Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-11-23 / 47. szám

asárnap múlt egy hete, hogy mindkét fogásnemben befe­leződött a csehszlovák e- gyéni bírkózőbajnokság. Míg a kötöttfogásnak Trinecben szőnyeg­re lépő mezőnyében a válogatott keret több tagjának jelenlétét hiá­nyoltuk (hiányzott az olimpiai baj­nok Mácha, várható utóda, a tfi- neci Krysta, valamint a Dukla Trenőín két versenyzője, Meduna és Chára), addig a szabadfogású- -bajnokságon úgyszólván mindenki részt vett, aki e sportágban vala­mit is számít. Csak a fogásnem jelenlegi legjobb csehszlovák ver­senyzője, a nitrát születésű Dán Karabin maradt távol, aki az olim­pia után térdműtéten esett át. A cseh országrészekben elsősor­ban a kötöttfogás, Szlovákiában még inkább a nagyobb mozgé­konyságot és találékonyságot 1- génylő szabadfogás az elterjed­tebb és népszerűbb. S külön örö­met szerzett, hogy a szabadfogá- súak Bratislavában rendezett ver­sengésén a dél-szlovákiai egyesü­letek számos versenyzőjével is ta­lálkozhattunk. A múltban már sokszor bebizo­nyosodott, hogy hazánk magyar­lakta területeiről Is egész sor sporttehetség Indult, és a külön­böző sportágakban sokan a leg­magasabb szintig küzdötték fel magukat. Ha vannak ebben a te­kintetben különösen figyelemre méltó sportágak — márpedig van­nak — akkor a futball mellett a második helyen éppen a birkózást említhetjük. Emlékezzünk csak. Jó pár éve már annak, hogy a bratislavai László Károly sorozatos sikereit aratta a világversenyeken, de ne­ve aranybetűkkel áll a csehszlo­vák blrkózósport történetében. Méltó partnere volt a Csallóköz­ből származó Tóth Béla világbaj­noki és olimpiai helyezett, aki most a Sklo Union Teplice csapa­tának edzője. KoStcén elsősorban Túróczi Gyula tündökölt, néhány évvel később Baksay László lett főiskolai válogatott és a Lokomo- tfva ligacsapatának egyik erőssé­ge­Es vegyük a fiatalabbakat. Kö­töttfogásban a komárnói Csorna András, aki legutóbb a Dukla Trenőín színeiben versenyzett, több évig volt válogatott. Sajnos, jelenleg makacs sérülése akadá­lyozza a folyamatos edzésben. Sza­badfogásban viszont a bratislavai Dunajplavba versenyzője, a Jelká­ról (Jókáról) származó Hakszer Tibor lépett szőnyegre a tavalyi minszki világbajnokságon. S a névsor korántsem teljes. Horváth András, Kovács György (Bratisla­va), Hodossy (Snina), Juhász Pé­ter (KoSice), az Illés fivérek (Fl- Iakovo) mellett —, hogy csak ka­pásból említsünk néhány nevet — még egész sor további hasonló te­hetséget találtunk a bírkózósport hazai élvonalában. Hasonló a helyzet az Edzőknél is. Bizonyára nincs olyan ember DÉL-SZLOVÁKIÁBAN IS FELTÖRŐBEN A BIRKÓZÁS Fent: Dr. Baksay László Lent: Csorna András Filakovóban (Füleken), aki ne is­merné a volt eredményes verseny­ző, s Jelenlég edzőként dolgozó Hegedűs Lajos nevét. Meszes Ist­ván a Dunajplavba Ifjúsági csapa­tát edzi, író Ferenc meg a Du- najská Streda-i (dunaszerdahelyi) birkózás újjáélesztésén fáradozik... Visszakanyarodva az említett 1976-os csehszlováK bajnoksághoz — a dél-szlovákiai egyesületek versenyzői nemcsak a részvételt, hanem az eredményeket tekintve is helytálltak. A Dunajplavba ver­senyzői közül Hakszer Tibor baj­nok lett a 62-kilóban, Bálint Lász­ló a 74 kg-ban, negyedik, a mlíeő- nóí (tejfalui) születésű Kovács György a 90-kg-ban ezüstérmes. A még csak húszesztendős koáicei 'juhász Gábor a 68-kg-ban pedig a- ranyérmes... A gyakorlat azt mutatja, hogy a vidéki, faluról származó gyere­kek jobb birkózóadottságokkal rendelkeznek, mint általában a vá­rosban nevelkedett fiatalok — mondotta Ivan Kormafiák mérnök, a csehszlovák szabadfogású-válo­gatott edzője, amikor e témáról kérdeztem. — Ügyesebbek, hajlé­konyabbak, keményebbek és har­cosabbak. Ez többé-kevésbé termé szetes is, hiszen általában egész ségesebb, több mozgási lehetősé get adó környezetben nőnek fel. Nos, a déli országrész falvai, vá­roskái valóban kitűnő körülmé­nyeket biztosítanak, s mondhatom, hogy jó minőségű versenyzőanyag kerül ki belőlük. Én magam, ami­kor még versenyeztem, számos magyar származású fiúval birkóz­tam együtt. Tóth Béla például é- vekig az egyik legjobb barátom volt, s mondhatom, hogy vala­mennyien rendelkeztek az ered­ményes versenyzéshez elengedhe­tetlen sportbeli erényekkel. A Csallóköz például vagy Fülek és Koäice környéke ma is úgyszól­ván tárháza a birkózótehetségek­nek. Ha némelyikük nem elég ki­tartó az edzésben vagy esetleg nem tud ellenállni más, több di­csőséggel kecsegtető sportágak csábításának, nem is nagyon saj­nálom. Ilyen mindig volt és lesz is. Viszont szinte sajog a szívem, amikor kiaknázatlan lehetőségek­re, úgyszólván lépten-nyomon el­kallódó, felfedezetlen tehetségek­re bukkanok. Ügy gondolom e- zért — s ez nemcsak az én véle­ményem, hiszen a Csehszlovák Birkózók Szövetsége ebben a kér­désben határozatot is hozott hogy a jelenlegi legfontosabb fel­adatunk a jó adottságú fiatalok felkutatása, szakszerű vezetése és versenyeztetése. Ehhez testnevelé­si szerveink egyre több anyagi se­gítséget nyújtanak, a szervezési és szakkérdésekben viszont magunk­nak kell még nagyobb odaadás­sal és figyelemmel dolgozni. Csak így Jesz újabb Máchánk, Karabi- nunk, Túróczink, Tóth Bélánk. Ez a jövő záloga. MAJOR LAJOS Bár az indulás elég nehéz volt, ma már a sportlövészet a HESZ egyik legnépesebb szakosztálya. Már az alakuláskor a lövészet tö­megesítése volt a cél, és az el­múlt negyed évszázad során ezt teljes egészében sikerült megváló sítaniuk. A rátermettségI versenyek révén egy egészen^új nemzedék nőtt jel: munkára és harcra kész ifjúság. Erős, edzett fiatalok. Jól futnak, jól dobják a gránátot és célba ta Iáinak. Ha a fiatalok felkészítése meg felelő, biztosítva van az utánpót­lás is. Céllövészetben sem más a helyzet. Az alakulás Óta a HESZ sportlövészeinek száma folyama­tosan emelkedett. 1966-ban Szlo­vákiában 111 sportlövőegyesület működött 2277 taggal, továbbá 3500 sportkör az üzemi szerveze­tekben és Iskolákban 110 000 tag­gal. A tagalap jónak ígérkezett, bár a sportkörök és üzemi szerve­zetek kevésbé voltak aktívak, a tevékenység inkább a sportegye­sületekre korlátozódott. Az 1966- os esztendőben 2055-en tettek e- leget a teljesítményi osztály kö­vetelményeinek. Akkoriban a legsikeresebb ak­ciók a „Lövész“-jelvényért folyó versenyek voltak. Később aztán rohamosan meggyorsult a fejlő­dés, s 1970-ben már a HESZ-tagok 234 lövészegyesületet alapítottak, további 2260 sportkört 111500 lö­vésszel. Az utolsó hat esztendőben még szembetűnőbb volt a fejlődés, kü­lönösen a három utolsóban. Ezt a nagyarányú fejlődést jelentősen elősegítette a SZISZ KB 1973. évi plenáris ülésének és a SZISZ SZKB plenáris ülésének a határo­zata, amelyben kimondták, hogy a honvédelmi mozgalom fejleszté­se a lakosság egységes honvédel­mi nevelésének keretében a HESZ- szel való szoros együttműködés­ben valósul meg. A HESZ járási bizottságai főképp a duklat és a sokolovt honvédelmi rátermettsé- gi versenyek, a céllövő és tájéko­zódást futóversenyek szervezésé­ben nyújtanak segítséget a Szisz­nek. Ezeket a versenyeket általá­ban együtt rendezi a SZISZ és a HESZ járást bizottsága. Tavaly 7933 sportversenyen és egyéb' rendezvényen 235 008 lö­vész vett részt, közülük 18 921-en SORAKOZÓJA nők. A jelenlegi létszám még na­gyobb, és sokkal több versenyt is rendeznek. Negyedszázaddal ezelőtt, 1951 novemberében fogadta el a Nem­zetgyűlés a honvédelmi nevelésre vonatkozó törvényjavaslatot, a- mely ezzel törvényerőre emelke­dett. A törvény ötödik paragrafu­sa értelmében alakult meg a Had sereggel Együttműködők Szövetsé­ge mint önkéntes honvédelmi szervezet. A HESZ széles körű tá­mogatást kapott, és tevékenységé nek eredményeit számos tény tá masztja alá. A HESZ jelenlegi tag­létszáma több mint negyedmillió, és a tagok jelentős hányada be­kapcsolódott a duklai és sokolo- vi honvédelmi rátermettségl ver­senyekbe is. A lövészek igen szép eredményeket mutathattak fel, az idén már 101 300 tagja volt en­nek az egyre népszerűbb ágazat­nak. Ez biztosítja élversenyzőink, Ondrej Sima, Anton Mlynárik, ju- raj Jurík, DuSan BarbuS, Mária Ha- riSová, Márta Spaleková, Táfía Kopcová és még mások sikeres szereplését. — os — Néhány héttel ezelőtt lapunk sportrovatában rövid tudósítást kö­zöltünk Szénási Béla levelezőnk tollából Kolárovo (Gúta) sportéle­téről. A közelmúltban újabb levelet hozott a posta. A levélben Tóth László, ugyancsak gútai olvasónk reagált a tudósításra. A le* > vél tele kifakadássál. Többek között ez áll benne: „Nem tudom, hogy a cikk írója két fűznek a továbbjutáshoz, s nem próbálkozott-e már valamilyen sport- alaptalanul. A tavaszi idényben két egyletet alakitant. A valóság az, mérkőzéssel játszanak többet otthon, hogy ez egyelőre Kolárovóban (Gú- mint idegenben, ős hát a hazai pá- tánj nehézségekbe ütközik. Főleg lya mégiscsak hazai pálya. Ezt ők nagyon nehéz megfelelő sportpályát tudják a legjobban, mert sok baj for- találnl. Tálán ami még ennél is ne- rása éppen az volt, hogy egy kelle- hezebb, megjelelő támogatást kapni, metlen incidens miatt a Surany elle- Addig azonban nehéz is lesz, míg a ni mérkőzésen hosszabb időre letil- város vezetősége részéről- nem ka- tották a pályát. punk segítséget. Ha ez meglesz, biz- — És most ugyanazzal a csapattal tos vagyok, hogy a Madari Béla és pályázunk a bajnoki címre, amelyik Makor Mihály vezette csapatokon ki- a tönk szélén állt — figyelmeztetett vül még sok más egyesület (szak- Kertai elvtárs. — Még az őszi idény osztály — a szerk. megj.j is lenne, első három mérkőzésén is gyengéi- I Aki ismeri Kolárovót jGútátj, az tud- kedtünk, és húsz gólt kaptunk. Azó­ta, hogy mennyi itt a fiatal, csak ta összesen hatot. összefogásra, egy kis biztatásra van Elmondta még, hogy mennyi min- 5 szükségük. den megváltozott azóta. Különösen a f Reméljük, a választások után ked- szervezés, az irányítás és a politikai vező változások lesznek, és a ható- nevelő munka. Azelőtt alig néhány dtk ötéves terv feladataiba foglalt tucat tagja volt az egyesületnek, ma változások újabb sportlétesítmények- több mint ötszáz. A politikai nevelő ;Jfcef gyarapítják városunkat. Ügy, a- munkában fújdogáló új szelekre jel- )hogy a kultúra és szórakozás céljá- lemző, hogy írtak a Surany csapa- S ra felépült a kultúrház, lehetett vol- tának, hogy szeretnék,, ha ezentúl Jó \na egy sportközpontot is építeni. Re- lenne sportolóik között a viszony, a- | .mélem. szavaim az illetékesekhez is hogy az két szocialista sportegyest i eljutnak, és elgondolkodnak felettük, lethez méltó. ‘.mert hiszen az új boldog jövő építé- Persze bárki ellenvethetné, hogy a \séhez hozzátartozik a sport fejlesz- futball még nem minden, és a már j 'tése is." említett A, illetve a járási bajnoksá- ? A keserű szavak aligha hagyhat- got játszó B, és az ifjúsági csapatban, ■ják nyugton az újságírót, aki annak amely tavaly alsóbb osztályba ke- j idején, amikor eljegyezte magát a rült, nem mindenki talál sportolási hivatással, azt is megfogadta, persze lehetőséget. Már ebből a szempont- csak úgy magának, hogy mások gond- ból is túljutottak a nehezén. A Ma- | ját-baját is a nyakába végzi. Az a- dart Béla és Makor Mihály vezette dott esetben még arról is szó-volt, cselgáncs szakosztályon kívül — a- ■■ hogy Gúta a közelmúltig azzal di- melyeket a levélíró is megemlített — csekedett, hogy hazánk legnagyobb női tornász szakosztály is működik, községe (az Osztrák-Magyar Monar- Két 24—24 tagú csoport, anyák, Iá- ? chiában is az volt, a szerz. meg).), nyok járnak hetente a Pionír utcai ma viszont egy rohamosan fejlődő iskola tornatermébe. Főleg azért, város. Nem mindegy ezért, hogyan hogy megszabaduljanak fölösleges ki- érzlk itt magukat a fiatalok, többek lóiktól, de — minf Kertai elvtárs között van-e hol sportolniuk. mondta — nem is az a lényeg, mi­Ezzel a kérdéssel, és a fent idé- ért járnak, hanem hogy rendszere­zett levéllel régi ismerősként konog- sen és egyáltalán sportolnak. Ottjár- tattam be Kertai Andráshoz, a Köz- fámkor pedig birkózószakosztály ala- szolgáltatásl Vállalat igazgatójához, a kult. És még ez sert minden, mindenkori nagv sportbaráthoz és a Lassan az egyesület anyagi helyze- 3 sporteevesület elnökéhez. te is megoldódik. Legutóbb kaptak a — Alapjában véve egv végtelenül CSTSZ Komárnói' Járási Bizottságától jó szándékú levélről van szó — 50 ezer, a SZISZ iárási bizottságétól mondta, miután figyeímesen végigoi- 15 ezer, az efsz-től pedig 65 ezer ko- \ vasta a sorokat. — Ha felületesen rónát. A város vezetőségét is jogta- j nézzük a dolgokat, akkor még ma is lanul érte a levélírónak az a vádja, « az a benyomásunk, mint a levélíró- hogy nem nyújt támogatást,-mert az nak. Csakhogy idén is 100 ezer koronát irányzott És e kitétel után felvázolta, mi- elő a város sportéletének fejlesztésé- I lyen kilátástalan helyzetből indult el re. A kapott pénzből megkezdték az.; a város sportélete, amely csekély ki- öltöző és a különböző klub- és edző­vétellel a labdarúgásra korlátozódott, termek építését. A csapat a kerületi bajnokság I. A — Még az idén tető alá hozzuk — ! osztályában játszik, és a legutóbbi mondta bizakodva Kertai elvtárs. — j ■évfolyamban éppen csak megmene- itt kapnak majd helyet az említett í kült a kieséstől. Már-már fel is bőm- szakosztályok, az asztaliteniszezőkkel lőtt. És ma? Az őszi táblázat 2. hé- együtt, akik egykori járási bajnoki I lyén telelnek át, és nagy reménye- címmel büszkélkedhettek. Késő estig maradtam a „nagy faluban", és a szerencsés véletlen Úgy hozta, hogy'jelen lehettem az egyesület vezetőségi 'ülésén. Mindvégig optimista légkörben zajlott. Olyan emberek tanácskozó- ' sónak voltam tanúja, akik szabad idejüket áldozva, pihenésük rovó- I sóra, fáradságot nem kímélve munkálkodnak a közösségért. S ahol t ilyen emberek vannak, ott nem kell félni a jövőtől. PALÄGYI LAJOS ) Zácsek Erzsébet felvétele j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents