Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-07-13 / 28. szám

BERLINBEN ahol egy héttel eze lőtt az európai kommunista pártok vezetői tanácskoztak, most a KGST országok kormányfői találkoztak, hogy részt vegyenek a KGST Taná­csának jubileumi 30. ülésén- A KGST ülése kiemelkedő jelentőségű, mert összegezi az 1971-75- évi tervidőszak integrációs eredményeit, valamint ér­tékeli az 1976-80 közötti tervek ko­ordinációjának az eredményeit és problémáit. Az előző tervidőszaknak egyik fő vonása a komplex program megalkotása és megyalósitásának kezdete volt- Az 1976-80 közötti terv­időszakban tovább folytatódik a komplex programban előirányzott feladatok végrehajtása. Az integráció továbbfejlesztésének újabb, kedvezőbb körülményei ala­kultak ki. A KGST-orszúgok a fejlett szocialis­ta társadalmat építik s ennek egyik feltétele és követelménye a szocialis­ta gazdasági integráció továbbfejlesz­tése. A fejlett szocialista társadalom építése együtt jár a tervszerű gazda­ságirányítás fejlesztésével. Valameny- nyi KGST-országban tovább fejlesztik a tervszerű gazdaságirányítást- Oj tervezési szemlélet alakult ki, komp­lex tervezési szemlélet fogja át vala­mennyi KGST-ország tervezését. A komplex megközelítésben központi helyet foglal el a tervszerű prog­ramkészítés. Mind erősebben kidom­borodik, hogy a főbb komplex ter­melési problémák megoldásában a KGST-országok együttes, tervszerű többoldalú erőfeszítése és együttmű­ködése a követendő út- Az integráci­ós intézkedések összegeződnek, és a KGST-országok népgazdasági terve szerves részévé válnak. Valamennyi KGST-ország érdekeit szolgáló együt­tes erőfeszítéssel s együttes tervek a- lapján létesülnek ipari objektumok­A komplex problépnák szükségessé tették a hosszútávú célprogramok ki­dolgozását és elfogadását. A KGST-országok tervezési és más gazdasági szervei nagyarányú mun­kát folytattak az együttműködési ter­vek fejlesztésére, egyezmények meg­kötésére és végrehajtásukért. Ennek megfelelően a termelés a tudomány és technika, az áruforgalom, vala­mint a szolgáltatások legfontosabb á- gaiban tovább fejlődött a tervezési együttműködés. A KGST-országok gazdasági fejlődését gyors ütem jel­lemzi. Ebben jelentős szerepe van az integráció elmélyülésének, a komp­lex program megvalósításának­Óriási eredmény, hogy a nemzeti jövedelem az 1971-75-ös időszakban a KGST-ben összesen 36 százalékkal e- melkedett, ugyanakkor a fejlett tő­kés országok nemzeti jövedelemnöve­kedése stagnáló tendenciát mutatott. A KGST tevékenységének közép­pontjában az utóbbi években az 1976- 80-as évek közötti tervek koordinálá­sa állt. Az 1978-80. évi tervkoordiná­ció jellemző vonása, hogy ezt a komp­lex programnak megfelelően az e- gyes országok nemzeti terveihez kap­csolódva oldották meg. Az 1976-80. év közötti tervkoordináció jelentősen továbbfejlődött a sokoldalú integrá­ciós egyeztetett tervvel. Ezek közé tartozik az nrenburgi gázvezeték, a 750 kW-os villamos távvezeték, cel- lulózkombinát, azbesztkombinát, vas­tartalmú anyagokat és ferroötvözete- ke! termelő üzemek, a kubai nikkel- ;..balt kapacitás fejlesztés, takar- mányélesztő-üzem stb. létesítése kö­zös részvétellel. A tudományos-technikai együttmű­ködési feladatok sorába tartozik 90 tudományos-műszaki feladat kidolgo­zása, sokoldalú együttműködéssel megkezdték a KGST-országok és ta­nács szervei az 1990-ig terjedő hosz- szútávú együttműködési célprogramok kidolgozását. Ezek a KGST-tagálla- mek főként fűtőanyag. energia és nyersanyag iránti gazdaságilag indo­kolt távlati igényeinek kielégítésére, a tudomány és technika korszerű vív­mányainak bevezetésére, nagyarányú feladatok megoldására irányulnak. E- zért a KGST jelenlegi tanácsülése is jelentős mértékben járul majd hozzá hazánk gazdasági növekedéséhez. HETED SZISZ-TITOK Egy nappal azelőtt, hogy a moőai szö­vetkezet 15 hektáros búzatábláján felzúgott a három Imelyről érkezett kombájn, a kö­vetkező párbeszéd hangzott el B a 1 h a Jó­zsef, a SZISZ komárnói járási bizottságá­nak titkára és a kombájnosok között: — Csak három kombájnunk van, és az a harmadik is majdhogy csak van. — Hogyhogy, hiszen tegnap még volt! — Igen, de ma kezdték a herét kaszál­ni, és az egyik kombájn kaszálószerkezete „átszereltetett“ a kaszálóra. — Adtátok, vagy vitték? — Az is a mi gépünk. Nem adtuk, de hagytuk, hogy vigyék. — Es az a másik „félig kombájn“? — „Terepkombájn“ lett belőle. A kipu­fogója bemondta az unalmast. Másnapra aztán a két „féligkombájn“ is csodával határos módon rendbe jött. Hogy kinek a révén? SZISZ-titok, én sem árul­hatom el. LÁMPALÁZAS KEZDET Dunamocson aratni — megtiszteltetés. Ez a táj Dél-Szlovákia legszebbjei közé tar­tozik. A kertek végében hömpölyög a Du­na és a radványiak, mocsiak átkiabálhat- nak magyarországi szomszédaiknak. Most azonban erre nincs idejük. Aratnak. Csaknem minden évben elsőként az or­ké. Ha egy gép kiesik, az egész csoport megsínyli. — Főleg alkatrészhiány miatt szoktunk leállni. Ilyenkor éjszakánként a műhelyben olyan a forgalom, mint nappal. Készül az új alkatrész. A régiből, a kiselejtezettből. Eddig még nem volt olyan hiba, amelyet képtelenek lettünk volna megjavítani — mondja Kovacsic András, a csoport legfia­talabb tagja. Elárulják, hogy például ékszíjat már Ma­gyarországról is hoztak. £s azt is, hogy éjszakánként, ha nem aratnak, őrzik a kombájnokat. Nem az esetleg benne ma­radt szem miatt, hanem azok miatt, akik könnyűszerrel szeretnének alkatrészekhez jutni. MIT JELENT KOMBÁJNOS LEÁNYAKÉNT FELNŐNI? — Pferov környéke? Alacsonyabb termés­hozam, mint felénk, de a talaj! Azt a ta­lajt a kombájn valahogy jobban szereti. Esőzés után is „ülnek“ a kerekek rajta ... — Kladno? A nyolctagú csoport vezetőjé­nek, Pogány Andrásnak nem a szén jut eszébe e város neve hallatán, hanem ismét a talaj és a termés. Élete tizenkét nyarát töltötte már kombájnon. A napos idők beálltával két kislánya hiába várja, hogy apukájuk elviszi őket fürödni. Lassan ANDRÁSÉK szagban, itt kezdenek aratni. Az idén itt álltak rajthoz az Oj Ifjúság kombájnosai is. Harminc fokos hőségben, kissé lámpaláza- san a „közönség“ miatt, akik között utt volt Ignác Janák, a nyugat-szlovákiai pártbizottság vezető titkára és Ondrej Sáling, a SZISZ KB titkára is. Andrásék hófehér trikóin pillanatok alatt meglátszott a munka nyoma. Két óra múlva a tisztaságtól ragyogó radványi magtárba megérkezett az első idei búza. Napfény, frissen kaszált fű és kenyér illata volt. SZÍVESEN LÁTOTT VENDÉGEK A csoport kötelezettségvállalásában az áll, hogy egy kombájnnal 1,5 százalékos szem- veszteséggel 400 hektárról aratják le a gabonát. Az ímelyi szövetkezet viszont csu­pán 600 hektáron termel gabonaféléket. — A területet egy kombájnns mindig „összeszedi“. Itt arat, ott arat, ma itt ven­dégeskedünk Radványon, de jövő héten már haza várnak bennünket. A jó kombájnos mindenütt szívesen látott vendég. Jó, hogy nem az otthoni táblákon van a masináink főpróbája. — Miért jó? — Mert otthon mindig nagyobb felelős­ség a munka. Viszont sehol sem megy o- lyan nagyszerűen, mint éppen otthon. A kombájn is jobban dolgozik, ha hazaival „etetik.“ Nyolc tagú kombájncsoport. Mit jelent ez? íratlan törvényei, alapszabályai körülbelül olyanok, mint a szocialista munkabrigádo­megértik, mit jelent egy kombájnos leány­ként felnőni. Minden nyarat csak az anyu­kájukkal töltenek. — Szövetkezetünk az idén a prerovi já­rásból kap az aratáshoz segítséget. Ha ná­lunk befejeztük, közösen Indulunk az észak- -morva kerületbe. Hosszú odáig az út, csak a kerekek kibírják! Alighogy kimondja, tenyerével rácsap a kombájn másfélméteres átmérőjű kerekére. — Defekt? — Hűséges kísérőnk, hogy a fene egye meg! Varga Tiboriéi, az ímelyi szövetke­zet közgazdászától megtudtam, hogy az i- dén 10-11 nap alatt 600 hektárról kell be- gyűjteniük a gabonát. — Milyen termés mutatkozik? — Nem szívesen vállalkozom a jövendö­lésre, mert még ma is jöhet egy kiadós eső és akkor egy hét múlva tettebb kalászokat fogunk aratni. Annyit azonban mondhatok, hogy a beérett gabonát a lehető legalacso­nyabb szemveszteséggel szeretnénk betaka­rítani. Szombaton és vasárnap is strandoltam. Az egész város, az egész ország ezt tette, mialatt kombájnosaink a legnagyobb hő­ségben, verejtékben fürödve végezték a va­lamennyiünk számára oly létfontosságú munkát. A napozók, fürdőzők csak a sál­iéból tudták meg, hogy hány hektárról a- ratták már le a gabonát. Még nem minde­nütt aratnak, de annyi biztos, hogy július elseje óta a „mi“ kombájnosaink minden gondja az ország kenyere. ZÄCSEK ERZSÉBET TALÁLKOZTAK a KÖZÉPISKOLÁSOK Fitos Erika Négy napon át zajlott Trna- ván a középiskolás fiatalok szlovákiai találkozója, amelyet a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága rendezett- Az immár ötödször sorra kerülő rendez­vényre az ország különböző tá­jairól, közel ezer fiatal érke­zett, hogy megvitassák problé­máikat, kicseréljék tapasztala­taikat, összemérjék tudásukat, erejüket. A nagymegyeri gimnáziumot négy lány: Domonkos Kati, Grellneth Judit, Fitos Erika és Névéri Edit képviselte. Sport- lövészetben versenyeztek, és nem is akármilyen eredmény­nyel. Csapatversenyben máso­dikok lettek, míg egyéniben Né­véri Edit első és társa Fitos E- rika, második helyezést ért ei- A verseny után elbeszélgettem a lányokkal és tanárukkal Csöl- lei Frigyessel. A lányok öröm­mel mondták, hogy Iskolájuk­ban nem számít újdonságnak a sportlövészet, már hagyomá­nyai vannak, s közel húsz azok­nak a száma, akik a meglehe­tősen különös, de szerintük na­gyon szép sportágban verse­nyeznek- Az iskolájukban lö­vészkor is alakult. Kati sze­rényen megjegyzi, hogy ő csak a családi hagyományt élteti to­vább, mivél az apja csehszlovák bajnok volt, s most az ő keze alatt naponta gyakorol. Aztán szó esik az itt eltöltött napokról, a verseny feledhetet­len izgalmairól, a díjkiosztás öröméről, a kultúrműsorok vi­dámságáról. xxx A következő beszélgető part­nereim a roüüavai Monika Pri- vozníková és FrantiSka Duníko- vá voltak, akik az egészségü­gyi középiskola diákjai. A kis társadalmi érettségi országos vetélkedőjén vettek részt- A második helyen végeztek. Ho­gyan jutottak el eddig? Elő­ször az iskolai fordulón kellett helyt állniuk, majd a járási és a kerületi versenyeken volt si­kerük- És bizony ők is naponta „edzenek“- Ahhoz, hogy isme­reteik széleskörűek legyenek, mindennel körültekintően fog­lalkozniuk kell. Az est folyamán néhányan Grellneth judit Domonkos Kati összeültünk és összegeztük a négy nap eseményeit. Minden­ki elégedetten nyilatkozott. A szervezés kitűnő, hibamentes volt. Az időjárás gyönyörű- A versenyzők lelkesek, jőkedvűek, zajos volt tőlük az egész város. És mindenki üdvözölte a ren­dezvényt, amely kitűnő lehető­séget biztosít a szervezeti é- Iettei kapcsolatos problémák megvitatására, a tapasztalat- cserére; a képzőművészettel, kisplasztikával, fényképezés­sel, szobrászattal foglalkozók­nak pedig egyben versenyt és találkozási lehetőséget is je­lent. Az Iskolai lapok szerkesztői Is, akikből Szlovákiában 224 van összejöttek. Nemcsak is­mertették munkájukat, hanem értékelték is- A legjobb lapnak a kosicei Smeral utcai gimna­zisták folyóirata, a HOMO STU­DIOSUS bizonyult. A találkozó záróakkordjaként a résztvevők nyilatkozatot fo­gadtak el a stockholmi felhí­vás támogatására. —ezer— foto: Zolczer A CSKP Központi Bizottsága és a Szövetségi kormány fel­hívással fordult az ország la­kosságához, hogy segítsen me­zőgazdasági dolgozóinknak az aratás, begyűjtés és egyéb me­zőgazdasági munkák sikeres el­végzésében. Mindannyiunk e- lőtt világos, hogy ez a rendkí­vül meleg és száraz időjárás, amely az utóbbi időben Eurő- pa-szerte kedvezőtlenül befo­lyásolta a növények vegetáció­ját, komoly igényeket támaszt az egész mezőgazdasággal szemben. Hagyományszerűnek mond­ható, hogy a párt felhívására az ifjúsági szövetség és a fia­talok pozitívan reagálnak- If­júsági szövetségünk indította útjára az „Egy szem se vesz- szén kárba“ című mozgalmat. Fiataljaink előtt világos, hogy a termésnek minél kisebb vesz­teséggel való betakarítása el­sődleges feladat, erre kell összpontosítanunk az összes meglévő mezőgazdasági esz­közt, sőt szükség szerint más ágazatok eszközeit is. A CSKP KB és a kormány felhívja a figyelmet arra Is, hogy biztosítani kell a tömeg­takarmányok minél nagyobb mennyiségben való begyűjtését, helyes feldolgozást és raktáro­zását. Ehhez az összes tarta­lékot és lehetőséget ki kell használni- Fokozott gondot kell fordítani a rétekre, lege­lőkre, és a többi füves terület­re. Minden községben sürgősen meg kell szervezni a tömegta­karmányok begyűjtését, az ősz- szes földterületről, beleértve a szétforgácsolt, gépi szedésre al­kalmatlan földeket, az árok­partokat, a vasúti töltések mel­letti földeket, az erdei réteket, a gyárakhaz tartozó területe­ket és a többi ilyen területet. A felhívás megállapítja, hogy e- zeket a munkákat brigádok, különösen az ifjúsági brigádok segítségével kell biztosítani. Reméljük, ilyenkor vakáció idején mindenütt akad majd e- lég lelkes fiatal, aki megérti, mily nagy mennyiségű takar­mányt lehet állattenyésztésünk számára ezen a területen is biztosítani. Szükséges ezt a tényt aláhúzni azért is, hiszen az aratás idején sem szabad megfeledkezni az állattenyész­tésről- Arra kell törekedni, hogy az állatok hasznossága összhangban legyen a takar­mányadagokkal- Gondot kell fordítani arra is, hogy min­denütt betartsák a fogyasztási előírásokat, különösen ami a szemes takarmányokat illeti­A helyzet lényegét Szlovákia mezőgazdasági vezető dolgozói előtt Peter Colotka elvtárs a CSKP KB elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke e- zekkel a szavakkal magyaráz­ta: „Tudatában vagyunk an­nak, mit jelent gabonaprogra­munk teljesítése, az önellátás­hoz való közeledés belső szük­ségleteinek szempontjából, te­kintetbe véve a világban vég­bemenő gazdasági és politikai fejlődést. A tőkés országokban mutatkozó válság negatívan mutatkozik a mezőgazdasági nyersaoyagok és élelmiszerek világpiacának ingatagságában. Megnyilvánul az áringadozá­sokban, a tartalék-készletek csökkenésében- E készletek még jobban csökkennek az Idei aszályos év következtében, 8- mely Nyugat- és Közép-Eurá- pát sújtja “ Nálunk a szocialista rend­szerben nincsenek magukra hagyva a mezőgazdasági dolgo­zók, az egész társadalom össz­pontosítja erőit és eszközeit ar­ra, hogy kiküszöbölhessük a kedvezőtlen időjárási befolyá­sokat, hogy sikeresen megvív­juk a küzdelmet az új kenyér­ért; ebben is megmutatkozik a szocialista társadalmi rend ere­je. —s—

Next

/
Thumbnails
Contents