Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)
1976-10-19 / 42. szám
3 APA ÉS FIŰ PÁRBESZÉDE A: Kisgyerek korodban nem akartál futballozni, és emiatt tájt legjobban a fejem... F: És nem amiatt, mert nem bírtam nyugodtan kivárni, míg a hal harap a horogra? A: Látod, emiatt is. De most már tudom, hol hibáztam. F: Hol? A: Ahol a legtöbb szülő, Azt akartam, hogy minden érdekeljen. F: Két fiam van, remélem, nevelésüknél hasznát veszem ennek a tanulságnak. A: De azért fogtunk mi még nagyon sok halat... F: Már hogynel Tizennyolc kilósat is. A: És arra emlékszel, amikor a szomszédok olyan csúfosan elpáholták a focicsapatunkat? F: Emlékszem, de nem szívesen. Tizenöt évvel ezelőtt, a Stugel családban még senki sem gondolta volna, hogy János lesz az, aki majd tovább viszi apja sport- és természetszeretetét. De nemcsak ezt. A következőkben éppen a nemcsakon, a hnb- -titkárságon van a hangsúly. VALLOMÁSOK Huszonnyolc éves voltam, amikor titkárrá választottak. Az első napokban alig aludtam valamit. Tudtam, hogy mire van szüksége a falunak. Most már kész a hnb új épülete, úgy fest, mintha egy park közepére é- pült volna. Vendégeink mindig megÁ LEGFIATALABB A család gondjait a szülők viselik vállukon, egy faluéit a „háenbé“-tit- kár. Népes az ő családja, és valamennyi tagját egyformán kell szeretni. Az utóbbi napok leggyakrabban használatos fogalma éppen az ő munkájukkal kapcsolatos. Összegezzük az elért eredményeket, vizsgálgatjuk, hol lehetett volna többet bizonyítani. Mi a Nővé Zámky-i (érsekújvári) járás legfiatalabb hnb-titkárát a 33 éves Stugel Jánost látogattuk meg, és e- gyütt vontuk még az elmúlt választási időszak mérlegét. A faluban, Ka- menica nad Hronomban (Garamkövusden) még használatos ez a szó: kisbíró. Stugel Jánost is így nevezik az idősebbek, édesapját, , Lászlót, aki fiának adta át a titkári stafétabotot — bírónak. kérdik, ki tervezte a kertet. Magának elárulhatom, hogy az apám. Bámulatos volt. Fél óráig sétált fel s alá itt az épület előtt. Nem tudtam, min töri a fejét, és még is ijedtem, amikor megjelentek az emberek á- sékkal, gereblyékkel... Engem egyenesen a SZISZ-ből választottak titkárrá, így talán köny- nyebben megérti, miért éppen a fiatalok érdekeit tartottam és tartom is mindennél fontosabbnak. Berendeztük a házasságkötő termet, és minden ünnepélyes eseményt itt bonyolítunk le. Nincs az a mama, aki ne jönne el a névadó ünnepélyre. A fiataloknak nem volt klubjuk. Sokáig gondolkoztunk egy olyan megoldáson, amely sürgősen segített volna rajtunk. Találtunk is. A futballisták átengedték az öltözőjük egyik helyiségét. Re’ndbe tettük, kimeszeltük, berendeztük. A fiatalok beköltöztek, és kijelentették, hogy „megkezdik működésüket“. Tény, hogy azóta egymást érik a SZÍ SZ-rendez vények, lankadatlan a fiatalok lendülete. MINEK ÖRÜLÖK A LEGJOBBAN? Annak, hogy a fiatalok megtalálták a szombat-vasárnapok értelmét, rájöttek, hogy érdemes ötven kilométert is utazniuk munkahelyükről, mert itt számqlnak velük, várnak rájuk. Jó, hogy ezt valamennyein érezzük. A faluban sokszor szóltak a fiatalok ellen, mellettük csak nagyon ritkán. Olyasmiről volt sző. mint hosz- szú haj, divatos öltözködés... Többször az volt a benyomásom, hogy csupán a külsőségek alapján mondanak véleményt róluk. Az ilyesmi engem még ma is dühít. Nézze, a falu utcáinak a nyolcvan százalékát por- talanítottuk, felépítettük a 256 000 korona értékű ravatalozót... Különben elég, ha végigmegy a falu utcáin. Két parkunk is van. Minden csak úgy illatozik. A faluszépítés vagy betakarítási munkák a szövetkezetben, mindig a fiatalok ügye. Ezért hangoztatom, hogy nem az a fontos, hogy ennek vagy annak a gyereknek szűk vagy bő a nadrágja, hanem az, hogy lapát van a kezében', és dolgozik. Titkár lettem, de a faluban érde- 4 kés módon senki sem szólít titkárnak. Ha véletlenül mégis, hát a fülem tövéig elpirulok. A korombeliek továbbra is Jancsiznak, az idősebbek még Jánoskámoznak. Hivatalos óráim nincsenek, és a házam ajtaja éppen- úgy nyitva áll mindenki előtt, mint az irodámé. Mindig ül itt valaki. Van például egy bácsi, aki a szerdai na pót szemelte ki magának. Ha nem jönne, hát már nagyon hiányozna Nem akar semmit, csak beszélgetünk. Eleinte tűkön ültem, mert a rengeteg munka miatt öt percig sem tudtam veszteg maradni. M(j>st már én is várom a szerdai napot. EMBERI KAPCSOLATOK Én ezt a tudományok tudományának nevezném, mégpedig olyannak, amelyben nem léteznek törvények. Mire gondolok? A faluban több cigány származású család él. Köztük olyanok, amelyekből a gyermekek gimnáziumba járnak, de olyanok is, amelyeket nem érdekel z csemetéjük jövője. A múltkor fent voltam az egyik családnál, hát tizennégy gyerek aludt egy kettes ágyban. Hihetetlen, de így volt. Addig fogok a nyakukra járni, amíg rá nem jönnek, hogyha a mi társadalmunkban akarnak élni, akkor fejlődniük is kel! vele. Ez ugyan nem szerepel a község választási programjában, de az enyémben igen! A fiatalok barátjuknak tartanak, ezért hozzájuk erélyes vagyok. Az idősebbek problémáit érzéssel kezelem. Nincsenek kevesen, mert a faluhoz tartozik a kovácspataki nyugdíjasok otthona is. Az ő nyelvüket volt a legnezebb megtanulnom, hiszen egy hatvanéves ember világa csak nagyon kis felületen érinti, a harmincévesekét. A válóperek ugyan nem a nemzeti bizottságokon kezdődnek, de szerencsére vannak, akiknek hiányoznak a bontőperi eljáráshoz szükséges iratok, és először hozzánk jönnek. Aktk nálunk kezdjék, azok már nem mentek a bíróságra. Sikerült szót értenünk, és ha most összetalálkozunk, hát nem felejtik el megjegyezni: „János, akkor, jól odamondogattál az e- nyémnek...“ Bánom is én, hogyan magyarázzák a történteket, számomra az egy szó a fontos: enyémnek. / MEGGAZDAGODUNK Tudom, hogy nem sikerült minden ben helytállnom. Mindössze harminc- három éves vagyok, azt hiszem, hogy az igazi munka, a bizonyítás még csak ezután következik. Oj választási programunk a falu szükségleteiből indul ki. Beszélgetéseinken megvitattunk minden reális követelményt. Az emberek megértették, hogy a kultúr háznál fontosabb az óvoda, mert főleg ez volt a vita tárgya. Aztán az is, hogy a faluban megoldjuk a folyamatos villanyáramellátást, kiépítjük a vízhálózatot és portalanltjuk a hátralévő utcákat. Fontos beruházásunk lesz még az üzietkomplexum felépítése. Szerény tervek ezek, az egymillió koronás beruházást csak az üzletkomplexum haladja meg, de ha valamennyit megvalósítjuk, akkor Garamkövesd sokat gazdagodik. ZÄCSEK ERZSÉBET Foto: a szerző „MÁS“ IFJÚSÁGI KLUBOK A Nemzeti Front Nővé Zámky-i (érsekújvári) járási bizottságának választási programjavaslata szerint a járásban a következő megbízatási időszakban három ifjúsági klub épül. Mindösz- sze három! Nővé Zámkyban (Érsekújváron), Stúrovo-Nánán (Párkánynánán), valamint Jatovban. Jó — mondom én, a szerkesztő —, az idén három ifjúsági klub, de aztán semmi tovább? A kérdést nemcsak magamnak, hanem a Járási Nemzeti Bizottság elnökének, STEFAN VAJDA mérnöknek is feltettem. — Csaknem minden községünkben működik Ifjúsági klub, és amelyikben még nem, ott a fiatalokban kell keresni a hibát, mert a kezdeményezésnek mindig tőlük kell kiindulnia. A nemzeti bizottságok csak azután segíthetnek, amikor tudják, hogy az értékes klubberendezést olyanok kapják, akik széppé varázsolták a falu utcáit, akik a faluval és érte élnek. Ez így van rendjén. Sze rintem is kevés az a három ifjúság! klub. De mi történt? Hosszú ideig latolgattuk létjogosultságukat azokban a községekben, ahol kultúrház vagy új HESZ- -ház épül, hiszen ezek is tulajdonképpen a fiatalokat fogják szolgálni, sőt itt még sokrétűbb és érdekesebb lehet a munkájuk, mint az ifjúsági klubban. — HESZ-házak. A nevükről ítélve más küldetésük lesz, mint a hagyományos kultúrházaknak. — Igen, a kultúrházakban mindenekelőtt szórakoztató-nevelő tevékenység folyik, a HESZ-házakban nagyobb szerepe lesz a honvédelmi nevelésnek. Jövőre Gbelcén (Köbölkűton) szeretnénk befejezni az első különlegesen szép HESZ- -házat járásunkban. Befejezés előtt áll a tvrdoéovcei (tardoskeddi) és a palári- kovói HESZ-ház építése is. A hatodik ötéves terv utolsó évében tesszük le egy ilyen ház alapjait Dvory nad Zitavou- ban (Udvardon). Csaknem ötmillió korona értékű lesz, és tartozékai között többek közt sportpályák is szerepelnek. Köszönöm a tájékoztatót.. Kérdezett: Zácsek Erzsébet Foto: a szerző Egy üzem várost is jelenthet A választási programok mögött emberek állnak. Emberek indítványozzák és váltják valóra a sok milliós értékű javaslatokat. Hogyan segítheti egy vállalat, és annak SZISZ-szer- vezete a választási program megvalósítását? Ezt a kérdést tettük fel a Nővé Zámky-i (érsekújvári) Elektrosvit igazgatóhelyettesének, Mészáros Ferdinánd elvtársnak. — Tizennyolc dolgozónk a városi nemzeti bizottság és két dolgozónk a járási nemzeti bizottság képviselője. Öt évvel ezelőtt elfogadtuk a Nemzeti Front választási programjavaslatát, és ezzel részt vállaltunk annak megvalósításában is. A város és üzemünk együttműködésének számos formája van. Itt van például az üzemi bölcsőde és óvoda; ahol nemcsak a mi dolgozóink, hanem a város bármelyik üzemének dolgozója elhelyezheti gyermekét. A végéhez közeledő megbízatási időszakban jelentős segítséget nyújtottunk a város közvilágításának kiépítésében. Tudjuk, hogy felújításra, korszerűsítésre szorul, és mi „svitesek“ szeretnénk, ha a város megvilágítása nemcsak célszerű, hanem esztétikus is lenne. Védnökséget vállaltunk az érsekújvári pihenés és kultúra parkja felett, karbantartjuk a berendezését, kaszáljuk a füvet stb. Azzal is segítjük a várost, hogy naponta öt embert a- dunk a téli stadion befejezési munkálataihoz. A gyár fiatal sportolót fedett lelátóval bővítették az Elektrosvit sportpályáját, ezenkívül egy rendkívül modern eredményhirdető táblát szereltek fel a stadion lelátóján. Jó érzés tudni, hogy a felsorolt értékek létrehozásában nem kis része van a gyár ötszáz tagú SZISZ-szervezetének és szocialista munkabrigádjainak, amelyek közül a legtevékenyebbek a Halász-, Cipák-, Turan-, Hlavácková-, Ács-, Farkas- és Belányi-brigádok voltak. AZ EMBEREK ELÉGEDETTSÉGÉÉRT A nemzeti bizottság a dolgozók képviseleti szerveinek alapvető láncszeme. A dolgozók legszélesebb tömegei elsősorban rajta keresztül vesznek részt az állami és társadalmi ügyek irányításában. A nemzeti bizottságok tehát az államhatalom és igazgatás teljes jogú helyi szervei, egy bonyolult gépezet, amely naponta dönt a lakosság ügyes-bajos dolgaiban. Nem mindegy tehát, milyen ez az ügyintézés; gyakran ugyanis hajlamosak vagyunk arra, hogy aszerint ítéljük meg társadalmi rendszerünket, miképpen intézték el a nemzeti bizottságon ügyünket. A CSKP XV. kongresszusa nagyra értékelte a nemzett bizottságok munkáját. Elég, ha jobban körülnézünk, erre pedig most a választási programok értékelésekor nagyszerű alkalmunk nyílik, s máris szentünkbe ötlik, mi minden született nálunk a nemzeti bizottságok igyekezete nyomán. A nemzett bizottságokon száz és száz ember dolgozik, fáradságot nem ismerve igyekeznek elintézni a polgárok kérelmeit. De a CSKP XV. kongresszusán is elhangzott, hogy előfordul nak még bürokratikus túl kapások, amikor felületesen és hosszadalmason kezelik a jogos kérelmeket és r panaszokat. Az ilyen egyedi e- setek aztán rossz fényt vet nek az egész nemzett bizottságrai, beleértve a vá lasztott Szerveket is. Ezek rendkívül érzékeny, messzemenő politikai következményekkel járó problémák. A nemzeti bizottságokon ezt — csekély kivétellel — már a most lezáruló választást időszakban is tudatosították. és igyekeztek javítani az ügyintézés módján. Mindenekelőtt a hét bizonyos napjain az esti ó- rákra is kiterjesztették a félfogadás idejét. Ezzel lehetővé vált, hogy a dolgozók munkaidő után, kényelmesen intézzék el dolgaikat. A nemzett bizottságok munkájának megjavítására született a cseh kormánynak az a rendelete is, a- mely értelmében a városi és a járási nemzeti bizottságok mellett tájékoztató és tanácsadó irodák nyílnak. Az új intézményeknek az a feladata, hogy tájékoztassanak és tanácsot adjanak a lakosságnak jogi esetekben és más ügyes-bajos dolgokban. Segítenek továbbá a hivatalos okmányok kitöltésénél. A további lépés a hivatali ügyintézés leegyszerűsítésére az lesz, hogy a polgároknak egyetlen dologban se kelljen hivatalból hivatalba, irodáról irodára szaladgálniuk, hanem mindent egy helyen intézhessenek. Nincs tudomásunk arról, hogy Szlovákiában is történtek volna hasonló intézkedések, de bizonyára nem sokáig váratnak magukra. Elvégre a nemzeti bizottságok, a néphatalom szervei, ezért mi sem természetesebb annál, hogy előzékenyen és közmegelégedésre intézzék a polgárok ügyeit. Palágyi Lajos —z—
