busz viszi őket a szülői értekezletre, és hozza Is haza Gútára. Ez is a gyár szociális gondoskodásának egyik meg­nyilvánulása. 1. — A kezdet nehéz volt, pedig Jó­val a gyár Indulása előtt a PovaSská Bystrica-1 anyaüzem iparitanuló-ínté- zetébe küldtünk néhány srácot. Visz- szajöttek, és itt elsősorban emberség­ből és hivatásszeretetből kellett vizs­gázniuk. Csak ezután a szakmai tu­dásból. Akiket tanítaniuk kellet, ná­luk Jóval Idősebbek voltak, vala- mennylüket ..bácsizták“, „nénizték“. Ezek a fiatalok egy-kettő kivételével valamennyien helyt álltak. Vajlik Imre, az üzemi pártszerve­zet vezetőségi tagja az első ember, akivel a gyárrőt beszélgetek. Nemrég még ő Is lent dolgozott a műhelyben, méghozzá a tervteljesítés szempontjá­ból a legveszélyeztetettebb részlegen, a- csapágyak puha megmunkálásánál. — Egy csapágy kétoldalú megmun­kálása mindössze nyolc másodpercig tart, és egy munkásnak sokszor hét- -nyolc kés működésére Is figyelnie kell. Volt úgy, hogy rossz nyersanya­got kaptunk, és törtek a kések, hiába volt a nagy Igyekezet, sok selejtet gyártottunk, és azok harminc száza­lékát nekünk, esztergályosoknak a 9aját zsebünkből kellett megfizet­nünk. Így aztán megtörtént, hogy ha nyolcvankét túlórám is volt, akkor Is csak ezernyolcszáz koronát kergstem. A laikus szemével vizsgálom a gyá­rat: három éve működik, és ha vol­tak nehézségei, akkor ez az idő az orvoslásra volt jő. Mit jelent a gyár ma azok számára, akik átélték kez­deti nehézségeit, segítették fáradsá­got, időt nem ismerve? 2. A gyárban naponta száznegyven- -százötven Babetta motorkerékpár ké­szül, 1977. január 1-től már száz- nyolcvan. Még nem Is olyan régen a gyár vezetőinek havi gazdasági ér­tekezletei felérték egy-egy kiadós nyári viharral. E tanácskozások rend­szerint úgy végződtek, hogy a veze­tők felvették a kék munkaköpenyt, fogták a szerszámosládát és lemen­tek a műhelybe „repaszálni“. (Ez a szakmai megjelölés munkát Jelent, fi­zikai munkát, műszaki ellenőrzést stb.) Szómba t-vasárnap mindegy. Mi volt az, ami visszahúzta a gyárat? Erről beszélgettünk Vajlik Imrével, Öllé László gépbeállítóval és Balog Ildivel, a személyzeti osztály dolgo­zójával. — A munkaerőmozgás csak az idén csökkent Jelentősebben, ugyanis több szakemberünk visszajött a katonaság­tól, és munkásaink egy részét sike­rült a gyárhoz kötnünk lakással. Már nincs az, hogy minden Jelentke­zőt felveszünk. Megnézzük, kit en­gedünk be a gyárba. — Az is baj volt, hogy az új gyár öreg gépekkel Indult. Kaptunk ugyan néhány új szerszámgépet, de a kulcs- fontosságú gépek már megszolgálták a magukét. — Például elromlott egy gép ten­gelye, és fél napig csak azon törtük a fejünket, hol is lehetne a környé­ken beedzeni. Ugyanis nekünk Ilyen gépünk nem volt. És történetesen az egész szalag állt egy tengely miatti )*■ V i Í .í, JfL ÉÉ 3 I ** § s Németh Ferenc: Csak kiváló minőségű termékek hagyhatják el a gyárat, s ezért én is felelős vagyok. GÉPGYÁR A LIBAIEGELÖN Aztán Itt van a kooperáció. Mondok egy példát: Meghajlítjuk a vázat, elvégezzük rajta a durva mun­kát, és felküldjük „Povaíískára“. Ott valamit hozzáhegesztenek, és vissza­küldik Ide, mert a szerelést már mi végezzük. Csak a fuvarért több mint százharmincezer korönét fizetünk a CSAD-nak havonta. Ezenkívül az ü- zem két teherautója és személykocsi­ja Is naponta legalább Egyszer meg­teszi a két város közti utat. Január­tól azonban a motor kivételével min­den alkatrész nálunk, Gútán fog ké­szülni. A Babetta gyártási folyamatá­nak ml leszünk a teljhatalmú ural. A három fiatal bizakodása már a mát és a holnapot Illeti. 3. A gyár dolgozóinak hatvan száza­léka nő. Szerelési munkát végeznek az automata futószalagok mellett, ke­zelik a ponthegesztő szerkezeteket, és az egészségileg nem éppen kifogásta­lan munkahelyeken, a lakkozóban és a nikkelezőben Is láttam asszonyo­kat. Megerőltető munkát nem végez­nek, hiszen az egész Babetta csupán 42 kg. Hogyan gondoskodik róluk az üzem? Kiokosítottak, hogy ez már modern gyár, amelynek természetes velejáró­ja az öltöző, a mosdó, a büfé. Az üzemi étkezdéjük ugyan még nem működik, de nem is hiányolják, u- gyanis a JánoSík étterem annyi ebéd, illetve vacsoraadagot szállít a gyár dolgozóinak, amennyire szükségük van. A gyár szociális programjában megragadta figyelmemet a következő mondat: 1977. április 30-lg kielégít jük az 1976. november 1-ig beadott lakásigények mindegyikét. Az üzem a mai napig hetven lakást osztott szét munkásai között, áprilisig továb bt 108 fiatal család költözhet új ott honba. A program egy másik pontja az utánpótlást, a gyerekeket érinti. A legkisebbek számára húsz férőhe lyes bölcsődét nyitnak a kettes szá mű lakótelepen, a nagyobbaknak pe­dig 1978-ban adnak át egy óvodát, amely a vnb és az efsz közös költsé­gén épül. , Vajlik Imre az üzemi pártszervezet vezetőségi tagja Iványi Tibor minőségi ellenőr 4. A’ Babetta egy tekercs pléhlemez- ből készül. Meg csövekből. Komo- lyanl Ezek a fő alapanyagok. Hajlít­ják, hegösztlk, köszörülik, különböző oldatokba mártják, befestik őket, és öt őrá múlva kész a Babetta. Ha Né­meth Ferenc, a gyár minőségi ellenő­re ráteszi a bélyegzőt egy motorke­rékpár „személyazonosságijára“, ak­kor arra nagy Jövő vár. Hogy me­lyikre hol, az már a színükről leol­vasható; a pirosak, sárgák Magyar- országon, az NSZK-ban, az USA-ban kötnek ki, a zöldek Iránban, a ké­kek Dániában... A belföldi piacra, sajnos, nagyon kevés Jut belőlük. — Reklamációk? — kérdem Né­meth Ferenctől. — Lehetnek hévégi hajrák, hiá­nyozhatnak embereik, én könyörtelen vagyok. Nincs „bliccelés“. A techni­ka nem Ismer semmiféle okot, de én sem! Csak kiváló minőségű termékek hagyhatják SÍ a gyárat, ezért én Is felelős vagyok. Eddig még egyetlen reklamációnk sem volt, sőt az NSZK- -ban a hízelgő „Gute Form“ a Ba- betták minőségi osztályzata. És ez kötelez bennünket. 5. A hegesztőműhely falén egy tábla az Ifjúsági Fényszóró járőreinek mű­ködéséről tájékoztat. Rendetlenül ha­gyott munkahelyeket, nemtörődömsé­get ábrázoló fényképek. — Hát ez? — kérdem a SZISZ ü- zemi elnökét, Balog Ildit. — Tegnap tettük ki, csoda, hogy még Itt vannak, ugyanis minden fénykép csak addig él, míg az érin­tet szeme elé nem kerül. Az embe­rek sértődékenyek, de nem baj; az a fontos, hogy okosan „nagytakarítás­sal“ válaszolnak a bírálatunkra. Leülünk, hogy az Ifjúsági szerve­zetről beszélgessünk, de ez lehetet­len, ugyanis egymásnak adják a ki­lincset nála a SZISZ-esek: Ildi, ml lesz, hánykor megyünk, mikor és honnan?... — Szombaton kirándulásra készü­lünk, ők az alapszervezetek elnökei — magyarázkodik. Sokat dolgoznak. Van hét pionírve­zetőjük, védnökséget vállaltak a gu­tái gyermekotthon felett, és ami a városban történik, az mindig egy ki­csit az ő ügyük Is, hiszen a városi SZISZ-szervezet elnöke is náluk dol­gozik. Több közös társasági és sport- rendezvényük volt, valamennyi na­gyon sok fiatalt megmozgatott. 6. Arra voltam kíváncsi, hogy mit je­lent a gyár azok életében, akik há­rom évvel ezelőtt álltak Itt a gépek­hez, akik átélték jót, rosszat vele. Élményeim pillanatfelvételek: a gyár két szívdobbanása közötti pillanatot örökítették meg. A gyár él, és hogy azok, akik életre keltették, becézge tik, „Babettkázzák“, mindennél töb­bet mond. ZÄCSEK ERZSÉBET Foto: A szerző Tevékeny SZISZ-szervezet mikor legutóbb vagy két évvel ezelőtt — Vrakéüban (Nyék- várkonyban) jártam, az ot tani fiatalokat egy nagy gond aggasztotta, nem volt ifjúsági klubjuk, nem tud tak hol összejönni. Az idén októberben írő- olvasó találkozóra hívtak meg a várkonyiak, s az el ső örömteli újsággal Feke­te Kati fogadott: — Már van ifjúsági klu­bunk! Ez valóban örvendetes tény, de tudnak-e élni új le­hetőségeikkel a fiatalok? Erről beszélgettünk Végit Etával, a SZISZ helyi szer­vezetének elnökével, Fekete Katival és Gróf Magdával. Az ifjúsági szövetség nagyon sok segítséget kap a CSE MADOK helyi szervezetétől, főként Bekő Mariska néni löt, aki természetesen most is ott ült közöttük. Bekő Mariska néni rendezi a szín­darabokat, melyeknek sze­replői a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai közül ke­rülnek ki. — Mondtam már nekik, hogy ideje átvenniük a sta­fétabotot. Én már kétszeres nagymama vagyok, két uno­kám van. Dávid Teréz Bölcs johannáját, amelyet ez év végéig akarunk betanulni, még megrendezem, de jövő­re már Fekete Katira bízom a dolgot. Ügyes lány — mondta Mariska néni, aki ta­lán a legnépszerűbb ember az itteni fiatalok körében. Várkonyban egyébként nem új dolog a színjátszás, tavaly két színdarabot is be mutattak.' Nagy sikert arat tak Dávid Teréz Időzített boldogság című drámájával, összesen hússzor adták elő Kisebb sikere volt Sípos Jenő művének, a Majomsze retetnek, amely csupán há­rom előadást ért meg. Mű­soros estet tavaly is ren­deztek, és idén is tervükbe iktatták. De a nevelő hatá­sú előadásokat nem hanya­golják al. A legközelebbi e- lőadás arról szél majd, mi­lyen szerepet tölt be a könyv az ifjúság életében. A Szocialista Ifjúsági Szö­vetség nyékvárkonyi helyi szervezete — a CSEMADOK- kal összefogva — valóban értékes munkát végez, bár a szervezetnek csupán har- mincegynéhány tagja van. A SZISZ-elnök véleménye sze­rint a tagkönyvcsere után már harmincán sem lesz­nek. — Köztünk ugyanis nincs helyük a „lazsáléknak“. így van ez rendjén. Varga Erzsébet IM 3 A SZOCIALISTA MUNKABRIGÁDOK TARTALÉKAI A mat fiatalok történelmi szerepe nem egyszerűen nemzedékváltás. Ők építik tovább a szocializmust azon a gazdasági, tudományos és műszaki bázison, a társadal­mi viszonyoknak azon a fej­lettségi fokán, amelyet a mai felnőtt nemzedék a szo­cializmus alapfalnak leraká­sával teremtett meg. Az if­júságnak azonban nem egy­szerűen a felnőttek színvo­nalára kell eljutnia, hanem azokhoz a szükségletekhez felnőnie, amelyek a hala­dás folyamatában szüntele­nül változnak, mennyiség­ben és minöséqben növeked­nek. Különösen fontos követel­mény ez az ifjúság egyik legszámottevőbb részével, a szakmunkástanulókkal szem­ben. Soraikból kerül ki tár­sadalmunk vezető erejének, a munkásosztálynak az u- tánpótlása. Nem mindegy tehát, hogy milyen körülmé­nyek között készül leendő nagy osztályhlvatása betöl­tésére. A szakmunkásképzésben hazánkban a társadalmi szükségletnek megfelelő egységes nevelést rendszer­ben, és kétségkívül magas szintű anyagi és műszaki el­látottsággal folyik. Szá­munkra azonban az elméleti és gyakorlati oktatáson kí­vül éppoly fontosak azok a tényezők, amelyek főleg a szakmunkástanulók gon­dolkodását, életfelfogását, é- letstílusát, a munkához és a társadalomhoz való viszo­nyát befolyásolják. A helyes szemlélet kialqkításában nagy szerepet játszanak a tömegszervezetek, kiváltkép­pen a Szocialista Ifjúsági Szövetség. A Szocialista Ifjúsági Szö­vetség már eddig is munká­ja egyik sarkalatos pontjá­nak tekintette a szakmun­kástanulók gyakorlati és el­méleti oktatása minőségé­nek javítását, látókörének tágítását, a szakma szerete- tének elmélyítését. Jófor­mán minden szakmában folynak ügyességi verse­nyek. Az egészséges szocia­lista versenyszellem kiala­kítását hivatottak elősegíte­ni az egyes reszortok leg­jobb szakmunkástanulójá­nak elméén, a legjobb szak­munkásképző címért folyó versenyek is. E versenyek színvonala és hordereje á- gazatonként és a szakma jellege szerint változó. Ed­dig azonban nem volt egy­séges alapelv a szakmun­kástanulók szocialista verse­nyének elbírálására. Az utóbbi időben jött lét­re a szakmunkástanulók szocialista versenyének ma­gasabb szintű formája. A nagyobb szaktanlntézetek ben megalakultak a szocia­lista munkabrigádok tarta­lékainak közösséget, ame­lyeknek a küldetése úgy­szólván teljesen megfelel a felnőttek körében meghono­sodott mozgalomnak. Ezek a brigádok munká­jukban egyesítik az alapo­sabb szakmai képesítésre, az általános politikai és kultu­rális ismeretek elsajátításá­ra irányuló törpkvésl a fo­kozott társadalmi elkölele zettséggel. Minden jel ar­ra vall, hogy a szocialista munkabrigádok tartalékai- J nak közösségében megedző­dött fiatalok a tanulóévek leteltével a munkahelyükön beilleszkednek az ifjúsági munkacsoportokba, a szo­cialista munkabrigádokba, és továbbá szilárdítják tár­sadalmunk vezető erejét, a munkásosztályt. PALÄGYI LAJOS \

Next

/
Thumbnails
Contents