Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)
1976-07-13 / 28. szám
Éiipl 5 r> JÚLIUS 10-ÉN ÜNNEPLI A MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁG FORRADALMÁNAK 55-IK ÉVFORDULÓJÁT „Távol a szemtől — közel a szívhez“: ezt a keleti közmondás! bizonyítja hazánk és a távoli Mongólia testvéri kapcsolata is. Most, amikor Belső-Á zsiá gyorsan fejlődő szocialista országa, a Mongol Népköz- társaság szocialista forradalmának 55. évfordulóját ünnepli, joggal mutatjuk be Jumdzsa- gln Cedenbalt, akit a Mongol Népi Forradalmi Párt nemrég lezajlott XVII. kongresszusán ismét a KB első titkárává választottak. Cedenbal élete, s po- litiai pályafutása nem választható el attól a fejlődéstől, a- melyet Mongólia , élt át. Cedenbal hatvan éves. 1916. szeptember 17-én Nyugat-Mon- góliában Ubszanúr vidékén született. Szülét szegény állattenyésztő parasztemberek voltak- Ázsiának ez a része akkoriban a „lámák országa“ volt- A vallási, s egyben a világi méltóAT 0 R súgok Is mérhetetlen elnyomásban tartották a puszták népét. A Szülte Bator vezette győz tes mongol népi forradalom nyitotta meg az utat az olyan szegénysorsúaknak, mint Ce denbal. Előbb otthon, majd a Szov jetunióban tanult, s végezte el a pénzügyi-gazdasági főiskolát- Eredeti foglalkozása: tanár. Hazatérte után áz Ulánbátort pénzügyi technikumban tanított. 1939-ben lett a Mongol Népi Forradalmi Párt tagja- Ezldőtájt már pénzügyminiszter, egyben az ország kereskedelmi és ipari bankjának elnöki tiszt ségét is ellátta. 1940-ben a mongol kommunisták X. kongresszusán Cedenbalt a központi bizottság főtitkárává választották. Ekkor 24 éves volt. A második világháború idején a hadsereg politikai főcsoport főnöke lett. s minden erejét arra fordította, hogy a mongol néphadsereg segítségét biztosítsa a fasizmus meg semmisítéséhez. 1944-ben Lenin-renddel, 1945-ben Kutu- zov-renddel tűntették ki. A háború után újra a gazdaság várta- 1952-ben, Csojbal- szan halála után miniszterelnökké nevezték ki. Két évvel később saját kérésére, éppen a miniszterelnöki poszt kívánta felelősségteljes munka miatt felmentették a párt főtitkári tisztsége alól- Négy évvel később 1958-ban újra a párt első titkárává választották. 1974 júniusa óta a Nagy Népi Hurál, vagyis a parlament elnöke, s ez lényegében az államfői tisztségnek felel meg. Küzdelmes életpályája során minden erejét arra fordította, hogy elősegítse a mongol nép nagy vállalkozását, az ugrást a feudalizmusból a szocializmusba. S a tények tanúsága szerint ez az ugrás, vagy inkább felemelkedés egyre gyorsabb. Amikor a pártkongresszuson a szónoki emelvényen állt, büszkén beszélhetett sikerről és nagyszabású, megalapozott tervekről. Arról, hogy Mongólia nemzeti jövedelmét 1976 és 1980 között 37-41 százalékkal, az Ipari termelést évente átlag 10 százalékkal kívánják növelni. Olyan ország képét vetítette a delegátusok elé, amely a Szovjetunióra és a többi szocialista országra támaszkodva anyagiakban és szellemiekben egyre többet tud nyújtani, nem hanyagolja el a hagyományok ápolását, ám ezzel együtt halad mind gyorsabban a modernizálás útján. (—mi — ) Abbáziában ... Szuhumii csavargásaim első napján eljutottam a kikötőbe is, ahol egymás heqyén-hátán ültek a halászok, jiatalok — öregek vegyesen, jó darabig ft- gyeltem őket, hogy lássam, mit jognak ki a tengerből, de az eredmény nagyon lehangolt. Tenyérnyi halakat jogiak, de nem dobták vissza őket, hanem szépen eltették. — Mire jó az a kis hal, csak nem macskát etetnek vele? — kéredezem az egyiket — Macskát? — Magunknak főzünk levest belőle! — Érdekes — folytatom — nálunk Csehszlovákiában nincs tenger, mégis a folyókban és a tavakban halászók nem egyszer jókora halat jongak, itt pedig a nagy tengerben meg csak őt centisek akadnak horogra. Szó, szót követeti, s jól óra múlva már útban voltam Dáviddal, új Ismerősömmel szülőfaluja jelé, Gumisztába, ami tulajdonképpen már Szuhuml e- lővárosa. Egy azonos nevű patak partján fekszik és a házak szinte elvesznek a kertek dús zöldjében. Dávid szülei hacsa- purioal vendégelnek meg, ezzel a nagyon népszerű sajttal töltött tésztafélesóggel, és hozzá jó kaukázusi szokás szerint nagy mennyiségű zöldséget fo gyasztunk. Evés után „kivallatjuk“ egymást, hiszen számukra Csehszlovákia legalább any- nyira egzotikus, mint nekem az ö hazájuk. A hosszúra nyúlt beszélgetés alatt Dávid öccsének iskolás könyveiből klbővlthetem eddigi hiányos ismereteimet Abbáziáról. történelméről. Az Abház Autonóm Szovjet Szoctalista Köztársaság a Fekete-tenger partján terül ef, mintegy beékelve a Nagy Kaukázus és a tenger közé. Erdős, hegyes vidék, csak közvetlenül a tengerpartot szegélyezi egy keskeny síkság. Éghajlata esős, szubtrópusi s ezért a citromot, narancsot, grapefruitot és a világhírű grúz teát is termeszthetik. Mint ahogy az egész környéken — Abháziéban is egymást váltották a hódítók. Először még időszámításunk előtt — jöttek a görögök, majd a rómaiak, a középkor elején viszont Bizánc befolyása érvényesült. Időszámításunk után a Vili. században egy rövid ideig önálló volt Abbázia, de nemsokára Grúzia kebelezte be, később pedig a törökök hódították meg Végül is 1810-ben a cári Oroszországhoz _ csatolták. A NOSZF után a mensevikek ragadták kezükbe a hatalmat — de uralmuk csak 1021-ig tartott. Ma autonóm köztársaságként a Grúz Szovjet Szoctalista Köztársaság része. Az abházok száma kb. 00 000 — tehát Ab- házla összlakosságának fkb, 450 0001 csak kis részét alkot- iák. — Grúziában vagyunk, ennek keretén belül Abháziéban — és mégis ebben a faluban tulajdonképpen csak' örmények élnek. Tudod, az örmények egy része a hosszú évszázadok a- Ir.tt a különböző hódítók elől menekülve ktköltőzött Örmény- országból, s főleg Európában majd később Amerikában telepedett le. Az én ösetm ide főttek Abháziába. — Faltunk kívül természetesen élnek még a környéken abházok, sok grúz, görög, orosz — egyszóval kész Babilon —mondja nevetve Dávid — de nyelvi problémáink nincsenek, mert majdnem mindenki beszéli az oroszt. Erről ottlétem alatt magam is számtalanszor meggyőződhettem. Beszélgettem abház földművesekkel, grúz sofőrökkel, örmény elárusítókkal — s ha néha nehezebebn is értettünk szót, annak rendszerint az én hiányos orosz nyelvtudásom volt az oka. A főváros Szuhumi — világhírű fürdőhely és egyúttal jelentős kikötő. A várost járva, ahová csak néz az ember, mindenütt buja zöld növényzet. Nem hiányoznak a trópusi égöv jellegzetes pálmafái sem. A kikötő kivételével az egész város dombokra épült. Már t. sz. e. az V. században Dloskurla néven gazdag kereskedőváros volt a helyén, amit az ásatások is bizonyítanak. Történelmi emlékei közül említésre méltó az ún. Abház fal, amely a várost 160 kilométer hosszúságban ö- vezi és még a korai középkorban épült, védelmi célokból. Helyenként elért a kilenc méter magasságot és a szélessége 1,5 m körül van. A város másik nevezetessége a Beszleti híd az azonos nevű patak felett. Ma már nem is használják, mert közvetlenül mellette egy modern híd épült. Nem messze a központtól a Trapecia domb oldalán található a Szovjet Tudományos A- kadémia világhírű kísérleti-majom rezervációja, melynek csak egy része tekinthető meg. Még otthon elhatároztam, hogy hacsak lehet megnézem a Nagy Kaukázus egyik gyöngyszeméi — a Rica tavat. Aram, Dávid öccse ajánlkozott, hogy elkísér utamra, így tehát ketten ültünk be a távolsági buszba, melynek délben kellett a tóhoz érkeznie. Először a tengerpart mellett — teaültetvények, narancs és citromligetek között futott az út. Körülbelül másfél Óra múlva az országút egyenesen a hegyek kö zé kanyarodott. állandóan e melkedett, követve a Bzib patak völgyét. Jobbról is, balról is meredek sziklafalak, rajtuk sűrű erdők váltakoztak kopár részekkel. A szűk hegyi úton nagy volt a forgalom, főleg a turistákat szállító autóbuszok jöttek-mentek. A körülöttünk levő hegyek állandóan magasabbak lettek, még egy alagú- ton is átmentünk míg végre megérkeztünk. A három négyzetkilométernyi égszínkék tó alattunk terült el — körülvéve több mint 3000 méter magas csúcsokkal A kristálytiszta levegőben gyönyörű látvány volt — csak egy valami hatott zavaróan. Ahová csak nézett az ember, mindenütt autók és zajos turisták, mintha legalább is valamelyik nagyváros főterén lettünk volna. A tavon pedig ráadásul állandóan száguldoztak a motorcsónakok. s nem éppen zajtalanul... Este visszatérve Gumisztába megültük a „búcsúlakomát“. Dálvd megígérte, hogy a jövő nyáron, ha csak egy módja lesz rá viszonozza látogatásomat, s akkor majd szerepet cserélünk — 0 lesz a vendég *s én a házigazda. Kálnoky Gyula MII AD A RfPIRNÍÖ? Magyarországi tanulmányutam során minden iskolában szemembe tűnt egy hatalmas plakát, mely az Iskolalelevíztó műsorát propagálta. Vendéglátóimat csak ^dicsérni tudom azért, hogy valóban lehetővé tették az ott tartózkodó külföldi újságírók számára a személyes kapcsolatok megteremtését, a legilletékesebbekkel való találkozást, többek között azokkal is, akik a technika vívmányainak segítségével a magyar oktatásügy korszerű módszereit terjesztik. Kelemen Endre neve ismert tévénézőink előtt, ö az Iskolatelevízió osztályvezetője és szinte megszállott pedagógusként magyarázta a tévé küldetését az oktatás terén. Beszélgetésünk során maguktól adódtak a kérdések, szinte a válaszokban is újabb problémákat vetett fel. Újságírói pályafutásom során életem egyik legkönnyebb interjúját vele készítettem. Akkor tapasztalhattam azt, hogy a formalitásoktól mentes beszélgetésből sok mindent megtud az ember. — Az Iskolatelevízió című műsor több mint tizenkét éves múltra tekint vissza. Mi tette szükségessé az ilyen jellegű a- dások bevezetését? — Mindjárt a bevezetőben szeretném megjegyezni, — mondja Kelemen Endre —, hogy a televízió oktatáspolitikai feladatokat Is betölt. Ha ezt az általános elvet elfogadjuk, akkor nem kell sokáig magyarázni az Iskolatelevízió szükségességét. 1964-ben kezdtük meg a rendszeres adásokat. Legnagyobb feladatunknak az általános iskolák segítségét tartottuk, éspedig azért, mert ezekben az iskolákban hiányosak voltak a felszerelések. — Milyen volt a visszhangja az ilyen jellegű adásoknak? — Magyarországon a pedagógusok elfogadták az Iskolate- televíziót ős örömmel jegyzem meg, hogy nem tekintették konkurenciának Szülök jártak a tanítási órákra, hogy nézhessék a TV óráit. Rengeteg levelet kaptunk a kezdeti években- Azt sem hagyhatom említés nélkül, hogy akadtak viták aa műsor körül. Többen azt kérték, hogy a TV mintaórá- kat közvetítsen. Ezeknek a kéréseknek nem tettünk eleget, mivel az a véleményünk, hogy a televízióban is unalmas látvány az Iskola. Egy mondatban az Iskolatelevízió küldetését KELEMEN ENDRE (a kép jobb oldalán), interjút ad lapunknak. a következőkben határoznám meg: Iskolatelevízió = korszerű didaktika és televízióművészet. Arra törekszünk, hbgy az adás úgy ragadja meg a nézőt, hogy hozzá, az egyedhez szól- A televízió térben és időben össze tud hozni embereket. Példával Is szolgálhatok. Földrajzórát közvetíthet helikopterről- így a tanulók teljes egészében látják a természet szépségeit és a tananyagot jobban megjegyzik. — Minden adásnak csak úgy van érielme, ha vannak nézők is— Ez csak természetes. A televízió iskolai elterjedése rohamos volt. 1969-ben országos akciót indítottunk a következő jelszóval: Televíziót minden tskolánakl Ma örömmel elmondhatom. hogy Iskoláink 98 százalékának van televíziója Vállalatok, szocialista munkabrigádok siettek iskoláink anyagi megsegítésére, sőt még jól kereső egyének is vásároltak az iskolának televíziót. Beszélhetnénk a legújabb műsorokról? Tervekről? — Örömmel mondom el, hogy elkészült egy tízrészes filmünk, Úszás-oktatás címen. Bízunk abban, hogy ez az adás nagy visszhangra talál a nézők körében Nem hagyhatom említés nélkül, hogy egy tanévben 25 ezer percet sugárzunk, a- mi gyakorlatilag azt jelenti, hogy az első csatorna műsorának 13 százalékát mi biztosítjuk. Magyarországi tartózkodásuk alatt sokat hallhattak az új iskolarendszerről. Ez ránk Is újabb és jelentős feladatokat ró. Az új tanterv alaposan felforgatja az eddigi műsorainkat, fel kell készítenünk a pedagógusokat az új tantervié. 1978-tól kezdjük el az új tantárgyi műsorok sugárzását Az idén szeptembertől megindítjuk a rádióval közösen a Mindenki iskolája című sorozatot. Az Ilyen jellegű adások bevezetését az tette szükségessé, hogy Magyarországon másfélmillió ember van aki nem telezte be az általános Iskolát. Ebből egymillió még munkaképes. Ezeknek akarunk a segítségére lenni, úgy, hogy öt hőnapig sugározzuk a hetedik osztályos tananyagot és öt hónapig a nyolcadik osztályos tananyagot A nézők azután vizsgára jelentkezhetnek. A Mindenki iskolája című akcióban részt vesznek társadat mi szervek és állami Intézmények egyaránt. — Milyen kapcsolatokat tartanak fenn a külföldi televíziókkal? — Jő az együttműködésünk a bratislavai Iskolatelevíziőval, hogy konkrétabb legyek: tapasztalatcsere, filmek kicserélése napirenden van a két televízió között. A Szovjetunióval szintén nagyon jó a kapcsolatunk. Jelenleg közösen forgatunk filmet arról, hogy hogyan használják fel az egyes országokban az Iskolatelevíziót. Nemzetközi kapcsolatunk egyre jobban bővül. Idén októberben ml is részt veszünk a szocialista orszá gok Iskolatelevízlólnak és rádióinak nemzetközi konferenciá ján. Köszönöm szépen a beszélgetést. CSIKMÁK IMRE í * Hánunnyeiou jetii ui auii.ut.ul, yfúIuL 6S orosiuL egyszutiumii üzleten.
