Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1976-03-02 / 9. szám
A SZOVnO GAZDASÁGI [RÜE l!J TEKMDÜSZAK A kUenoedlk ötéves tervtől a stafétabotot étvette a tizedik. E fontos állomáson áthaladva a szovjet emberek gondolatban — szakás szertnt — visszatekintenek a megtett útra, értékelik az elért eredményeket, elgondolkoznak további teendőiken, a terveken, a- melyeket megvalósítva hazájuk magasabb szintre emelkedik a fejlődésben. A szovjet nép rendkívül nagy figyelemmel tanulmányozza az SZKP-nak a tizedik ötéves tervidőszakra kidolgozott gazdasági és szociális programját. Ez a dokumentum — a Központi Bizottság Irányelvtervezete a . XXV. pártkongresszus számúra, amely A szovjet népgazdaság fejlesztésének fő Irányai az 1976—80-as évekre címmel Jelent meg —. ű- Jabb fényes bizonyítéka a párt és a nép egységének, és kifejezi a nép legfőbb érdekelt, kijelöli a következő öt év konkrét feladatait. A kommunista építés újabb szakaszának kllndulúpontja a kilencedik ötéves terv volt. Ennett eredményelt értékelve Leonyld Brezsnyev kijelentette; „Nagyot léptünk előre. Elmondhatjuk, hogy a társadalmi termelés abszolút növekedésének nagyságát tekintve a kilencedik ötéves tervidőszak hazánk történelmének leg- CJ TÁVLATOK Jobb ötéves tervidőszaka volt.“ A Szovjetunió még erősebb, még gazdagabb lett, a szovjet emberek Jobban élnek, és mint korábban, most is aggodalom nélkül tekintenek a Jövőbe, holnapjuk elé: a Szovjetunióban felépült fejlett szocialista társadalom Ismét bebizonyította a munkanélküUsögtől, a válságoktól és az inflációs megrázkódtatásoktól mentes szocialista gazdaság, a tervgazdálkodás előnyeit és lehetőségeit. Egy ország gazdaságának fejlődése a nemzeti Jövedelem növekedésével Jellemezhető legátfogób- ban. A Szovjetunióban a kilencedik ötéves tervidőszak során 28 százalékkal, abszolút értékben kifejezve 78 milliárd rubellel e- melkedett a nemzeti Jövedelem. Az Ipari termelés 43 százalékkal nőtt. Gyors ütemben fejlődtek a technikai haladás szempontjából fontos ágazatok: a gépipar, az e- nergetlka, a vegyipar és a petrolkémia. Az öt esztendőből háromban rendkívül kedvezőtlen volt az 1- dójárás, a súlyos aszály nagy nehézségeket okozott a mezőgazdaságban. Ennek ellenére az előző öt évhez képest 13 százalékkal e- melkedett az évi átlagtermés. A nemzeti Jövedelemnek mintegy négyötödét az életszínvonal emelkedésére fordították, s ennek eredményeként átfogó szociális és kulturális programot sikerült teljesíteni. A kilencedik ötéves tervidőszakban a szovjet állam 1,7-szer annyit fordított az életszínvonal emelését szolgáló újabb intézkedésekre, mint az előző ötéves tervidőszakban. Mely adatok és tendenciák érdemelnek leginkább figyelmet az SZKP Központi Bizottságának a X. ötéves tervet körvonalazó tervezetéből? A Szovjetunió nemzeti Jövedelme 24—28 százalékkal emelkedik. .Az Ipari termelés 35—39 százalékkal nő, ezen belül a termelőeszközök gyártása 38—42, a fogyasztási cikkeké pedig 30—32 százalékkal. Az ÚJ szakasz megköveteli, hogy az Ipar Intenzív fejlesztése szervesen összekapcsolódjék a mezőgazdaság szakadatlan fellendítésével. A mezőgazdaságban az a ló feladat, hogy a Jobb élelmiszer -ellátás, az ipar nyersanyagszükségletének Jobb kielégítése, to vábbá a szükséges állami tartalékok megteremtése érdekében biztosítani kell a termelés növekedését és stabilitását, fokozni kell a földművelés és az állattenyésztés hatékonyságát. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére, gépek beszerzésére, valamint falusi lakásépítésre, kulturális építkezésekre és kommu nálls beruházásokra a X. ötéves terv több mint 170 milliárd rubelt Irányoz elő, csaknem annyit, mint a megelőző két ötéves terv együttvéve. A tervezet a IX. ötéves tervhez képest a mezőgazdasági termelés évi átlagosi 1 14—17 százalékos növekedésével számol, eszerint az évi gabonatermelést az előző tervidőszak 180 millió tonnájáról átlagosan 215—220 millió tonnára, a hústermelést Ivágősúlyban) évi átlagban 15—15,8 millió tonnára keli emelni. Az SZKP Központi Bizottsága a kongresszusi Irányelvtervezetben rámutat: ,,A X. ötéves terv fö feladata, hogy továbbra Is következetesen megvalósuljon a kommunista párt Irányvonala: a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése a társadalmi tér melés dinamikus és arányos fejlesztése, hatékonyságának növelése, a tudományos-technikai haladás g^eggyorsltása, a munkatermelékenység növelés, a munka minőségének általános, a népgazdaság minden ágára kiterjedő Javítása alapján.“ A X. ötéves tervidőszakban — a minőség és a hatékonyság tervidőszakában — éppúgy, mint korábban Is, növekedni fog az egy főre Jutó reáljövedelem; 20—22 százalékos növekedést Irányoztak elő. A munkások és az alkalmazottak átlagkeresete 16—18, a kolhoztagok Jövedelemé 24—27 százalékkal emelkedik, éspedig úgy, hogy nem változik sem az alapvető élelmiszerek és főbb fogyasztási cikkek állami kiskereskedelmi ára, sem pedig a lakbér, a kommunális és más szolgáltatások dija. A társadalmi fogyasztási alapokból fedezett juttatások és kedvezmények 28—30 százalékkal növekszenek. Emelik a minimális öregségi nyugdíj összegét, emelik a nem termelő ágazatok közepesen fizetett kategóriáiban dolgozók keresetét. A dolgozó nők segélyt kapnak gyermekük gondozására annak egyéves koráig. A korábbihoz hasonlóan folytatódik a nagyméretű lakásépítkezés, az ötéves tervidőszak végére további több mint 50 millió ember lakáskörülményei Javulnak. Átfogó programot dolgoztak ki az egészségügyi ellátás tökéletesítésére és a környezet- védelemre. E feladatok sikeres teljesítése fokozza a Szovjetunió gazdasági erejét, még szilárdabbá teszi a szocialista vllágközösséget, és lényegesen hozzájárul a béke és a társadalmi haladás ügyéhez. Az emberiségnek békés fejlődést ígérő enyhülés, a szocialista közös- ség országainak a világpolitikára gyakorolt növekvő befolyása b- gyanls — mint ezt világszerte mind többen elismerik — nagymértékben a Szovjetunió gazdasági és társadalmi eredményeitől lüggS hogy egy kézenfekvő példával Illusztráljuk, mit Jelent számunkra a Szovjetunióval való gazdasági együttműködés; pillanatnyilag a Szovjetunióból kapjuk iparunk nyersanyagszükségletének kétharmad részét. Szót érdemel az Is, hogy kedvező áron. A világpiacon uralkodó rohamos áremelkedés nem vagy csak elenyészően befolyásolja a kapott nyersanyagok árát. S ugyanez érvényes a Szovjetunió ős a többi szocialista ország gazdasági kapcsolatában Is. A cfmkép a szocialista országok közös vállalkozásán, az orenburgl gázvezeték építésén készQIt (Folytatás az előző oldalról) tőségek és a behozatali Igények egyeztetése. Ezzel szemben a kétoldalú tervkoordináció keretében a partnei- országok terveinek átfogó összehangolását valósítják meg. .A sokoldalú és a kétoldalú tervkoordináció között szoros kölcsönhatási érvényesül. A kétoldalú tervkoordináció során figyelembe veszik a sokoldalú tervkoordináció valamennyi eredményét, és azokat a problémákat, amelyek túlmutatnak a kétoldalú tervkoordináció lehetőségein, gyakran sokoldalúan oldják meg. A tervek összehangolásán ala- pnlú nemzetközi együttműködés maga is állandóan fejlődik. Egészen a hatvanas évek közepéig a tervkoordináció keretében még u- ralkodú szerepe volt a tervekhez kapcsolódó külkereskedelmi ti pnsú egyeztetéseknek, amelyek fö célja az egyes országokban fennálló hiányok és szűk keresztmetszetek megszüntetése volt. Ugyancsak jellemző erre az időszakra, hogy a koordináció szinte kizárólag kétoldalú alapon folyt. A hatvanas évek közepétől kezdve alapvetően az országok belső fejlődési szükségletei által kiváltott új követelményeknek megfelelően növekedett a sokoldalú koordináció jelentősége, és nagyobb figyelmet forditottak a a kétoldalú tervkoordinációban is népgazdaságok közötti tartós termelési kapcsolatoknak. Ebben az időszakban Indult meg határozottabban a KGST-országok között az úgynevezett integrálódási folyamat. Ennek az a lényege, hogy a különböző KGST-országok gazdaságának egyes területei fokerato san összefonódnak egymással. Az integrációs folyamatok kibontakozása és moggyorsitásuk szükségességének feu .murésc vezette a KGST-ország ik pártjait és kormányait, amikor a KGST XXlIf. ülésszakán, 1989 áprilisában elhatározták. hogy ki kell dolgozni a szocialista gazdasági integráció programját. A program kidolgozása két évet veti igénybe, és a KGST 1971 júliusában Bukarestben tartott XXV. ülésszakán hagyták jóvá. A dokumentum hivatalosan ,,Az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocht- lista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó Knmplez Program“ címet viseli. A KOMPLEX PROGRAM alapjaim Az integráció alapvető követelményét a Komplex Program a következőképpen fogalmazza meg: ,,A KGST-tagállamok abból indni- nak ki, hogy gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési rendszerük a szocialista építés általános törvényszerűségein és a szocialista gazdaságirányítás a- lapelvén, a tervkoordinációnak, mint az együttműködés alapvető módszerének az áru- és pénzkapcsolatok szélesebb körű felhasználásával történő szerves összekapcsolásán nyugszik." A program rOvidebb és hosszabb távra is meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket az együttműködés fű területein meg kell oldani, és újabb jelentős lépés a KGST-országok gazdasági együttműködésének elmélyítése útján. Az 1978- -80-ra szóló népgazdasági terveket már a Komplex Programban meghatározott feladatok és követelmények figyelembe vételével koordinálták. Ennek megfelelően a napjainkban folyó tervkoordináció egyre inkább a belső fejlesztési elképzelések szilárd megalapozásának és egyben az integráció típusú külgazdasági kapcsolatok kialakításának eszközévé válik. A tervkoordináció során az összes KGST-ország olyan komplex együttműködési megoldásokra törekszik, amelyek felölelik a termelés, a tudomány és a technika legfontosabb, az egyes országok fejlesztésében meghatározó szerepet játszó területeit. A KGST-tagországok döntően kétoldalú alapon elvégezték az országok kölcsönös árnszállitásai- nak egyeztetését, és ez képezi a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások alapját. A munka fontos eredményének tekinthető, hogy ma már az áruszállitások lényeges hányada nem sorolható az egyszerű, hagyományos értelemben vett kereskedelmi cseréhez, hanem alapjai a termelési együttműködésben elfogadott közös akciók. Ezeket a termelési e- gyütlműködéssel kapcsolatos kér déseket, különösen ami a tagországok gazdasági fejlődését hosz- szabb távon Is befolyásoló ágazatokat Illeti, részben sokoldalú tervkoordináció során dolgozták ki. Gondoljunk csak az olyan nagyszabású vállalkozásokra, mint az orenburgi földgázvezeték, az nszty-iliral cellulózkombinát. a kijembajevi azbesztkomblnál vaev a vastartalmú nyersanyagokat és ferroötvözeteket gyártó kapacitások felépitése a Szavjcluulú terii létén. AZT MONDJAK ORENBURG A KGST-tagországok gazdasági együttműködése az Orenburg gázuezeiék építésén a szocialista gazdasági integráció ecdig' legnagyobb, a tüzelőanyag- és energiaellátás szempontjából óriási jelentőségű akciója. A gigantikus, 2570 kilométer hossiü földgázvezeték építkezésein a Szovjetunión kívül részt vesz Magyarország, Bulgária, Lengyelország, az NDK és' hazánk; Románia pedig a gáztisztító-berendezések beruházásához járul hozzá. A próbaüzemelés megkezdésének időpontját 1973 végére tűzték ki. Az említett országok a gázvezeték üzembe helyezésétől kezdődően húsz évig a megállapodott mennyiségen felül még évi 2,8 milliárd köbméter földgázt kapnak a Szcvjetunlótól. Ha azt mondják Orenburg, nemigen hozzuk kapcsolatba a SZlSZ-szel, pedig ott, az Grál alján, 3000 kilométerre hazánktól ifjúsági szervezet működik, és tegyük hozzá nem is akárhogyan. Az uráli sztyeppétől a Szovjetunió európai határáig húzódó földgázvezeték csehszlovák szakaszán száz meg száz ijlü munkásunk dolgozik. Volgográdban, a „főhadiszállásukon" plakát hirdeti, hogy a termálfürdő minden szerdán vacsora után tart nyitva számukra, ezért reggel ne felejtsenek el fürdőruhát és törülközőt is tenni a táskájukba. A fürdőbe autóbusszal utaznak. Ugye, nehéz ennek a csábításnak ellenállni? Mert fiataljaink, a gázvezeték építői is szórakoznak, pihennek, sportolnak. A Volga-parti napsütötte homok felveszi a versenyt a tengerparttal. Híre a ml fiataljainkhoz is elfutott. Még tavaly, az év kellős közepén, közvetlen a dinnyeszüret utál csehszlovák talajgyalu jelent meg a dinnyefdldeken, maga előtt tolta az elszáradt indákat, s ezzel pontot tett egy korszak után, hogy Antlpovka és sok más helység lakóinak az életében új fejezetet nyisson, amelyben megszokott fogalom lesz az európai tranzit földgázvezeték. VLastlmil BureSSel, a főépítésvezető helyettesével emlékezünk vissza a kezdetekre, megelevenednek szemünk előtt az elmúlt hónapok eseményei. A csehszlovák részvételről szóló egyezség megkötésétől a- lig telt el fél év, és az építők élete gyökeresen megváltozott. Több mint hétszáz ember dolgos kezére van itt szükség, a jövőben pedig még több, kétezer embert várnak ide. Eddig elkészültek az építők ideiglenes szálláshelyeivel. A Brnói Magasépítő Vállalat dolgozói örülnek, hogy a legfontosabbat maguk mögött tudhatják, mert télen itt a végtelen sztyeppén barátságtalan és kegyetlen jeges szél fúj, behatol a speciális védőöltözék és -szemüveg alá is. Néha havat hord magával, legtöbbször azonban sztyeppel homokot. A gázvezeték azonban nem válogat, legyen az sztyeppe, utat kíván magának. Azok, akik Idejöttek, tudták mi vár rájuk, ttt nincs helye o nyavalygásnak, a kényeskék egyhamar szednék a sűtorjáFlataljainknak jól megy a munka, az építkezés eredményei őket is dicsérik. Pártunk XV. és az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére kötelezettségeket vállaltak. A tél beállta előtt kitettek magukért: feltételeket teremtettek ahhoz, hogy a mínusz 20-25 fokos hidegben is fennakadás nélkül dolgozhassanak. Tavasszal újabb csehszlovák csoportok érkeznek. Ok már a kész városkákba vagy munkásszálló-központokba költözhetnek. Az Ostrava! Magasépítő Vátlálat dolgozói készítették ezt a pompás, hatalmas épületet, ahol most a törzskor székel. Ma már könnyű róla beszélni, de~az alapoktól egészen a tetőig hihetetlenül rövid idő alatt, hat héten belül élkészültek, jóllehet Volgográdban és általában a Szovjetunióban mindenhol rendkívül gyors ütemben építenek, a helybéliek mégis érdeklődéssel és elismeréssel figyelték munkásainkat. Ha a kitűnő szervezéshez a munkakedv ts társul, ilyen csodák is születhetnek, de a hogyan sem volt számukra közömbös. Hiszen ez az épület a központja azoknak a csehszlovák építőknek, akik több száz kilométeren szétszóródva dolgoznak és öt szálláshelyen laknak. Az idő közben repül, egyszer csak azt tudatosítjuk, hogy eltelt a két év, s az öt kompresszorállomást át kell adni rendeltetésének. Mindegyik egy-egy önálló „gyár", beleszámítva a lakásokat és a többi szolgáltatást is, hogy a gázvezeték-berendezés szovjet kezelői minden szükségeset metgaláljanak. Es épp itt, mélyen sztyeppéién mutatkozik meg, mit jelent az emberek, az építők számára az olyan társadalmi szervezet, mint a SZISZ vagy a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség. Az egyik vacsora után meghívtuk közénk a oiUanyszerelők csoportját, hogy ők mondják el, hogyan is élnek. A sarokban tévékészülék, a szobákban kellemes meleg, rádió, magnó... A kívülállók azt gondolhatnák, nemigen hiányozna nekik az Ifjúsági szervezet, ők mégis megalakították, mindjárt a kezdet kezdetén s most örülnek neki. „Otthon talán nem nélkülöznénk ennyire — mondják, ahogy abban a pillanatban érzik de itt egyre jobban tudatosítjuk a SZISZ szükségességét. jelentősége pedig napról napra nő. Ha idén az építkezés teljes iramban megindul, alapszervezeteinknek megsokasodnak gondjai: az Ifjúsági csoportokat kell patronálniuk, szocialista munkaversenyeket szervezni, és még egész sor feladat megoldása vár rájuk. így élnek, dolgoznak fiataljaink a KGST-tagországok egyik legjelentősebb közös müvén: az Orenburg nemzetközi földgázvezetéken, nekik ts köszönhetjük, hogy hazánk nem szenved majd hiányt földgázban, ebben a fejlett ipari országok számá- 'a egyre becsesebb energiaforrásban. iíéíjtílí*-: •‘»táv / . AZ. ORENBUR6I X ^ k A PU \ V MUJ s ST»i
