Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-24 / 8. szám

A kelet-nyugati kapcsolatok fejleszté­sét elősegítő cseraényekiől számolha­tunk be. Helsinki szellemében fontos ál­lomása Iciiet a fejlődésnek az európai szocialista és kapitalista országok gaz­dasági szervezeteinek, a KGST-nck cs a Közös Piacnak a megállapodása, a- mellyel összefüggésben a szocialista in­tegráció tagállamait képviselő Gexhard AVeiss. .íz i\DK miniszterelnök-helyettes, a KGST végrehajtó bizottságának elnö­ke egyezménytervezetet nyújtott át az EGK elnöké>el. Gaston Thornnal foly­tatott l«xeini)urg! niegbe^szcléscn. A KGST javasolja, hogy a megállapodás­ról való érdemi oszmecserél mihaniu- rábh tartsák meg. A javaslat egyik leg­fontosabb pontja az. hogy a két fél a legnagyobb kedvezmény elve alapján minden tőle telhetőt tegyen meg a KGST és az EGK tagjai közötti keres­kedelem kiszélesílé-séérl. A tervezel ja­vasolja, hogy a KGST és az EGK az európai biztonságról és í-gyültműködés- TŐl ?zóló záróközlemény szellemében tartson fenn gyakorlati kapcsolatokat abból a célból, hogy megjavítsák a kc- reskpdcle.m feltételeit, fejlesszék a köl­csönösen előnyös kapcsolatokat a szab- s'ányosítá«. a természetvédelem és a sta­tisztika problémái terén. A KGST részéről kifejezték azt a készséget, hogy kölcsönösen tanulmá­nyozzák a gazdasági együttműködés i- dőszerö kérdéseit, létesítsenek informá­ciócserét a két szervezet tevékenységé­ről. Az áhnhinos megállapodás ennek megfelelően magában foglalja azt a le- hclő'iégel, bogy a KGST tagállamai és az E(ÍK s/orvczetei közölt kél- és löbb- oldalú m«‘gáUapodásokal hozzanak lét­re, és hasonló megállapodásokat létesít­senek a két szervezet megfelelő gazda­sági szervei közöli. A két gaz<lasági szersezet lij jellegű kapcsolata előrelépést jelentene az eU' r(»pai együttműködés rm’gvalósítása út­ján — hangoztatta a K(;ST tilkíirságá- nak a luxemburgi fárgyaUsok kapcsán kiadott nyilatkozata. A moszkvai Tz- vesztyija közli FagyejesTiek. a KGST titkárának a cikkét, amely rámutat ar­ra. hogy n KGSl-hez tartozó államok gazdaságának növekedési üteme jelen­tősen túlszárnyalta az elönill öt évben minden más államcsoporlét. Továl)b mé- Ivült ebben az időszakban a nemzet­közi szocialista munkamegosztás é.s egy­re tökéletesebb lesz az integ:rác!Ós rend­szer irányítása. Hazánk is aktívan részt vesz a kelet- nyugati kapcsolatok fejlcNZtésében. Már a múlt szánninkban Is jelezlük, az oszt- trák kancellár csehszlovákiai látogatá­sának jelentőséget. Kre.isky prágai láto­gatása alatt tárgyalt íaibomlr Stroiigal miniszterelnökkel, és fogadta őt köztár­saságunk elnöke. Giisláv' Hu.sák is. Csehszlovákia őszinlén kívánja az Auszt­riával megjavult viszony larlósságál. a jó szomszíVli kapcsolatokat. A múltban bűvös kapcsolatok megcnyhülését-. a csehszlovák külpolitika, az osztrák veze­tők realitások iránti érzéke, valamint a helsinki konferencia eredményei lelték lehetővé. A tárgyalások eredményeként ( mindkét fél leszögezte, hogy a meglé­vő problémákat is pozitív szellenilie« oldják meg. Felújította munkáját Genfben az ENSZ leszerelési bizottsága. Eiinek »» szervnek a tanácskozásait kommentálva a moszkvai Pravda több fontos megál­lapodás lehetőségére utal. így kiemeli az ENSZ-közgynlés ülésszakán is jóváha­gyott szovjet jav’aslalol a tömegpusztító fegyverek új fajtái kidolgozásának és előállításának betiltásáról, a fennészeli környezet katonai céllal történő káros befolyásolását tiltó nn*gállapodástervczet szovjet javaslatáról. A szocialista orszá­gok 1972-ben belerjesztcll indítványa a vegyi fegyvenA* betiltásáról és megsem­misítéséről. A k()rnyc/.etvédelcm és a ve­gyi fegyverek ügyéJien létrejöttek a meg­állapodás tető alá hozásának feltételei, a már körvonalazott szovjet-amerikai szót értés alapján. B. M. A járási konferenciák a XV. kongresszus előkészületének jegyében AZ IFJÚSÁGHOZ VALÓ VISZONY A JÖVŐHÖZ VAlö VISZONY Az ország 126 járásában é.s vá­rosi körzetében az elmúlt napok­ban folytak le a járási pártkoufe- renciák. E konfercinciák igen fontos láiicszemci a CSKP XV. kongresszu­sa előkészületeinek. A járási konfe­renciák tanácskozásait a közvéle­mény nagy figyelemmel kísérte. Tel­jes egészében bebizonyosodott, bogy az ország minden járásílban sikere­se teljesítették a XIV. kongresz- s/us haláro/.alait. hogy a kommunis­ták a párt politikájának szellemében liultak hatni a dolgozók gondolkodá­sára és cselekedeteire, lendülctér«*. politikai és munkaaktivítására. Bizo­nyítéka ennek a sok ezer önkéntes műszak és sok millió koronás érté­kű kötelezettségvállalások, amelyeket a dolgozók, párttagok és párton kí­vMiliek a járási konferenciák tiszte­letére teljesítettek. Igen nagy visszhangra talált a CSKP KB főtitkárának, Gustav lío- sák elvtársnak a beszéde, amelyet a prágai IX. körzet konferenciáján mondott cl. Beszé<!ének egyik igen fontos részét az ifjiiság problémái­nak szentelte. Hadd idézzük ez! a részt Husák elvtárs beszédéből: „Fontos az, hogy sikerült meg- n>érnünk, illetve azt mondaniun: új­ból megnyernünk az ifjúság óriá>i többségét a s/xjcialistn társadalom­nak. a szocialista gouíhdkodásnak és párlnnknak. Különféle álpróféliik nálunk niég néhány évvel ezelőtt í> azzal ijesztgettek, hogy ezzel az if­júsággal senki semmire nem képes. Nagyot tévedtek! Az ifjúság egNTc aktívabb és job­ban felkészült összetevője társadal­munknak. mint amilyenek mi vol­tunk fiatal éveinkben. EgsTc na- gsobb mértékben j.lrulnak hozzá a termelés féjlesztéschez. egyre na­gyobb munkál végeznek az iskolák­ban. a társadalmi szervezetekben és magában a pártban is. Xein véletle­nül fordítottunk oly nagy gondot a (]SKP új tagjainak a felvétele so­rán arra. hogy fiatal embereket nyer­jünk meg. A párt lag'iágl alapja egy kissé elörege<lel!. csökkent munkás- magvának a hányada. Ezért anél­kül. hogy meggátoltuk volna mások belépését, a fő figyelmet a párt miin- ká**- és paraszimugváiiak inogcrősílé- sére fordílotluk. és arra. hogy a párt vérkeringésébe fiatal vér kerül­Eretts^i a szaktanintézetekben Le\-elet kaptái? Biionyára mesö- rültél neki, s közben eszedbe se ju­tott, hogy íróján kívül hány e,mbcr érdeme még ez az öröm. Egész sor névtelen egyén kezén ment keresz­tül, míg hozzád eljutott. Hasonlóan van ez a többi postai küldemények­kel ás szolgáltatásokkal: a pénz- ás csomagszállitmányokkal, az újságok­kal, a táviratokkal és telefonliivások- kal. Vajon hol és hogyan készülnek MI ^'k.\értekezijí;t ] A SZISZ bratislavai II. körzeti ! bizottságához 2.28 alapszervezet ' tartozik, összesen 16 400 taggal, j Az. alapsztirvezetek aktivitásának i fokozására a körzeti bizottság há- ! romnapos taiiíolyamot rendezett i az elnökök számára. tanfolyamon előadást tartol- l.ik az elnököknek a Csehszlos'ák Kfimsz,omol megalapitásánii. a párt vezető sze.repéről és a CSKP XV. kongresszusának előkészüle­teiről. Megvitatták továbbá a po­litikai »ktatá.ssal összefüggő kér- dcsekel. Szénási Béla POSTAI ALKAL.MAZOTTAK fel foglalkozásukra a jövendő pos­tások, divatosabb nevükön postai- és Uivbeszélő-közponli alkalmazottak? .V posta kötelékeiben dolgozni fe­lelősségteljes munka, estik öiitiid.i- tos, a szocialista társadalmi rendet tisztelő, becsületes egyének alkalm.-i- sak rá. E követelmények természe­tessé teszik, hogy a felkészítés is sokoldalú, következetes legyen. Az érettségivel záruló ntigy év ta­nulmányi idő alatt a fiatalok a szak­mai ismeretek mellé általános mű­veltséget is szereznek, elsajátítják az emberek közti kapcsolatok lényeges elemeit. A pénzosztályon megtannlják a pénzkezelés Összes leendőit, kezdve a felvételtől az átutaláson keresztül e- gészen a kézbesítésig, a szállítóleve­lek vezetését, a bevételek és kiadá­sok pénztári kimutatásáig. A távbeszélő-központban a tanulók megismeirkednek a telefon- és távíró- szolgádat minden fortélyával, de nem nélkülözhetik az egyes országok föld­rajzi-gazdasági vonatkozású adatait sem. és az. általános gazdasági is­meretekre is nagy szükségük lesz. .A gépírás, az. iratkezelés úgyszintén nem lehet számukra ismeretlen. 'J'ikrtában kell lenniük a távközlő berendezések hálózatának fejlődésé­vel, jelenével és jövőjével. •Amit a psáchológia ttidomáiiyából elsajátítanak, nagy hasznát veszik munkájuk során, mert léplon-nyo- inon emberekkel kerülnek kapcso­latba. a pszicliológiai ismerotek bir­tokában azonban öntudatosan viszo- rismlnak majd munkájukhoz. Am az. elméleti tudás csak akkor válik iga­zi értékké, ha a gyakorlatban is kamatoztatni tudják. Ezt a célt szol­gálják a szakmai gyakorlatok. A fentiekből is kitűnik, hogy a tanulókra nagy munka vár. De ép­pen ez az igényesség a biztosítéka annak, hogy az életbe kikerülve o- daadással, tudásuk legjavát nyújtva végzik majd feladatukat. Mivel a ta- milmánjd idő négy év, nem fenye­geti őket a tiilterhelés vesz.élye, a tananyag arányosan van szétosztva. Ebben a sz,.afcmábaii is szigoni elő­írások szabályozzák, milyen munkát végezhetnek a tanulók, de ezt is csak szgdtmai gyakorlat vezzttöjénck állandó felügyelete alatt.