Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)
1976-09-07 / 36. szám
I 7 FELÜGYELŐ VISSZAVONUL „Merő véletlen, hogy 1910. november 6-án Berlinben születtem — mondja Erik Ode, e „felügyelő“, aki nyolc esztendei felügyelőség, 97 folytatás, mintegy 800 ezer méter film után búcsút mondott a tévésikernek. — Mama ugyanis színésznő volt és minduntalan máshova hívta 8 szerződése. Születhettem volna Zürichben is.“ Erik Ode kisgyerekkorától a színfalak között Járt -kelt, de nem a színi pálya érdekelte, hanem a színpadtechnika. Később az opera házi gyerekkőrusban szerepelt. Benjamino Gigli mellett énekelt. „Olyasmi szerettem volna lenni, mint Giglí. tenorista!" — emlékezik vissza. Tizenkét éves korában filmezett először. Húszéves korában már revüénekes és revütáncos. Legnagyobb sikersorozata: hatszázszor játszotta a Luna asszony című Paul Lincke-operett főszerepét: „Amolyan német Fred Astaire, voltara sokáig...“ Erik Ode most színházzal turnézik. A felügyelőnek vége. A makrancos szent című vígjáték főszerepében egy papot játszik, aki minden este harcban áll az ördöggel. A kísértés egy hálóharisnyát viselő lány képében jelentkezik. ..Ez a pap teljesen ellentéte a felügyelőnek. Aki a makrancos szentben lát, ö- rökre elfelejti, hogy felügyelő voltam. — ' (po) cm WAWEL E z a furcsa nevű lengyel country együttes 1972-ben . alakult, mégpedig szokatlan körülmények között az egyik krakkói parkban, öt diák elhatározta, hogy zenélő csoportot alakítanak. A megalakulás színhelyéről nevezték el az e- gyüttest: Wawelnek. Kezdetben dtákklubokban léptek fel. Szerepeltek a Krakkó főterén lévő Klub pod jaszczurarofban is. Ott voltak a so potl gálaműsor szereplői között, s az idei kolobrzegi fesztiválon kíilöndíjat kaptak. Csehszlovákiában Martinban a politikai dalok fesztiválján mutatkoztak be Több rádiófelvételt készítettek már velük a berlini rádió. Otthon pedig három kislemez zük és két albumuk jelent meg. ismerik őket az NDK-bell, a nyugatnémet, a szovjet és a csehszlovák fiatalok. Az együttes felállítása a következő: Jan Wodja'k — gitár, ének, vezető; Kazimirz Skow- ron — viola, Ryszard fdzi — dobos, Boguslaw Mtetníowskj basszusgitár, Marek Külisie- wicz — ének. Bogdány Géza utolsó Áldozat Moszkvában bemutatták az Utolsó áldozat című ' Osztröv'szkíj-drámá filmváltozatát. Julija Pavolvna Tugí- ndt, a fiatal özvegyet Margarita Vo* logyina alakítja, Az Utolsó áldozat férfi főszereplője a rég nem látott Oleg Sztrizsenov !képünkön}. A Cl A és egyes tudósok (ég és föld) az elkövetkező 25—30 évre megjósolták a világtörténelem legnagyobb katasztrófáját, .valószínűleg a civilizáció teljes pusztulásával“. E „nagyszerű* kilátásokra való tekintettel Hollywood ismét a jó lóra lett. Miután az „Earthquake° című film, amely a Föld elpusztulását ábrázolta, túlságosan jámbor dolognak bizonyult, az egyik amerikai álomgyár most 20 millió dolláros költséggel a „Planéták összeütközése“ címmel filmtragédiát forgat., A forgatókönyv szerint nemcsak a föld pusztul el végérvényesen, hanem jó néhány bolygó is. Steven Spiel- bergnek, a „Cápa“ című film alkotójának legújabb müvében a cápák mint földöntúli lények rohanják meg az emberiséget. Michael Anderson „Logan’s Run“ című • filmje pedig rémlátom is. „horrorvízió“ a 2774. évből, amikor az embereknek már 30 éves koruk előtt el kell pusztulniuk. Világégés, világkatasztr-5- ? ja, borzalom, halál.., és fő- | leg jő üzlet... xoxox Az amerikai szenátus jóváhagyta a Fehér Ház első női protokoll}önökének kinevezését Shirley Temple Black asszony személyében. Akinek a név első hallásra nem mond semmit, hadd frissítsük jel az emlékezetét. hogy az új protokollfőnök nem más, mint Hollywood egykori híres gyermeksztárja. A 48 éves Mrs. Black az elmúlt években az Egyesült Államok ghanai nagykövete volt. xoxox A IVatergate-ügy óta már ' áok ■ mindennel * 'vádolták • i>>a chard Nixon volt amerikai I elnököl. Ez azonban új do- j log: egy Scott Meredith ne- 1 vü könyvügynök azt álltja, I hogy tulajdonában van Nixon 22 szerelmes levele, a- melyeket egy európai diplomata feleségének írt. Azt a- zonban nem közölte, hogyan jutott a levelekhez. Visszaküldte a hölgy vagy meg sem kapta őket? Tudott-e az ügyről a diplomata férj? Bár ez a vád korántsem olyan kellemetlen, mint a Ä kémbetörés volt, Nixon mégis határozottan megcáfolta. lpt1 mmm Az én házam az én váram Meg sem fordult a fejében, hogy egy szép napon a vádlottak padjára kerül, és a szenátus elnöke ilyeneket kérdez tőle kimértem / — Neve? Kora? Foglalkozása? ... Sok víz lefolyt a Dunán, míg H. J. idáig jntott. Azt, amit művelt, azzal a naiv meggyőződéssel csinálta, hogy ez a világ legtermészetesebb dolga. Nem is gondolt arra. hogy tolvaj. A tárgyalásra is a legszebb öltönyéi vette fel, még divatos nyakken- dőt se felejtett el a nyakába kötni. Lábát' hanyagul átvetette a térdén, kihívóan virított piros zoknija. Karját a pad támláján nyugtatta. Magabiztossága olyannyira visszataszító volt, bogy a bíró nem állhatta meg szó nélkül: — Kérem. Üljön illedelmesebbenl H. J. három-szobás állami lakásban lakott Egyszer a házfelügyelő bejelentette, hogy egy ideig a lakók nem parkolhatnak a ház előtt, mert az ntat aszfaltozni fogják. Hősünk rögtön talált megoldást: kocsijával •gyenesan az épület előtt levő pázsitra Hajtott, amelyet magok a lakók ültettek ki és gondoztak. A házfelügyelő éppen akkor csengetett be H.-ék ajtaján, amikor a család vacsorázott. — A gyepen nem parkolhat — ntasította rendre H. J.-t —• Vacsora közben zavar. — A kocsit onnan el kell vinnie! — Olyat nem evett, hogy maga fog nekem parancsolni.-— Legyen tekintettel a szomszédaira! — Mehetnek a sóhivatalba! Jó éjszakát — és bevágta a házfelügyelő orra előtt a* ajtót. Még aznap éjszaka kiengedte valaki kocsija kerekeiből a levegőt. Béggel H. J. dühében egy kacskaringósat káromkodott, más egyebet úgysem tehetett. A lakók a függöny mögül kárörömmel szemlélték dühét. — Házat építünk, 'dl nem is házat, hanem várat! — mondta foleságánek. — Bekerítem szögesdróttal, ha valaki hívatlanul oda meri ütni az orrát, kirúgom. És építeni kezdte meseházát, amely e- gyedül az övé lesz, nem kell neki senki képét bámulnia. Azárt azt is tudta, hogy ex a meseház mesés összegbe fog kerülni, törni kezdte hát a faját, hogyan olcsóbban. Hamarosan meg is találta a számára legmegfelelőbb módszert. Vállalata, abo! műhelyvezetőként ’dolgozott, öt üzemi lakást kezdett építeni. H. J. ezzel akart takarózni. Egyik nap odahajtott az építésvezetőhöz, és egy megrendelőlapot nyújtott ót neki é- pítőanyagra. — Eszembe se jutott, hogy azt a megrém- deíőcédulát hamisították. Különösebben meg sem néztem. Tizenöt évé ismerem e vádlottat, soha semmi ilyet nem követett al ■-* mondta az építésvezető a tárgyaláson. — Mi mindent adott akkor ki a vádlottnak? ‘ — Radiátorokat és a vízvezetékhez való dolgokat. — Ezek értéke? — Nyolcezer korona. Az elnök a vádlotthoz fordult: — Hová vitte ezt az anyagot? — A saját házamhoz, hová máshová? — válaszolta az nyeglén, ezzel is a törvény embereinek értésére adva, mennyire feleslegesnek tartja kérdéseiket. Mit faggatják őt, amikor úgyis minden ott van a papírokon?! — ís a mezőgazdasági felvásárló üzemmel hogyan Is volt? — Nem tudom, nem emlékszem. Meg aztán maguk úgyis jobban tudják — tárta szét karját látványos gesztussal. — Ne szemtélenkédjékl De ha nem hajtandó beszélni, elmondják maga helyett a tanúk. — H. J.-t jól ismerem — kezdte vallomását A., egy idősebb férfi. — Rengeteget segítettünk egymásnak. Do hát ez másképpen nem is megy. Egyszer azt telefonálta nekem, rendeljek a vállalatánál épitőanyu- got. Teljesítettem kérését, mert Így a szállítmányt jutányos áron küldik el. Amikor az anyag megérkezett, ő vette át, azzal a magyarázattal, hogy az igazgatóhelyettesnek lesz. — Vádlott, hová vitte az anyagot? — Már nem emlékszem. Misik alkalommal ezzel fordult a raktároshoz: — Szükségam van tizenöt mázsa cementre. — Van papírod? Mert ha nlnos, már mehet«* la válaszolta a munkáját következetesen végző raktáros. — Ne hülyéskedj! Ne akarj velem ujjat húzni! Igazán megjöhetett volna már vén- ségedre az eszed. — Nem tehetek semmit, a kenyerem forog kockán meg a becsületem. — Épp azért! — De ha már annyirá kell az a cement, beírom, hogy kölcsön kaptad. A papíroknak rendben kell lenniük. Ezután H. J. a teherszállítőiroda vezetőjétől telefonon kocsit kért. A sofőr segített rakodni, azt hitte, az üzemi építkezésre viszik a cementet. — Az én telkemre megyünk — utasította H. I. — Szajrét viszünk? —• Nem. Kölcsön kaptam. — Nekem egy dekát sem akartak adni, amikor a nyaralómat építettem. — Az nem az én gondom. A sofőr azt hitte, legalább egy százas üti a markát, annál jobban meglepődött, amikor azt a fizetséget kapta: „Pofa be!“ Először a raktárost kezdte nyaggatni, megadta-e már H. J. a cementet. Csak a- mikor a határidő rég lejárt, és H. J. tudomást szerzett róla, hogy a rendőrséget is kezdi érdekelni, miből építi palotáját, akkor szállította vissza a kölcsönt. — Sokszor dolgoztam a vállalatnak ingyen. Amikor aztán építkezni kezdtem, gondoltam, eljött az ideje, hogy mindezt visz- szafizettessem. Egyáltalán nem érzem magam bűnösnek — mondta a bírőságnak. Tizenkét hónapot kapott. Fellebbezett. A kerületi bíróság hat hónappal megtoldotta az első fokú ítéletet. H. J.-nek ez alatt az idő alatt lesz ideje élgondolkodni azon, valóban annyira ártatlan, mint ahogy hiszi.-J-
