Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-27 / 4. szám

IZIÉSEK ES POFONOK Ilyenkor, az évek fordulóján sorra jelennek meg a külön böz'6 rangsorolások. Többek között a filmekről ts listát készí­tenek a különböző Intézmények. Ahány lista, annyiféle rang sor. bizonyítva, hogy az ízlések és pofonok a filmes szakmá ban is különbözőek. Az Egyesült Államok tllmblzottságának véleménye szerint 1975 legjobb külföldi filmje az Adélé H. története volt. A fii met a francia Francois Truffaut rendezte. Adélé H. nem más. mint Adélé Hugo, a nagy francia Irö, Victor Hugo kisebbik lánya, aki 1883-ban elutazott Halifaxba szerelme, egy Albert Plnson nevű angol hadnagy után, de a fiatal leány vonzalma viszonzatlan marad. A címszerepet a nemrég felfedezett ül francia csillag, Isabelle Adjani alakítja, aki ezért a munkájá ért a legjobb női alakítás 1975, évi díját Is megkapta az ÜS.á fllmbizottságátől. ^ Külön dijat osztottak ki Ingmar Bergmannak legújabb művé­ért. A világhírű svéd rendező Mozart operáját a Varázsfu­volát vitte nagy sikerrel filmre. Az év legjobb amerikai filmjének diját a bizottság meg­osztotta Robert Altman és Stanley Kubnck rendezők között. Az előbbi a Nasvllle című, az utóbbi a' Thackeray regénye nyomán készített Barry Lyndon című filmjéért kapta. Az év legjobb férfiszínészének Jack Nicholsont választották meg, a magyarul is nagy sikert aratott Ken Kesey-regény, a Száll a kakukk a fészkére filmváltozatában játszott szerepéért. A Párizsban megjelenő nagy amerikai napilap, az Interna­tional Herald Tribune filmkritikusa, Thomas Quinn Curttss szerint az év legjobb filmje a Caimes-ban l»emutatott Dlno Risl film. A nő illata. A nő Illata parádés főszerepét Vittorio Gassman játssza. A legjobb tíz listájára került az Internatio­na! Herald Tlbune-ban Ingmar Bergman lelenetek egy házas­ságból című filmje, Collodi világhírű meséjének úi, Lulgl Co- menctni rendezte változata a Pinocchio kalandjai, a görög Theo Angelopulosz Cannes-ban igen nagy sikert aratott mun­kája, a Színészek utazása. A listán szerepel a Francia kapcsolat második része, amely­ben ismét Gene Hackman a főszereplő, noha a rendaző ez­úttal John Frankenhelmer. Szerepe! a Harry és Tonto című amerikai film Is, amelynek a főszerepéért az év legjobb férfi alakítása Oscar-díját kapta Art Camey, továbbá az Ez a szó­rakoztatás! című hollywoodi film, amely a 30-as és 40-es évek filramusicaljeinek legjobb részleteit fűzte fel egy fllmra -A listán van Ilf-Petrov 12 székének legújabb amerikai feldol­gozása és — tizedik helyen •— Pasolini utolsó filmje, a Ssolo avagy Szodoma 120 napja. A lap kritikusa az év legjobb nól alakításának a Liv Ull- mannét tartja Bergman filmjében, a legjobb férfi alakításnak pedig Vittorio Gassmanét minősíti A nő Illatában. ípi>) Az ét) férfisstárfa dijat 6eor ge Bums kapta Nett Simoi NapsugCa fiük című vígjá' téka jitmaáltozatában ját szott szerepéért. A sztárok sztárja „mindössze“ 79 est tendös, és negyvenéves pá lyafutásán ez volt az eisi főszerepe. Az év női sztárja Käthe rine Hepbum. 0 sem ma lány, idestova 6S éves. ooo Érdekes jelfedezésre }u tóit dr. Jung Bay Ra ameri kai nevelésügyi statisztikus Közvéleménykutatást tartott négy-hatéves korú gyerme kéknél. Azt a kérdést tetti jel nekik, a tévét vagy i papát szerettk-e jobban. A megkérdezetteknel csaknem a jele azt vála­szolta a kérdésre, hogy t televíziót jobban szereti a apukájánál. tCIRivi% Panaszkodnak a hollywoo­di színésznők, hogy az utób­bi években csupa jérfifilmet gyártanak. Hol egy, hol két. hol három férfié a főszerep, nőt szerep alig van, és a meglevők is többnyire gyen­gék. Hosszú évek óta színésznő alig vagy egyáltalán nem kerül a legjobb tíz listájára. Tavaly Barbra Sireisanden kívül, akit a második helyen rangsoroltak, a legjobb tíz között valóban nem volt nő. A hollywoodi nőt sajtó­klub ennek ellenére kiadta saját díját az év legjobb nő^ és iegfnbb fé'flszfárlának 13 FILM A DOLGOZÓK filmfesztivAuAn A iirai szépségű szovjet látékfllm kis tészereplője AMACORDA a címe a neorealls ta fllmmüvé.szet korszakalkotö 1- ránvzatáböl péidátlannl sajátos egyéniséggé kinőtt FelIInl legd (abb alkotásának. A vtlághirű rendezőt hazai közönségünk a művész legnagyobb nimlelbö! is merhette meg. Az országúton: a Róma nyílt város; az Édes élet- 8 Nyolc és fél: a jűlta és a szel lemek című alkotásai mellett csaknem valahány filmjét láthat tűk. 0l flimjében, mint ahogy azt Felllnltöl már megszokhattuk, is mát emlékezik. Tulaldonképpen maga a cím Is ezt Jelenti, annak az olasz kisvárosnak a nyelvi dia­lektusában. amelyikre Felllnl eb­ben a filmben olyan élesen „rá- közeilt.“ Eseményei a harmincas években már tombolő fasizmus 1 dejében látsződnak. ám az az erő sen antifasiszta szellemű alkotás nemcsak a hajdani, hanem a le- lenkorl valőságről ts képet ad. s mint az utóbbi Felllnl-fllmekben általában, ebben Is amatőr színé­szek játszanak. A művész tovább­ra Is hű marad sajátos művészt kifejező eszközeihez. Intellektuá­lis erényeihez, az állandó tovább­lépés, az embert és nemzeti ön­vizsgálat következetes folyamatá­hoz. A Szlovák Irodalmi Alap 1972- ben első díjjal tüntetett fcl egy művet, amelyben a szerző, jozef Kot 1963—89 társadalmi-politikai eseményeinek egyik jellemző tü­netére világit rá. E műből készí­tett forgatőkönyvet, majd filmet a neves szlovák rendező, Martin Holiy. A film eseményei egy nyom­daüzemben peregnek, ahol a ke­reskedelmi osztály vezetője, „meglovagolván* a válságos Idő­szak biztosította „lehetőségeket“, a fontosabb hazai megrendelések sutba dobásának árán egy nyu­gati megrendelésnek Igyekszik e- laget tenni. - A nyomda Igazgató­ja tiltakozik, de a kritikus pilla­natban meghal. Helyét egy fiatal, becsületes szakember foglalja el, akt a nem kis káoszban nem kis ellenállással találja magát szem­ben, amikor a nyugati megrende­lés kivitelezése ellen tiltakozik. Álláspontját, józan meggyőződé­sét, társadalmi sIkOtelezettségát végfllls sikerre viszi. A film ki­tűnően érzékelteti a válságos Idő­szakra jellemző állapotokat, s el­kötelezetten tükrözi, tisztázza a káoszbői kivezető útnak nemcsak az Irányát, hanem nehézségeit, lé­lektani körülményeit is. Címe: A lAZ. Főszereplői; Mlchal DoCoIo- mansky, Gustav Valach, Mlkuia? Huba, Regina Rázlová ás Olga Salagová. A A R. W. Fassbinder nyugatnémet rendező neve számos film révén vált ismertté. Az EFFI BRIEST című ű) alkotása kitűnő kritikát és több díjat kapott. A film cse­lekménye a 19. század végéből való, egy fiatal nő drámai élet­útját ábrázolja, aki a burzsoá tár­sadalom szorító láncai közt ver­gődve képtelen nyíltan vállalni érzelmeit és nézeteit. A film egy­ben a mai NSZK-ban nagyon ak­tuális társadalmi problémához, a nők egyenjogúságának kérdéséhez Is hozzászői, mivel cselekménye, hőse még ma Is Időszerűnek szá­mít. ANYÁK ÉS LÁNYOK a címe a világhírű szovjet rendező. Szer gej Opraszimov új filmjének. A közönség nemcsak rendezőként, hanem forgarőkOnyvlrőként és szí nészkénf is számos alkotásbői Is­merheti őt. Rendező! főművel a felejthetetlen Csendes Don. az If­jú gárda és a Tanító című film- let voltak, és szinte bizonyos, hogy ez az új alkotása ts bevo­nul nagy müyel sorába, A film az állami gondozott, szülők nél kfli nevelkedő Intézeti gyerekek életéről szől, s mély humanizmus sál beszél a család társadalmi szerepéről, a nevelés fontos kér déselröl. Hőse egy tizenkilenc é vés lány, akit az anyja azonnal megszületése után Intézetbe a dotf. A lány ma egy bölcsődében dolgozik, és esti Iskolában tanul A néző egyszerű, az elveihez ra gaszkodő kedves, nyílt teremtést Ismerhet meg benne, akinek fő életcélja, hogy anyját megtalálja El ts Indul, de téves címre jut. s amikor sikertelenül fér vissza leánytársai közé, azt hazudja, hogy találkozott az anyjával. Ez az ártatlan hazugság teremtette megható drámai feszültség a film sok szép eseményének egyik leg­szebbje. A szereplők: Tamara Ma­karova. InnokentylJ Szmoktunov- szklj és Ljuba Polehlnova a szov­jet filmművészet legjobbjai közül valök. A A SUTTOGÁSOK BS SIKOLYOK — a sokat vitatott nagy svéd ren­dező Ingmar Bergman harminc­harmadik filmje egyben az első, amelyet egyhangúlag értékelt és fogadott el mind a szakmai Mlm- vllág, mind a nézők sok mllllős tábora- Nézőink eddig a legslke- reseob Bergman-fllmekkel talál­kozhattak. A Csend, a Hetedik pecsét, A nap vége, a Szégyen — címek nagy fllmélményelnket Idé­zik. Bergman új filmje a Szov­jetunióban és nyugaton ts egyér­telmű sikert aratott, s mindenütt méltán nevezik az egyik legkie­melkedőbb művészi alkotásnak. Lelki betegségek, megaláztatás, sikertelen házasság, kettős ma­gány, önzés, durvaság, félelem — szól a filmből, amely három nő sorsát beszéli el, kevés alkotás­hoz hasonló hangon. Az egyik nő haldoklik... Ezzel szemben a művész ugyanígy szól a természe­tes egyszerűségről, a barátságröl, az emberség melegéről; e tulaj­donságok hordozöja a film negye­dik nőt főszereplője, a három nő­vér cselédlánya. S bár a haldok­lásról és a halálról szói ez a film, mégis ez Bergman legopti­mistább alkotása. A szereplők Bergman állandö művészei, a ren­dező nevével párhuzamosan világ­hírűvé lett Harriet Andersson, Ingrid Thalln, Liv Ullman és Ka­ri Sylvan. A A AZ DTOLSO NYAK cimű bolgár film — nem dokumentumfllm — riporterei egy kilakoltatásra váró falu lakóival beszélgetnek, az é- pOlő vízi erőmű árnyékában... Aztán egy néhány évvel későbbi képsor kezdődik, rajta a mester­séges tő, s partján egy árva, ma­gányos ház, azé az emberé, aki nem volt hajlandő elköltözni, aki­nek társak nélkül, magányosan nevelkedő fia a városba készül, míg egyszer aztán fel Is lázad, és Egy lehallgatási jelenet a Magánbcs/élgetésböl elindul Mikor visszatér, apjöi halva találja A filmet a San Remol fesztiválon kúlöndljjal 1u talmazták Rendezője Hriszto Hrlsztov. a bolgár filmművészet legtehetségesebb, legismertebb al kotöja. Örkény István, a kiváló ma gyár Irö néhány évvel ezelőtt MACSKAJATÉK elmen Irt egy ki vélő kisregényt, amely aztán el sösorban színpadi mű formájában Járta be gyorsan a fél világot^ A kitűnő rendező. Makk Károly pedig filmet készített belő'e: a főszerepeket Bulla Elraára és Day ka Margitra Mzta. Aki olvasott Örkényt, látott Makk Károly-fll met. Ismert a két művésznőt és a bemutató őta nem halkuló sl kér visszhanglát, az tudja, mi­lyen nagy filmmel találkoztk majd. A MAGÁNBESZÉLGETÉS — ame­rikai film. Keresztapa rendezője­ként megismert F. F. Coppola al­kotása. A nagy Gatsby címmel egy másik filmjét Is sikerrel ve­títik hazánkban. A Magánbeszél­getés világsiker lett. A Waterga- te-ügy legnagyobb hullámzásában készült, cselekménye Is akkor játszódik, s nem véletlenül az amerikai telefonelhallgatásokről szől, mégpedig taktikusan: nem egy politikai jellegű lehallgatás eseményeit mondja el, hanem egy szerelmespár magánbeszélgetései­nek lehallgatásáről beszél — hát­borzongatóan. Klválő filmalkotás, amelynek egyik főszerepét az a Gene Hackman alakítja, akit a hazánkban még mindig sikerre! Játszott Madárljesztö című film­ben Ismertünk és szerettünk meg. A HAZUG JAKAB egy kisember lírai tragikomédiája. Saját tuda­tán kívül hőssé válik. Aprő ha zugságal reményt keltenek a len­gyelországi fasiszta gettóban szén védők szivében, azok űj hitre, űj erőre kapnak, és ismét visszatér életerejük, mert társuk, az ártat­lan hazudős híreket talál ki és hitet el velük, híreket, amelyek klszabadnlásuk reményét csUIanf- ják fel. Felhagynak az öngyilkos­sági klsérleteikkei, terveket szö­vögetnek. S ha Jakab nem tudja Is megmenteni társait, de élni se­gíti őket. Az NDK-fllm főszereplő­je Vlastlmll Brodsky, aki ezzel az alakításával elnyerte a berlini filmfesztiválon a le.gjobb férflala kltás diját. A PACIFIK SZÁLLÓ KETTŐS VI­LÁGA Című csehszlovák-lengyel tllmkoprodakctő a második világ­háborút megelőző Időből meríti témáját. Hőse egy fiatal falust le­gényke, aki egy szálloda maga- mutogatö csillogásénak és maga- takargató romlottságának kettős világában eszmél és találkozik az élettel. . A A FÜST NÉLKÜL NINCSEN TŰZ — avagy Nem zörög a haraszt. . . a címe a francia André Cayatte filmjének Kél korábbi alkotásét, a Csapda Hamuplpösének és a Há­zasélet című fllmlét már Ismer­jük. Oj műve egy bűnügyi törté­net, a nyugat! világban olyan gya­kori választási machinációk ás csalások egyikéi meséli el, amely­ben az egyik lelőtt úgy akar megszab!'ülni rlvéUsától. hogy diszkrét fényképek szereplőiéként próhélla kompromittálni, aztán. . A film egyik főszerepét a nálunk annyira kedvelt, varázslatos An­nie Glrardof alakttla. Partnerei: Mlrellle Darc, Bemard Fresson és a híres Mlchel Bouqet. A A AZ ÍGÉRET FÖLDIÉ — tulajdon­képpen klasszikus világirodalmi cím, a klasszikus lengyel frö, Reymont egyik legnagyobb regé­nyének a címe. amelyből az u- gyancsak világhírű legyei film­rendező, Andrzej Wajda készített filmet. A főszerepet, mint legtöbb müvében, abbén Is egy eredeti, neves színészre, Dániel Olbrych- sklre bízta. E három név fémjel­zi a múlt század végi Lengyelor­szág eseményeit felelevenítő fil­met, Wajda sajátos eredeti eszkö­zökkel beszél a Lengyelországi történetébe azóta már bevonult tartós eseményekről. A rendező nálunk Is Ismert filmjei: Hamu és gyémánt, Ártatlan varázslók. Húszévesek szerelme, A paradi­csom kapui; Minden eladó; Táj­kép csata után: Légyfogó. Nyírfa- liget; Menyegző. , Askent a kenyér városa című film a híres szovjet-orosz regényíró és elbeszélő A. Sz. Nyeverov azonos című regénye a- lapján készült, amely „Az ígéret földje, a bőség városa“ címmel jelent meg magyarul. A film cse­lekménye a polgárháborút követő ínséges Időszakban látsződlk, s a fiatal szovjet állam akkor legna­gyobb gondjáröl, az éhségről, a kenyérhlányröl beszél, arről, ho­gyan válik a gazdagon termő Volga mente az éhezés központ­jává. Hőse a tizenkét éves pa- rasrtflű, akt elhatározza, hogy be­teg anylának és testvéreinek ke­nyeret szerez. És elindul Bajtár- sa a hétesztendős kisfiú közben tífuszban pusztul el. Ez a retten­tő megrázkódtatás ad még na­gyobb erőt a kis Misának a nyo­mor és a borzalmak elviseléséhez. A szovjet fUitiek felejthetetlen gyermekhöselnek történetei leg­szebb fllmélményeink közé tartoz­nak, s ezek közé vonul most be ez a gyönyörű Ural történet, a- melvröl már most a siker űtlának eleién elmondhatluk. hogy kOiség- teleül a klasszikus szovíp' 'i'm- alkotások közA snpotható —k-— Hlrslila Oarc <« Anale Gliaidoi Ingrid Tbulln és Liv Ullman a Suttogások és sikolyok :nmi iiilág •Iker! aratott Bergman-filmben Kép: arch.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents