Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-06 / 1. szám
FEJLŐDÉSÜNK ALAPJA AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS A KGST tagországai közölt a kereskedelem a második világliáborút követő esztendőkben gyakorlatilag a nulláról indult el, mégb egyike azoknak az igen fontos gazdasági eszközöknek, amelyek clőmozdílják a szocialista közösséghez tartozó államok gyors gazdasági előrehaladását. Mi volt ennek az oka? Először a külgazdasági kapcsolatok rohamos fcjlődóse. A gazdasági együttműködés közvetlen hatásúra egy sor szocialista országban új iparágak alakultak ki, így a rádióelektronika, a vegyipar és az atomenci’gelika. A szocialista országok szoros együttműködése lehetővé tette, hogy viszonylag rövid idő alatt rendkívüli e- lőrehaladást érjenek el, noha az iparilag fejlett tőkés országok gazdasági elszigetelést alkalmaztak velük szemben. A KGST tevékenységének huszonöt esztendeje alatt a tagállamok ipari termelése több mint a tizenkétszeresére növekedett. Ráadásul az ipari termelés volumene körülbelül kétévente megkétszereződik, míg a nyugat- -európai országoknak ehhez tizenöt esztendőre van szükségük. Miután a szocialista közösség országai a világ legnagyobb ipari komplexumává váltak, elindultak gazdaságuk integrációjának útján. A szocialista integráció nemcsak a csere szféráját é- rinti, hanem annál mélyebbre hatol, elősegítvén a leghatékonyabb gazdasági szervezet alapjainak lerakását KGST-inéretekben. Éppen az integráció adja meg a mai nemzetközi szocialista munkamegosztás lényegét. A KGST tevékenységének éveiben a tagországok kölcsönös áruforgalma több mint a tízszeresére emelkedett. A szociaUsta gazdasági integráció komplex programjának elfogadása u- tán a kölcsönös áruforgalom növekedésének üteme továbbra is megelőzi a nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedését. Az előző ötéves szakaszban (1966—1970) a kölcsönös áruforgalom 140 milliárd rubel volt, a most lezárt ötéves ter^’ben már meghaladta a 200 milliárd rubelt. A KGST-tagországok külkereskedelmi kapcsolatait nemcsak az jellemzi, hogy a gépek és berendezések szállításának volumene túlszárnyalja a más árukkal való kareskedelem volumenét. A kölcsönös áruforgalom, a gépek és berendezések kivitele megelőzi a KGST-tagállamok egész exportjának a fejlődését. Különösen jelentősek a szovjet gép- és berendezés szállítások. Ezek elősegítik más KGST-tagországokban a vas- és színesfémkohiiszat, az energetika, a gépgyártás, a vegyipar és más ágazatok fejlődését Nem kevésbé fontos a tüzelő-, nyers- és alapanyagok szovjet exportja is. A KGST-tagállamok például kőolajból, nyersvasból csaknem teljes mértékben, vasércből és fűrészáruból 80—90 százalékban, o- lajtermékekből, hengerelt fémből, foszfortartalmú műtrágyákból háromnegyedrészben szovjet szállítmányokból fedezik importszükséglcteiket Ugyanakkor a Szovjetunió a szocialista közösség országaiban előállított gépipari termékek, vegyipari berendezések, tengerjáró hajók, vasúti és szállító berendezések, szerszámgépek, műszerek, mezőgazdasági gépek, fogyasztási cikkek, valamint számos é- lelmiszeripari termék és különféle nyersanyag legnagyobb importőre. A széles körű gazdasági együttműködés, a legidőszerűbb problémák megoldásában az erők összefogása minden KGST-tagországban megteremti az optimális nagyságrendű termelés szükséges bázisút, segít leküzdeni a belső piacok viszonylag szűk voltát. Az integrációs partnerek népgazdaságuk termékeit döntően a szilárd szocialista piacon értékesítik, amelynek felvevőképessége meghaladja a legnagyobb kapitalista országok és csoportosulások felvevőképességét. MEGBÍZHATÓ TÉNYEZŐ Jelenleg az integrációs partnerek kölcsönös kereskedelme együttes kereskedelmi forgalmuknak mintegy a 60 százalékát éri eh Ennek köszönhető, hogy a KGST nemzetközi piaca olyan megbízható eszközzé vált, amely megóvja a szocialista államokat a kapitalista, rendszerre jellemző túltermelési válságok, konjunktúrális ingadozások, valuta-megrázkódtatások hatásától. Manapság a nemzektözi szocialista munkamegosztás minőségileg új tartalmat kap. A KGST-országok befejezték az 1976—1980. évre szóló népgazdaságfejlesztési terv'eik egyeztetését. E- zekben ar tervekben külön fejezetekben speciális erőforrásokat teremtenek az integrációs intézkedések megvalósításúhoz. Terjed az a gyakorlat, hogy nagy termelési objektumokat közösen létesítenek, sokoldalú együttműködéssel. Ez a gyakorlat a termelés szakosításának és kooperációj.ának további fejlődéséhez vezet, ez pedig még jobban kibővíti a kölcsönös áruforgalmat. KÖZÖS BERUHAZA.SSAL Példaként szolgálhat erre az a megállapítás, amelynek értelmébeu a Szovjetunióban üzemet építenek egy kombinált ásványi műtrágya előállítására. Csehszlovákia, az NDK, Magyarország és Bulgária vegyipari berendezést, forgácsoló szerszámgépeket és mást szállít a Szovjetunióba, amely tíz esztendő leforágsa alatt a megépülő üzem termékeivel fizet majd ezekért a szállítmányokért. Így csupán egyetlen, hosszú időre szóló megállapodás realizálása is megnöveli a megállapodásban részt vevő felek közötti ámszálli- tások volumenét. Évrö évre sokasodni fog az ilyen sokoldalú, hosszú időre szóló együttműködés. Az ilyen intézkedéseknek a méreteit is figyelembe kell venni. A Kámai Autógyár, a kijembajeyi azbesztbányászati dúsító kombinát, a Togliattiban levő autógyár, az uszty- -ilimszki cellulóz- és papírgyártó komplexum csupán egy kis részét jelenti a sokoldalú együttműködés ama központjainak, amelyeknek megteremtését az integráció menete diktálta. E központok mindegyike egy-egy ipari óriás. Ezért reálisak a KGST-tagállamok kölcsönös kereskedelme növekedésének az integráció elmélyítésével kapcsolatos távlatai. Ivan KUZMIN professzor A KGST-országok gazdasági ütőereje Ipari termelés 840% 100% 1950 1974 A világ ipari / termelésében I ~ 33% való részesedésV •ttsfiyy A SZOVIÍTUNII) 0NZ[TIEN SEGiTSÍGE A KGST ÄR- ÉS VALÜTÄRIS RENDSZERE^—= Az utóbbi két-három esztendőben a fejlett tőkés országokban valutaválságok sora követte egymást, és az árak már-már beláthatatlan magasságokba szöktek. Ez a folyamat kétségkívül hátrányosan érintette a szocialista országokat is, s arra késztette a KGST országait, hogy gazdaságukat hatékoiiyabban védelmezzék a tőkés világpiac kedvezőtlen hatásaival szemben. Ennek egyik legfontosabb ólja a szociaUsta integráció fejlesztése a KG3T ár- és valutáris rendszerének korszerűsítésével. AZ AIIELV A KGST-országok közötti kereskedelmi forgalomban az árakat a konjuklúrális ingadozásoktól megtiszitott világpiaci árak alapján határozzák meg. A jelenlegi körülmények közöli ez az árelv megfelel-e az integráció fejlődési követelményeinek? Az egyes termékek világpiaci árát meg kell tisztítani a spekulációs torzításoktól, a koiijuk- turáUs kilengések hatásától és a monopóliumok szélsőséges profittörcks éseinck következményeitől. Ennélfogva a KGST-árak nem szakadnak el a világpiaci áraktól, de nem is a- zonosak velük. — A szocialista közösség országaiban liosz- szú évek óta széles körű munka folyik a legcélszerűbb árközpont meghatározására. Sokak szerint helyes lenne kiabikítani a KGST önálló árbázisát. Ez elvileg lehetséges, hiszen minden bizonnyal kiszámítható az az árközpont, amely megfelel a KGST-országok átlagos ráfordításainak, ám nem valószínű, hogy ez az árcentrum a közeljövőben betölthetné az alapvető árképző funkciót. — A szocialista közösség árrendszerének finomítása természetesen folyik. Az 1975-ös é- vet megelőző árképzési rendszerhez viszonyítva a KGST új árképzési elvet vezetett be, amelynek alkalmazásával a konjukturális áringadozások a korábbinál jobban kiszűrhetők, s amely mégis rugalmasabb az előzőnél. Az ediligi gyakorlattal szemben az árakat nem ötéves, hanem egyéves időtartamra határozzák meg, és alapjukat nem az adott időpont vagy rövidebb idő világpiaci árai adják, hanem a megelőző öt év világpiaci árainak súlyozott sziímtani átlaga. AZ ELTÉRÉSEK KÖVETKEZ.MÉNYEI A KGST-országok egymás közti kereskeilel- mi forgalma nem nemzeti árakon, hanem a már említett világpiaci árelv szerint kialakított árakon bonyolódik le. Ha csak ezt vesz- szük figyelembe, akkor a nemzeti árrendszerek eltérései nem hatnak közvetlenül a KGST-n belüli külkereskedelmi forgalomra. E problémának azonban van másik oldala is. A KGST-országokban a külkereskedelem irányítási rendszerében is egyre jelentősebb szerephez jut az önálló elszámolás elve, ez pedig anyagi érdekeltségi rendszerek kiépülésével jár együtt. Kívánatos lenne, hogy a belső árrendszerek alapján számított gazdaságosság a KGST-árakkal számított jövedelmezőséggel legalábbis azonos irányú legyen, s így a közösség árai célszerűen informálják, ösztönözzék a exportőrt és az importőrt a forgalomban rejlő előnyök feltartására és kihasználására. A belső árrendszerek jellegét azonban sokféle tényező határozza meg, amelyek mélyen gyökereznek az adott ország társadalmi és gazdasági struktúrájában. Az egyes KGST-országokban például nem azonosak a bérrendszerek és a bérarányok, az állami elvonási és támogatási rendszerek és az adórendszerek; eltérőek a termelési tényezők értékelései, a jövedelemelosztási rendszerek. Így az arányok nem módosíthatók e nemzeti pénzügyi módszerek strukturális fejlesztése és változtatása nélkül. AZ ELSZÁMOLÁSI RENDSZER — A komplex program külön fejezetet szentel a valutáris és pénzügyi kapcsolatok tökéletesítésének. A valutáris problémák közt első helyen említenénk az elszámolások sokoldalúságával és kétoldalúságával kapcsolatos kérdéseket. A KGST sokoldalú klíring-rendszcre, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank önmagában technikailag kielégítő keretet biztosít a sokoldalú elszámolásokhoz. A meglévő technikai adottságok ellenére a KGST-országok egymás közti elszámolásai továbbra is kétoldalúak. A többoldalúság hiányának okait nem elsősorban magában az elszámolási rendszerben kell keresni, hanem azokban a közgazdasági feltételekben, amelyek közt a sokoldalú kli- ring (áruforgalmi elszámolási rendszer) létezik. Mindebből következik, hogy a KGST valutáris rendszerének továbbfejlesztéséhez számos termelési, műszaki-fejlesztési probléma megoldása is szükséges. Ugyanakkor az áru- és pénzkalegóriák alkalma/ásában mutatkozó hiányosságokat is meg kcU szüntetni. A transzferábilis rubelben Icbonyolandó elszámolások további tökéletesítése persze önmagában is lehetséges és indokolt. Elképzelhető a mérleg- követelések részleges álválthatósága, és a kamatlábak differenciálása. Ügy tűnik, hogy a jövőben a transzferábilis rubel haladni fog a szélesebb körű átválthatóság irányába, a haladás sebésszé azonban nagyban függ attól, hogy a tervezési és reálszférában bevezetett rendszabályok milyen mértékben javítják a termelési struktúrát, és a termékek műszaki színvonalát. ZENIT - AZ IFJÚSÁG LEIEMÉNIÍESSÉGÉNEIISKOIÁIA A tudomány éa technika jejlesztése — q CSKP XIV. kongresszusán hozott határozatok egyik sarkallatos ponttá, népgazdaságunk fellendítésének leghatékonyabb tényezője. E folyamatban fontos szerepet tölt be az ifjúság — a fiatal mérnökök, tudósok, diákok, technikusok, ifjúmunkások. A fiatal nemzedék sohasem nézte karba tett kézzel a társadalmi problémák megoldását, hanem fiatalos hevülettel Igyekezett mindig hozzájárulni az országépítO munkához. Jó példa erre az Ifjúsági Fényszóró és a ZENlT-moz- galom. Az ügyesség, lendület, igényesség, kezdeményezés és alkotóképesség szavak szlovák megfelelőjének a kezdőbetűiből származik a mozgalom elnevezése, a ZENIT. E tulajdonságok sohasem álltak távol az ifjúságtól. A jlatalok mindig is igyekeztek kitűnni az ügyességben, lendületben, igényességben, kezdeményezésben és az alkotóképességben. Ezekre a természetes tulajdonságokra gondolt a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, amikor elindította a ZENIT mozgalmat. A mozgalom keretében a fiataloknak lehetőségük nyílik képességeik bizonyítására az üzemekben, szövetkezetekben, iskolákban, kutató- intézetekben, irodákban, a hadseregben. Mi hát valójában a ZENIT,? A mozgalom első akciója az ügyességi verseny volt. Alapjában véve arra irányult, hogy a fejlett ipart társadalomban minden munka- szakaszon nagy jelentősége van az emberek ügyességének, rutinosságának, ezeket a tulajdonságokat hivatott fejlesztem verseny formájában a ZENIT első feladata. Azóta rendkívül népszerűvé vált az ifjúság körében. Nem kevésbé fontos feladat az újító és ész- szerűsítő mozgalom. A Szocialista Ifjúsági Szövetség egyes szervezetei a tematikus feladatok mindegyikét az üzemekkel, illetve a szakágazati igazgatóságokkal karöltve oldják meg. Országos jellegű pályázatokat is hirdettek. Ilyen országos jellegű verseny az ötletek börzéje, amely arra épül, hogy a fiatal embernek nincs mindig lehetősége elképzeléseit érvényesíteni. Erre szolgál az ötletek börzéje, amely — mint a neve ts mondja — börzére bocsátja az újítási és ésszerűsítő javaslatokat. Az ipari esztétikai vcseny az iparcikkek és egyéb áruk esztétikai külsejének tökéletesítésére irányul. A ZENIT az idén hatodik évfolyamába lépett Évente mintegy 200 ezer fiatal kapcsolódik be a vonzó mozgalomba. Feltételezhető,' hogy a jövőben számuk tovább gyarapodik. Említésre méltó továbbá az, hogy a ZENIT révén egyre inkább elmélyül a tudomány és a gyakorlat kapcsolata. Különösen jó munkát végeznek a tudományos és szakmai ismeretek terjesztésében az ifjú szakemberek tanácsai, a ZENIT-mozgalom tanácsadó és irányító szervei. Szlovákiában eddig 1400 fő- és középiskolát végzett szakember kapcsolódott be a tanácsadó munkájába.
