Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-24 / 8. szám

KÖSZÖNTJÜK AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSÁT Ap ám [.-eningrád niatl esett el. Kmlékszem. hogy a gyíí/elem napján« amikor Moszkva íö- lött tűzijáték fényei villoglak, niejinyirc zo­kogott anyáin. A katonák lassacskán hazatér­tek kifakuit giiunasztyorkájukhan. 9 én min­dent megnéztem, vártain a csodát, hogy apám haz«itér. ., Az évek mólnak, a fájdalom elcsitul. Äm ticm feledhetjük. Iiogy e harminc év alatt hányszor éllük ál a vihar feszüli légkörét, hány véres fellobbanási, imperialislaagrc.sz- szióh a reakció és joliboldali erők hány me­rényletét érte meg n világ. A háború, a rablás és az erőszak megsziín- tctcse — ez a mi törekvésünk, ez Vlagyimir Iljics Ivenin végakarata. F.zt megőrizve, fej- le..S7tve. a mai kor feltételéhez igazítva fogad­ta el az SZKP XXW . kongresszusa a konkrét lépések komplex" programját, amely a világ politikai atmoszférájának gyökeres megfavitá- sában való aktív együttműködésre épül. Egy ilyen progiam elfogadásához — ame­lyet a megvalósítás során spontán mórion hé- keprogramnak kezdtek hívni — szilárd bázis­ra. alapos és mély fundamentumra volt .szűk ség S ez a bázis a lenini időkből származó ii yomány. az a meggyőződés. Iiogy a szocia- uis és a béke elválaszthatatlan fogalmak, a nagy tapasztalat, ^imclyel az államok kö­ti együttműködés megteremtése és fojleszfé- során szereztünk, amely még a liideghábo- legridcgehl) éveiben is a békés egymás mel- . élés elvére épült. De a legfontosabb az. ;y a szocializmus megerősödött, egyénei­vé vált a haladás és a demokrácia erőinek Olíva. A Szovjetunió és a leslvérí szocialista '>r- ágok a gazdaság, a kiillórn. a hons’édelcm jleszlé.sének élvonalába kerültek, egységesen s következetfisen cselekednek. A békeprogra- not. amely n szovjet emberek meggyőződéséi és óhaját fogalmazta meg. a testvéri pártok és országok magukévá tették, s ez a szocia­lista közösség közös platformjává vált. Elfo­gadták a nemzeti felszabadító mozgalmak p- TŐíf a kapitalista államok társadalmának szé­les körei. Mindez együtt vezet a sikerhez, ez teszi Icbelővé a békés hajózást a nomzetközj politika vizein. Akik Xyngalon mindenféle ,,kétségeket“ és „feltételeket“ emlegetnek a feszültség enyhülé­sének folyamatával kapcsolatban, azt mondják, az enyhülés a szocialista országoknak kedvez. A béke pri^ram a népek pri^ramja Egyszer egy nyugatnémet újságíró azt mondta nekem: ..Önök a békés egymás mellett élés híveinek vallják magukat. De kommunista do- litikájiik mindig ts az osztálvharc alapján állt.“ igen. a mi politikánk mindig az osztály­harc. az iotemacionalista kötelezettségek irán­ti hűség alapján állt. „Nem vagyunk pacifist«ák -- mondta L. I. Bre.zsnyev. — Egyáltalán nem pártoljuk a bármi áron való békét, az országokon belül folyó szociális és politikai folyamatok befa­gyasztását.“ Hűen inlernacionalista kötelezettsé.géhez. a Szovjetunió a függetlenségük és társadalmi fej­lődésük kivívásáért harcoló népek pártján áll. Az utóbbi években erkölcsi és anyagi támoga­tásunk/ jelentős szerepet játszott abban, hogy Banglades, Bissaii-Guinca, Dél-Vietnam. Kam­bodzsa. I.«ios7., Mozambik népei elnyerték sza- }>adságukaL Segítjük Portugália, (^hile, Spa- nyolorsz^. .Angola, Zimbabwe, Namíbia haza­fiait. Harcolunk az igazságos és tartós közcl- -keleti békéért, az arab népek tÖr%TJtye9 jogai­ért. A szovjet külpolitikának két „címzettje“ van: a népek ós a kormányok. A feszültség enyhülési folyamatának fejlődése a világon nenicsak a különböző t«Arsadalmi berendezésíí országok vezetőinek találkozóiból, ..történelmi FIelsinki“-ből és államközi megállapodásokból, gyakorlati ogyüttműködésből áll. hanem a tár­sadalom széles rélogeinek részvételéből a béke- harcban, a társadalom azokra a po!itiku»ííkra és kormányokra gyakorolt nyomásából, akik Földünk békés jövőjét veszélyeztetik. .A Szovjetunió és a baráti államok konstnik- lív külpolitikai kezdeniényezé.se kimcrílbetel- len. A napirenden levő kérdések: a leszerelés, az ój tömegpusztító fegyverrendszerek kidol- srozásának és gyártásának tilalma, a nukleáris fegyverekkel való kísérletezés teljes és általá­nos belillá^áról szóló szerződés — ezek a mi javaslataink. A leszerelésért vívott harc aktivi­zálódását a Szovjetunió úgy tekinti, mint a békeprogram megvalósításának egyik fontos i- rányát. az SZKP XXV. kongresszusa előtt álló feladatok egyik Összetevőjét. A történelem mozdonya — így nevezte Marx a szocialista forradalmat — új sebességre kap­csol. VlagNámir GERASZIMOy, a Pravda tudósítója HELYREIGAZÍTÁS Az előző számunkban az őlörlik oMa- lan megjelent Szerepét az élet írta címij cikkünkbe sajnálatos módon hiba csú­szott. -A harmadik kérdés utáni' félelét harmadik mondata így hangzik helye­sen: A második világháború ufolsó nap­jaiban nagyapámat mint ellenállót a pankráci fegyház nyaktilóján kivégez­ték. Olvasóink szíves elnézését kérjük. Az elmúlt években — akárcsak az űrha­jósok városa, Csillagváros — a szibériai tudományos központ, Akagyemgorodok is fogalommá vált a világon. Novoszíbirszktől 25 kilométerre, az ún. Obi-tenger partján, a tajga közepén épült fel a világ egyik leg­nagyobb tudományos . központja, Akagyem­gorodok — Akadémiaváros, Azután történt, hogy a Szovjetunió minisztertanácsa 1957. május 18-án határozatot hozott arról, hogy Szibériában létre kell hozni a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai rész­legét Átlagéletkor: 34 év „Város az erdőben“ — így is nevezik A- kagyemgorodokot, az 50 ezer lakosú tele­pülést A tudományos intézetek, a lakóhá­zak, mozik, éttermek csak néhány méterre fekszenek a nyír- és fenyöerdőktöl. Az ut­cákat mindenhol erdő övezi, illetve helye­sebben szólva az erdőben vannak a széles utcák. A város valóban a tudományt szol­gálja. A nyugodt, gyönyörű környezet ideá­lis a tudományos munka számára. Aka­gyemgorodok lakóinak több mint a fele tu­dományos dolgozó, a lakosság átlagéletko­ra mindössze 34 év. Többek között matema­tikai, automatizálási, közgazdasági és ipar- szervezési, kémiai intézet működik a vá­rosban. Itt található a világhírű Katalízis Intézet is, amelyhez hasonló mindössze há­rom van a világon. A város számítóközpontja meteorológiai, geofizikai, magfizikai, közgazdasági, kémiai, szociológiai és más számításokkal foglalko­zik. A kutatómunkát segíti a világ egyik legnagyobb és leggazdagabb szakkönyvtára Is. Az agyközpont magas színvonalát jel­lemzi, hogy a tudósok között több mint 100 akadémikus vagy akadémiai ievelezötag. 