Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 1. szám

r.

KÖZGAZDASAGI KiS ABC

AlXí^ALAPOK. A s/.oriaüsU jjazUabág- ban azok az eszközök, tárgyak, amelyek hosszabb időn (több éven) át vesznek részt a torraclésbon (pl. gyárépületek, gépek, felszerelések, berendezések slb.) anélkül, hogy formájukat ntegváltoztatnák. Ezek a termelői állúalapok. Vannak nem termelői álló- alapok is: lakóházak, hivatali épületek, iskolák, kórhá'Ztik slb.

l$lI.u\TEKAEiS (kétoldalú). Két ország egymással kölől.l keis-skrdelnii vagy egyéb szcrződtíse.

CIjEARING. Kiászpénz nélküli elszámolás. Két vagy több fél (pl. ország) nt^ál- tapodik, hogy a kölcsönös tartozásokat és követeléseket nem rendezik azonnal, és az cLszámolási időszak (pl. egy év) végén csak az egyenleget fizetik ki készpénzben. Ilyen megállapodásokat álUilában a külkereske- ilelem lebonyolítására kötnek.

DEFLÁCIÓ. A lökésországokban a pénz vásárlóerejének növciése céljából a forgalomban levő pénzmennyiség csökkentése.

DEVIZA. Külföldi pénzben megliaUtro- zott követelés, külföldi kifizetés. A deviza, amely lehet bankkövetelés, váltó, utazási eaekk, utalvány slb., holy’ettcsili ténylegesen a valutát (lásd ott), a külföldi pénzt.

DEVIZ.VKORONA. A csehszlovák külkereskedelemben használatos elszámolási egység. Az exportáruk eladásából befolyó, illetve az importáruk megvásárlására szolgáló devizáknak a Cscbszíovák Állami Bank hivatalos árfolyamán forintra átszámított érUske.

DÖMl’ING. Jelentős mennyiségű áru piacra dobása a világpiaci ár alatt. A mo- nopollőkúsék, miköz.ben belföldön magas.ut tartják az árakat, külföldön olcsóbban adják el azokat a termékeket, .amelyekből feleslegük van. Ezzel egyúttal bővítik külső pi.aenikat, és kiszorítják a konkurrensckel.

EMB.VRGO (tilalom, zárlat). Állami reii- dolkezé"S különös fontosságúnak nyilvánított áruk egjxs államokba való kivitelének vagy egyes államukból való behozatalának megtiltására. Az imperialista államok a szocialista országok gazdasági fejlődésének gátlása céljából a II. világbúhorú Illán cmbargolistára tellek sok fontos íjni- eikket, amelyeket nem volt szabad szocialista országoknak eladni. Céljuk azonban ineghinsnit,

INDEX. Közgazdasági értelemben niuta- lószíim, valamely gazdasági jelenség vi- szouy-bigos változásait százalékokb.an kifejező szí'im.

INTEGRÁCIÓ. .általános értelemben e- gyosülés, boilli-szkedés. A szocialista orsz.'i- gok gazdasági egyesítésére irányuló lörek- v«*s.

KAP.VCIT.AS (leljesilöképesség, befogadóképesség). Közgazdasági érteleiubcii valamely termelőegység (üzem, gyár), gó|); i- iiek es felszerelésé-nek teljesítőképessége.

KOMPLEX, összetett. Komplex géposi- lés a lennelés alap- és segétliniivelctcinck összefüggő rendszerű gépcsíté/se. A műszaki haladás, a tömeggyártás, a gazdasági és a raunkásérdek egyaránt megköveteli.

KONVERTiniLITAS (átválthatóság). A- mikor az egyik orsziig pénzért szabadon vagy bizonyos korlátok között ál lehet váltani bármely már ország pénzére, valubijá- ra.

KOORDINAIAS. összcegyeztelé-s, összc- bangolás. Figyazon területen vagy gyártási agb.-iii működő üzemek icvérkenysé'géuek összehangolása, egyeztetése.

MI;ETIL.\TERALIS (sokolUaléO. EIsősoi- baa a külkereskedelemben, több orsziig egymással kötött gazdasági szerződését nevezzük multilaterálisnak, szemben a kétoldalú (lásd bilaterális) szcrzéídéntsel.

PROCRA.MÜZAS. A szocializmusban a gazdaságfejleszlt’si (termelési ,slb.) tervek a- tapjáii a gyárak, üzemrészek gyárUtsi fo- lyaraatain.ak részekre bontása és végrehajtási időrendjének megiVllapílásn.

R.áClON.ALlZ.álAS. Esszen'ísíuis, igysze- rűsilé's, vabamely üzem, intézmény célszerű é« gazdaságos működésének biztosítása.

SPECÍALIlíAClO (szakosítás). Gazdasági értelemben az a folyamat, amikor egyes orsz.ágok bizonyos termelési ágakat olyan nagy mértékben fejlesztenek ki, hogy több más ország szükségletéi is ki tudják elégíteni. Speeializáció az is, amikor egyes vállalatuk, gyárak caak bizonyos termékeket gyártanak, vagyis specializálódnak az adott termékek gyártására.

TR.ANZIT. Külföldi eredetű áruk álszi'd- lítása az országon anélkül, hogy olt eladásra vagy feídolgozétsra kerülnémek. A tranzit szállításból az országnak, amelyen a fuvar áthalad, valulabcvéle.l származik (pl. fuvardíj, biztosítás slb.).

TRA.NSZFERABILfS VAUiTA. Olyan valuta, amely más országokba, megbatározott feltételek mellett, áliilalbató. Elsősorban az országok közötti külkereskedelmi és egyéíb fizirtésck clsziiinolásában alkalmazzák, azokat teszik egyszerűbbé, köiniyebbó.

V.M.IjT.A. Valamely ifirvcnyos TizaU-Í'sí eszköze fpl. núliink u kfiroua). A inintleiiuapi szóhasz.nálall>an a kiilföMí fi- y.<Mí)si eszkö/.l» a külfoKír 'pciiZ/t jelenli.

VOIJ'MKN. Tór(op;at. nviség.

meny- P. E.

.\ dcivai gépgyár több szocíalisia tirszág' cíaÜNla

!>a s/.áilítja Icrniókeil; a traklorra rpílrll , .........................................

rakodógépeket. baggerekel. ' aiiyaginozgaló megnniiikáló gépeken dolgozó fiatalok is. bereiiilezé'sekel. A gyáriKin széles körű szó- /, Ralogli felvétele

muidiaverseiiy boiilakozolt ki, és lentös mértékben hozzá járulnak

Segédanyag

a

CSSR

poLirníAi

OKTATÁSHOZ

Kirillin akadémikus

a tudományos-miiszaki együttműködésről

11)71 é>la, amikor elfogadták a szociális- ül gazdasétgi ialegráeió komt>h-x programját, jelentősen elméilyiill az cgyallmfikődé.s a KGST tagállamai közölt. Vz cgyiUtmű- kódéísiu'k olyan formáit vezették be. mint a tudoiuányos-tcebnikai fejlődésről szóló eszmecserék, prognózisok közös kidolgozá: sa, tiidoiTuinyos kooperáció, lelenleg több mint 170 igen fontos tudományos-infiszaki problémán és vagy száz gyakorlati kérdésen dolgo'zuak. KGST-t.agországok több mint hetven sokiddalú tudonuiiiyos-műsza- ki «;yüllmüköilési egyezményt írlak alá, főképp az energiaipart, eleklroteelmikát, kohászatot, gsíológiál, vegyipart, pctrokémiál, gép-, könnyű- és élclniiszcripart, az egészségügyet és az önvezérlési'i berendezések gyártását érintő megállapodásokat.

Az elmúlt négy esz.leiidőbon a szakemberek több mint láOO olyan munkát fejeztek be, amelyeknek s/ámoltOTO részét épp a neni/artgazdaságban hasznosították. Több mint 1(X) gépet, műszert, beremlezést szerkesztenek közösen, 10 új gyártásfolyamatot vezetlek be, 50 új lutyag- és tennék- fajlsit .-illítollak elő.

\ közös erőfeszítéseknek köszönhető, hogy u líGST-tagállamok sikeresen megbirkóztak á gáz hatékony felhasználásának kérdésével, és az új földgázljcrendezésck ipari hőleniielő rendszerekben ■ való basz- nosíUisával, s ezzel 3—5 százalék földgázt sikerült mogUikarílaniiik. Csak a szovjet iparban ezeknek a berendezéseknek a bevezetésével évente 200 millió rubelt laka- rílollak meg. Eredményesen fejlődik a gépipari együttműködés. A testvéri országok szakemberei együttes erővel több mint 30, különböző hegesztő berendezéseket szerkesz- Icllck. 1072—7á-bcn nagy figyelmet tordi- lollak a programvez-érlésű gépeknek. A KGST országai 30 ilyen típusú gép műszaki adataiban egyeztek meg, és iniéz.kcdtek szadiványosílásuk érdekében. .\ harmadik nemzedekbez. tartozó elektronikus számítógépek 0 modelljének kezdték meg a soroznl- gyárlásál, és ezekhez több mint 80 járulék beremlezést is készítettek.

\ környezetvédelem szintén a KGST fi- gyelménrU középpontjában áll. A közös i- gyekozet éredméiiyeképpcn a légkör s-zeny- nyezett-ségének fokát 50 egyesített módszerrel állapítják meg, eljárási dolgoztak ki az ipari létesítmények gáztermékeinek liszli- Ijtsára és néhány ilyen köldefé-ső műszert is szerkesztettek.

A s/an-ialisk: gazdasági integráció .komKirillin akadémikus a Szovjet unió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tudományos-Műszaki Bizottság, valamint a KGST Tudományos-Műszaki E- gyüttműködési Bizottságának elnöke. Az ő írásából közlünk alább ,egy részletet.

KQST

A S/ovjotiiiiió segiLsó{;évc*l épült fel hazánk első alomeroinuve> .laslovské Uohu- nicéii. ToszfMiiszódsóguhnn már épül a niá- so<ltk s//nm'i erőmű A CSIK felvétele

j*U‘.\ |>ro;*ramjáiiak im'^tvalósításúban fontos szenptM toll bc a Tudumányoá-Mű^záiki In- fornuu'iók Nemzetközi nomlszxirc. Néhány éves ered UHUIN es munkára lekintliet vissza ez a Moszkvában székelő ueinzelkö/i központ. ;\ bél speeializáh rendszer egyikében tájékozódhatunk a KGST-országokbau vég» zcU Uulományos kiilaUi.sok eredményeiről ős disszertáeiós munkákról. A tavalyi év e* lején ez a rendszer áO ezernél több munkáról ailhatolt szánu)t.

A ludoinájiyos-iuQszaki együtfmlködésl hathatósan elmélyítették o baráti országok miüis/icrumai, tudományos, kutató-, terve- -zo- és konstrukciós intézetei közti kapcsolatok. Hgyre gyakrabban alkalmazzák az együUim'ikÖdésuck azt u formáját, amikor a fontos kérdéseket kormány- és intéz- inényközi megegyezés értelmében oldják meg. Sok ilyen megállapodás a kérdések kom{de.\ megoldásúra vonatkozik —* kezd- V« u kulalómunkalól a termelésben való e- • <;gyüttműködésen át a kölcsönös áruszáUi- tásig. Kgy példával szemléltetjük a fentieket, azzal az egy’czinénnyel, amelyet a Szovjetunió és az NDK kötött a polietilén gyártására. A szovjeluaióbcli novopolocki vegyipari kombinátban már üzembe helyezték azt a bcrcudezésl, amelynek évi kapacitása ŐO ezer tonna polietilén, és *felléle- lekfl teremtettek egy további, évi 300 e- zor tonna kapociuású berendezés felszereléséhez is.

Az elmúlt kél év legjelentősebb akciói azok a Uölcsöuö.s konzultációk voltak, a- melyeU n 1970—80-ra szóló tudományos- -inúszaki fejlesztés nemzetgazdasági tervének egybehangolását taglalták. Az eredmények azonban nem azt jelentik, hogy ezen a téren nincs mit javítani. Mindmáig nem sikeniU például az együttműködésnek azt a formáját szervesen kapcsolni a termeléshez. A közös tudományos-műszaki munka befejezése után gyakran késik a terme- lé.sbe való bevc/.etése.

Sokat kell még javítani a tudományos- -műszaki cgyiillműködés szervezésén és gazdasági-jogi kapcsolatain. Mindenekelőtt jobban ki &II aknázni a KGST tagorszjl- gainak tudományos kutatóintézetei közötti «gyezinéiiyekct, nagj'obb felelősséget kell hárítani a termelőre, hogy kötelezettségeit időre teljesítse. Gyaki'an kell alkalmazni az együttműködésnek olyan formáit, amikor a tudósok és szakemberek iiiőlcges nemzetközi közösséget alkotva végeznek ludomá- fiya>s-inűszjiki kulatásokaU —