Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-24 / 8. szám

K;.j

OOi

szovjet kororigozók előtt

EmburI mentalitásuakból fakad, bogy sikertelenségek esetén a kiséi'ójelenségek hatalmába kerülünk, és nem győzzük eléggé sokszor isme telni azt a bizonyos Önámító szócskát, hogy: lia. Annak ellenére is tesszük ezt, hogy tudjuk, mindez csak felszín, amely mit sem változtat a lényegen. Vigasztalódni azonban szabad . . .

Ha 2:0-ás vezetésnél kihasználjuk kattüs emberelőnyünket, ha Ebermann góllal fejezi be „szólóját“, ha 3:2-es vDzetüsünknéi nem állítja ki túl szí gorúan a svéd játékvezető E. Novákot. ha Puuzar két. méterről Tretyak háló' )ába üti a korongot . ..

Szinte a végtelenségig sorakoztathatnánk egymás után a vigasztaló szócskát, de ez semmit sem változtatna a valóságon, a Szovjetunió jégkorong-válogatottja 4:3-ra legyózíe Innsbruckban Csehszlovákia csapatát, és 14 vi- lágbojnuki címe móllá megszcrexte ö- tödlk olimpiai elsőségét is.

Az ..aranyos“ csehszlovák reményekből tehát csak ..ezüstűs“ valóság maradt. Persze az olinipiai ezüstérem önmagában óriási siker lenne, ha . . . (Már megint a „ha“!) Ha nem tudnánk hogy az ulóbbi esztendőkben tu lajdunkóppen csak e két válogatott között dől el az ulsö.ség kérdése a vi lágvcrsenyeken. Es örök másodiknak lenni egy kicsit bosszantó dolog.

Ha 16! emlékezünk már a 50-as esztendők végén soka* * törte a fejét a Knstl:a Pitr.--; hogyan lehetne legyőzni a legyőzhetetlen szovjet válogatottat.

Emlékezzünk csak: azokban az időkben a „szborna“ egy kapott gólra gólokkal válaszolt, és hiába mondták akkor erre a korongozásra, hogy robot- játék, hogy kiszámítható, áttekintbetü; mégis elháríthatatlan volt, mint egy elemi csapát. Az ellenfél jól tudta.

MtlSWh

Jéxkm’ iii^.jzöink után ,a slugrö |aros lav lialcai' szerepelt a legjobban; kö zépséncon csajt liajszállal szorult a ne gyedlk helyre.- ;

T

öbb mini föl éve már, hogy dübörgő tapsviharral véget ért a .strahovt szimfónia, az ország felszabadulásának 30. év fordulójára rendezett ünnepségek legszebbike, az 1975. évi sparta- klád. Csodálatos valami volt. Zsúfolt nézőtér előtt tornázott ezer meg ezer fiatal, söl az idősebbek ,fs a gyepre kéredzkedtek. Ott voltak közöttük a Dunafská Streda-l / dunaszerdahelyt I járás lányai,

minek kell következnie, és mégsem tehetett semmit; oiyan gyors és pontos vnit az összjáték.

Tehát ez ellen a játék ellen igyekeztek kigondolni valamit az edzők. Cs mit tehet egy íisszjátékban és képességekben gyengébb, egyéniségekben szürkébb csapat? Taktikázik. Es még egyszer taktikázik! Előbb volt a tor cseking. de nem nagyon vált be. mert ebhez ériási erőnlétre volt szükség, A csehszlovák csnnat ú) edzői. K. Gutes f. Staráí az aktív, agresszív, kon cenírált védekezésre énítik a válnga- inti. taktikáját. A cél; mindenáron szétverni a játékot, mindenáron kizökkenteni ritmusábél a heindulé szovjet gépezetet, és adott pillanatban ..ki-, ugratni a nyniat a bnkorbál“. Amolyan ..antihoki“ ez.

Ezzel a taktikával többször legvöz (tik már a gyengébb napni kifogó ..szhornát“. de ez inkább a körUlmc nyék szerencsés alakulásának volt az eredménye, mint sem a két csapat'játéktudás közötti kíiinnbség kiegventt Indésének így a szovjet korongozók továbbra is a világ legiobbjal marad tak. Pedig egyáltalán nem könnvü a helyzeliik. mert mintha a játék fejlődése is ..összReskiidöft" volna ellenük. A kanadai és az enrépai jégkorong konfrontáclftja a sok pozltfviim meMett magával hozta a túlzott kaménvségRf is. Keménységet. ametvre ráfogtuk, hogy agresszív fnrcseking.

És kénzeliUk el, a szovjet koronen- zök még ebben a könyörtelen húsdarálóban is játszani igyekeznek a hokit. Offenzív felfngásbani Hát nem éppen leányálom kombinálni rakétagyor- saság közepette, amikor az ellenfél — jobban, mint bármikor — fog, lök, szurkai a hokibottal, palánkot tör, és nemcsak a korongot birtokló játékost gyötri könyörtelenai, hanem a támadáshoz felzárkózókat is „meg-megcsik- landozza". A játékvezetők a legtöbb e- setben csak csendesen szemlélik a nem éppen barátságos jeleneteket.

Mi Is történt az olimpiai jégkorong- torna döntő mérkőzésén? Izgalmas, i- degtépö és drámai mérkőzést láthattunk, amely inkább nagy küzdelmet, mintsem látványos játékot hozott. Szinte minden méter jégért óriási harc folyt a pályán.

Válogatottunk taktikája világos volt: oagy-nagy lelkesedéssel és koncentrálással a védelemben ellensúlyozni a szovjet korongozók Indásbeli fölényét, kiforrott csapatjátékát. Korongnzéink nem sokat „teketóriáztak“ a védelemben,^ könyörtelonül osztogatták a ..cso- inagbkat“ és egy pillanatra sem hagyták magukat kiprovokálni meggondo lattan eiientámadásokra, nehogy ké sőbb rés támadjon a védelemben, le hetöséget adva így a „szbornának'* a gúlszerzésre.

Kulagin edző tudatában volt annak, hogy csapatának védelme eléggé se- baziiető (a mérkőzés ezt százszázalékosan igazolta islj, mindent a tárna dásra tett fel. Éppen ellenkező ..elö- jellel“ küldte pályára együttesét, mint ahogyan azt a tavalyi vllágbajnnksá gon lelte, ahol aktív védekezésből kiindulva verte meg a ..szborna“ váló gátoltunkat. A szovjet korongozök min den tevékenysége a jégen bizonyos rend.szernek volt alárendelve, és min den egyén igyekezeti azt be is tarln- ni. 2;0 és 3;2 után sem rezignáltak, mintha éreztek volna: nem veszfthelik el az olimpiai bajnoki címet. Habár nagyon közei álltak ebhez.

Sok-sok fordulőpontja volt, illetve lehetett volna a mérkőzésnek. Végeredményben azonban az döntött, hogy a kitartöan támadó „szborna“ koron- gozől többször kerültek Holeéek kapuja elé, mint játékosáink Tretyak közelébe. és nem is egyszer hosszú másodpercekre beszoritották csapatunkat. Snrsdöntönek bizonyult az is, hogy a szovjet válogatott egyszer kihasználta emberelőnyét. De hál ehhez is játék tudásra volt szükség.

Mindent egybevetve; annak elleném, hogy a szovjet, válogatott nem India megismételni az elmúlt esztendők nagy játékát, jobb volt ellenfelénél. Már csak azért Is, mert játszani Igye kezeit a hokit, a tiiiíősboli. fölény az 0 oldalán volt, fgy megérdemelten lelt újra olimpiai bajnok. .

Végezetül egy megjegyzés, amely Iá- lan neip ü^olyan Í^eíctelen. űlyáiiam a c»hszlSNlIfts«sá|j^f/_ípljjst)®«iW^

Pou^ar [fehér mezben) nagy helyzete a csehszlovák-szüvjet iégkurungmárközé- sen: ,két méterről sem uiclta Tretyak ná

Hálójába küldeiii a korongot.,

‘ h i ‘-i

szúró tiidósitásokat: a taktika, a fe gyelebi, a győzelem utáni liallatiau vágy, az akarat, a lankadatlan küzdő képesség csúcsa . . . Igen, ez minden kit magával ragadott és ezért mindgn dicséret megilleti a fiúkat. De hol ma radt a játék megemlítése?

Úgy tűnik, minden eszközzel le a- karjuk győzni a szovjet válogatottat, csak éppen játéktudással nem. Hogy nem vagyunk olyan jők? Hogy minő sági különbség van a ország kit- roiigozása között? Igen. van. Ezt kellene megszüntetni. De nem taktikával. kUzdőképességgel. a győzelem utáni vággyal, hanem minőségi, jobb mun kávall Az egyesületekben, az ifi és

kiilyökcsapatoknál katl kőmulyan venni a munkál. Talán nálpnk nincsenek olyan feltételek, iníiil a Szovjettinió- han? Nincs annyi teiietség? Nincsenek jé szakemberek? Válásért nincs Is szükség. Csak munkára.

Válogatottunk a körülmények tza- rencsés ialálkozása folytán agyszer- -kétszer legyőzheli a ..szbaraát“, klnb- csapiataink számára is reremhat néhanapján egy kis babér a szovjet együttesek elleni meccsen, tje általsban kalapot kell emetnUnk a Szovjetnnié ko- rongozúi előtt. Ok a legjobbak, pedig bol voltak hász-agynéhány évvel ezelőtt , ..

TOMI VINCE

len munkatársát, Törők ROzsit szólítja az emelvényre, 0 is kitüntetést kap.

— Az elsőtől kezdve mindegyt ken részt vettem — mondja Török Rözsika.

Amikor az 1960, évi spartakiádra készültek, csak néhány jahodnai íeperjesi) lány volt esélyes arra,- hogy felkerül Prágába, az országos spartakiádra. javában folyt a készülődés, olafozottan ment máf

Id hangulatban

.■áiik órán út esis/.<illák a gyakorlatokat a tornalerombcu

' A szerző felvetőié

fiai is. Nem hoztak, szégyent ok-, tatáikra, nagyszerűen tornáztak.

A spartakiád azonban nem fe- feződött be a strahovt stadion pompás szimfóniálával. A spartakiád rendezősége azzal az óhajjal búcsúzott az oktatók, gyakorlato- zók hadától, hogy folytassák a megkezdett munk'át. A minap Nyá rí István, az SZLKP Dunajská Stre- da-t járási bizottságának titkára meghitt ünnepségen értékelte a járási testnevelési dolgozók mun- káfát a spartakiád előkészítésében és a rendezvény alatt; majd azoknak, akik a legjobb munkát végez-, tők a testnevelési mozgalom nagy eseményének sikeréért, kitüntetést,. oklevelet nyúitott át.

XXX

Horváth István, a CSSZTSZ járási bizottságának tttkám közvet- '

a gyakorlat, amikor Török Rózsi ezzel érkezett a pályára:

— No, lányok, örömhírt hozok, mind a tízen jöhettek Prágába, járásunkból összesen 64 gyakorlatozó utazik a fővárosba.

Török Rózsi tanította be velük a gyakorlatot.

Sok ilyen példát sorolhatnánk fel. Fáradságot nem Ismerő, lelkes oktatók működtek az egész járásban. Ezzel a járással soha nem volt gondja a spartakiád réMezöi- nek. Az 1975. évi spartakiád ‘előtt megbetegedett Török Rózsi.' - Még ióformdn fel sem épült, már be is kapcsolódott a munkába. " pedig voltak fó helyettesei, de őt csak nem hagyta nyugton a szervezési munka. Ezért az' áldozatkészségé ért kapta a kitüntetést, a Cseh ■szlovák testnevelés fejlesztésében

tett érdemeiért^ a nyilvános élls- ' mérés, II. fokozatával tíleíték.

— Ilyet még,n^m kaptam,-., mutatja körinyéé megfjatottsággal, de egy kis büszkeséggel az érmet és az .oklevelet. y , j ‘ i

A III. joko-ia-h kiosztásakor, két női dolgozót, Poksíaller Annát és ' Baloghné Lély Magdát is ott láttuk a sorban. Megérdemelték az 1975. évi spartakiád érdemrendjét, , fáradságot és Áldozatot' nem saj-. ndlvá buzgólködtak a tömegsport fejlesztésében és a spartakiád szervezésében. Baloghné Lély Magda 27 lányt vitt fel Prágába a serdülő lányok gyakorlatára.

— Szívesen csináltam, mert láttam, hogy a lányok szorgalmasak, igyekvők, fegyelmezettek ...

Nagyszerűen végezték a gyakorlatot. Talán a kiválasztás volt a legnehezebb feladat, a jók közül a legjobbakat. Baloghné is minden spartakiádon részt vett, az elsőn mint gyakorlatozó,- a többin rriár

• mint oktató. ' ’

— .Meddig még, Magda? — kérdem tőle. ' ■' >

— Ameddig megy —'válaszolja nevetve. '

Most majd egy másik szakaszon kezdi el a munkát.

— Van egy kislányom, a négyéves Virág, ezért elvállaltam, hogy ■ megszervezem és irányítom majd

a szülök és gyermekek mozgalmat.

A spartakiádon nálunk 64 szülő és gyermek-vett részt, és mert az óvodákban most is nagy az érdeklődés,: megbeszéltem a tanfelü- . gyelőnövel, hogy termet szerzünk, és megkezdjük, -illetve folytatjuk ' a gyakorlatozást..

Hát-ezért kapták ezek a lelkes asszonyok, lányok . a kitüntetéseket. A kitüntetett sportolók- között ■ is találunk lányokat -szép szám -. ban. Remekül labdáznak a lányok ebben a járásban, a kézilabdázás ban. országos bajnokságot is nyertek már. így azján nem csoda, hogy Angyal Piroska. a nők csoportjában a járás legjobb sportoló- ja', a serdülő 'lányok csoportjában pedig'' klubtársa, Krgjesovtes Mária.-A nyárasdi kézilabdázó lányok- m'ár hagyományosan minden év ben helyet kérnek és kapnak a járás legjobb sportolóinak sorában, és a kollektívák versenyében a férfiakat ts megelőzve s^rezte meg az első helyezést a nyárasdi kézüabdacsapat. . —os

1975 LEGJOBBJA

B.ÍLINT LÄSZLÖ tizennyolc éve a Fprencváfo,sl>an

könnyű — mondja. — Hiszen a mér- .Tiőzésék kőiben', sokszor' íjége-s légkörben valakire rászólni, hogy mit esiiiáljon, rossz liatást válthat ki. Hzérl ez heni megy másként, csuk .segítő szándékkal. Sokan emlékeznek Criiyffra. aki a Vasas elleni kupamérkőzésen fáradhatatlanul i- gyekezelt társait nyiigtalni. Jó példáját nyújtotta a Csapatkapitány teendőinek.

CSAK I,.USZAr

Azt már csak szerényen említi, hogy A mérkőzések -előtt nem idege«, de egy örávál. amikor az ölu>- 'zőben együtt vannak, versenyjáza van. S ha ilyenkor fiatalobb játékostársai megkérdezik, tanácsot kérnek tőle, igyekszik a legnyugodtabbnak látszani, Pedig nemcsak önmagáért. hanem értük is szurkol.

Első bemutatkozása a válogatói!- ban vereséggel kezdődött: ü:2 az .NSZK csapatától, a Népstadionban. S az újoncnak , éppen Müllert kellett . őriznie.

— . -Vkkor nem sikerült kikapcsolnom a játékból — emlékezik —. de később ■ külföldi , túrákon i* többszőr játsznU-am ellene, szakvezetőim szerint jobban.

■V premiw után még 33 alkalommal öltötte, fel a válogatott me/t, s így közeli .szemlélője mindannak, ami a magyar labdarúgásban jelenleg történik.

— .A korszerű játékban egyre inkább elmosódnak a posztok, gyakorlatilag a csatár védő. — Szerintem a játékosok elé állított mai követelményekkel. ha azok normális élMmód- dal párosulnak, el lehel érni megfelelő edzettséget, s ez jó alap a lo- v^ábbképzéshez. Számomra különösen fontos, hogy sikerüljön a válogaioU VB-selejVezője. mert utolsó lehetíise- gem ^yszer részt venni világbajnokságon. EmelleU természteseu nagyon szeretném, ba hét év titán újra bajnok lenne a Ferencváros.

: FTC-1>1.0N'A’

S mivel a Fercncvávoslioz kanva- rpdtunk vissza a beszélgetésben, elmondja, hogy a zöld-fohérek előnye a többiekkel szembena játékosok szeretik a klubot, s akík máshonnan jöllek, azokba is átiv ódik a szinck iránti lelkesedés. No és még esy. a mai fiatal együttes legtöbb jáléko- -a az rrC-bcn kezdett, a kölyökcsa- pallói jutott az első vonalig.

Mint minden sportentbemek. Bálint T.ászlónak szintén vannak idc:sl- jai. tervei, clképzc.léseli- .-\ labdarn- sők közül Bceke.nbatier az általa legnagyobbra tarloti játékos, szerinte utolérhetetlen a könnyed, elegáns játéka.

Bálint Lász.ló civilben műszaki í’igyintéző. s a‘z egyelem harmadéves levelező halhr.itőjá-rötcsztendős kislánya-van.

— Még nem srondolok a visszavonulásra, úay érzem, rann érkeztem el a csúc-ra. szeretnék a jövőben «okkal jóbVian jálszani. s a válog.i- tottban c-akúgy. mint a Fradiban, több- győztes mérkő-z.és részesének lenni. .

• « .\f. J.

Közelebbi ismeretségiiuk évekkel ezelőtt a v'álogatott egyik vesztes mérkőzése utáni hangulatban kezdődött. Bálint László, aki az 1975-üj év legjobb labdarúgója címet kapta a szövetségtől, akkor ugyancsak nekikeseredetten mondta:

— .Ameddig csak akarunk, de a győzelem kivívásához nincs elegendő erőnk, nem lehetünk egy súlycsoportban az ellenfelekkel. Addig pedig hiába minden. beszéd. ^

EBENYE A l-ELKESEIJES

■A '28' éves sportember valóban nein -a ■ «zavak omlR're, azt tartja, hogy többel érnek a tettek, mint a ■legszebben fogalmazott nyilatkozatok. S hogy ez mennyire igaz, azt bizonyítja, hogy edzésen, klubmér- közésen vagy a válogatott találkozó-. kön mindig tudá.sa legjavát igyekszik nyújtani. l.egnagyobb erénye, ahogyan a Ferencvárosban hangsúlyozzák: tud lelkesedni a győzelemért. ■ Fiz volt az a jellemzője már akkor is. amikor.i szülei tízévesen, elvitték az egyesület kölyök toborzójá- • ha. 'S a szakemberek észrevették, iitennyire beleveti magát a gyerek játékba.. Később végigjárta az FTF valamennyi csapatál. a in ig ■ 1967-ben eljutott odáig.- hogy a bajnokságot nyert első csapathoz került — mini lartjilék. Figy évvel később az ellá- vozpítt Szűcs helyéi, a beállósposz- Int ■ foglalta el.'aztán Páncsics állg.a- zplásával a középfedczc>t félelössér- teljes feladatkörét bízta rá Dalnoki edző.

Attól kezdve nemcsak hogy a csapat- tengelyébe került, bánéin az e cyüllos kulc.sjátékosává vált. .A régi társak elkerültek mellőle, « mint rangidős, csapatkapitánnyá íépotl elő.

, -«• Megtisztelő . a .feladat, s nem is