Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-03 / 5. szám

,'Jiz 'állam minden pólg0‘'éinak ]oga van á munkőhoi 'is a végzett munka mennyiségének, minőségének és társadalmi jelentőségének megfelelő dífazásához.“ (A Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmányából 21, cikkely 1. bek.)' Vagyunk a holnap A szocialista forradalom győzelme és a fejlett szocia­lista társadalom építése megadta a fiataloknak a lehe­tőséget, hogy alkotó módon bekapcsolódhassanak a közéletbe. A szocialista országok fiataljainak szociális helyzete a kommunista párt figyelmének előterében áll, a párt arra törekszik, hogy a fiatalság is részt vegyen a társa­dalom irányításában, építésében. Ebben pedig igen fon­tos szerepet játszanak a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség eszméit valló, a szocialista tár­sadalom politikai rendszerének szerves részét képező ifjúsági szervezetek. Egyik K feladata a szocialistu építésnek az, hogy olyan fiatalokat neveljen, akik a szocializmus eszmének a hívei, akik haza­fiakhoz méltón gondolkodnak és cseleked­nek, akik építik, de ha kell, meg is védik szocialista hazájukat. Ezt a politikát az ál- lamirányitás, a gazdasági szervek és a kü­lönféle intézmények szavatolják. Velük e- gyüttműkSdnek a Nemzeti Front összes pártjai és szervezetei. B politika megvaló- sltásUran az ifjú nemzedék is részt vesz. A Szovjetunióban például a legfelsöbh ta­nács k^viselöinek az egyötöde harminc év­nél fiatalabb, a helyi tanácsokban ez az arány még inkább a fiatalok oldalára bil­len, majdnem az egyharmada. A fiatalság tevékenyen bekapcsolódik a szakszervezet és más tömegszervezetek munkájába. Sok Toh Komszomol-tag tölt be felelős párt-. gazdasági és kulturális tisztséget. Hason­lóan sorolhatnánk a példákat a szocialista tábor többi országaiból is. A dolgozó' ifjúságnak, mindenekelőtt a munkásfiataloknak kötelességük, hogy kive­gyék részüket a szocialista társadalom épí­téséből, az életszínvonal emeléséből. Épp ezért az államirányítás, az állami, gazda­sági szervek a szakszervezettel karöltve ö- römmel fogadják a fiataloknak a gazdasági tervdt teljesítésére irányuló összes kezde­ményezéseit. A dolgozó fiatalok munkájuk­ért a megérdemelt jntabnon kívül erkölcsi m^becsülésben is részesülnek. A Szovjet­unióban a munka egész sor szocialista hő­sét találni. A többi szocialista országban is a kitűnő munkát végző fiatalokat érdem­renddel és más állami kitüntetéssel jutal­mazzák. Az NDK-ban például a mmisztm-­Kllátástalan a nyugatnémet fiatalok helyzete; csak minden harmadik je­lentkező részesülhet lnasképzésben< A szakképzett fiatalok közül is 123 000 hasztalan keres munRát. Foto: CST—UPl tanács minden évben odaítéli „Az NDK legjoMi ifjúsági csoportja" megtisztelő cí­met az erre legérdemesebb kollektívának. A fiatalok kezdeményezéseinek anyagi fe­dezőére létesült az NOK-ban az Ujú szo­cialisták folyószámlája. Ide fut be a terv túltdjesltésé^t vagy más munkáért kapott pénz. A szocialista országok ifjúsági szervezetei olyan megmozdulásokat szerveznek, ame­lyek révén a fiatalok aktívan bekapcsolód­hatnak országuk gazdaságának felvirágozta­tásba. Ismét szovjet példát hozunk fel: a fiatalok nem maradtak távol a BAM é- pltkezéseiről, és ezzel a kezdeményezésük­kel az egykori legendás Komszomol-épllke- zések hagyományait folytatják. Magyarorsztlgon a KISZ egyebek között védnökséget vállalt a Tisza II. erőmű ípí- tése felett, és hasonló védnökségről adtak hírt a bolgár fiatalok is. A párt- és állami szervek sokoldalúan tá­mogatják a fiataloknak a szocialista orszá­gok partnerüzemeivel való együttműködé­sét, mert ezáltal a dolgozó fiatalok kicserél­hetik tapasztalataikat, összehasonlíthatják eredményüket, és feltételűiét teremthetnek ahhoz, hogy aktívan részt vegyenek a szo­cialista gazdasági integrációban, a KGST komplex programjának a megvalósításában. Az ifjú nemzedéknek a szocialista orszá­gokban lehetőségük nyílik a művelődésre. Az iskola, a szülők, az ifjúsági és pionír­szervezetek szintén a sokoldalú szocialista művelődés feladatait tartják szem előtt. A pedagógusok magas színvonalú, tudomá­nyos-pártos nevelő, és tartalmas, érdekes iskolán kívüb munkát végeznek. A szakmunkásképzés terén az államig,,^ gatás és a pzdasági szervek arra törcksze- nrac, hogy ósztályüntudatos szocialista mun­kások kerüljenek ki az iskolák padjaiból. A hatol szakmunkások és ipari tanulók szak­mai tudásának bővítése végett a szocialista országok ifjúsági szervezetei az állami-gaz- das^i szervezekkel karöltve különféle szo­cialista versenyeket, műszaki seregszemlé­ket rendeznek. Az NDK-ban igen nagy népszerűségnek örvend a ,^lolnap mesterei­nek vására * mozgalom, amelyen az üze­mek, szövetkezetek, iskolák fiataljai bemu- totják tudományos-műszaki alkotó munká­juk eredményeit. Az NDK minisztertaná­csa és minisztériumai a legkitűnőbb mun­kákat megjutalmazzák. A bolgár ifjúsági szCTvezet a pártnak „A bolgár nemzet — műszaki, kommunista nemzet“ jelszavára a fiatalok műszaki alkotó munkájának orszá­gos seregszemléjével válaszolt. Minden fiatalnak lehetősége nyílik főis­kolán folytatni tanulmányait, ha eleget tett bizonyos szakmai és szocialista renddel összhangban levő társadalmi követelmé­nyeknek. Némely szocialista országban az ifjúsági szervezet is dönthet a főiskolán való továbbtanulás kérdésében. A főiskolák vezetőségére, tanáraira hárul a felelősség, hogy a diákságot a legmagasabb szintű szak­mai oktatásban részesítse és osztályüntudat- ra nevelje. A főiskolák diákjai számára az ifjúsági szervezet részvételével tudomá­nyos, kulturális-művészeti, sportversenyeket rendeznűc, ezzel is gyarapítva szakmai Ő kulturális ismereteiket, ezzel is új erőt öntve^ Imléjük. Az NDK-ban elterjedt a „Szocialista diakkollektíva“ elnevezésű moz­galom. Az egyetemek rektorai az FDJ-vel e^behangzóan a legjobb közösségeknek a- dományozzák ezt a címet. A szocialista országokban a fiatalok jo­got formálhatnak a szocializmus megvédé­sére, sőt ez becsületbeli kötelességük is. E- zek az országok lehetőséget teremtenek a Nálunk az alkotmány mindenkinek biztosítja a munkára való jogot Foto: CTK Gabi Schneider esete fiataloknak, hogy a katonaság előtt katonai- -politikai ismereteket szerezzenek, felké­szülhessenek a néphadseregben vagy a honvédelem más szerveiben betöltendő szol­gálatukra. E feladatokból úgyszintén részt kér az ifjúsági szervezet. A ^Igár ifjúsági szervezet volt például a fiatalok katonai hazafias nevelésének és honvédelmi felké­szítésének a fő kezdeményezője. Aktívan elősegítette azt, hogy a bolgár néphadse­regnek a harcimolitkai felkészültsége a leg­jobb legyen. Évente háromszázezer fiatal esik át a katonaság előtti felkészítésen. A kultúra, a testnevelés, a sport, a fiata­lok életének fontos eleme. A szocialista or­szágok felkarolják a fiatalokat abban az igyekezetükben, hogy kultúráltan éljenek, értelmesen használják ki szabad idejüket, sportolási, testedzési, üdülési, turisztikai le­hetőségeket biztosítanak számukra. A fiatalok kedvező munka- és életkörül­ményeinek a megteremtésére igen nagy fi­gyelmet szentelnek a szocialista országok­ban. Az államigazgatás és a gazdasági szer­vek gondoskodnak a fiatalok egészséges munka-, iskolai és élotkörOlményürM. A szocialista államok a házosságok harmoni­kus kialakulását anyagi és más juttatások­kal segítik elő. Közügynek tekintik a fia­talok lakásgondjait, bővítik a szocialista lé­tesítmények és szolgáltatások hálózatát. Ma­gyarországon például ebben az évben tető­zik be a tízezer lakást a fiataloknak elnc- vezósű akció. A fiatalok szociális helyzete és társadal­mi érvényesülése, valamint a szocialista or­szágok ifjúsági szervezeteinek küldetése, a baráti országok kommunista pártjainak ha­tározataiban vagy az e határozat szülémé­ben fogant törvényekben van lefektetve. A Szovjetunióban a társaibilini-gazdasági programot a Szovjetunió Kommunista Pártján.ak XXIV. kongresszusa dolgozta ki. Bulgáriában a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága 1967-ben fogadta el az ifjúságra vonatkozó elveket, s ezeket a Komszoniol is jóváhagyta. Az NDK-ban 1974-ben, a Magyar Népköztársaságban 1971-ben hagyták jóvá az ifjúsági törvényt. E törvény megnevezi a fiatalok alapvető jogait és kötelességeit, felsorolja azokat a feladatokat, amelyűuiek teljesítését a szo­cializmus építésében az állam elvárja a fiataloktól; a törvény további célja az, hogy kedvező feltételeket teremtsen a párt ifjú­ságpolitikájának a gyakorlásához. Lengyelországban, Romániában, Jugo­szláviában, Kubában, a VDK-ban ét a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban szintén ifjúságról szóló pártliatárózatot fo­gadtok el. Ezzel a cikkel távolról sem merítettük ki mindazokat a szempontokat, amelyeket a szocialista országok a fiatalok helyzeté­ben és érvényesülésében követnek, arra a- zonban rámutattunk, hogy a szocialista társadalom jogot biztosít a fiataloknak, le­hetőséget nyújt arra, hogy kibontakoztat­hassák személyiségüket, boldogan éljenek, hogy joguknak és kötelességüknek érezzék a szocialista társadalom építésében való részvételt, a Karáti Szovjetunióval és a szo­cialista tábor többi országával való együtt­működést. JAN PEXA, a S71SZ KB szakosztályvezetője — Négy hónapig utazótáskákat kellett ragasztanom — mondta a tizenhat éves Gabi Schneider a nyugatnémet szakszer­vezeti Ifjúsági lap szerkesztőjének. De miről Is volt szó tulajdonképpen? Gabi hosszú hónapokon keresztül ugyan úgy munkanélkül volt, mint fiatal honfi­társainak sok tízezres tömege; azok, akik befejezték kötelező alapiskola ta­nulmányaikat. A berglsch-gladbachi ille­tékes munkaügyi hivatal viszont elhatá­rozta, hogy megpróbál tenni valamit az „érdekükben“, sőt ml több, ezt az akciót fellengzősen „kísérleti modellnek“ ke­resztelték el. Mindez Gabin kívül még három lányt érintett. Valamiféle egyesz- tendős ,^rzusról“, „bedolgozási időről“ lett volna szó a Kari Brath bőrönd- és aktatáskagyár egyik üzemében. „Ez alatt az egy esztendő alatt majd mindent megtanulsz, amit tudnod kell, megismered a bőr tulajdonságait, és a szakma minden fortélyát, s később ezek­kel a képességekkel tökéletesen érvé­nyesülhetsz ebben az Iparágban.“ Ilyen szöveggel csalogatták Gabit és társait. S valóban azzal számolták, hogy a szó­ban forgó egy esztendő alatt majd nyolc különböző munkaterületen dolgoztatják őket. Ám a helyt munkaügyi hivatal ve­zetőjének tulajdonképpen más volt a szándéka. Hogy mi? 0 ezt így fogalmaz­ta meg: — A lányoknak ez idő cdatt hozzá kell szokniuk a munkához.“ A szakszervezett lap ezeket a szavakat azonnal meg is magyarázza, kibogozza valódi jelentésüket a széles olvasótábor előtt, s kimondja, hogy a lányokmak tu­lajdonképpen olyan munkát közvetítet­tek, amilyent egy jó és gyakorlott se­géd munkaerőtől várnak el: csak mind­ehhez fegyelem és alkalmazkodás kel­lett. Abban, hogy a lányok valóban olyan sokat megtanultak volna, végül maga a munkahUiatal vezetője is kételkedett. így nyilatkozóit: — Amikor ezt a tervezetet először lát­tam, tűi szerénynek találtam, de hát sze­rény emberekre Is szabit^. Bs hozzá kell tenni, hogy ez a pompás kísérleti modell túlságosan szerényen is ért véget. Az igazság ugyanis az, hogy olyan munkát kínáltak nekik, amelynek elvégzéséhez a hatesztendős gyerek ké­pessége Is elegendő lett volna. Erre akarták ezeket a lányokat egy esztendeig tanítani? Szép! Az egész ügynek van egy érdekes szempontja: Mit gondolnak, ki nyert legtöbbet ezen a kísérleti modellakclón. Nem is olyan nehéz kitalálni: maga a táskagyár, a Kari Barth-művek. Hiszen a lányok Üt ledolgozott munkájáért a bért a munka­hivatal volt köteles megfizetni, de nem­csak ezt. Azért a „szívességért“, hogy a lányok egyáltálán dolgozhattak náluk, a munkahivatál még fizetett Is a gyár­nak. Természetesen abból a pénzből, a- melyet az adófizető munkások zsebéből vettek ki. Egyébként Is, a nyugatnémet fiatalok munkanélküliségén nemcsak a Kari Barth-művek keres, hiszen hasonló ak­ciók sorozatáról értesülhetünk, olyan e- setekről, amikor hasonló „kegyességek­ért“ a munkahivatal fizet, a vállalkozó pedig „kaszíroz“. S az áldozatok, akik ennek megisszák a levét, olyan munkát kénytelenek végezni, amelyre már senki sem hajlandó. Sokan közülük felismerik, hogy olyan szükségmegoldásoknak lettek az áldoza­tai, amely semmit sem old meg, hiszen a további évekre nézve semmiféle kilá­tással nem kecsegtet. Az ilyen „kurzu­sok“ résztvevőinek többsége így csak időt, energiát pocsékol. Ám előbbre egy tyúklépés^ sem jutnak. A vállalkozók pedig így is hizlalják zsebüket. Méghoz­zá az azonnali készpénzfizetéssel. S még el Is várják, hogy az áldozatok mindez­ért még hálásak ts legyenek nekik. I

Next

/
Thumbnails
Contents