Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-02 / 9. szám

2 Új iíivsái!

A világnak minden pontján meg- kiiiönbnztetetl figyelemmel kisérik a XXV. pártkongresszust. Hiszen a Szovjetuniónak a nemzetközi életre gyakorolt hatása világpolitikai ran gú eseménnyé avatja az SZKF küldötteinek megheszéléssorozatát A moszkvai lapokban Is központi téma a nagy fontosságú értekezlet. A Pravda a többi között megállapította, hogy már az előkészületek során be bizonyosodott, hogy a XXIV. kong resszus határozatainak valóra váltására hatalmas szervezőmunkát végzett az SZKP A lap részletezi a gazdasági sikereket, és szól a béke program megvalósításáról. A Pravda kifejtette; a szovjet kommunisták mindig szem előtt tartják Leninnek azt a tanítását, hogy nem szabad túlbecsülni az elért eredményeket, és szakadatlanul többre kell törekedni. A Szovjetszkaja Rosszlja a szocialista munkaversenv sikereit elemezte, és az eredmények, valamint a nagy aktivitás nyomán levonta a következtetést; megbonthatatlan a párt és a nép egysége a szovjet emberek egyöntetűen támogatják a Központi Bizottság és e Leonyid Brezsnyev vezette politikai bizottság Irányvona lát

Nem kis mértékben a Szovjetunió nak és a szocialista közösségnek köszönheti sikereit az Angolai Népi Köztársaság, amelynek kormányát hosszú huzavona után Portugália Is elismerte Ezzel az elismeréssel lényegében már csaknem minden* nyugat-európai ország kapcsolatot teremtett az An golai Népi Köztársasággal.

Agostino Neto, az Angolai Népi Köztársaság elnöke Interjút adott az Izvesztyija tudósítójának A fiatal független afrikai ország államfője kijelentette, hogy a Szovjetunió soha semmilyen vonakozásban sem gyakorolt nyomást Angolára. Mint Neto mondotta, egyes Imperialista orszá gok azzal vádolják a Szovjetuniót, hogy állítólag önző érdekel vannak Angolában. Az államfő kijelentette, hogy Ilyen érdekek nem léteznek sem 8 párt — stem az állami, sem a diplomáciai kapcsolatok területén. „Az angolai nép büszke a Szovletu- nlöhoz fűződő önzetlen barátság szí lárd kötelékeire, amelyek az Imperializmus ellent közös harcban erősödtek meg“ — jelentette ki Neto.

Az Angolai Népi Köztársaság elnöke hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országai soha semmiféle feltételekhez nem kötötték baráti segítségüket. „Ez a támogatás tette lehetővé a fiatal államunk megerősödését, s ennek köszönhető, hogy képesek voltunk visz- szavernl az Imperialista agressziót, és felszabadíthattuk az ország területének túlnyomó részét“ — mondotta Neto.

Bulgáriában közzétették a párt központi bizottságának a március végén összeülő pártkongresszussal kapcsolatos Irányelveit. A dokumentumot azoknak a kongresszusi téziseknek az alapján dolgozták ki, amelyek külön-kOlön tárgyalták a gazdaság, a tudomány, az életszínvonal és a társadalomfejlesztés feladatait az 1990-fg tartó távlati Időszakban.

A dokumentum egy része a Bolgár Népköztársaság 1976-1980 közötti társadalmi-gazdasági fejlődésének fő 1- rányait tárgyalja, Eszerint a nemzeti Jövedelemnek öt év alatt 48-52 szá zalékkal kell emelkednie, A dolgo z6k reáljövedelmének 20-25 százalékkal, a társadalmi fogyasztási alapoknak 35-40 százalékkal kell növekedniük. Az életszínvonal emelkedésével foglalkozó fejezet megállapítja, hogy öt év alatt a munkások és alkalmazottak nomlnál bérét 16-18 százalékkal kell emelni. Javítani kell a lakosság árúellátását, és 400 000 —

420 000 lakást kell felépíteni. A gazdaságban növelni kell a hatékonyságot, különös gondot kell fordítani az anyagtakarékosságra, és el kell mélyíteni a gazdasági Integrációt a szocialista országokkal.

VIRÄGNYILÄS ELÖlT

(Befejezés az 1. oldalról) romban, de a kollektíva a fontos, az, hogy milyen emberelckel élünk és dolgozunk egy fedél alatt. Itt élni és dolgozni jó.

Sokáig beszélgetünk, és nagyon sok mindenről. M^tndom, hogy a szövetkezetnek bárom ifjúsági szocialista brigádja van: a Tóth Gábor vezette tíztagú traktorosbrigád, Tódor János héttagú mcchanizációs brigádja és a szarvasmarha hizlalásban dolgozó négytagú szocialista brigád. A XV. pártkongresszus tiszteletére nií^ akarják alakítani a szövetkezet első komplex racionalizációs brigádját.

A FALU VEZETŐSÉGE

Urban László bnb-elnök:

— Képviselőink 00 százaléka fiatal. Érezni ezt á falu életritmusán. Szórakozni akarnak, új kiiltúrbázal követelnek... Mit csináljak velük? Már a helyét is kiválasztották. Az építkezési majd a járás fiataljai patronálják. FTárom és fél millió koronába fog kerülni, és ez lesz a falu legnagyobb beruházása a hatodik ö»* éves tervben. A fiatalok... Hát igen. (Vem szeretném, ha fejükbe szállna a dicsőség, de megérdemlik a dicséretet, büszkék vagyunk rájuk.

EURÓPAI L4T\^ÄNYOSSÄG

A snrice? határban bandukolunk, virágnyílás előtt van. Sarat taposunk. és magunk elé képzeljük ezt a tájat, amikor egy hónap múlva az őszibarackfák virágot bontanak.

YOI.1.

m€M.

Hallom, az utcánkban valakn kirabolta az úlságosbódét. Nahát, mon dóm, és a szívem máris heves do bogásba kezd, mert a tett mögött egy bizarr, hízelgő motívumot sejt meg a hiúságom: az sincs kizárva, hogy a kultürszomftól epedö Ismeretlen tettes netán valamelyik írásom elolvasását áhította meg a nagy setét élszaka leple alatt. Illetve annak kellős közepén. Ezért követte el a betörést, vállalva annak minden kockázatát.

Mert az lenne ám a példátlan szerzőt siker, nemdebári

Ogy blztony. Am az úlságosbődé mosolygós elárusítőnöfe lehtttl heves szerzői buzgalmamat. Közli ve lem, hogy az Ismeretlen tettes é- rintetlenül hagyta az úlságokat, ' nem hogy elvitt volna belőlük, de még csak fel se lapozta őket, úgy látszik, nem volt rá tdefe. A tettes kizárólag a dohányárura ment, csak cigarettát lopott. Es most jön a csattanó: csakis Spartát és amerikai márkájú cigarettát vitt el, a

Valamikor itt erdők, li^elők voltak, most a szél az éledező gyümölcsfák és szőlő illatát hozza felénk.

Az európai látványosság, vagy 200 hektár a területe, talán csak a környék legnagyobb hegyéről, a Hagács- ról látható be az egész. Gyula bácsi, a szőlőgazdaság vezetője járja velünk a dombokat.

— Amikor az elnök előállt az öt lettel, nagyon fiatal volt még, egy- -kót évs-el lehetett túl a harmincon. Néztük, és nem szégyellem bevallani, hogy magunkban jót nevettünk rajta. De csak nem engedett a szándékából, és bizony még abban az évben elültettük az első szőlőtőkéket a dombtetőn az addig csak legelőnek használt talajba. Az idősebbek a fejüket csóválták: hát látott már valaki ilyet? Erdőben szőlőt termesz- temi? És most itt van ni! Micsoda bor van belőle! A csodájára járnak!

A szőlőbirodalom lépcsőkből áll, és a gyümölcsös is ilyen, teraszosan

A szövetkezet SZlSZ-elnőke (jobb oldalt) a két agronőmusstxL.

többi kéttucatnyi fajtára rá se hederített.

Most már értem. Sértett hlúsá gomban, lehajtott szerzői fővel ballagok tovább, mafd hirtelen megtorpanok, és azt mondom: mégse értemt Mert kérdem én honnét tudta az Ismeretlen tettes hogy abban a bódéban a sokféle cigarettamárka között Spartára a kad mafd, amikor ez a cigaretta országos hiánycikknek számít. Mi az hogy hlányclkkl Hadd ne kerteljek, hiszen mindenki tudja, hogy két esztendeje tombol a spartami- zérla, és aranypénzért ts csak az kap, akt éber, aki a trafikSan igazi törzsvendégnek, nyájaskodó szavú, esetenként hízelgő szavú s a borravaló „folyósításában“ sem szűkmarkú vásárlónak bizonyul.

Persze ez még nem minden, ami a Spartával kapcsolatban elmond ható. En ugyan nem sokat tudok róla, mert másféle cigarettát szívok, s nem érnek közvetlenül a beszerzéssel fáró problémák. Azt viszont tudom, hogy számláim traftkos visszaél ezzel a helyzetiéi, konjuktúrát teremtenek, ami bizony nem kis anyagi hozamokkal Is jár. Elhiheti nekem az olvasó, hogy hazai dohányiparunk sokkal többet gyárt ebből a cigarettából, mint ahogy azt az ember az általános piachelyzet alapján gondolná. Bizonyára nem csak oz én ismerőseim között akadnak szépszerével olyan dohányosok, a- ktk egy-két korona felárat fizetnek egy-egy doboz Spaftdért a trafikban, s még így Is boldogok, hogy hozzáfutottak. Tíz doboz esemegművelt talajon terül el. A munka zömét gépek végzik. Ez a lépcsők előnye. Söregi különlegesség az is, hogy a 200 hektárnyi gyümölcs- és szőlőgazdaságban nincs csősz. Gyula bácsi jót mulatott csodálkozásomon.

— Nálunk a szüret egy hónapig is eltart, pedig van az úgy, hogy 100- -120 asszony is szüretel.

LÉPCSŐFOKOK

Az elnök, aki a szombatját az Cj Ifjúsággal töltötte, elégedetlen. Van itt még látnivaló, mondanivaló, csak idő nincs már.

— Sokszor rágjuk magunkat; ezt vagy azt jobban is lehetne csinálni, ebben vagy abban új ötletekre lenne szükség. Sokan azt mondják, túl igényesek vagyunk. De ez nem baj, törjük csak a lejünket, hiszen most már a vándorzászló is kötelez. Azt nem osztogatják semmiért, s azt később is meg kell szolgálni. Természetesen a falu kommunistáinak buzdító példája és okos segítsége nélkül semmire sem mennénk. Az ő tanításuk pedig azt mondja, hogy az e- redmények, a sikerek nem látványos cselekedetekből, hanem a hétköznapok szürke tégláiból állnak össze. Ml, fiatalok az elvégzett munka a- lapján értékeljük egymást, és nem keresünk mindenáron csomót a kákán. Most a visszatekintés tapasztalataiból építünk újabb lépcsőfokot magunknak. Egy év múlva már többet kérünk számon önmagunktól.

ZÄCSEK ERZSÉBET A szerző felvételei

MEZOGAZDASAGI GÉPSZERELŐK

kOl nem érvényesülnének a nagyüzemi állattenyésztésben alkalmazott bonyolult gépi berendezések mellett, tudniuk kell ezeket a gépeket kezelni, karbantartani, megjavítani. A tanulóknak meg kell Ismerniük a gazdasági állatfajtákat, állatbetegségeket, hogyan gyögyltanl vagy megelőzni őket. Megtanulnak elsősegélyt nyújtani, és tudják alkalmazni az a- lapvetö állatgyógyászati segédeszközöket.

A nagyüzemt állattenyésztésről, a műszaki berendezésekről, ezek hatékony kihasználásáról, a takarmáiiy előkészítéséről, raktározásáról, tar'S- sltásáról, a gépalkatrészekről szőlő tudnivalók mind a tanrendben szerepelnek Nem nélkülözhetik az elektrotechnikai Ismereteket sem. Munkájuk során kezelniük kell majd a szellőztető- és hűtőberendezéseket. A munkabiztonsági és higiéniai előírások birtokában pedig személyi épségüket óvják meg.

Ha mindezt megtanulták, közben el Is futott a négy év, és ők a zöld asztal elé járulhatnak, hogy érettségi és szakmunkásvizsgát tegyenek. Munkahelyükön az ötödik bérkategő- rla előírásai szerint jutalmazzák majd munkájukat, akik pedig kedvet éreznek a továbbtanuláshoz, főiskolára Is jelentkezhetnek.

Nővé Mesto nad Váhomban, Orav- sk7 Podzámokban és Mlchalovcén működik olyan mezőgazdasági szaktan- intézet, ahol érettségi vizsgával zárul a négyéves szakmunkástanulói viszony.

Endovft Szabó

lében ez ugye már tíz-húsz korona. tdefe lenne bizony ez ügyben valamilyen rendel teremteni! Ez persze sok mindenkin múlik. A fogyasztón, a termelőn, az ellenőrzésen. Nem lenne szabad, hogy a fogyasztó hízelegjen a pult fölött, miközben o pult alatt a tegnapi napilapba csomagolt Spartát a zse bébe dugják. Nem lenne szabad e- zért kezétcsókolomozni, hálapénzt adni. Persze a termelőnek ts van mit a szemére vetni, ha Igaz az, amit a Spartát szívók állítanak, hogy egyazon áron, egyazon né ven többféle minőségű cigarettát gyártanak. Ismétlem, nem szívok Spartát, nem saját tapasztalatból tudom, de százak és ezrek véleménye szerint a Sparta fajták bizony nem egyforma minőségűek. No és ugye az ellenőrzés. Jobban a körmére kéne nézni egy-két traflkos- nak ts, akik ezt az árufajtát ki zárólag a pult alatt tartják. Szigorúan büntetni, felelősségre von ni az efféle konjunktúra lovagokat, akik között egyébként sok a rendkívül leleményes ember, mert a- mlnt már említettem volt, régi újságokba csomagolva adják át a cigarettát a vevőnek, akitől természetesen az újság árát ts betnkasz- szálják. Szellemes, nemdebári?

Egyébként is, mi a fenének forszírozom én mindezt, amikor tra íikáruügyekben nem ts ez a legfontosabb és legaktuálisabb prob léma, hanem az, amit minden do hányas és nemdohányos olyan sokszor hall, olvas és magától is tud: a dohányzás egészségtelen, káros szenvedély. KESZELI FERENC

Érettségi a szaktaníntézetekben

Napjainkban nemegyszer elhangzik az a vélemény, hogy az élelmiszer stratégiai fontosságú mezőgazdasági termék, világokat lehel vele meg váltani. Noha túlzó ez a megállapi tás, valami Igaz van benne, ezt blzo nyíllá a statisztika Is. Az évi 2 százalékos népszaporulattal nem tart lépést a 0,2 százalékos élelmiszer-termelés Az emberiség egyharmada é- bezlk. a fele pedig rosszul táplált.

A CSKP KB oktöberl plénumán szintén naptrenden szerepelt az élelmezés kérdése, és célul tűzte mezögaz- gaságunknak, hogy minél hamarabb önellátőak legyünk mezőgazdasági tér mékekböl. A fenti tényeket figyelembe véve társadalmunk hasonló tele lőssággel gondoskodik a mezőgazda sági dolgozók szakmai fetkészítéséröl Is.

A technika betörése a mezőgazda Ságba, a gazdálkodás nagyfokú automatizálása magával hozta annak a fontosságát, bogy ezeket a műszaki berendezéseket hozzáértő szakemberek kezeljék, Iskolaügyünkre hárul a feladat, hogy Ilyen szakembereket képezzen korszerű mezőgazdaságunknak, Az érettségivel záruló négyéves szaktanlnfézetl Irányzat neve ,,mező- gazdasági gépszerelő“, de tekintettel a mezőgazdaság kiterjedt gépesítésére, két ágazatra oszlik. Az egyik a növénytermesztést, a másik az állat- tenyésztési ágazat Mindkettő közös célja, hogy mezőgazdaságunkba szakmájuk magaslatán állö Ifjú szakem berek kerüljenek

A növénytermesztést ágazatban a tanulók elsajátítják az Itt használatos gépek kezelését, karbantartását, javítását, tőképp a második generációba tartozókét. Minél alaposabban tisztában lesznek a növénytermeszté sí gépekkel, annál hatékonyabban, megbízhatóbban kihasználhatják

majd ezeket a mechanizmusokat. A mezőgazdasági együttműködést, összpontosítást, szakosítást szem előtt tartva ügy kell felkészíteni a tanulókat, hogy majd a gyakorlatban a korszerű Irányítás feltételei közepette alkalmasak legyenek az ésszerű munkára.

Tisztában kell lenniük a növény- termesztésben végbemenő btolőglal törvényszerűségekkel, az agrotechnika alapjaival, a mezőgazdasági kultúrákkal. A talaj minősége szerint tudniuk kell dönteni a megművelés hogyanjáról. Megismerik a nagyüzemi növénytermesztés technolőgláját, az Itt használt gépeket és hatékony kihasználásukat, A tanulók megismerik a növényi kártevők és betegségek elleni vegyszereket. Megtanulnak olvasni a műszaki rajzokböl, megismerik a gépalkatrészeket és mechanizmusokat, tudják majd kezelni, beállítani, karbantartani, megjavítani a mezőgazdasági gépeket, főképp a nagyobb teljesítményű traktorokat, a második nemzedékhez tartoző gépeket és még sok mindent.

Azok a fiúk és lányok, akiket In kább az állattenyésztésben használt gépek érdekelnek jobban, sok tantár gyat közösen tanulnak növénytsr- mesztö társaikkal. A tanulók ebben az ágazatban olyan Ismereteket, szokásokat sajátítanak el, amelyek nélNem ellentmondani, hanem kiegészíteni szeretném Pedúgyi Lajos kollégám Pulzus rovatunkban megjelent Milliók el- mű cikkét. Mert az az igazság, hogy napjainkban sokat beszélünk az okos gazdálkodás fontosságáról, a hulladékgyűjtésről és más efféle dolgokról, de még mindig alig teszünk valamit azért, hogy minél kevesebb erdőt, szenet, kőolajat, villanyenergtát használjunk fel.

Csak az üveget veszem példának.

Üvegeink egy részét — bár szabvány üvegek, idehaza gyártjuk és töltjük — ugyanabban az üzletben, ahol vásároltuk, már nem veszik vissza.

Vagy itt vannak az impo”- tált, főképp szocialista országokból behozott borok, pálinkák, szörpök palackjai. Ezek sem kellenek senkinek, pedig ugyanolyan alapanyagból készülnek, és ugyanolyan jól meg is lehetne őket tölteni, mint a

Nem

csak

milliókban

hazaiakat, ha mondjuk cserébe az egyik állam kereskedelme visszaszolgáltatná őket a másiknak. Üzleteinknek nincs rá idejük, energiájuk, hogy akárcsak a hazai gyártmányú üvegeket, ezeket Is visszaváltsák és rendeltetési helyükre továbbítsák. Azt mondják, a szállítás. tranzit... Nem tudok ezzel egyetérteni. Hazai gyártmányú üvegeink néha hosszabb u- tat tesznek meg rendeltetési helyükre, mintha a szomszéd Magyarországra, az NDK-ba vagy akár Lengyelországba u- taznának. Azt hiszem, ezen is el kellene gondolkodni, s ha már létezik Integráció, együttműködés, akkor még inkább nemzetközi együttműködés kellene hogy legyen.

Vegyük továbbá a hulladékgyűjtés módozatainak a kérdéseit és egyáltalán az emberek hozzáállását. Gyerekeink és tanítóink nagy Ugybuzgalommal Illeszkedtek a gyűjtök sorába, megannyi bosszúság én őket. Elnézem, néha hetekig, hónapokig, olykor fél éven át Is az iskolájuk előtt éktelenkedik az összegyűjtött ócskavas, hónapokon keresztül kerülgetik a folyosók, tantermek, kamrák mélyén az összegyűjtött papírt, rongyot. Nincs, aki megkönyörülne rajtuk, s készséggel elszállítaná.

Ami a leleményességet illeti, hallottam már róla sokat, sem éppen a prágaiak meg a prie- vidzalak találták fel. Es éppen ez a lényeg benne! Mások is élhetnek vele. Es amt ismét nem mellőzhető: nagy- és kisvárosainkban, ha ezt meg is a- karják valósítani, egyszerre e- lég nagy befektetést, jelentős anyagszükségletet, jó munka- szervezést Igényelne az ügy. V- gyanezt viszont kicsiben ts véghez lehetne vinni, például falukon, hivatalokban, üzemekben, iskolákban, óvodákban. Pár korona befektetésből, ai a- nyagmozgatók, takarítónők, Iskolaszolgák feladatkörén beiül. Nem kellene hozzá más, csak néhány kosár, kamra vagy pince, és országosan milliókaí takaríthatnánk meg. Sokkal többet, mint az alkalomszerű nekibuzdulásokkal.

Nem beszélve airOl, hogy így végre mindenütt rendszeresíthetnék a gyűjtési akciót.

Eddig évfordulók, versenyek adták az alkalmat. Mi lenne, ha végre hétköznapjaink eseményévé válna? Azt hiszem, nemcsak tonnákban, hektárokban vagy milliókban lenne ki- jejezhetö az eredmény, hanem erkölcsi, emberi haszon ts jócskán kerülne belőle. Sőt, jó érzés, emberi büszkeség. Tisztábbak, rendezettebbek lennének a városaink, szép áj lakónegyedeink. Mint a természet örök körforgásában a olz, úgy kellene, hogy vándoroljon vissza a papír, rongy, fém, üveg, de talán még a műanyag is a feldolgozó Iparba.

Németh István