Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-07-13 / 28. szám

Éiipl 5 r> JÚLIUS 10-ÉN ÜNNEPLI A MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁG FORRADALMÁNAK 55-IK ÉVFORDULÓJÁT „Távol a szemtől — közel a szívhez“: ezt a keleti közmon­dás! bizonyítja hazánk és a tá­voli Mongólia testvéri kapcso­lata is. Most, amikor Belső-Á zsiá gyorsan fejlődő szocialis­ta országa, a Mongol Népköz- társaság szocialista forradal­mának 55. évfordulóját ünnep­li, joggal mutatjuk be Jumdzsa- gln Cedenbalt, akit a Mongol Népi Forradalmi Párt nemrég lezajlott XVII. kongresszusán ismét a KB első titkárává vá­lasztottak. Cedenbal élete, s po- litiai pályafutása nem választ­ható el attól a fejlődéstől, a- melyet Mongólia , élt át. Cedenbal hatvan éves. 1916. szeptember 17-én Nyugat-Mon- góliában Ubszanúr vidékén szü­letett. Szülét szegény állatte­nyésztő parasztemberek voltak- Ázsiának ez a része akkoriban a „lámák országa“ volt- A val­lási, s egyben a világi méltó­AT 0 R súgok Is mérhetetlen elnyomás­ban tartották a puszták népét. A Szülte Bator vezette győz tes mongol népi forradalom nyitotta meg az utat az olyan szegénysorsúaknak, mint Ce denbal. Előbb otthon, majd a Szov jetunióban tanult, s végezte el a pénzügyi-gazdasági főiskolát- Eredeti foglalkozása: tanár. Ha­zatérte után áz Ulánbátort pénzügyi technikumban taní­tott. 1939-ben lett a Mongol Népi Forradalmi Párt tagja- Ez­ldőtájt már pénzügyminiszter, egyben az ország kereskedelmi és ipari bankjának elnöki tiszt ségét is ellátta. 1940-ben a mongol kommunis­ták X. kongresszusán Ceden­balt a központi bizottság főtit­kárává választották. Ekkor 24 éves volt. A második világhá­ború idején a hadsereg politi­kai főcsoport főnöke lett. s minden erejét arra fordította, hogy a mongol néphadsereg se­gítségét biztosítsa a fasizmus meg semmisítéséhez. 1944-ben Lenin-renddel, 1945-ben Kutu- zov-renddel tűntették ki. A háború után újra a gaz­daság várta- 1952-ben, Csojbal- szan halála után miniszterel­nökké nevezték ki. Két évvel később saját kérésére, éppen a miniszterelnöki poszt kívánta felelősségteljes munka miatt felmentették a párt főtitkári tisztsége alól- Négy évvel ké­sőbb 1958-ban újra a párt első titkárává választották. 1974 jú­niusa óta a Nagy Népi Hurál, vagyis a parlament elnöke, s ez lényegében az államfői tisztségnek felel meg. Küzdelmes életpályája során minden erejét arra fordította, hogy elősegítse a mongol nép nagy vállalkozását, az ugrást a feudalizmusból a szocializmus­ba. S a tények tanúsága sze­rint ez az ugrás, vagy inkább felemelkedés egyre gyorsabb. Amikor a pártkongresszuson a szónoki emelvényen állt, büsz­kén beszélhetett sikerről és nagyszabású, megalapozott ter­vekről. Arról, hogy Mongólia nemzeti jövedelmét 1976 és 1980 között 37-41 százalékkal, az Ipari termelést évente átlag 10 százalékkal kívánják növel­ni. Olyan ország képét vetítet­te a delegátusok elé, amely a Szovjetunióra és a többi szo­cialista országra támaszkodva anyagiakban és szellemiekben egyre többet tud nyújtani, nem hanyagolja el a hagyományok ápolását, ám ezzel együtt ha­lad mind gyorsabban a moder­nizálás útján. (—mi — ) Abbáziában ... Szuhumii csavargásaim első napján eljutottam a kikötőbe is, ahol egymás heqyén-hátán ültek a halászok, jiatalok — öregek vegyesen, jó darabig ft- gyeltem őket, hogy lássam, mit jognak ki a tengerből, de az eredmény nagyon lehangolt. Tenyérnyi halakat jogiak, de nem dobták vissza őket, hanem szépen eltették. — Mire jó az a kis hal, csak nem macskát etetnek vele? — kéredezem az egyiket — Macskát? — Magunknak főzünk levest belőle! — Érdekes — folytatom — nálunk Csehszlovákiában nincs tenger, mégis a folyókban és a tavakban halászók nem egyszer jókora halat jongak, itt pedig a nagy tengerben meg csak őt centisek akadnak horogra. Szó, szót követeti, s jól óra múlva már útban voltam Dá­viddal, új Ismerősömmel szü­lőfaluja jelé, Gumisztába, ami tulajdonképpen már Szuhuml e- lővárosa. Egy azonos nevű pa­tak partján fekszik és a házak szinte elvesznek a kertek dús zöldjében. Dávid szülei hacsa- purioal vendégelnek meg, ezzel a nagyon népszerű sajttal töl­tött tésztafélesóggel, és hozzá jó kaukázusi szokás szerint nagy mennyiségű zöldséget fo gyasztunk. Evés után „kivallat­juk“ egymást, hiszen számuk­ra Csehszlovákia legalább any- nyira egzotikus, mint nekem az ö hazájuk. A hosszúra nyúlt be­szélgetés alatt Dávid öccsének iskolás könyveiből klbővlthetem eddigi hiányos ismereteimet Abbáziáról. történelméről. Az Abház Autonóm Szovjet Szoctalista Köztársaság a Fe­kete-tenger partján terül ef, mintegy beékelve a Nagy Kau­kázus és a tenger közé. Erdős, hegyes vidék, csak közvetlenül a tengerpartot szegélyezi egy keskeny síkság. Éghajlata esős, szubtrópusi s ezért a citromot, narancsot, grapefruitot és a vi­lághírű grúz teát is termeszthe­tik. Mint ahogy az egész környé­ken — Abháziéban is egymást váltották a hódítók. Először még időszámításunk előtt — jöttek a görögök, majd a római­ak, a középkor elején viszont Bizánc befolyása érvényesült. Időszámításunk után a Vili. században egy rövid ideig ön­álló volt Abbázia, de nemsoká­ra Grúzia kebelezte be, később pedig a törökök hódították meg Végül is 1810-ben a cári Oroszországhoz _ csatolták. A NOSZF után a mensevikek ra­gadták kezükbe a hatalmat — de uralmuk csak 1021-ig tar­tott. Ma autonóm köztársaság­ként a Grúz Szovjet Szoctalista Köztársaság része. Az abházok száma kb. 00 000 — tehát Ab- házla összlakosságának fkb, 450 0001 csak kis részét alkot- iák. — Grúziában vagyunk, ennek keretén belül Abháziéban — és mégis ebben a faluban tulaj­donképpen csak' örmények él­nek. Tudod, az örmények egy része a hosszú évszázadok a- Ir.tt a különböző hódítók elől menekülve ktköltőzött Örmény- országból, s főleg Európában majd később Amerikában tele­pedett le. Az én ösetm ide főt­tek Abháziába. — Faltunk kívül természetesen élnek még a kör­nyéken abházok, sok grúz, gö­rög, orosz — egyszóval kész Babilon —mondja nevetve Dá­vid — de nyelvi problémáink nincsenek, mert majdnem min­denki beszéli az oroszt. Erről ottlétem alatt magam is számtalanszor meggyőződhet­tem. Beszélgettem abház földműve­sekkel, grúz sofőrökkel, ör­mény elárusítókkal — s ha né­ha nehezebebn is értettünk szót, annak rendszerint az én hiányos orosz nyelvtudásom volt az oka. A főváros Szuhumi — világ­hírű fürdőhely és egyúttal je­lentős kikötő. A várost járva, ahová csak néz az ember, min­denütt buja zöld növényzet. Nem hiányoznak a trópusi ég­öv jellegzetes pálmafái sem. A kikötő kivételével az egész vá­ros dombokra épült. Már t. sz. e. az V. században Dloskurla néven gazdag kereskedőváros volt a helyén, amit az ásatások is bizonyítanak. Történelmi em­lékei közül említésre méltó az ún. Abház fal, amely a várost 160 kilométer hosszúságban ö- vezi és még a korai középkor­ban épült, védelmi célokból. He­lyenként elért a kilenc méter magasságot és a szélessége 1,5 m körül van. A város másik ne­vezetessége a Beszleti híd az azonos nevű patak felett. Ma már nem is használják, mert közvetlenül mellette egy mo­dern híd épült. Nem messze a központtól a Trapecia domb oldalán talál­ható a Szovjet Tudományos A- kadémia világhírű kísérleti-ma­jom rezervációja, melynek csak egy része tekinthető meg. Még otthon elhatároztam, hogy hacsak lehet megnézem a Nagy Kaukázus egyik gyöngyszeméi — a Rica tavat. Aram, Dávid öccse ajánlkozott, hogy elkísér utamra, így tehát ketten ültünk be a távolsági buszba, melynek délben kellett a tóhoz érkeznie. Először a tengerpart mellett — teaültet­vények, narancs és citromlige­tek között futott az út. Körül­belül másfél Óra múlva az or­szágút egyenesen a hegyek kö zé kanyarodott. állandóan e melkedett, követve a Bzib pa­tak völgyét. Jobbról is, balról is meredek sziklafalak, rajtuk sű­rű erdők váltakoztak kopár ré­szekkel. A szűk hegyi úton nagy volt a forgalom, főleg a turistákat szállító autóbuszok jöttek-mentek. A körülöttünk levő hegyek állandóan maga­sabbak lettek, még egy alagú- ton is átmentünk míg végre megérkeztünk. A három négyzetkilométernyi égszínkék tó alattunk terült el — körülvéve több mint 3000 méter magas csúcsokkal A kristálytiszta levegőben gyö­nyörű látvány volt — csak egy valami hatott zavaróan. Ahová csak nézett az ember, minde­nütt autók és zajos turisták, mintha legalább is valamelyik nagyváros főterén lettünk vol­na. A tavon pedig ráadásul ál­landóan száguldoztak a motor­csónakok. s nem éppen zajta­lanul... Este visszatérve Gumisztába megültük a „búcsúlakomát“. Dálvd megígérte, hogy a jö­vő nyáron, ha csak egy módja lesz rá viszonozza látogatáso­mat, s akkor majd szerepet cserélünk — 0 lesz a vendég *s én a házigazda. Kálnoky Gyula MII AD A RfPIRNÍÖ? Magyarországi tanulmányutam során minden iskolában sze­membe tűnt egy hatalmas plakát, mely az Iskolalelevíztó műsorát propagálta. Vendéglátóimat csak ^dicsérni tudom azért, hogy valóban lehetővé tették az ott tartózkodó kül­földi újságírók számára a személyes kapcsolatok megterem­tését, a legilletékesebbekkel való találkozást, többek között azokkal is, akik a technika vívmányainak segítségével a ma­gyar oktatásügy korszerű módszereit terjesztik. Kelemen Endre neve ismert tévénézőink előtt, ö az Iskolatelevízió osztályvezetője és szinte megszállott pedagó­gusként magyarázta a tévé küldetését az oktatás terén. Be­szélgetésünk során maguktól adódtak a kérdések, szinte a válaszokban is újabb problémákat vetett fel. Újságírói pá­lyafutásom során életem egyik legkönnyebb interjúját vele készítettem. Akkor tapasztalhattam azt, hogy a formalitások­tól mentes beszélgetésből sok mindent megtud az ember. — Az Iskolatelevízió című műsor több mint tizenkét éves múltra tekint vissza. Mi tette szükségessé az ilyen jellegű a- dások bevezetését? — Mindjárt a bevezetőben szeretném megjegyezni, — mondja Kelemen Endre —, hogy a televízió oktatáspolitikai feladatokat Is betölt. Ha ezt az általános elvet elfogadjuk, akkor nem kell sokáig magyarázni az Iskolatelevízió szük­ségességét. 1964-ben kezdtük meg a rendszeres adásokat. Legnagyobb feladatunknak az általános iskolák segítségét tar­tottuk, éspedig azért, mert ezekben az iskolákban hiányosak voltak a felszerelések. — Milyen volt a visszhangja az ilyen jellegű adásoknak? — Magyarországon a pedagógusok elfogadták az Iskolate- televíziót ős örömmel jegyzem meg, hogy nem tekintették konkurenciának Szülök jártak a tanítási órákra, hogy néz­hessék a TV óráit. Rengeteg levelet kaptunk a kezdeti évek­ben- Azt sem hagyhatom említés nélkül, hogy akadtak vi­ták aa műsor körül. Többen azt kérték, hogy a TV mintaórá- kat közvetítsen. Ezeknek a kéréseknek nem tettünk eleget, mivel az a véleményünk, hogy a televízióban is unalmas lát­vány az Iskola. Egy mondatban az Iskolatelevízió küldetését KELEMEN ENDRE (a kép jobb oldalán), interjút ad la­punknak. a következőkben határoznám meg: Iskolatelevízió = korsze­rű didaktika és televízióművészet. Arra törekszünk, hbgy az adás úgy ragadja meg a nézőt, hogy hozzá, az egyedhez szól- A televízió térben és időben össze tud hozni embereket. Pél­dával Is szolgálhatok. Földrajzórát közvetíthet helikopterről- így a tanulók teljes egészében látják a természet szépségeit és a tananyagot jobban megjegyzik. — Minden adásnak csak úgy van érielme, ha vannak né­zők is­— Ez csak természetes. A televízió iskolai elterjedése ro­hamos volt. 1969-ben országos akciót indítottunk a következő jelszóval: Televíziót minden tskolánakl Ma örömmel elmond­hatom. hogy Iskoláink 98 százalékának van televíziója Vál­lalatok, szocialista munkabrigádok siettek iskoláink anyagi megsegítésére, sőt még jól kereső egyének is vásároltak az iskolának televíziót. Beszélhetnénk a legújabb műsorokról? Tervekről? — Örömmel mondom el, hogy elkészült egy tízrészes fil­münk, Úszás-oktatás címen. Bízunk abban, hogy ez az adás nagy visszhangra talál a nézők körében Nem hagyhatom em­lítés nélkül, hogy egy tanévben 25 ezer percet sugárzunk, a- mi gyakorlatilag azt jelenti, hogy az első csatorna műsorá­nak 13 százalékát mi biztosítjuk. Magyarországi tartózkodá­suk alatt sokat hallhattak az új iskolarendszerről. Ez ránk Is újabb és jelentős feladatokat ró. Az új tanterv alaposan felforgatja az eddigi műsorainkat, fel kell készítenünk a pe­dagógusokat az új tantervié. 1978-tól kezdjük el az új tan­tárgyi műsorok sugárzását Az idén szeptembertől megindít­juk a rádióval közösen a Mindenki iskolája című sorozatot. Az Ilyen jellegű adások bevezetését az tette szükségessé, hogy Magyarországon másfélmillió ember van aki nem te­lezte be az általános Iskolát. Ebből egymillió még munkaké­pes. Ezeknek akarunk a segítségére lenni, úgy, hogy öt hő­napig sugározzuk a hetedik osztályos tananyagot és öt hó­napig a nyolcadik osztályos tananyagot A nézők azután vizs­gára jelentkezhetnek. A Mindenki iskolája című akcióban részt vesznek társadat mi szervek és állami Intézmények egyaránt. — Milyen kapcsolatokat tartanak fenn a külföldi televíziók­kal? — Jő az együttműködésünk a bratislavai Iskolatelevíziőval, hogy konkrétabb legyek: tapasztalatcsere, filmek kicserélése napirenden van a két televízió között. A Szovjetunióval szin­tén nagyon jó a kapcsolatunk. Jelenleg közösen forgatunk filmet arról, hogy hogyan használják fel az egyes országokban az Iskolatelevíziót. Nemzetközi kapcsolatunk egyre jobban bő­vül. Idén októberben ml is részt veszünk a szocialista orszá gok Iskolatelevízlólnak és rádióinak nemzetközi konferenciá ján. Köszönöm szépen a beszélgetést. CSIKMÁK IMRE í * Hánunnyeiou jetii ui auii.ut.ul, yfúIuL 6S orosiuL egyszutiumii üzleten.

Next

/
Thumbnails
Contents