-A szakmunkástanuló-viszony meg­kötésének fontos követelménye a jó egészégi állapot, mozg.isszerveik. fő­leg a felső végtagok kifogástalan mű­ködése. Csak olyan fiúk és lányok jelentkezzenek, akiknek kiváló a lá­tása. hallása, nem szzínvednek bőr-. Ii-gz-oszervi- és központi idegrendsze­ri betegségben. Milyen munkakörökben helyez­kedhetnek el a végzősök? Lehetnek postafőriökök, a postai hírlapszolgá­lat főnökei, távirászot. önálló pos­tai alkalmazottak, ügykezelők, pos­taigazgatósági távírászok. Tapasztalatból tudjuk, hogy akad­nak ambiciózus, még több tudásra vágyó fiatalok. A postának szüksé­ge van főiskolíit ségzett szakembe­rekre is. Alivel a négyéves szaktan- intézetben szerzett végzettség egyen­lő értékű a középiskolai érettségivel, a végzősök főiskolára is jelentkez­hetnek. Szlovákiában a kerületi közpon­tokban, Bratislavában. Banská Bysl- ricán és Kosioén várja a posta szak- t.'mintózete az érdeklődők jclentke- ziisét. r.udovit Szabó jön. A CSKP XIV. kongresszusa óta több mint ,200 ÜOO új tag é« tagje­lölt lépett be a pártba, közülük mintegy 00 százalék fiatal és fiata­labb ember. Ez az ifjú nemzedék raérhetelle- uül pozitív mozgá.sáróI tanúskodik. Xekünk. idííscbheknek helyet kell adnunk nekik a munkahelyen, a po­litikai é.s n köz.életben, hogy heta- ruiljanak, hogy egyre töbh ismere­tet és hulást szerezzenek, mint a mi nemzedékünk, mert bonyolultahl) feltételek között fognak dolgozni. De- ugyanakkor a fiataloktól nagyobb felelősségtudatot ‘kell megkövetel­nünk. mert a jogok sohasem járnak kötelességek nélkül.** Husák elvtárs szavai meggyőzően hizonyítják. milyen követ,kezetesen hajtja végn> a párt az 1ÍI7.2 júliusi Kli-határoziitokhan lefektetett elve­ket. A CSKP ifjúságpolitikájának fő elve ugyanis az,, hoery az ifjúsághoz \ aló viszons- a jös'őhöz S’aló viszony. Eszerint, amilyen elméleti és gya­korlati tudást nyújtunk a fi.atal nemzedéknek az. önálló munkához, úgy fogják a jövőben megoldani a társadalom kérdéseit. VILLAMINTERJÜ A DIÄK- IGAZOLVAXYOKRÖL Az utóbbi időben több olva­sónk is azzal a kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy közöl­jük, hol szerezhetnek bélyeget a Xemzctköz.i Diákszövetség igazol­ványába. amely kedvezményes u- lazAsra jogosít néhány idegen or­szágban. .A kérdésre Alena Doho- sovától. a CKM bratislavai kiren­deltségének dolgozójálél kértünk választ. — \ hélyege.t a CKM vala­mennyi kirendeltségén beszerez­hetik az érdeklődők. • Milyen feltételek mellett? — Az érdeklődők igazolják, hogy Vi-^lamfjlyik főiskola vagy e- gyetem hallgatói. Elég, ha felmu­tatják az, indexet. • Mibe kerül a bélyeg? Maga a bélyeg 10 koronába kerül, az új igazolvány kiállítá­sáért 5 koronát számítunk fel. t • Mire s/olgál a NDSZ iga/id- ványa? —- Az ig.azolvány tulajdonosai kedvezményesen utazhatnak vas­úton valamennyi szoi’ialisla or­szágban, S jóformán az egész vi­lágon ked vezniériyben rész.esül- nek a kulturális fellépéseken, niú- zeumokhan slb. V, P. wamammmmmmmmm WEf9 k€m. Voltam-e bálban, megyek-e bál­ba? — kérdezik tőlem mostanában sokan, sőt: még szárnos vidéki te­lefont is kapok, amelyben arra kérnek, szerezzek bálbelépőt, nem számít, milyen áron, nekik sokat megér. Hümmögve csóválom a fe­jemet, mert farsangok sok éves sorozata folyamán se tudták meg­tanulni, hogy fegybeszerzöként tel jesen megbízhatatlan vagyok, ez bizonyítható. Egyszer valaki, kéretlenül, mint holmi rejtegetett kincset, úgy du­gott a zsebembe egy báljegyet, az­tán mar csak a csillogó tömegben sikerült ráébrednem, hogy ott va­gyok, ahol nem is akarok lenni, de ha már ott vagyok, mondom, körülnézek, s igy esett, hogy bete­kintettem a pohár fenekére, na meg a bálozás mélyebb rétegeibe is. Akkori megdnapttásatmat — lé­vén most mámormentes hangulat­ban — mellőzöm. Annyit minden­esetre töredelmesen be keli valla­nom, hogy nem szeretek bálba Jár­ni, s még inkább nem szeretem, amikor a szíves érdeklődők szá­mon kérik tőlem e magánjellegű „hóbort" indokait, s ha netán ma­gyarázattal van kedvem szolgálni, akkor úgy vélik, a jólneveltség legalapvetőbb szabályait sértem meg azzal, hogy nem megyek bál­ba. Hogy mire használom fel az így megtakarított időt? Egyebek mellett: álmodozom. Mondjuk a társas- és társasági élet jobb, hétköznapibb, természetesebb, tar­talmasabb formáiról, valamilyen testhezállóbb, korszerűbb időtöl­tésről. Közben azon is el kell töp­rengenem, hol van a határ a szel­lemi bóvli, a kultúrsznobizmus és a tartalmas szórakozás könnyen összemosható területei között. Hogy ott van-e, ahol a termő bú­zaföld, a virágos rét, a brit ele- ganctájú paa-k és a parlag közötti határ vonul. Nem a bálok ellen beszélek, csak róluk, s nem áli szándékomban okvetetlenkedni, ám hadd fejezzem ki nemtetszésemet afelett, ha valaki fejcsóválva vé­szi tudomásul a bálokból való el­maradásomat, s azt, hogy én en­nél jobbat is tudok. Tudom, a bá­lozás régi szokás, valamikor a ti­zennegyedik században jött divat­ba, méghozzá a királyi udvarok unalmas egyhangúságát elűzendő okból, ám erre az egyhangúságra a gyorsan kialakult báli etikett még- inkább ráduplázott. Apropó, eii- kett! Manapság sem elavult foga-, lom. Hadd nem menjek hát .olyan bálba, ahol viselkedni leszek kénytelen. Aztán itt vannak ugye az álar­cok. Nem mondom, jó játék találgat­ni, ki lehet mögöttük, csakhogy e játék műveléséhez nem kell fel­tétlenül bálba mentti, hiszen sok ember farsang előtt és után, ut­cán és munkahelyen, asztaltársa­ságban, de még a strandon is vi­sel álarcot. Nem, nem papírmasé- ból valót, annál sokkal komolyab bat, elszomorítóbbat. Pedig a min­dennapi élethez, a dolgos hétköz­napokhoz tudvalévőén másféle kel­lékek szükségelteinek, és sajngs. sokan vannak még, akik nem is tartják olyan fontosnak ezek be­szerzését, pedig épp ők azok, akik azt hiszik, az élet nem más. mint holmiféle karc-eved. Nem fúrtam még Nizzában, Rio de faneiróban, de évi rendszeres­séggel olvasom az innét érkező karneválíudósitdsokaí, s bennük a polgári világ nagy tombolásainnk halálos áldozatairól szóló szám­adatokat, a papírtrombitákra és papirdinoszauruszokra költött dol­lármilliók adatait, és ilyenkor sok minden eszembe fut, mert kalku- lálgatni kezdek. Nem kérek ebből a mulatságból, bár Nizzát és Riót szívesen megtekinteném, s 1335- -ben az első udvari bált rendező I Bajor Izabella menyegzőjén se szerettem volna ott lenni. Ma sze­retek élni, még akkor is, ha a bá­lokból rendszeresen elmaradnznk. KF.SZELI FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents