Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)
1976-11-09 / 45. szám
3 CIGÁNY VAGYOK ÍN? J slkán (Jókán) szeptember elsején adták át a százhúsz férőhelyes védőnőiül óvodát. A falu apraja -nagyja segített az építésénél. A csodálatos gyermekbtroda- lom értéke a berendezés nélkül is több mint hárommillió korona. Szeptember elsején megnyílt az óvoda négy osztálya, három héttel később az ö- tödtk Is. Ez külön épületben van, és mivel csak cigány származású gyermekek látogatják, a faluban mindenki cigányóvodának hívja. Tehát Jókén a közvélemény szerint kétféle 6- voda van, ténylegesen, adminisztratív szempontból azonban csak egy. Az alábbiakban az érthetőség kedvéért mi is használjuk a cigányóvoda meghatározást. Arról, hogy a gyerekeket melyik óvodában helyezik el, a nemzeti bizottság döntött. Görföl József, a helyi nemzeti bizottság elnöke: — Jóka cigány származású lakosainak száma hatszáz körül mozog. A cigányóvoda megnyitásával mindenekelőtt rajtuk szerettünk volna segíteni, és mondanom sem kell, hogy az asszonyok nagy örömmel fogadták. Véleményem szerint a két óvoda között, ami a pedagógusok munkáját és a gyermekek ellátását illeti, semmi kü lönbség nincs. — Ennek ellenére mégsem a szülőkre bízták a döntés jogát, tehát azt, hogy kinek a gyere ke melyik óvodába menjen Szeretném, ha felvilágosítana, minek az alapján döntötték el, hogy ki a cigány és ki nem? — Nézze, én már húsz éve a falu élén állok. Ismerem az emberek természetét. Számos pozitív példát tudnék mondani a cigány lakosság fejlődéséről az utóbbi tíz évben. Síposék is a nagy fejlődésen átesett családok ' közé tartoznak. Ha az utcán összetalálkozna a család bármelyik tagjával, hát sem a magatartásukból, sem az öltözködésükből nem követkéz tethetne származásukra. Én ezt a mérhetetlen fejlődést tartom sok éves elnökősködésem leg nagyobb sikerének. Azt, hogy a falu cigányjai elmozdultak helyükről, hogy túljutottak az á- bécén. De vannak javíthatatlan családok. Ha a napnak száz 6 rája lenne, ők százszor eljön nőnek a nemzeti bizottságra, és csak utánaml No de hová aka rok kilyukadni? Igenl Miért is van kétféle óvoda? Megmon dóm kerek perec: mert a há roméves nem cigány és a há roméves cigány származású gyerekek közötti műveltségben különbség úgyszólván áthidalhatatlan. Ez a tapasztalat. Azt, hogy mindenütt „viszik“ tovább a cigányóvodákat, csak a mi nézetünk helyességét bizonyítja. — És magával vonja a már asszimilálódott cigánycsaládok sértődöttségét. — Szeretném, ha itt nálunk bizonyosodna meg arról, hogy ez a sértődöttség nem helyénvaló. Jó, tegyük fel, hogy Sípos Zsanettét felvesszük az első osztályba. Tudja, mivé változna a falu? Méhkassál Először jönnének a cigányasszonyok, hogy ha a Síposéké, akkor az övék Is, aztán Jönnének a finnyás nem cigányok: az én gyerekem egy cigánynyal? Pedig az a cigány sokszor különb ember a „reklamálónál“. Ez lenne, aki pedig megbolondulna, az én lennék. Egy huszonhét éves fiatalasszony, Sípos Gabriella szeptember elsején négyéves kislányával sírva állított be az édesanyjához. — Anyáin, hazaküldtek bennünket az óvodából, azt mondták, hogy az én kislányom cigány, menjen a cigány óvodába. Hát meddig leszünk még cigányok? • Az anya pont reggelizett, megállt kezében a kanál és amikor a lánya odaült melléje, már ketten sírtak. A kis Zsanettkának sem kellett több elővette szép kis zsebkendőjét és ő is sírni kezdett. Szokol Piroska, igazgatója: az óvoda A cigányóvoda a régi óvodaépületben kapott helyet. Nem volt itt vízvezeték, most már van hideg-meleg víz, új szőnyegeket és bútorokat is vettünk. Az ott tanító két pedagógus képzettsége megfelel a követelményeknek. Az oktatás u- gyanolyan tanterv szerint folyik, mint a másik óvodában. A Sípos kislány esetéhez: azzal kezdeném, hogy az anya nincs munkaviszonyban, ennélfogva a gyereket semmiképpen sem tudjuk elhelyezni az óvodában. — Úgy tudom, hogy az óvodába olyan gyerekeket is felvettek, akiknek a szülei nincsenek munkaviszonyban. Legalábbis nem mind a két szülő. — Azok szociális esetek. Síposék háromszobás házában három család lakik. Tudom, hogy csak a lakáskörül mények miatt még nem lesz valakiből szociális eset. Akkor viszont már igen, hogyha a szülők valamelyike iszik, mint a kefekötő... Ez a kijelentés Jókán hangzott el. Ettől függelte- nül Sípos Zsanettka neve szerepel azok névsorában, akik szeptember elsejétől óvodát kaptak. Ennek i alapján hozta őt az anyukája szeptember elsején a többi gyerek közé. — Ez így igaz, de amikor a névsor készült, akkor a cigányóvoda megnyitásáról szó sem volt. — Tehát ha nem lenne cigányóvoda, akkor a kislány járhatna a többi gyerek közé? — Igen. Dg cigányóvoda van. Zsanettá azonban oda nem jár, és nem Is fog. Ezt így mondta az anyukája. Dumán Mária, az ötödik ó- vodai (cigány) osztály tanítónője: — Az osztályban öt-hat éves gyerekek vannak, olyanok, a- kik jövőre iskolába mennek. (Megjegyzem, hogy Zsanettá három éves múlt.) A szülők kérték, hogy szlovákul beszéljünk velük, az Igazság azonban az, hogy kezdetben semmilyen nyelven sem értettük meg egymást. Most már jobb. A gyerekek belejöttek az óvodás- • kodásba. Fejlődtek, és várható, hogy az év végéig behozzák lemaradásukat a többi gyerek mögött. A szülők tisztán járatják, Időben hozzák-viszik őket, nincs velük probléma. A legelején volt egy esetünk. A szülő tetvesen hozta be a gyereket, figyelmeztettük észrevételünkre, és á gyerek egy hét múlva tisztán jött az óvodába. — Feltalálná-e magát egy i- lyen osztályban a hároméves Zsanettka?: — Azt hiszem, igen. Eleinte bizonyára konfliktusai lennének, de a beilleszkedés után lekötnék őt a játékok és a szórakozás éppúgy, mint a többi gyereket. Az osztály kapacitása tizenöt gyerek, ezt a számot máris néggyel túlléptük. Nem tudom, hogyan oldhatnánk meg a kislány azonnali felvételét. Lubomíra Kostiánová, a Ga- lántai Jnb tanfelügyelője: Nem lelkesedem túlságosan a cigányóvodákért, de a cigány származású lakosságnak nyújtott segítségünk jól bevált formájának tartom. Küldetésük a többi óvodáéval azonos, és várható, hogy idővel egyesülnek. A főcél az, hogy minél .több cigánygyerek elvégezze az iskolát. Ezért tartom helyespek, hogy velük külön is foglalkozzunk már most, az óvodáskorban, mert megkülönböztetett gondoskodást igényelnek, ez vitathatatlan. És ezt valahol el kell kezdeni. Segítenünk kell azokat, akik szüleiknél többet akarnak elérni. Inírich Farkai mérnök, az SZSZK kormánya cigánykérdésekkel foglalkozó bizottságának titkára: „A cigányóvodák megnyitását abban az esetben tartjuk helyénvalónak, ha a cigánytelepülés messze esik a falutól, és fennáll annak a veszélye, hogy a cigány származású,szü- lők a nagy távolságra hivatkozva, nem hordanák gyermekeiket a falu óvodájába. Jelkára ez nem érvényes, hiszen a két óvoda 5-10 percnyi járásra van egymástól. Ebben az esetben külön óvodai osztályok csakis a gyerekek pszichológiai kivizsgálása alapján nyithatók a gyenge felfogásúaknak. Származás alapján semmi esetre sem. Azt Is még kell Jegyeznem, hogy Jelkán a cigány származású lakosok az ü) óvoda építésén ugyanúgy dolgoztak, mint a falu többi lakosa. Munkájukról februári látogatásomkor a hnb-elnök nagy megelégedéssel szólt. Az illetékesek valamennyien azzal érvelnek, hogy Síposné jelenleg nincs munkaviszonyban. Tudjuk azonban, hogy ő dolgozni , szeretne, és amint megoldja'kislánya elhelyezését, munkába lép.“ Látogatásom Síposéknál. A szobák berendezése szerény és egyszerű, de rend és tisztaság van mindenütt. Az udvaron elkerítve tyúkok kaparásznak, az ólban disznó visít. A kertben káposztafejek, gyümölcsfák. Sípos Gabriella: — Én csak azt szeretném tudni, hogy minek az alapján mondják ki valakiről, hogy cigány. A férjém dolgozik, hazaadja rendesen a pénzét, spórolunk, mert építkezni szeretnénk. A gyerekeknek mindent megadunk, a más.odikos fiam e- gyeseket, ketteseket hoz haza az iskolából... A cigánynyelvet nem beszéljük, az apám még ugyan beszélte, de sem én, sem a gyerekeim már nem. Ezt a házat tíz évvel ezelőtt építettük, akkor még megfelelt, hiszen csak a szüleim, a búgom és én laktuk. De most már nem elég, alig várjuk, hogy a nemzeti bizottság adjon házhelyet. Zsanettkára kiskora óta nagyon ügyelünk. Nem kívánkozik az utcán nevelkedő gyerekek közé, és most egyszeriben kényszerítsem közéjük? Méghozzá a nála idősebbek, az öt-hat évesek közé. Másnap már csak erőszakkal vihetném oda, harmadnap már úgy sem. Milyen anya az, aki rosszat a- kar a gyerekének? A kislányomnak nem arra kell az 6- voda, hogy megtanuljon beszélni meg mosakodni, hanem arra, hogy tökéletesedjen abban, amit már tud. Nem vagyok munkaviszonyban, az igaz, de már október elsején mehettem volna dolgozni, ha lett volna hová tennem a gyereket. Kértem a bratislavai OTEX-et, mert ott fogok dolgozni, ha lehet, várjanak rám november elsejéig. És itt van, nil Az egy hónap alatt semmivel sem jutottam előbbre. Miért? Mert néhány ember borzasztó dolognak tartja, hogy egy anya harcol a gyerekéért, és többet a- kar adni neki, mint amennyit ő kapott. A riportban véleményeket adtunk közre egy magánügynek egyáltalán nem nevezhető esetről. Arról, hogy mi 'lesz Sípos Zsanettkávál, mi nem dönthetünk. A mi nézetünk az, hogy a fejlemények lamelyekről olvasóinkat a későbbiekben majd tájékoztatjuk) bármilyenek legyenek is, sok „Sípos Zsanettka“ sorsára kihatnak. ZSÄCSEK ERZSÉBET Huszonöt év a háztartás szolgálatában Megalapításának 25. évfordulóját ünnepelte a kyugat- -szlovákiai kerületben a Háztartási Cikkek (Domáce potreby) kis- és nagykereskedelmi vállalat. Fennállásának negyedszázada alatt óriást fejlődésen ment át. Üzletek egész sorát építette fel nemcsak a városokban, hanem a falvakon is. Ma már 206 jól felszerelt háztartási bolt szolgálja a vevőket a nyugat-szlovákial kerületben. A huszonöt éves fejlődést legjobban a kiskereskedelmi áruforgalom érzékelteti. 1974-íg 461 900 hűtőszekrényt, 572 500 mosógépet, 563 300 televíziós és 860 000 rádiókészüléket adtak el a háztartási boltok. 1950-ben mindössze 132,2 millió korona értékű árut értékesítettek, tavaly pedig már egymilllárd 259,9 millió korona forgalmat bonyolítottak le. Mint a vállalat Igazgatója, ]án Duriä mérnök mondta, ' a háztartási boltok forgalma egy kicsit a lakosság életszínvonalának Is a fokmérője. Ezért mindent megtesznek a vevőkért. Csupán az utolsó ötéves tervben 26 millió koronát fordítottak új üzletek építésére és ugyanannyit korszerűsítésre. Többek között új boltot nyitottak Bősön, Bratlslavában, Trenőínben, Dunaszerdahe- lyen, Trnaván, és rövidesen új háztartást bolttal gazdagodik Vagsellye, Léva és Sered Is. A hatodik ötéves tervben közel 250 millió koronát fordítanak beruházá- sos építkezésre. ipí] Mesterségük a kockázat Egy film sok-sok ember munkájával készül. A színészeken, rendezőkön és operatőrökön kívül gyakran szerepelnek benne névtelen emberek, akik vállalják a kockázatot. Kaszkadőröknek hívják őket, mert a veszélyes jelenetekben a színészek helyett játszanak. Hazánkban egyedülálló kaszkadőrcsoport működik Zilinán, Karel Rehák vezetésével. ' — Csoportom öt éve alakult Zilinán a kultúra és pihenés parkjában — mondja a csoport vezetője —, de valamennyien prágaiak vagyunk. Jelenleg Szlovákiában turnézunk. Műsorunk fő attrakciója: autóvezetés két keréken, összeütközések, száguldás égő autóban stb. Két idényt Lengyelországban töltöttünk. Itt ismerkedtünk meg a kiváló Jozef Koszulkával, akt csoportunk leg- vakmeröbb tagja. — Nem féi a kaszkadőr? — A kaszkadőrök megszokták a veszélyt. Nem köny- nyü egy nyolc-kilencszáz kiló súlyú kocsit kiegyensúlyozva két keréken tartant. A legveszélyesebb vállalkozások közé tartoznak az ún. mesterséges karambolok, amelyeket az NDK és az osztrák televízió számára is végigcsináltunk. Jómagam már tizenkét éve foglalkozom hasonló dolgokkal a Barrandov filmstúdió számára. A tizenkét év alatt összesen harmincnégy törést „szedtem össze“. Filmekben is szerepelünk, többek között az „Autó“ című magyar filmben. BOGDÄNY GÉZA A szerző felvétele