200 tudományok doktora és 2000 kandidá­tus dolgozik A tudósvárosban tevékenyke­dik Szoboljev akadémikus, Trofimuk akadé­mikus, a szibériai olajmezök felfedezője, az egyetem rektora, Beljajev akadémikus a vi­lág egyik legkiválóbb magfizikusa. Az akagyemgofodokl tudományos kom­plexum az elmélet és a gyakorlat egysége, hiszen az intézetekben elméleti és gyakor­lati kutatás kísérletezés is folyik. Manapság, araikor Szibéria a világ gaz­daság! érdeklődésének homlokterébe került, különösen nagy jelentőségük van a szibériai tudományos központban folyó kutatások­nak. Ez a kontinensnyi terület, amelyen Európa 33 országa „kényelmesen“ elférne, roppant gazdag természeti , kincsekben, SZIBÉRIA KINCSEI Itt van a világ földgáz- és szénkészleté­nek a fele. Ismert kőolajkészletének a 25 -zázaléka. A szibériai föld rendkívül gaz­U ­_____________________ dag Iában, ércben, aranyban, gyémántban, néni beszélve a hatalmas vízlenergia-kész- letről. A nyugati világot sújtó energiavál­ság arra készteti többek között az Egye­sült Államokat, Japánt, és néhány nyugai- -európal országot, hogy a jövőben Szibériá­ból elégítse kt energiaigényének jelentős hányadát. Ezzel egyidejűleg a Szovjetunió megkü­lönböztetett figyelmet fordít Szibéria foko­zott iparosítására. A túlzsúfolt európai te­rületről mind több ipar költözik át a nyers­anyagokban és energiában gazdag Szibériá­ba. Óriási ütemben fejlődik ez az Uraitól keletre eső terület. Akagyemgorodok és a tudományos alköz­pontok létrehozásával sikerült a természet! gazdaság és a tudomány ötvözetét megal­kotni Szibériában. Az intézetekben, vala­mint az azokon kívül folyó kutatások jól szolgálják a terület továbbfejlesztését. A Geológiai Intézet például a természeti gaz­erdőkön kívül felüdülést. Az Ob folyón ha­talmas vízi erőmüvet létesítettek, és ennek 200 kilométer hosszú és 15 kilométer széles tárolómedencéjét hívják a helybeliek ten­gernek. A városban pezsgő kulturális élet folyik. A Tudósok Házában opera és szín­ház működik. a., látogatók, többézres kép­gyűjteményben • gyönyörködbetnek, és No- vosziblrszk, Szibéria kulturális központja is csak egy ugrásra van. Élénk élet folyik a külföldi baráti társaságok helyi részlegei­ben is. Érdemes megemlíteni az egészséges kör­nyezet fontos tényezőjét, a kristálytiszta le­vegőt. Akadémiaváros tervezésekor elhatá­rozták, hogy semmi olyan berendezést nem építenek, amely szennyezhetné a tiszta, é- les szibériai levegőt. Csak vlllanyfűtést en­gedélyeztek, és. az egész városban nincs gáz- vagy egyéb fűtés. A szükséges elektro­mos áfamot a város mellett épült vízi erő­mű szolgáltatja. Az intézetekben nagy In­tenzitással folynak a környezetvédelmi ku­tatások. lég- és vízszűrő eljárások és beren­dezések kidolgozása. A Szovjetunióban az elmúlt évek során, a környezet védelmére hozott intézkedések végrehajtásához szük­séges technológiák jó részét Itt dolgozták ki. daság feltárásával foglalkozik többek kö­zött, de alig akad olyan tudományos Inté­zet. amely közvetlenül vagy közvetve ne kapcsolná munkáját Szibéria „felfedezésé­hez“. A KÖRNYEZET ÉS VÉDELME A tudósváros elméleti és gyakorlati kuta­tóintézetei a népgazdaság szolgálatában áll­nak, és igyekeznek olyan módszereket ki­dolgozni, amelyekkel a ma vagy a holnap technikája a legrövidebb időn belül a ter­melés részévé válik, A város lakóinak egyébként az Ideális környezet nagyszerű kikapcsolódást bizto­sít Nyaranta az „Obi-tenger“ nyújt a hűs Akagyemgorodok — akárcsak a tudo­mány, amelynek bölcsője — szüntelenül fejlődik. Folyamatosan bővítik .az intézete­ket, a kísérletekhez a mindenkori legmo­dernebb berendezéseket használják. Az e- gyes tudományágak itt nem „élnek magá nyos életet“, hanem szervesen kapcsolód­nak egymáshoz, mintegy kiegészítik egy­más eredményeit. A tudóscsapatok olyan komplex kutatási programokon dolgoznak, amelyek legtöbb esetben az intézetek több ségének munkát adnak. Akagyemgorodok teljes egészében a tudo­mány szolgálatában áll. Aligha találnánk még egy ilyen várost a világon. /pn/ A CIA DOSSZIÉ II. Fény derült a vizsgálat során a Lumum- ba-ügyre Is. A „vállalkozás“ 1930. augusz­tus 18-án kezdődött, a Nemzetbiztonsági Ta­nács egyik ülésén, amelyen Elsenhower nagy aggodalmának adott kifejezést a fölött a rokonszenv fölött, amelyet az afrikai ve­zető a Szovjetunió Irányában táplált. Az el­nök szavaira már egyetlen tanú sem em­lékszik ugyan, de arra Igen. hogy ha kife­jezetten nem fedték is föl szándékait, de félreérthetetlenül ktérzödött belőlük, hogy Lumumba földi pályafutásának végére pon­tot kell tenni. S a CIA akkori Igazgatőja, Allen Dulles másnap már mozgásba Is he­lyezte a maga gépezetét. „Lnmumba eitá- volftását magas köreinkben sürgős és min­dent megelőző célkitűzésnek tekintik“ — szélt a slfflrozott távirat, amelyet DuHcs a CIA leopoldvIIIe-l megbízottjának küldött. Egy tanú pedig elmondta, hogy a CIA egyik vegyészeti szakértője, Joseph Schneider a hadsereg Fort Detrlck-1 gvögyszerészetl köz­pontjában keresett mérget ,,egy afrikai ve­zető eltávolítására“ Schneider minden to­vábbi nélkül rátalált a maga vegyszerére, de a terv ezűttal sem valósult meg, hanem akárcsak Trujillo és Dlem esetében, akiket szintén a CIA ..tett el az útböl“, váratlan események jöttek közbe, ezek azonban u- gyanahhoz az eredményhez vezettek, mint amelyet a CIA kfvánt elérni; Lumumba po­litikai ellenfeleinek kezébe került, még mi­előtt az ellene Irányuló USA-akcIó lebo­nyolódhatott volna, s ezek az ellenfelei vé­geztek vele barbár módon. A Church-bl- zottság jegyzőkönyvei szerint a mérget a Kongó folyóba dobták. Mint már jeleztük, a San Domlngől Köz­társaság egykori elnöke. Trujillo, és a korrupt dél-vietnami vezető, Dlem halála Is a CIA müve volt, és ez most a szená­tusi vizsgálat folyamán Is bebizonyosodott. Ami ezekben az eseményekben az egysze­rű amerikai polgár számára a' legmegdöb­bentőbb, az az, hogy a különféle gengszte­rek által végrehajtani tervezett akciók öt­letei egytől egyik amerikai kormányhiva­talokban születtek meg, s a CIA soha nem a saját szakállára cselekedett, hanem min­dig Igen magas helyekről érkezett hozzá­juk az utasítás vagy éppen a parancs. E magas helyekről érkezett parancsoknak a- zonban semmi Írásos nyomuk, így aztán az Ilyen vizsgálatok során a republikánusok a demokratákra, a demokraták pedig a re­publikánusokra tolhatják a legfőbb felelős­séget aszerint, hogy az adott Időpontban, milyen elnöke volt az országnak. De hová Is lyukadhatott k) az effajta pti- tltfkal vttp vagy csatározás, hiszen sem a republikánus . Elsenhower, sem a demokra­ta Kennedy nem írt. alá semmiféle kompro­mittáló parancsot? És akkor, amikor külön­böző tanúvallomásokban már arról esik szó, hogy X. Y. — magas vagy legmagasabb ve­zető — szájából hangzottak el olyan meg-- állapítások, amelyekből más államok po­litikai vezetőinek ,,-likvidálására“ következ­tethetett bárki Is, akkor már mindenféle vizsgálat csak föltevésekbe torkollhat. Dlem meggyilkolásával kapcsolatban sok lohn F. Kennedyt kompromittáló dokumen­tum került eló, de ezek szerint sem adott az elnök parancsot erre, csupán „egyetér­tett“ a saigonl puccsisták elképzeléseivel. A Nelson Rockefeller alelnök által vere­tett bizottság, amely márciusban kezdte munkáját és júniusban fejezte be, megka­pott egy jelentést a Nemzetbiztonsági Ta­nács egyik üléséről, amelyen McNamara (hadügyminiszter), Robert Kennedy (Igaz­ságügy-miniszter), Dean Rusk (külügymi­niszter), McCone (CIA-lgazgató) és Bundy (Kennedy elnök személyes tanácsadója} vett részt, és amelyen szóba került Fldel Castro meggyilkolásának lehetősége. Egy másik, u- gyancsak a Rockefeller-btzottság kezébe ke­rült dokumentumon pedig ott van már McNamara aláírása Is. amelyen parancsot ad a kubai vezető meggyilkolásával kap­csolatos tervek kidolgozására. A terveket Landsdale tábornok kezdte ki­dolgozni, aki szerint a kubai megbízatás valóra váltására személyesen az Igazság Ogy-mtnlszter adta neki — a hadügyminisz­ter már említett írásos parancsa után — még az utasítást. Egy harmadik dokumen­tum, egy Edgár Hoover által Robert Ken­nedy számára készített memorandum pe­dig arról tanúskodik, hogy az FBI akkori igazgatója közölte Igazságügy-miniszteré­vel: általa Ismert gengszterek készülnek a CIA megblzásáböl Fldel Castro meggyilko­lására. Mikor azonban ez a dokumentum napvilágot látott, Robert Kennedy két régi munkatársa, aki eddig csöndben figyelte a RockefeUer-blzottság munkáját, gyorsan oda- állt a képernyő elé. és kijelentette, hogy az Igazságügy-miniszter ugyan birtokában volt bizonyos „Információknak“ a Castro- •tervet Illetően, de ahogy tudomására jutott, hogy az akelő a végrehajtás stádiuma felé közeledik, azonnal parancsot adott ■ annak leállítására . . . Ha az ember figyelemmel kíséri a CIA különböző akclőlt, 1947-63 alapftásátöl kezd­ve egészen máig, rá kell jönnie, hogy szá­mos kisebb vállalkozásba fogott saját sza­kállára (nyilván, nem tárgyalta meg ma­gas vagy legmagasabb helyeken külföldi politikusok beszervezését néhány jelentő­sebb pénzügyi befektetést, néhány „alapo­san kibélelt“ borítékjának rendeltetését sth., stb.), de kiderül az Is hogy a va­lóban fontos vállalkozásait (égy-egy kor­mány ,,destablllzác!6|át“. egy-égv külföldi politikai vezető ,,eltávolítását“ stb.) volta­képpen mindig megtárgyalta közvetlenül vagy a Nemzetbiztonsági Tanács közbejötté­vel a Fehér Házzal, Csak hogy a legfris­sebb példákból említsünk kapásból kettőt; bizottsági jegyzőkönyvek tanúsítják, hogy Kissinger adta ki az utasítást Allende „el­távolítására“ és Makarlosz megbuktatására U.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents